Archive for január, 2008
-
napi vegyes – kiegészítve/befejezve
#1: Útlevél – hát nem tudom, vmelyik nap hallottam a rádióban, hogy épp szidják az okmányirodákat. Nem tudom mi alapján… Én ugye múlthét kedden csináltattam az útlevelet. 6e-t fizettem, 30 nap alatt kellett volna elkészülnie. Ha 12e-t fizetsz, akkor 5 nap asszem. Na, nekem kedden már jött az értesítés, hogy átvehetem a postán. 5 munkanap, hatezerért. Szép. Thx állambácsi.
#2a: Pénz – elhagytam egy szent istvánt tegnap:S Egy munkatársam megadta tartozását, begyűrtem a zsebembe, és szerintem valahogy kirántottam, vagy valaki kirántotta a zsebemből, nem tudom. De a lényeg, hogy este, mikor vettem elő a pénztárcám, hogy kifizessem a donpepét, nem volt sehol. Áttúrtam az összes nadrágomat vagy háromszor, a táskáimat is kb ennyiszer, pénztárcám minden rekeszét kiürítettem, kabátzsebek áttúrva, kocsi átfésülve, sehol semmi. Fasza. “könnyen jött könnyen ment” – vagy mi.
#2b: Tehát kifizettem a donpepét, adtam borravalót, és nekiláttam a fogyasztásnak. Ezt vettem:
1 db BUNDÁZOTT CSIRKERUDAK SAJTOS RIZZSEL Ár: 1840 Ft
Kezdjük a körettel. Sajtos rizs (mozzarella sajt volt benne) – én arra számítottam, hogy kb olyan lesz, mintha sajtszószt összekevertek volna rizzsel. Most lehet, hogy én vagyok béna, és nem kellett volna hanyagolnom a melegítést az amúgy is forró ételnél, de ez a rész úgy nézett ki, hogy rizs, és benne sajtkockák:) Na mindegy, nekem ízlett, csak másra számítottam. Ha lesz legközelebb, majd megmelegítem, hátha. A bundázott csirkerudak viszont isteni volt. Sörbundába voltak bebugyolálva (szakszóval:) ), de valami isteni finom volt. Ha donpepétől rendeltek, és nem pizzára vágytok, ezt nyugodtan merem ajánlani.
#3: Pénz #2: Megkaptam az ERASMUS ösztöndíjat a gyakorlatra!!! 400€/ hó – a kinti fizetésem mellé. Ma jött a levél, hogy ennyit (a maximumot) ítéltek oda nekem. Danke sehr. [Update: azért rákérdeztem, hogy ugye nem 400€/4 hónap - és most jött meg a megnyugtató válasz, hogy nem, 400/hó:D:D]
#4: Voltam ma a volt sulimban szalagavató bálon. Vagyis csak a főpróbáján, mert ez… mindegy, ez egy elég bonyolult rendszer. Idén ballag az utolsó két osztály, akiket ismertem a suliból:’( Andriska, az álompasim is. Tök furcsa érzés, hogy tizenéves kora óta ismerem, most meg már felnőtt. A volt osztályfőnököm meg… mondtam neki, hogy mindjárt végzek a sulival, erre úgy reagált, persze, én már öreg vagyok. Hát szép:S:D De azért kicsit büszke is voltam arra, hogy ismerem őket. Én, a nagy öreg, és kb minden második végzős köszön nekem:’(:) Hiányoznak a gimis évek kurvára:S A táncok… volt köztük nagyon gagyi, meg kicsit jobb, de konzultálva a koreográfusokkal, azt mondták, hogy az osztály kérte gagyira:) Szóval bekussolok:) Meg volt egy furisan kinéző srác. Feketére festett körmök… hosszú haj, de nem ilyen emooooos, hanem mansonos… Sőt, inkább vámpírokbáljás:) Ilyen fekete copfba fogott haj, meg botja is volt… Hát, szerintem botrány… Azt hittem, ennyire azért bele lehet szólni az öltözködésbe. Bezzeg a mi időnkben… [VÁÁÁ tényleg öreg vagyok ennyire?:S]
#5 Filmek – Kiddo:gus – 2:2
kicsit el vagyok maradva filmes bejegyzéssel, úgyhogy gyorsan pótolom, röviden:)
Kiddo tanácsára megnéztem az ember gyermeke című alkotást. Egy képzeletbeli katasztrófára épül a film, miszerint a nők elvesztik termékenységüket. A híradókban sztárként mutatják a Föld legfiatalabb gyerekét, halálakor az emberek sírnak.. Félelmetesen jó. Jah,a jövőben játszódik. És még van az is, hogy a bevándorlókat elkülönítik, ez egy érdekes szál, nem teljesen volt megmagyarázva szerintem. De a film legjobb jelenete kétségkívül az, amikor a film vége felé katonák lőnek egy házat, és amikor meglátják, hogy jön ki a nő, aki megszült egy gyereket újra, vagymi, akkor van, aki elmond egy imát, van, aki letérdel, de ordítják, hogy tüzet szüntess… csodás jelenet. A film szerintem végig élvezhető, és ajánlandó/ajánlható alkotás. 8/10 [amit megnéztem újra, mert kiddo felhívta rá a figyelmem: van egy jelenet, ami kb 8 perc hosszú, és nincs benne vágás, pedig kb akkor történik a legtöbb minden. Aki szereti a különlegességeket, annak külön ajánlom!][Mellesleg a film eredeti címe - Children of men - szerintem sokkal többet mond, mint a szokásosan kaksi magyar cím!!!!!:S]
Figyeld a kezem, mert csalok!!!!!!
Gusnál, és még egy blogon [noel] olvastam a tökéletes trükk – The prestige c. filmről, két bűvész versengéséről, rögtön kedvet is kaptam hozzá. Érdekes a történet, jó belátni a trükkök mögé egy kicsit. És ahogy ők sem, én sem akarom előre lelőni a poént, de a végéig folyamatosan tartogat meglepetéseket a film. Szerintem esélyetek sincs rájönni:P Kíváncsian várom, hogy hátha vki:P 9/10 – azért jobb eggyel, mint az előző, mert a végéig voltak meglepetések:)
[ennek a plakátját nem vagdostam össze, szerintem így tökéletes:P] A törökfürdőből és a Mysterious skinből álló gyűjteményem mellé begyűjtöttem még két darabot, a Summerstorm/sommersturm (vicces, hogy a két nyelvben csak felcseréled a magánhangzókat, és kész:D] című német filmet, amit még nem láttam, de rövidesen pótolom, és a Get real-t. Ez utóbbi egy kamasz vívódásait mutatja be az elfogadásról, a coming outról, a bújkálásról, a szerelemről, és a család hozzá fűződő viszonyán keresztül. Nem lövöm le a végét, de itt sem az lett, mint amire számítottam. Kicsit felfedeztem ugyanazokat a problémákat, amivel én is szembesültem meleg életem elején. Kicsit olyan ez a film, amit meg kéne mutatni olyanoknak, akik nem tudják, hogy ‘mi a baj velük’ (kb így érzi a többség az elején), hogy megtudják, ez nem baj, és nincsenek egyedül. Szerintem. 7/10
Végül horrorfronton is találtam egy gyöngyszemet, a – mivel magyar címet eddig nem nagyon leltem hozzá – 30 days of night-ot. Ehhez is gusnál kaptam ötletet [a képet is tőle lopta, de pssssssszt!!!!:)]. Előzetes. Nekem nagyon tetszett a film. Érezni lehetett a bújkálást, a mindenhol ott leselkedő veszélyt, a gonosz mindenregondolását [abban, ahogy módszeresen elvágta őket a külvilágtól], a mumusok hihetetlen erejét. És jó volt látni, hogy mi történik velük, ha nap [vagyis uv sugárzás] éri őket. És hát nem sokan maradtak. Ez egy nagyon jó film. Pl kicsit előjöttek a régi játékok, amiket csak felülről nézhettünk 2D-ben, amikor a kamera felülről mutatta a városban folyó hihetetlen és módszeres mészárlást. Mindenhol vér… Na mindegy, nekem ez a film nagyon bejött, 10/10 [littleearthquakesesricsi kedvéért: 20/10:P].
[a kép a wikipediaról!] Kis kultura a végül utánra: a 30 days of night az alaszkai Barrow településen játszódik, ami az USA legészakibb települése, és egyben az egyik legészakabban fekvő település a Földön. 2006-ban kicsit több, mint 4000-en lakták. És a film precízen adta vissza a sötétségben eltöltött napok számát, ami a hasonló című [és a film alapjául szolgáló] képregényben is megtalálható ugye.
-
Grégory Lemarchal
Igazából a saját szerencsétlenkedéseimről akartam írni, de pár napja mutattott egy srác egy videót. Grégory Lemarchal van rajta. Ő nyerte a Star Academy-t 2004-ben, a szavazatok 80%-ának megszerzésével. És a cisztikus fibrózis (nem altatók!!!!!!) elleni kűzdelembe, miközben szervátültetésre várt, 2007 áprilisában meghalt. 24 évesen. Itt egy videó róla:(
-
Index
Felkerült a neptunra az utolsó jegyem is, hát, ilyen lett az indexem:
Az ösztöndíjátlagom pedig: 4,23
-
időjárás
Én nem tudom, mit csinálnak a meteorológiai szolgálatoknál, biztos a bent maradt szabadságokra küldik el a legjobb embereket, de az hihetetlen, hogy egy hét alatt kétszer ennyire melléfogtak:S
Mindkétszer jött egy szar idő, aztán mondták, hogy ne is reménykedjünk, ennél ez csak rosszabb lesz a következő napokban. És másnap nem volt semmi az égen. Olyan kék volt, mint nyáron is ritkán, és tűzött a nap.
Tegnap is. Szélvihar volt, azt hittem szétesik a ház – megyek is este közösképviselőhöz, mert ez nem állapot, hogy ha fúj a szél, akkor lebeg az ablakpárkány:) És ahányszor leér, úgy odacsapja, hogy meg kell néznem, nem esett-e le vmi törékeny… Ma meg: tűz a nap. Öcsém kedvéért azért fotoztam egyet, mert épp, mikor felkeltem, állt meg egy tűzoltó a ház előtt, hogy eltávolítson egy kocsira rádőlt fát:P
-
[egyelőre végleges] design
Színcsere kész, jelentem. Sokkal jobban olvasható, és szerintem sokkal vidámabb lett, mivel ebben már szinte semmi sem fekete. Remélem ezt mindenki tudja olvasni, és senkinek sem folyik ki a szeme:P Ha van valami, amit még javíthatnék, az most szóljon, vagy hallgasson örökre:)
Azért a narifeketét is megörökítem, hogy meglegyen az utókornak:P
Ez volt a legelső elképzelés:
Majd jött egy kis szélesítés, és olvashatóbb lett a felirat, és leszedtem a szánalmas wiko alakú házakat a szabadságszobor körül. Az eredménye ilyen lett:
-
Le sourire
Ma voltam dolgozni. Megint előjött, ami koránkelésnél szokott. Egész éjszaka alig aludtam, mert kb óránként ránéztem a telefonomra, hogy nem késtem-e el. Hát nem, viszont alig aludtam.
2 dolgot tartok említésre érdemesnek… különben egy újabb piramisjátékos céggel ‘ismerkedtem meg’… szóval shit volt az egész:)
A neckermannom – a kollégáim így nevezik a szépséges leathermanem – miközben szereltem egy projektort fel a falra, beleesett kinyitva számba, ami hála a jó égnek, szépen feldagadt. juppí:S Legalább a fogaim megmaradtak… Ez igazából vicces, csak baromira fájt:S
A másik meg… az egyik előadó felolvasta ezt a kis történetet, és tök jó, úgyhogy megosztom itt [kb egy órán keresztül kerestem a neten:D]. Ha minden igaz, Hanoch McCarty [de ha nem ő, az sem baj, mert nem ő a lényeg:P] szavai Pöti szerzőjének egyik művéről:D Olvassátok mosolyogva!!!
“Saint-Exupéry vadászpilótaként harcolt a nácik ellen, és bevetés közben vesztette életét. A második világháború előtt a spanyol polgárháborúban is részt vett a köztársaságiak oldalán. Ez az időszak ihlette A mosoly (Le sourire) című elbeszélését. Ezt szeretném most megosztani olvasóimmal. Nem tudni, hogy saját életéből merített eseményt dolgoz-e fel, vagy a képzelet szüleménye. A történet szerint ellenséges fogságba esett és börtönbe zárták. Őrei rideg tekintetéből és a durva bánásmódból biztosra vette, hogy másnap kivégzik. Innen kezdve a saját szavaimmal mesélem el a történetet, amennyire emlékszem rá. Nem volt kétséges, hogy halálra szánnak. Remegtem az idegességtől. A zsebeimben kutattam, hátha maradt valahol egy cigaretta motozás után. Találtam is egyet, de reszkető ujjaimmal alig tudtam az ajkamhoz emelni. Ekkor ráeszméltem, hogy gyufám sincs, elvették tőlem. Cellám rácsán át az őrre néztem. Ügyet sem vetett rám. Végtére is ki törődik egy senkivel, egy hullajelölttel? Spanyolul kiszóltam neki:
- Nem tudna tüzet adni kérem?
Felém pillantott, vállat vont, és odajött, hogy meggyújtsa a cigarettámat. Eközben a tekintetünk óhatatlanul találkozott. Ebben a pillanatban elmosolyodtam. Nem tudom, miért tettem. Talán az idegességem miatt, talán azért, mert amikor testközelbe kerülünk valakivel, nehéz megállni a mosolygást. Akárhogy is, mosolyogtam. Ebben a másodpercben mintha egy szikra húzott volna ívet a két szív között. Nyilván az őr is viszonozta mosolyomat a rácson túlról. Már felparázslott a cigarettám, de ő ott maradt a közelemben, egyenesen a szemembe nézett, és egyre mosolygott. Én is tovább mosolyogtam, most már abban a tudatban, hogy nem egyszerűen egy börtönőrt, hanem egy embert látok magam előtt. A tekintete mintha új távlatokat nyitott volna.
- Van gyereke? – kérdezte.
- Igen, nézze! – vettem elő a tárcámat, és idegesen kotorásztam benne a családi fotók után. Ő is előhúzta a gyerekei képét, és arról beszélt, hogy milyen jövőt tervez nekik. A szemem megtelt könnyel. Elmondtam neki, menynyire félek, hogy nem láthatom többé a családomat, nem láthatom felnőni a gyerekeimet. Az ő szemébe is könnyek szöktek. Hirtelen egy szó nélkül kinyitotta a zárka ajtaját, és némán kiengedett. Kivezetett az épületből, nesztelenül, a kertek alatt kikísért a városból. A település szélén elengedett, s továbbra is szótlanul sarkon fordult és otthagyott.
Egy mosoly mentette meg az életemet.” -
netes vásárlás: -1 pont.
Hát… először is… kicsit szomorú vagyok több dolog miatt is:) Elveszett egy bejegyzésem – kukim se tudja hova lett:( Néztem az ágy alatt, néztem a zsebeimben, áttúrtam a táskáimat is, de nincs sehol. És az volt az első bejegyzés, szóval valamikor majd mindenképpen újragyártom meg odaírom hozzá a kommenteket is:D:D
De ami még ennél is sokkal szomorúbb, az az, hogy alábbhagyott a kommentelési láz. Kezdem azt hinni, hogy rossz, amit csinálok. Nem is emlékszem, kinek, mikor, és hol magyaráztam meg, de a kommentelés az hm… egy bloggernek – mert aki blogot ír, az többnyire azért írja, hogy más is olvassa – olyan, mint a festőnek az elismerő szavak, a filmszínésznek az az eladott sok-sok mozijegy, a színésznek a taps, a zenészeknek az ováció és a soksok eladott lemez. Tehát szüksége van rá, visszajelzés, visszacsatolás. És jó volt látni, hogy amikor átjöttünk ide, jött mindenki, és mondta a magáét. Mondjátok most is, mert ezért nem tollal írom a naplóm.
Karas, tudom, hiszti, meg hagyjamabba, meg nem erről szól. De.Na, szóval, a post témája ugye… Megyek gyakorlatra, és ehhez – nem mondom, hogy kellett, de – elhatároztam, hogy beszerzek pár új dolgot. Villanyborotva, laptop – ez csak két nagyobb beruházás. A harmadikat, ahogy az utóbbi pár hónapban jópár dolgot, az interneten terveztem megrendelni. Mert eddig csak jó tapasztalatom volt. Az e-digital minden történésről e-mailt küldött, kb arról is, hogy épp melyik sarkon fordul be a futár a csomaggal. Én mondhattam meg, hogy melyik nap melyik részében érkezzen, és ami még egy igen fontos dolog: a futárnak kellett fizetni, így, ha valami probléma lett volna az áruval, megtagadhattam volna. Hát nem volt. Szóval, az utolsó ‘nagy’ beruházásom az utazás előtt: Fényképezőgép. Pöti tanácsára a www.pixmania.com volt a szemlélődés elsődleges színtere. Rengeteg fotógép van itt, de tényleg. Szóval a ‘célszemély’ kiválasztásához ez a legjobb hely. Lehet összehasonlítani, az adatok nem csak ‘oda vannak baszva’, hanem meg is vannak magyarázva… Szóval egy laikus paradicsoma. Regisztráltam, mentegettem el a gépeket, amik tetszettek. Közben persze találtam
rózsaszínmálna színű gépet éppúgy, mint olyan ajánlatot, amit ők hihetetlen jó csomagnak hirdettek, de a darabjai külön-külön olcsóbbak… na mindegy:D Aztán megtaláltam az igényeimnek megfelelő ultra kompakt kis gépet [mert ugye már így is neccesen férek bele a repülőgépes 20+10 kilóba...], beraktam a kosárba. Aztán ők eldöntötték, hogy az ott is marad, mert én törölni meg semmi ilyesmit nem tudtam. Aztán megrendeltem, mert végülis ezt akartam. Kaptam egy mailt. Ennyi. Semmi többet. És átutalással kellett fizetni. Törlés gomb sehol nincs. Átutaltam a pénzt. 0 visszajelzés. Írtam nekik mailt. 0 visszajelzés. Telefonon csak vezetékes számról lehet elérni őket, és csak úgy, hogy megadod nekik a számod, és ők visszahívnak. Hol járunk, baszki? 60as évek??? Mi az, hogy nem lehet mobilról valamit csinálni manapság? Könyörgöm, nincs is vezetékes telefon a családban… “Európa legjobb teljesítményű online áruháza” – hangzik el a bemutatkozó kisfilmükben. Lehet, hogy igaz, nem látok bele a pénzügyekbe, de hogy a legszarabb szolgáltatásokkal rendelkezik, az is biztos. Szóval kifizettem. Vártam, hogy majd megjön. Semmi. Honlapon a megrendelésemnél ilyeneket írtak, hogy “kiszállítva” [jan. 18-i dátum]. Aztán egy link a futárszolgálathoz, csomagszámmal rákeresek – nincs ilyen csomag. Kezdtem ideges lenni. Jah, a futárszolgálat honlapja csak német nyelven megy… Úgyhogy bőszen szótáraztam, de azok a szavak szótárakban sem voltak benne. Aztán naponta újabb sorok jelentek meg, mindenféle szöveggel. Már majdnem feladtam. És tadam – ma megjött. Csodaszép. Fekete kis gyönyörűség. El is szállt minden haragom. Minden jó, ha a vége jó. De legközelebb inkább maradok az edigitalnél pár ezer forinttal drágábbért…
-
kis móka:P
-
Prangstgrüp
Aki ezt a nevet kitalálta… biztos valami sok pénzért foglalkoztatott kreatívember. Van, akinek kifolyik a szeme, miközben a blogom nézni, nekem aközben folyt ki, miközben próbáltam kibetűzni ennek a csapatnak a nevét.
P r a n g s t g r ü p
Ők a New York-i Columbia Egyetem művészhallgatói, akik mindenféle nagyon szellemes dolgokat mívelnek, és ezeket bizony lelkiismeretesen videóra is rögzítik. Kerestem róluk infókat a neten, de a honlapjukon is elég szűkszavúan írnak, pl magukról egy szót sem:P És az is sokat elmond róluk, hogy a join us mailcím nemes egyszerűséggel fuckoff@prangstgrup.com …:P
Ez volt az első mű, amit láttam tőlük. Kicsit talán azért is a szívemhez nőtt, mert ahányszor bemegyek egy előadóba, várom, hogy valaki felpattanjon, és elkezdjen énekelni [én csak néha a folyosón merek:P]… De ezen kívül csináltak könyvtármusicalt is, vagy akár olyan videót, amiben a csávó késésben van, és anélkül kel útra, hogy tisztálkodna, és az úton végzi el ezt. Fogselyem a metrón, fogmosás a megállóban, hajmosás a utcán, arcpakolás a taxiban… de a csattanóért – ami persze várható – megéri ezt megnézni éppúgy, mint a többi videót is, amik megtalálhatók a csoport honlapján. Jó böngészést:P
***
http://www.prangstgrup.com -
útlevél
Igengyorsan útlevelet kellett csináltatnom, mert – ugye – ha nem akarok dupla árat fizetni, akkor bizony max 30 nap, amíg elkészül, és már nincs olyan messze febr. 28. Szóval, próbálkoztam múlt héten picit, de hamar feladtam, miután láttam, hogy szar a netes időpontfoglalási rendszer. Aztán hétvégén anyu rámszólt, hogy húzzam el a belem nagyongyorsan egy okmányirodába [és amikor anyu megmondja, akkor az bizony úgy is lesz!]. Tegnap elmentem egy ilyen kihelyezett one-ba. [Azt mindig utálom, amikor már az első mpben felhívom magamra a figyelmet... mert ugye először jön a helyzetfelmérés, kibontakozás csak utána jöhet!!!] Belépés előtt az ajtón valami olyan feliratot olvastam el, hogy a 4 órás nyitvatartás alatt 25 embert tudnak ellátni, úgyhogy, ha a gépből kijött már a 25ös sorszám, akkor be se gyere. Ezért meg is ijedtem, amikor kinyitottam az ajtót, és a biztonsági őr hangosan rám köszönt a terem másik széléről, majd le is támadott. Azt hittem, hogy már bebuktam, közvetlen nyitáskor, aztán kiderült, hogy csak túlbuzgó. Ez egyébként egy tök udvarias gesztus, de kicsit zavarba hozott. Meg.. mindig szerettem nyomkodni a gépet, amiből a sorszám jön, és ezt sem engedte. Viszont ellátott mindenféle infóval, amit eddig nem tudtam. Szóval végülis jó, hogy ott volt.
De aztán 30 perc egyhelyben ülés után sem hívták a következő sorszámot, tudtam, éreztem, hogy dobbantanom kell. Hazafelé megértekeztem anyuval, aki mondta, hogy intezzem el “ma vagy holnap”. Remek – gondoltam, és kutattam a megoldást. Hazaérkezés, online időpontfoglalás értelmezése. Kétszer foglalás. Confirm error – valami ilyesmi. Telefon1: a nő, aki felvette, közölte, hogy feltartom, és annak ellenére, hogy ő felel az útlevelekért, rossz számot hívtam, meg mit képzelek magamról, a netes rendszer január eleje óta rossz. Alig hagyott szóhoz jutni, aztán rábasztam a telefont, szerintem még mindig mondja a magáét. Keresés tovább a neten, új próbálkozás. Confirm error. Új telefonszám, tárcsáz. A hölgy, aki felvette, végtelenül kedves volt, elmondta, hogy a visszajelzés nem megy csak, a netes rendszer JÓ [lehet fel kellett volna hívni az előző nőt, tájékoztatni, hogy ne mondjon faszságokat a következő páciensnek], és több időpontot is sikerült lefoglalnom, válasszak közülök. Hát…ezt lehet így is.
Ma bementem a kerületi okmányirodába. Nagyon szép, modern belső, bőr ülések, plazmatévén ment a national geographic és az animal planet, rend van, tisztaság. Megkaptam a sorszámom is, rajta a lefoglalt időponttal, meg a nevemmel. Álltam, vártam, büszkén, hogy ééén előre foglaltam időpontot, nem k
ell idegeskedni, mindjárt hínak. Aztán elmúlt az időpont. 5 perc – semmi. 10 perc – semmi. 15 perc – semmi. Bepöccentem, odasétáltam a pulthoz, ahol kaptam, megérdeklődni, hogy mi a fasz. “Lenne egy gyors kérdésem: ez az időpont csak tájékoztató jellegű?” – tök kulturált voltam. Kaptam egy új időpontot, az eredeti után 20 perccel – és akkor bimbammoltak, hogy gyere. Mentem. Készült egy fénykép, aláírtam, hogy meglegyen nekik az is, bescannelték, újabb várakozás, megint 15 perc. Aztán elkészült az útlevél, biztosítottak afelől, hogy meg lesz február 28ig 100000%. Na, anyu, ez is megvan! [Az előző blogban volt olyan cimke, hogy ugye_nem_így (nézek ki)... gondoltam arra, hogy a kép miatt berakom ezt is, ide, csak hát... egy fényképről, ami legjobb tudomásom szerint rólam készült, badarság lenne. De az mindenképp megfigyelhető, hogy folyton jobbra tartom a nyakam:S mint egy strucc...:D] -
Filmeslista – S02E01-E02 – elvileg hullámvölgy
Épp kezdtem volna szerkeszteni a következő bejegyzést, amikor is ilyet szól nekem az admin felület: “Valami furcsaság történt [...]“:P No mindegy, mint érdekességet osztottam meg. Még egy kis szolgálati közlemény: mint láthatjátok, felkerült a görög adonisz, akinek akkorák a fülei, mint nekem, csak ez nem látszik a képen:P Mellesleg pedig egy olyan ügyes spártamerikai közkatona, aki térdelve ["négykézlábhátrafelékétujjon"] is tud ruhát mosni a háta mögött. Hát, ezt is megéltük:P Meg még este összehoztam az akropoliszt. Azért nem egyenesek a vonalak, mert romos:P No.
Szóval, itt is folytatjuk azt a jó hagyományt, ami ennek a bejegyzésnek köszönhetően született. A filmeslistát, ami itt kiköltözött oldalra, ilyen oldalként:D hopp, ez milyen kreatív volt. Mindegy. Szóval a bemutatkozásom mellettalattfelett már ez is látható. Tegnap itt volt kiddo, hozta a filmjeit, amiket kötelezően vele kellett megnéznem. Kettőt gyűrtünk le, kb 10 perc szünettel.
Az elsőt Pöti is ajánlotta, amikor kértem, válasszon egy filmet, amit először nézek meg. Kiddo szerint pedig ennek a filmnek szomorú meg nyomasztó meg tökömtudja még milyen a hangulata. Hát, én végig vidám maradtam alatta. Donnie Darko. Kritika nem lesz, inkább az élményeimet írom le. A film tele van poénnal, meg hasonlóságokkal, mármint… szerintem a főszereplő tök olyan, mint én, amire az a jelenet világított rá végleg, amikor a táblánál ordibál a tanárral, hogy szar a feladat:D Viszont mindennek jelentősége van egészen attól, hogy miért világít jobban a gyilkos nyúl bal szeme, mint a bal, addig, hogy miért sír a film végén a pedo. Amit melegként hiányoltam… a munkáját unó pszichológusnő hagyhatta volna kicsit tovább menni azt a jelenetet, amikor épp vetkőzött ki gatyójából a még fiatal jake kimondhatatlannevű:P Viszont az nem tetszett, hogy nem értettem a film végét, és még kiddo magyarázata után is maradtak ködös foltok. [homályost (vagy homájost) akartam írni először, de nem voltam biztos benne, hogy pontos vagy lyos. Inkább ly.] Ezt pedig a Sziriana óta gyűlölöm, amikor is a moziból kijövet ott álltam, mint bárány az újkapura:P, és vártam, hogy valaki megszólítson, hogy “Szia, látom, hogy nem értetted, én pedig, amellett, hogy helyes vagyok, szingli, és bumbi, értettem, és szeretném elmagyarázni neked!” Szóval, mivel ez elmaradt… Ilyen filmeket ne. És most egy új dolog következik, pontozni fogok. Hogy miért? nemtom, kreatív időszakom élem:P 10 pontos lesz a skála, hogy eléggé el tudjanak különülni a vélemények. Hogy jó legyen a megoszlás. Donnie Darko:8/10
Ha mindenki kibosszankodta magát, akkor jöjjön a tegnap esti második film, kiddo kedvence, ami Spring szerint bájos, amin Ricsi sírt, Le Fabuleux Destin d’Amélie Poulain, eredetileg így mondják, de magyarul egyszerűen Amélie csodálatos élete. Tényleg boldog film, ahogy mindenki mondja, de én inkább a bohém szócskát használnám rá. Jah, most láttam először:D Meg kicsit rajzfilmes volt, de… A világot körbeutazó kertitörpe megalapozta a film hangulatát szerintem. Már az elején nagyon tetszett, amikor úgy mutattak be embereket, hogy szereti, ha… – nem szereti, ha…, úgyhogy ilyet én is fogok csinálni, egyelőre ihletet gyűjtök hozzá:P A másik, ami nagyon tetszett, az amelie és a srác akinek-nem-tudom-a-nevét-de-biztos-ő-az-akibe-Ricsi-bele-van-zúgva ismerkedése. Nyilak a parkban, telefon, fénykép időponttal, zsebbe rejtett üzenet… Az annyira olyan, ami szerintem valamennyire mindenkinek a fejében megfordul, hogy de jó lenne így megismerni valakit. Akit nem ismersz, de tudod, hogy rá van szükséged. Meg úgy általánosságban… tetszik az elv: “jobbá tenni mások életét”. Amélie – 9/10.
-
csapatépítés
Kezdjük is rögtön egy csapatépítő kérdéssel, ha végre mindenki idetalált a régi helyről:P Szóval sziasztok régiek és újak, fiatalok és öregek, fiúk és lányok, melegek, heterok, és egyéb csoportosítás alapján is mindenki:D Szóval a csapatépítő kérdés:
Ugye kész van a blog, a sablon személyre szabva, linkek feltöltve, visszaszámláló pörög. Milyen lett?:P [kreatív kérdés, tudom, tudom:D]
-
over – here [wiko.freeblog.hu-ról]
Hm. Az előző blogszünet már előre vetítette, hogy ez meg fog történni. De aztán – remélem sokak örömére – csak itt szűnik meg a blog, vagyis költözünk. Az új helyen is leírtam, de leírom ide is, mert őszinte vagyok: Szerintem a freeblogon kicsit túlhaladt ez a mostani felhasználószám és a felhasználói igények és a “csapat” akik csinálják, nem tudják tartani a lépést a fejlesztésekkel. Nagyon jó a kezelőfelület, meg a lehetőségek, meg minden, szóval egy szavam sem lehet, de azért valljuk be, az 50 mega igen szerény, meg az, hogy hetente kb ötször szar a freeblog, belassul, nem elérhető, error van… Kicsit meguntam.
Viszont továbbra is úgy gondolom, hogy a freeblognak helye van a magyar blogéletben, csak talán neki is jó lenne, ha felkarolná valaki kicsit jobban, mint pl a blog.hu-t [index].
Karas pajtásom segítségével, wordpress motorral és kicsit személyesített wp sablonnal végre kihasználom a webtárhelyet, amit már majd’ másfél éve birtoklok, és csak fileok tárolására használtam. Kész az új blog, fent van egy üdvözlő bejegyzés is, linkeket is feltöltöttem kb másfél óra fáradtságos munkával. És remélem ma még elkészül a bemutatkozás, és a flickerre csak picit hajazó, preview ablakkal ellátott galéria is.
Remélem, hogy sokatokkal fogok ott is találkozni, és közös virtuális és még több valóságos élményt gyűjteni!
-
egy újabb újrakezdet [wiko.freeblog.hu-ról]
[Ez a bejegyzés már elkészült egyszer, de valami paranormális tevékenységből kifolyólag eltűnt. De nem kicsit, hanem egész konkrétan elnyelte a föld. Egy perce még kicsit 'kétségbe voltam esve', hogy nem tudom ugyanazt visszaadni, mert a reprodukció az nem hiszem, hogy tud jobb lenni, mint az eredeti. Viszont vkitől ellestem egy trükköt, ami most nagyon jól jött: Google gyorsítótár - és fent volt benne még az a bejegyzés. Hát, mit ne mondjak, majdhogynem könny szökött a szemembe. Olvassátok felüdülve:D]
Teszt… így kezdődött a freeblogos történetem [és ért véget a blogol-os], és így ér véget is, ha minden igaz – mert megint lopok, most még nagyobbat, mint eddig bármikor: karas barátom blogja megtetszett, meg redbleké is, és mondom “te, Viktor, neked is van webtárhelyed, miért szenvedsz ilyen összevissza linkeléssel meg 50 mega webtárhellyel?” Mert lássuk be, a freeblog nem nagyon tudja kiszolgálni a megnövekedett igényeket. Lassúskodik, de emellett is nagyon szimpatikus az egész, de főleg a közösség, amibe ‘bejuttatott’. Gus, 979, Yshould, Pöti, Ricsi, Lyall, kicsiDave, Spring, Redblek, Kiskirályfi, Treen, SPF, latens, és persze a csoporttársaim blogjai (kiddo, pumer, sofee, nyd, lullaby) számtalan új információval, történettel, vidámsággal és szomorúsággal leptek meg, és remélem én is hozzá tudtam járulni valahogy olvasóim életéhez. És azt is remélem, hogy vidámsággal, boldogsággal, örömmel, nevetéssel olvastatok minden nap, még akkor is, ha bosszús voltam, ideges, agyament, ultraköcsög, egyéb:) És ezt a tendenciát akarom itt is folytatni, meg amennyire időm és a netezési lehetőségek megengedik, Görögországban is folytatni.
Ami újdonság: lesz galéria, folyamatosan bővülő, ami az új fotógépnek is köszönhető lesz, meg a – remélem – számtalan pozitív görög élménynek is persze, amit meg akarok osztani a világgal. Aztán már van visszaszámláló is. Most a Görögországba való indulásig számol vissza, de legfőbb rendeltetése a hazatérés előrejelzése lesz:P
-
emlőtitkok – vagymi [wiko.freeblog.hu-ról]
Az új-kedvenc emotikonom:
Aztán nem leszólni érte:D
-
olvasok [wiko.freeblog.hu-ról]
Nappal suli, este könyv. Olvasok. Nem valami fergeteges tempóban, de haladok a Balekkel végre. Már a könyvespolcról beköltözött az ágyamba, amit – jobb híján – most épp vele osztok meg. Holnap vizsga, utána remélhetően sűrűbben jelentkezem. Addig is, az eddigi legjobb rész a könyvből:
“- Elmondaná, kérem, hogy mit
tud Alexander Woolfról? – kérdezte O’Neal, majd könyökével az asztalon
támaszkodva előrehajolt, és én megpillantottam egy felcsillanó aranyórát.
Túlságosan aranyszínű volt ahhoz, hogy valódi arany legyen.-Melyikről?
Elkomorult.
– Hogy érti azt, hogy melyikről?
Hány Alexander Woolfot ismer?Némán mozgattam a számat, magamban
számolva.– Ötöt – böktem ki végül.
Ingerülten felsóhajtott.
– Annak az Alexander Woolfnak,
akire az imént utaltam, volt… van egy háza a Lyall utcában, Belgraviában -
magyarázta a szarkasztikus okoskodásának abban az egyedi hangnemében, amit
előbb-utóbb minden íróasztal mögé szorult angol elsajátít.– Lyall utca. Hát persze! – Hitetlenül
ráztam a fejem – Akkor hatot.O’Neal Solomon felé lövellt egy
pillantást, de onnan nem kapott segítséget. Visszafordult felém, arcán
hátborzongató mosollyal.– Magától szeretném megtudni, Mr.
Lang, mit tud róla?– Van egy háza a Lyall utcában, Belgraviaban – mondtam
ártatlanul. – Ez segít?”
[Ez a háttérképem - a kép blograméretezésében köszönet illeti kiddot!] De közben aztán eszembe jutott még egy vicces – remélem, tényleg az – bekezdés. Olvastam a könyvben, megmosolyogtam, továbbhaladtam rajta. Aztán romeon olvastam valakinek az adatlapján. Tudtam, hogy már hallottam valahol. És most kicsit jobban elgondolkoztam rajta:
“Az a helyzet, hogy voltam már börtönben. Csak három hetet, és csak vizsgálati fogságban, de amikor az embernek napi két sakkpartit kell lenyomnia egy tőszavakban beszélő West Ham focidrukkerrel, akinek az egyik kezére a HALÁL szó van tetoválva, a másikra pedig az, hogy HALÁL – mindezt olyan sakk-készlettel, amiből hiányzik hat gyalog, az összes bástya és két futó – akkor hirtelen azon kapja magát, hogy elkezdi igen nagyra becsülni az élet apró örömeit. [...]”
És igen. Ezért vagyok boldog. Majdnem mindig. “[...] elkezdi nagyra becsülni az élet apró örömeit.” Amikor sírnék az iskolában, mert ott vannak a barátaim. Itthon, mert épp Magdi anyus összejött Vili bácsival, amikor félévente egyszer belenézek a Barátok köztbe. A buszon, mert látok egy nevető öreg nénit. Az utcán, amikor átengedek valakit az utcán, és integetve megköszöni. Amikor a barátaim boldogok. Hogy elsőre eltalálok, felismerek minden bp-i helyet Spring játékblogján. Hogy már gond nélkül meg tudok csinálni 3*20 fekvőtámaszt. Hogy – végre – rászóltam magamra, hogy fejezzem be a belső karácsonyt: egér, táska, fotógép, nod32 – ez ea vége – Premium elfogyott. Hjaj.
[És annak is örülnék, ha Lyall újrakezdené a blogolást. Ha sikerülne a holnapi vizsgám. Ha mindenki velem örülne, hogy megyek görögországba. Ha mindenkit boldognak látnék, akit ismerek. Hjaj. Mert - bár nem szeretek jobban magamnál mindenkit, mint Ricsi, de legalább annyira szeretek mindenkit]
Meg akartam osztani egy zenét is, amit LOLÁtól kaptam, és ma kb egész nap ezt hallgattam. Na, teszek még egy próbát! Mr. Brooks filmzene.
-
hurka [wiko.freeblog.hu-ról]
Annyira imádok itt lakni! Szép lakás! Úgy néz ki, ahogy szerettem volna. A 10. en van. Szép a kilátás. A TIZEDIKEN VAN – ÉS NEM JÓ A LIFT!!!!! Én meg fellépcsőztem, de a pulzusom 200 körül van. Pötinek igaza van, hurka vagyok:(
-
kis szünet – vége. [wiko.freeblog.hu-ról]
Hm… érdekes dolgok történtek ma. Aki olvas – ha van ilyen egyáltalán [előbújt a kis naív:P], biztos észrevette, hogy kis szünet állt be a blog rövid életében, töröltem egy bejegyzést, sokat szomorkodtam, nagyon elfáradtam, és képtelen vagyok tanulni. Kicsit kifejtve:
#1 – sok embert (legalább kettőt, és az több, mint amennyit akartam, pontosan kettővel több) megbántottam a tegnapi bejegyzéssel. És ez alapból nem is lenne gáz. Ha iskolai köcsögökről írok, vagy éppen arról az emberről, aki fellökött az utcán, vagy a kevésbé értelmiségi bkv-s kallerről, vaaaagy bolond bolti eladókról, vagy tökömtudja milyen vadidegenekről, akkor tennék rá magasról. De két olyan embert sikerült megbántanom, akiket nem akartam, és akik ennek köszönhetően nem is szólnak hozzám azóta. Juppí:S Vagyis.. az egyik nem ennek köszönhetően, de attól még az eredmény ugyanaz. :( Hiba volt, úgyhogy a bejegyzésből emlékül maradjon meg ez a kép, ha már dolgoztam vele. És megint hozzáteszem, hogy illusztráció, nem voltam és nem vagyok semmilyen kapcsolatban a rajta szereplőkkel, meg blabla:)
#2 Úgy gondoltam, hogy ki vagyok én, hogy megbántsak embereket, ezért szüneteltettem a blogot. Aztán rájöttem, hogy ez a szüneteltetés baromság, bocsánatot kértem attól, akitől kell, de nem fogom ilyen mértékben cenzúrázni magam. És nem fog változni az sem, hogy nem írok rosszat arról, akiről rossz véleményem van, attól függetlenül, hogy olvassal-e a blogot vagy sem. Ami változás lesz, hogy odafigyelek arra, hogy akiről jót akarok írni, az ne tudjon megsértődni a jón. És ezt tanácsolom mindenkinek! Ne bántsatok meg senkit akaratlanul.
#3 Ideig tartottak a szomorúbb témák. Mivel lenyugodtam csütörtöki gyógyturizmus-felháborodásom óta, így ez a mostani téma inkább semleges. Ma délben voltam bent a tanárnőnél, “baszatlan picsa” – egy régi ifo-st idézve. Kedves volt, meg minden, miután én is az voltam, de hát… Nem változtatott a jegyemen. Innen a rosszérzés. De kezdjük a pozitívval – vagyis folytassuk, mert a kedvesség is pozitív meglepetést okozott, szóval, azt mondta, hogy a házidolgozat borítója kiemelkedő, és megkérdezte, hogy “ki grafikus a családban”… Annyira tetszett neki, hogy nem hitte el, hogy Wiko műve:P Dagadt a mellem. Szóval nem változtatott a jegyen, de felsorolta a házidolgozat hiányosságait. [nonCredam-nak, mert ő elolvasta: Sopron és környékének gyógyászati adottságai /klimatikus, gyógynövények értelmezése/ {ez benne volt}; gyógyhelyi kezelések, egészsgées életműkődés bemutatása {félig benne volt}... na mindegy, nem is folytatom, mert csak ideges leszek. Igazából majd' minden benne volt a listájáról, de most mégis ott tartok, hogy hagyom az egészet, mert nem ér annyit ez a nő. A kedvencem azért kiemelném: "Kérdőíves értékelés" - Ezt mégis honnan kellett volna kiszopnom hogy kell ilyen??? SENKI nem írt ilyet a sajátjába, mert egyszer sem beszélt róla... Na mindegy...] Meg hát azért sem akarok pattogni, mert pénteken egy másik tárgyból vizsgázok – szintén nála. No comment.
#4 Jegyek, felsorolás jelleggel:
- Humánmenedzsment: végül négyest kaptam, de hozzátette, hogy erős négyes, és annak ellenére, hogy konfrontálódtunk vélemények tekintetében, értékesek voltak a hozzászólásaim.
- Szállgazd: 3 – ilyen is ritkán van a suliban… 3 órával a vizsga után már fent voltak az eredmények a neptunon. Azért hármas, mert… keveset tanultam (Egyszer átolvastam) és – bár igazából a puskagyártásra ment el sok idő – nem tudtam használni a puskám, mert egyszerűen nem voltak benne a válaszok. Neten kevés anyag volt fent – lehet.
- Rendezvényszervezésből még nem tudom a jegyet, mert az csávó, akinek a saját szavaival élve ‘kilóg a gatyamadzagja” – nem értem most sem, hogy jött oda… szóval van, hogy nem jön be jegybeírásra, van, hogy otthonhagyja a listát… Kíváncsi vagyok, next time mit fog kitalálni.
#5 Gus blogjában – vendégbloggerként – olvashattok két bejegyzést tőlem A nagy testvér [a szülő] figyel – e-naplóés Virtuális ismerkedés – rajtam keresztül témákban. Ezt csak érdekességként jegyeztem meg, mert ez utóbbiból kiderült, hogy aberrált állat vagyok, mert neten ismerkedek. Hát… legalább már tudom:P
#6/1 Mivel ma úgy volt dolgom, hogy 8-10; 12-12:15 és 14:00-14:10, volt több olyan luk is a mai napban, amit ki kellett tölteni. Az első hosszabb lyukban druszarinámmal sétáltam a városban, meg megmutatta az albérletét, meg elmentünk a westendbe pulcsit venni. Végül nem az lett, amit először kinéztem, mert egy fasz vevő miatt csak Ses és XLes maradt a polcon, és a raktárban sem volt más, de ez így utólag belegondolva sokkal jobb választás volt. Megmutattam otthon is, és kb el voltak ájulva tőle:D Najó, nem, de anyum szerint tök jó vétel volt.
#6/2 Második szünetben N-nel ebédeltem a suli éttermében, ami… nem tudom, mi alapon hívják étteremnek, de összesen hatféle meleg ételt lehetett rendelni. Szűzérmét ettem, nagyon finom volt, csak kibaszott sótlan:P Elég érdekes témák jöttek elő, a pisiszextől a gruppenen keresztül a farokvastagságik… Na, most már lehet mondani, hogy aberrált vagyok. Ez addig nem is volt gáz, amíg csak ketten voltunk, de amikor beültek mögénk még ketten, akkor már – N szerint – kaptunk elég furcsa pillantásokat:P De nagyon jól éreztem magam…
#7 Kaptam egy notebookot este. Apummal mentünk, mert megjött a boltba az, amilyet akartunk. Szépséges. Már újratelepítettem rajta a Vistát, mert hülyén volt partícionálva. És ahogy megkapom aputól a hordozható USB-s vinyóját, át is költözök rá. Jah, a típusa: Fujitsu-Siemens Pa 2510 – ha valakinek ez mond vmit:P Apropó vista… apum tök aranyosan “Viszta” helyett úgy mondja, hogy “Vista”:P Na mindegy:D
Hosszúra nyúlt. Ez van.
-
Filmek, Filmek százezerszám (3) filmek [wiko.freeblog.hu-ról]
Bevezetés helyett egy kép, hogy miről is fogok ma mesélni nektek:
Haladjunk időrendben sorban!
Szerda este itt aludt ugye megint csikis, és filmet néztünk. Vicces volt, ahogy a dvdtékában együtt kiválasztottunk egy szerelmes filmet, szerintem a csaj nem véletlenül bámult végig minket:D Aztán amikor csikis a kezébe vette a dvd-tokot, tizedmásodperceken belül már rá is vágta, hogy “az jó film”:D Remélem, neki is szép estéje volt:) 40 nap 40 éjszaka – a hugom ezt [is] kapta karácsonyra vkitől, és már akkor szemet szúrt Josh a borítón – nagyon helyes pasi! Na mindegy, szóval csak akkor ugrott be, hogy otthon is megvan ez a dvd, amikor már a kezemben volt a sárga dvdtékás tok, hátán vmi nagyon szar viccel. Buktam 500 Ft-ot. Szóval, 40 nap 40 éjszaka – egy “nagyon amerikai” (by csikis) film, ugye a már említett helyes főszereplővel, sok humoros mellékszereplővel és egy olyan nővel, akit heteroként magam mellett akarnék tudni – belevaló, tökös, férfias, beszédes, bohém, csinos, de néha nő! A főszereplő meg… a saját hibáján kívül elbukja a böjtjét, ami kb abból áll, hogy nincs elélvezés:D Még egy érintés sem. Ha neki összejött, …;P
A következő kép… csak… ugye gus blogján van pár külföldi meleg blog linkje… Mostanában sokszor böngészem azokat, és erre az oldalra, és ott pedig erre a sorozatra bukkantam, ami a HOMME férfi divatmagazinban jelent meg még annó. Szerintem szép képek, és végre nem vmi szokványos. Csak ajánlani tudom. És hogy hogy jött a filmek közé?:D Úgy, hogy én döntöm el, mi kerüljön a képre, bibibí.
Tegnap délelőtt letöltöttem a fűrész négyet, mert nézegetve a januári bemutatókat, reménytelennek tűnt, hogy bemutassák még idén:) Közben elkezdtem enni az anyuméktól hozott rántottsajtot, de kb az első jelenet alatt (boncolás) elment minden étvágyam. Nem volt rémisztő, hanem szerintem értelmetlen gusztustalankodás, kb felhentelték a csávót teljesen, tök valósághű volt. A csávót – Jigsaw-t, vagymi. Megint visszatértek helyszínek az előző részekből, voltak utalások, sőt, egy ideig nem is értettem, hogy most akkor ki van tényleg jelen a színen, és ki van ott az előző részből. Aztán volt olyan elsőrészes, az épp aktuális gonosz álcázza magát, érdekes önmegmentések, info a kezdetekről és az okokról, kicsit olyan lezárós hangulata volt az egésznek. Nem volt benne elvarratlan szál, úgyhogy kíváncsi vagyok, hogyan tovább, hogy fogják belefűzni a fonálba az ötödik részt. Érdekesen összekapcsolt sorsokat, kb mindenki függött valakitől. Nézzétek meg, nem rosszabb, mint a három!
Végül… először SPF-nél olvastam róla, aztán Petitprince mondta el a véleményét Ferzan Özpetek Olaszországban dolgozó török filmrendező első filmjéről, az 1997-ben készült Törökfürdőről, mely, mint írtam róla, Il bagno turco, Hamam, Steam: the turkish bath – és még számtalan néven fut. Meleg film, de abszolút nem tolakodó a meleg szál, szexjelenet sincs benne, összvissz egy csók, szóval nem látványos, de a melegség végig jelen van a filmben. A zenék – mi más – török zenék, de abszolút illenek a filmhez. A szereplők – tipikus mtv-s szereplőgárda – vagyis nem amerika, művészfilmes az egész. Ami viszont nagyon zavart, hogy még a napos jelenetekben is sötét a film. Viszont – annak ellenére, hogy nem kedvelem ezt a stílust, tök jó volt. Jó volt látni a lelkesedést, a szeretetet, az emberek összetartását – Európához akarnak csatlakozni, de azért ez egy más világ.
-
végigtaposás – rajtam:S [wiko.freeblog.hu-ról]
avagy majdnem sírtam a folyosón
Igen, ma. Szokványos napnak indult. Csikis miatt nemalvás, csikis el, alvás:P SMS-re ébredés, nagyonvékonnyal nagyonsokat beszélgetős (most este is)(nemismeriteknagyonvékonyt:D)(csikistse:D), közben tanulásimitálás, borotválkozás, készülődés, iskola.
És esküszöm nem akarok, de muszáj megint hisztiznem. Egyre inkább olyan lesz a blogom, mint amilyennek Lyall is képzeli a meleg blogokat: sírós, hisztizős, rinyálós. ÉN NEM ILYEN VAGYOK. De egyszerűen hihetetlen, hogy januárban már második alkalommal jutottam el oda a suliban, hogy a tanárok megalázó viselkedésének (effektíve könyörögnöm kell, hogy vizsgázhassak) köszönhetően majdnem elsírtam magam az iskolában. Vagyis most már könnyeztem is, csak az iskola olyan részén, ahol akkor éppen szerencsére kevesen voltak. És ez rossz. Mert Wiko nem ilyen. Wiko vidám, mosolygós, és másokat megnevettetős, nem pedig a folyosón falat támasztva arra szorulós, hogy mások vígasztalják ők. [Viszont hálás vagyok minden csoporttársamnak, aki erőt öntött belém. Egyedül tuti bőgés lett volna a nap megkoronázása!!!]
Hogy mi is történt?:O
Elterveztem, hogy lereagálom, hogy a gyógyturizmus házidolgozat, amit nonCredam végig is olvasott, és kijavított, de kettes lett. ŐŐŐ KETTES!!! De előtte humánmenedzsment (HM) vizsga. Terem teli, pedig szóbeli, gondoltam, ezek barmok:D Megjött a tanár, bemegy, közli, hogy fél órát tud maradni (közben kideült hogy van az 2,5 is), és azok, akik fent vannak az előző vizsga listáján, nem vizsgázhatnak most. Érthetőbben: eredetileg a hétfői HM-re jelentkeztem, de szombaton ugye halálos beteg lettem (37,1), és leadtam a hétfőit, felvettem azonnyomban mára. És azért nem vizsgázhattam elvben ma, mert voltam olyan pofátlan, és nem jöttem be a hétfői vizsgára (mert leadtam…) [a tanár még abba is belekötött, amikor mondtam - tök kultúráltan - hogy leadtam a vizsgát. Nem értette meg, hogy leadtam, aztán amikor valaki kimondta, hogy töröltem, akkor meg megkérdezte, hogy miért nem ezt mondtam, meg hogy ha magyarul mondom, akkor megérti...] Ergo ki lettem küldve… Ez után jött a veszekedés a gyógyturizmus tanárral, mert én követeltem tőle, hogy mutassa meg, mire kaptam kettest. Mondta, hogy megnézhetem, csak aztán nehogy rosszabb legyen a jegyem, mint egy kettes. Fenyeget? erre én is megkérdeztem, hogy neki ki a főnöke, kinek tartozik elszámolással, hogy képben legyen az erőviszonyokról. Aztán mondta, hogy hétfő délben megnézhetem a házidogám (jah, gondolom, hogy legyen ideje kijavítani). És közben az összes utánamjövő embernek elhordott mindenfélének, meg tanúkat gyűjtött (csoporttársaim személyében), hogy ők tanuskodjanak majd hétfőn. Mint valami tárgyalás. Vicces lesz. Jah, nem engedtem, hogy beírja a kettest az indexembe. Mert nem tudja megindokolni… Vissza HM… újabb próba, mi ma nem vizsgázhatunk. Irány a tanszék, adminisztrátort megkérdezni, hogy ugyan nyomtasson listát. Aranyosnehéznevű lány már sírt, mert ő ugyanúgy kettest kapott ok nélkül, és ugyanúgy nem engedték vizsgázni. Adminisztrátor nő leordította a fejem, amikor 10 perc hatásszünet után megkérdeztem, hogy fog-e valami történni, merthogy “különbenis, maguk meg csak ott nevetgélnek”.
[nyomtam egy entert tagolás gyanánt] Aztán nagykegyesen lejött velünk, HMtanárnak előadta, hogy a “két pimasz hallgató…” ígymegyúgy, de igazuk van, ugyanmár, engedd őket vizsgázni. Vizsgázhattunk, 1:45 perc kűzdelem után. EZ MI???? Úristen. Mondjuk tanár korrekt volt, beismerte, hogy a lista, ami alapján nem engedett minket, nem volt valami friss, úgyhogy hátrány nélkül megkaptuk mi is a lehetőséget. De akkoris. Hétfőn második kör.
Otthon meg… apa és anya szerint is én voltam a hibás. Ez volt az utolsó csepp… Remegés, sírás itthon.
És nem tudom, hogy az idegességtől-e, de a sulis behatás óta émelygek, hányingerem van (ez ugyanaz???), lázas vagyok és izomgyenge [haha...]:(
-
szolgálati közlemények (3) [wiko.freeblog.hu-ról]
1. Négyes lett a számvitel II-m is. 88,7 5, tehát másfél pont és ötös. No comment.
2. Nagyon kéne a törökfürdő c. film Özpetektől. Hamam – Il bagno turco – Steam: The turkish bath – ilyen címeken fut még. Leírás róla itt és itt. Nem utasítom vissza, ha vki meg akar lepni vele mostanában!!! Sőt, akarjatok!!!
3. most HM vizsga, puskával teli telefon.
-
belső karácsony [wiko.freeblog.hu-ról]
Körülnézve maga, körül, kicsit úgy érzem, hogy ez a karácsony utáni időszak (leárazásokkal vagy azoktól függetlenül) mindenkinek a saját belső karácsonya, ilyenkor nagyon sokan lepik meg magukat mindenféle földi jóval. Bár a kivétel erősíti a szabályt ( 979 már karácsony előtt meglepte magát egy cd-vel ), mégis rengeteg példát látni, elég csak egy kicsit körülkémlelni. Lássuk csak: Treen táskával és dvd-vel lett gazdagabb (persze az ellenértékével szegényebb, így számvitelileg nem történt vagyongyarapodás:D:D), pumernek a ruhatára bővült 3 darabbal [ha a cipő is ruhatár:D] – ezek derültek ki rögtönzött blogkörképemből és msnes felmérésemből:)Szóval, én is megleptem magam. Már karácsony előtt elhatároztam, egészen pontosan abban a pillanatban, amikor megláttam öcsém villanyborotváját, amit barátnőjétől kapott. Neki cruzer3 van, nekem már az újabb, cruzer4et sikerült beszereznem, kékben, a képen is ‘ő’ van. A bőröm meg már tükörsima:P
Ps: lola, tessék, egy nemhisztis post:D
-
nepNEMtun [wiko.freeblog.hu-ról]
furis szó ez. Neptun.
tun | tat, getan – tesz [csinál] [[idézet: Wikiszótár]]
Hát, a mi tanulmányi rendszerünk kurvára nem csinál semmit. Mármint, annyira semmit, hogy két napja be se jön. Mert hogy túl buzi. őőő Busy. Meg unavailable. Merthogy szegény nem tud magyarul. Pedig én csak a számvitel jegyem akartam megtudni. DE MITŐL ELFOGLALT? nincs ideje a diákokkal foglalkozni? Hirtelen rácuppant 30e diák, hogy megnézzék, kedvenc csoporttársuknak i-vel vagy y-nal írják a nevét? ÉS miért a vizsgaidőszakban kell ezzel szopatni a népet? Miért tud a többi honlap amit sokan néznek, a nap 24 órájában megbízhatóan működni és ez a szar miért nem? ÉS MIÉRT CSAK NÁLAM NEM????
Másik meg… fent van egy táblázat, vagy valami, lényeg, hogy xls a kiterjesztése. Elvben oda beírod a neptunkódod, és azzal megy. És megy is – mindenki másnak, kivéve nekem. Úgy érzem, hogy csak engem szopatnak, mert “Maga túl okos”. És jegybeírás mikor van? holnap ESTE.
-
SÁLLÁLÁLLÁ örömség:) [wiko.freeblog.hu-ról]
Már kezdtem feladni…
Én vagyok az utolsó, aki gyakorlati helyet lelt…
De…
Orsi ma 15:57kor ezzel támadott le msnen:
O: Te lúúúzer
O: “I have not received an
e-mail from your friend, but he is welcome to join you and us.Please tell him to
contact me.“O: ezt írta a nő
O: úgyhogy nagyon gyorsan írjál neki még egy ímélt!!!!!!!
O: vagy szétrúgom azt a szép kis feneked
O: :)
Megijedtem, írtam nyomban, majd pár perc múlva jött is a válasz, MY DEAR VICTOR megszólítással, és hogy more than welcome to join us!!! VÁÁÁÁÁÁÁÁság! Még aláírva vissza kell küldenem a szerződést, de többi mint a valószínű 4 hónapig itt leszek megtalálható: http://www.oceaniaclub.gr/
VÁÁÁÁÁ
-
BKVbérlet-REFORM [wiko.freeblog.hu-ról]
Mielőtt a reformra kitérnék, meg kell kérnem mindenkit, hogy sajnáljon!
Nagyon beteg vagyok. Anyut felhívtam, nagyon aranyos volt, hozott gyógyszert, enni, joghurtot, túrórudit és lázmérőt, amit rögtön haszálatba is vettem. 10 perces, nem egy mai darab, de az enyém:) Most dobperség…
37,1 a lázam. Nagyon beteg vagyok.
Szóval… mindenfelé a sajtóban a VEKE és a BKV párbeszédeiről van szó, meg arról, hogy nem lehet sehol előre venni jegyet, meg mindenhol hatalmas sorok vannak. Én ugye halálos beteg vagyok, úgyhogy anyu ment el bérletet venni.
- Rögtön sorra került (nem volt előtte senki)
- Jan. 7-étől lesz érvényes
És még azt is kiemelném, hogy nagyon szép lett az új bérlet:)
-
napi baszdmegek (isi, közlekedés) [wiko.freeblog.hu-ról]
Nah, ha minden igaz, akkora mai életem utolsó előtti bejegyzése, melyben cimkeként a számvitel szerepel:) Ma ugyanis végre levizsgáztam, de hatalmas harc volt ez a nap. Az ellenfelek:
1/ a tél
Úristendetélvan:S Nem tudom, emberek, hogy mit szerettek a télben. Mint Pöti is írta, sötét van, pl egészen tegnapig, amikor is végre kisütött a nap, ha itthon tovább akartam látni, mint az orrom hegye, akkor bizony lámpát kellett kapcsolnom, pedig két bazi ablakom van, amit nyáron egész nap süt a nap. Hideg van, ma reggel zB -7°C…Ez nem embernek való… Szilveszterkor is majd’ megfagytam, de hát ami ma reggel volt… két kabát kesztyű sapka pulcsi ing – és remegtem a hidegtől. Még az sem tudta elterelni a figyelmem, hogy a buszmegállóban rajtam kívül két jópasi volt:D Tehát három jó pasi. haha::D Mondjuk az nem esett túl jól, hogy két busz áll meg a megállóban, és ők “richtig” a másikra szálltak:( [észrevettétek a német vonalat?:P]
2/ a vén fasz, aki fellökött
Délipu, leszálltam a buszról, haladok a metrofelé [el kell sétálnom az egész busz mellett, ha leghátul szállok le], és egy másik ajtóból kirobban egy tatter [saját szóalkotás a nyannyer mintájára UD: tévedtem... ], és kis híján elestem, úgy nekemjött, majd szó nélkül továbbrobogott. Nyugati mintára mosolyogva továbbsétáltam, gondoltam rohan, de amikor sétatempóval és a mozgólépcsőn állással is utolértem még a metro előtt, akkkor kinyilt a zsebemben a bicska, és “véletlenül” nekimentem. Mert érted, ha rohan, lelkem rajta, de ha nem siet, csak fasz… akkor kapja be. Viszont, hogy lássa, nem vagyok egy szívtelen kis dög, visszanéztem rá és rámosolyogtam:)
[Idevágó történet, amit már élőben többször elmeséltem, barátaim és családom nagy-nagy örömére, mert előszeretettel illusztrálom a történést:D 4-6tuja, széna tér megálló, ahol kb az utasok 89,481 százaléka leszáll, főleg karácsony előtt. Közöttük én is. Szépen az ajtó felé fordultam, haladtam, ahogy a tömeg engedte, de a mögöttem leszállni szándékozó nyannyer az alatt az öt méter alatt négyszer rálépett a lábamra és kétszer nekem jött... Aztán csodálkozott, hogy úgy lebasztam, hogy már én szégyelltem magam - majdnem:D. [Idevágó2: értem én, hogy tisztelni kell a kort, csak nem értek egyet. Ha valaki fasz, azt akkor sem fogom tisztelni, ha 88 évesen egykézen áll és ugrál rajta, közben meg visszafelé énekli a boci boci tarkát]]
3/ Cé
-vel kellett beszélgetnem… Érdekes, nem szeret, de ha info kell neki, még én is jó vagyok:) Kegyet gyakoroltam, kivettem a fülemből a fülhallgatót, és válaszotlam: “Nem tudom”:D
4/ a lista
Ugye a módszertani intézet mindig bonyolít. Rengetegen vizsgázunk egyszerre, és azok, akik nem kutakodtak az x lehetőség között a neten, hogy mégis, melyik előadóban írnak, azok bizony rohannak egyik listától a másikig, és keresik a nevüket. Rögtön az első megtekintett lista kétharmadánál ott figyel kicsiwiko neve. Igenám, de valami “számvitel II (70 pont)” szerepel mellette. Gyenge pánik. [info: 100 pontos vizsgamaximumot két féle képpen lehet megszerezni: 100 pontos vizsgát írsz és akkor nem számít bele a zh, vagy beleszámítod az évközi zéhán megszerezhető max 30 pontot, és 70 pontos vizsgát írsz. Mivel én a zh-n 0 pontot hoztam, így értelemszerűen száz pontosat akartam írni:D]
5/ az ajtó
Mert a módszertanis tanárok megközelíthetetlenek. Egy ajtó állja útját a kíváncsi hallgatónak, ami csak nagyritkán, nagy keggyel nyílik ki. 07:50kor mentem oda, a vizsga 8kor kezdődött. Az ajtó, amin keresztül a tanárok is mennek vizsgáztatni, 08:10kor nyílt ki. Vázoltam, hogy mi van, 100 pontosat akarok írni. Nem lehet. Mert valamit a neptunban máshogy kellett volna felvenni [jelzem, a különbség annyi, hogy az egyik vizsga 08:00-09:30ig, a másik 10ig tart… aki ezt észreveszi vizsgajelentkezésnél… hát le a kalappal előtte. Én nem vettem. Aztán veszekedés ordítva a katedránál a tárgyfelelőssel, sírós hangulat, mondjuk azon meglepődtem, amikor elcsuklott a hangom… Aztán egy tanárt meggyőztem az igazamról a neptunt böngészve, és megengedték, hogy írjam. 25-kor.
6/ a feladatsor
Ez igazából barát volt, mintsem ellenség. Remélem ez is négyes vagy ötös lesz, mivel csak az elhatározások okoztak fejtörést. Egy helyen felhívtam a tárgyfelelős figyelmét arra, hogy kétféle adat van megadva ott, ahol egyfélének kéne lennie:D:D Egy másiknál pedig szóltam, hogy a mondat értelmetlen: “váltókötelezettség után járó kamat” Namármost. Ez vagy váltókötelezettség után FIZETENDŐ kamat, vagy pedig váltóKÖVETELÉS után járó kamat. Az, ami szerepelt, ellentét, nem feloldható:D No.
7/ szomszédlány
böködött, kérdezgetett… nem tudott még másolni sem szegény, diktálni kellett. Mondjuk egy 25 pontosból 15pontynit lediktáltam neki, úgyhogy ha nem lesz legalább kettes, így ismeretlenül is nagyon meg fogom verni:D Ott állt előttünk a tanár, ő még akkor is a dolgozatom fölé hajolva másolt… A tanár: “miért hagyja? máshol ezért pénzt kérnek:)” Biztos látta a lányon, hogy reménytelen:D Azt, mikor kimentem, majd vissza lemásolni a jegybeírás időpontját, mellette álltam meg full véletlenül, erre ilyet szól: “nem diktálod még le a kilencest?” Nagyon kész volt….
Hát, ennyi:) Szerdán jövök az eredménnyel!
-
2007_2008 [wiko.freeblog.hu-ról]
Először az ígért nagyonrövid évértékelés, amit tegnap akartam, de erről majd később:)
Január: a harmadik vizsgaidőszakom, életem első olyan meleg bulija, ahova nem csak benéztem, viszont ekkor szakítottam Sebivel, soksok szomorúság volt, aztán egy fűvelfával lefekvős időszak következett, továbbá kiderült, hogy gasztroenterológiailag teljesen egészséges vagyok, és lisztérzékényes se vagyok.
Februárban végre kiköltözött az előző tulajdonos a lakásomból, elkezdődtek a felújítások, és elhatároztam, hogy újra sportolni fogok.
Márciusban nagyon jól haladtak a felújítások, már átszineződtek a falak, alakultak a padlóburkolatok, és közben rájöttem, hogy álomvilágban élek. Elkezdődött a bebútorozás, beépült a konyhabútor, és új képekkel gazdagodott a kiállítási anyag:) Azok számára, akik később kapcsolódtak be, Viktor van Gogh egyik első kibontakozása:
Áprilisban elkezdtem a mixertanfolyamot, részt vettem egy netes boxer”szépségversenyen”, kétszer voltam színházban, és írtam egy kedves barátomról is, aki azóta eltűnt:(
Májusban beköltöztem végre a lakásba, egy ideig együtt voltam még Sebivel, megcsináltam életem első koktélját, felraktam az egyetlen étel receptjét, amit meg tudok csinálni. És még az történt… hogy azért izgult az egész évfolyam, hogy ne neki kelljen szeptembertől gyakorlatra mennie. Én is izgultam, ugye, de végül szerencsére nem lettem kiválasztott. Ami a vicc, hogy most februártól már mindenképpen menni kell, de még mindig nincs gyakorlati helyem, és ebből kb egyedül vagyok az egész csoportból:S
Júniusban elkezdtem tervezgetni a dekorációt a lakásban. Nagy kép a nappaliba, 30*30as kisképek az előszobába, naaagykép a hálószobába, hát, eddig 0, azaz nulla valósult meg ebből:S Még talán annyi volt, hogy elkezdtem az utazásirodai gyakorlatot. Unalmas napok az irodában:SJúliusban sikeresen teljesítettem a BMA tanfolyamát, az utazási irodában egy telefonáló szólt, hogy KISS MINI EBB VAN, és írtam a panelprogram közbeszerzéséről is, amely bejegyzést viszonylag kis érdeklődés követett:( És voltam színházban, megnéztem az azóta is örömmel hallgatott Vámpírok bálját, és a régóta várt Jekyll és Hydeot.
Augusztusban befejeztem a testor.blogol.hu írását. Nem tudom miért, hirtelen úgy éreztem, hogy váltani akarok, és azóta ide, a freeblogosok táborába tartozom. 246 bejegyzést írtam oda és 370szer gondolta úgy valaki, hogy hozzászól. Szépvolt, jóvolt, de mostmár itt. Mivel augusztus a munka hónapja volt (ugye fesztiválok, borfalu, missbalaton…), a bejegyzések is e körül a téma körül csoportosultak. Írtam vicceset, de éppúgy érintettem komoly témát is.
Szeptember – ugye elkezdődött a suli, harmadéves vagyok, hihetetlen. Rájöttem, hogy odavagyok a göndör pasikért, aztán készültek rólam új képek, karasnak köszönhetően és nem utolsó sorban, 22 éves lettem.
Októberben indult világmegváltó útjára a nagylopás sorozat, összekevertek az október 23-i blokád egyik résztvevőjével, kinyomoztam a lakásszámom okát, Lyall segítségével rájöttem, hogy mérleg az aszcendensem, és egy ilyen fizetős oldal segítségével az erre jellemző tulajdonságokkal is szembesültem, és elkezdtem, amit már egy ideje tervezek: rávettem magam az úszásra. És még… a tanáraimon is nagyon kiakadtam.
Novemberben voltam életem első blogtalálkozóján, folytatódott a nagy lopás, kiddoval nagyon sokat voltunk együtt moziban, az iskolában és a blogon is kiakadtam a sztrájkkal kapcsolatban és kiddo és a TI segítségetekkel elkészült a megnézendő filmek listája, továbbá megírtam az összes beadandómat, rengeteget tanulva az utolsó hetekben.
December a karácsony, az ünnepek, a szeretet hónapja, amit én nagoyn nem éltem át egészen szentestéig. Sikerült a számvitel1 vizsgám, L megincsinálta velem az interjút a szakdolgozatához a comingoutról, voltam többször korizni, és elkezdtem behozni a lemaradásom a filmes műveltség terén:)
Meg év közben sok-sok pasival randiztam, szexeltem, szereztem új barátokat, kaptam soksok szeretetet, belekerültem egy új blogos meleg közösségbe, írtam 100 bejegyzést, és már majdnem 500 kommentet kaptam hozzá, sokat tanultam, mégtöbbet dolgoztam, de egyszercsak ennek az évnek is vége lett:) Jövőre (Vagyis már idénre, vááá) megvannak a tervek, fogadalmak, el kell kezdeni a megvalósítást!
Azaz szilveszter. Idén életem első fullegyedül töltött szilveszterére készültem. Nem volt olyan, aki tényleg szerette volna, hogy együtt szilveszterezzünk. Volt 1-2 illemmeghívás, de ahhoz nem volt sok kedvem, úgyhogy maradt a szgép, meg a meleg ágyam. Aztán 31-én reggel társam telefonjára ébredtem 07:28-kor. A párbeszéd kb így zajlott:
- Szia társam! mit csinálsz ma?
- szia, most keltem, mit szeretnél?
- Nincs kedved dolgozni ma?
- Mennyiért?
- Mennyit kérsz?
- *nagyösszeg*
- Mindjárt visszahívlak!
Ekkor ágyból kipattanás, pisi, anyatelefon, hogy legyen készenlétben. Jön a hívás, hogy akkor fél óra múlva legyél ezen és ezen a benzinkúton, ott felvesz egy kocsi, megyünk Győrbe. Melegruha, indulás. CSak hangot vittünk, elég az hozzá, hogy kurvahideg volt. Unokatesóm hozott nekünk meleg ebédet, meg innit, meg szendvicset, úgyhogy semmiben nem szenvedtem hiánytz, csak a melegből. Hajnali egykor, a hosszú, bp-szintű tüzijáték alatt már nagyon fáztam. Még talán annyi, hogy Győrnek nagyon szép a polgármesteri hivatala! 11 körül értem haza. Hát, legalább nem voltam egyedül.
Végül az idei fogadalmak-tervek:
- idén mindenképpen szeretném véghezvinni a feljebb említett lakásdekorációt
- nem akarom abbahagyni a rendszeres testmozgást, és szeretném, hogy végre olyan testem legyen, amivel 100%ig elégedett vagyok
- Összerakom újra az életem, hogy ne kelljen többet a magánnyal foglalkoznom
- és baromira örülnék, ha végre az életem is megoszthatnám vkivel!!!
És így kuriózumként szeretném megosztani a szélesebb nyilvánossággal Teo egyik fogadalmát: ”
Nem pisilek többet a csapba. Jó hát előfordult.. :D” -
mostbújékgyorsba’ [wiko.freeblog.hu-ról]
TEgnap hirtelenelfoglaltságom támadt reggel fél nyolctól, úgyhogy nem tudtam akkor megírni a bejegyzést, amikor akartam. Most meg szakad a hó, én meg három zokniban fázom… Ez az a bizonyos belső fázás lesz, úgyhogy aludni térek mindjárt. Készültem fogadalmakkal, meg kis évértékeléssel, de az majd csak megébredés után:D Addig is:
Kíváncsi vagyok, kinél ki a favorit?:P
velem, de picit máshol!
keress rá
ha nagyon akarod…
- 2011. / június
- 2011. / május
- 2011. / április
- 2011. / március
- 2011. / február
- 2011. / január
- 2010. / december
- 2010. / november
- 2010. / október
- 2010. / szeptember
- 2010. / augusztus
- 2010. / július
- 2010. / június
- 2010. / május
- 2010. / április
- 2010. / március
- 2010. / február
- 2010. / január
- 2009. / december
- 2009. / november
- 2009. / október
- 2009. / szeptember
- 2009. / augusztus
- 2009. / július
- 2009. / június
- 2009. / május
- 2009. / április
- 2009. / március
- 2009. / február
- 2009. / január
- 2008. / december
- 2008. / november
- 2008. / október
- 2008. / szeptember
- 2008. / augusztus
- 2008. / július
- 2008. / június
- 2008. / május
- 2008. / április
- 2008. / március
- 2008. / február
- 2008. / január
- 2007. / december
- 2007. / november
- 2007. / október
- 2007. / szeptember
- 2007. / augusztus
- 2007. / július
- 2007. / június
- 2007. / május
- 2007. / április
- 2007. / március
- 2007. / február
- 2007. / január
- 2006. / december
- 2006. / november
- 2006. / október
- 2006. / szeptember
- 2006. / augusztus
- 2006. / július
- 2006. / június
- 2006. / május
- 2006. / április
Kategóriák
- be up-to-date! (224)
- blog! (68)
- date (9)
- gay! (188)
- i need answer! (57)
- it's my life! (217)
- laugh! (73)
- mixed! (183)
- school of life! (121)
- sexdate (27)
- stories! (63)
- testőr.blogol (236)
- Uncategorized (1)
- wiko.freeblog.hu (4)