Archive for február, 2009

• jubileum

  Date: 2009.02.28 | Category: it's my life! | Response: 2

  Ma egy éve, hogy Orsival [és Beával] nekiindultam életem talán eddigi legnagyobb kalandjának, Görögországnak.

  Túlzás lenne azt mondani, hogy nem hiányzik, mégis azok az álmok, melyben újra munkába állok a méltán híres Oceania Clubban, rendre úgy végződnek, hogy arra gondolok: “Mi a faszt keresek én itt?” vagy így: “Kellett ez nekem?”

  Időközben Timos visszahívott, többiekkel meg pár szót beszéltem csak.

  Szép volt, jó volt, vége van, de már csak nyugatra mennék. Ha megyek egyáltalán [hosszabb időre, persze]…

• Teszthalál/tecchalál/akármi

  Date: 2009.02.28 | Category: it's my life! | Response: 8

  Ugye július óta járok edzeni. Ugye január eleje óta sokkal gyakrabban és elszántabban, mint eddig bármikor és [pöti akármennyire is nem fogja elhinni, de] sokkal jobb az alakom, mint akár csak két hónapja. Még nem ilyen, de már majdnem [-> kép jobbra] .

  De nem is ez a lényeg. Régen úgy jártam edzeni, hogy személyiedzőnéni minden alkalommal ott állt mellettem. Mostanában csak minden 3-4. alkalom van vele, mert – ugye írtam – spórolás van. Ezeken az alkalmakon sokszor csinálunk teszteket. Múltkor olvastam az egyik futós tesztnek a leírását. Ez a teszt olyan, hogy 5 percig a maximális pulzusod 60%-val futtat, utána 5 percig a 65%-val, utána 5 percig a 70%-val, utána pedig percenként növeli a sebességet. Ez nem is vészes, kibírható, simán be is vállaltam volna, egészen addig, amíg meg nem láttam az utolsó mondatot:

  A tesztnek akkor van vége, ha a gép 100 mp-ig nem érzékel pulzust.

  Mondtam is a dominaasszonynak, hogy a defit azért készítsük oda.

• radar

  Date: 2009.02.27 | Category: gay!, i need answer! | Response: 4

  kb. 10 napja azon a csodás event expo rendezvényen dolgoztam az arénában. Épp a pár bejegyzésben taglalt tánccsoport volt a színpadon, amikor odalépett mellém egy srác, általános iskolai osztálytársam. Rögtön felismertem, volt nagy öröm, beszélgettem vele kb. 2 órát, mivel a mellettünk lévő standon állított ki. Összejött neki az élet, saját cég, profi kamerarendszerek, ilyesmi. Sok mindenről beszélgettünk, ki merre mit mióta stb., amit régen találkozott ismerősök szoktak. Aztán a munkája miatt beszélgettünk a filmes terveiről , és így szóba kerültek az ilyen-olyan stílusú filmek, többek között a romantikus filmek is. Mondta, hogy “nem az a fontos, hogy érdekel-e, hanem az, hogy a barátnődet érdekli-e”… Ő volt az egyetlen srác, akiről – amikor visszagondoltam az általános iskolai osztályra a minden 10. fiú meleg statisztika kapcsán – biztosra véltem, hogy meleg. Most lett vége egy 3 éves kapcsolatának, és nagyon maga alatt volt:( De a lényeg:

  Csak nekem nem működik a meleg-radarom?

• Takarékoskodás

  Date: 2009.02.23 | Category: mixed! | Response: 15

  Gyerekkoromban nem kaptam sok zsebpénzt. Sőt, kb. soha nem kaptam sok zsebpénzt, úgyhogy ami volt, azt elköltöttem mindig erre arra. De ügyeskedtem mindig, szóval olyan sosem volt, hogy nem volt pénzem így vagy úgy. Aztán 2001-ben elkezdtem suli mellett dolgozni. Az első fizetéses borítékon meglepődtem, de aztán egyre inkább számítottam arra a pénzre. Nem keresek rosszul, a magyar átlagot tekintve sem, de nappalis egyetemistaként pedig különösen kiemelkedő a fizetésem.

  De. Sosem volt megtakarításom, mindig elköltöttem minden pénzemet. Csodáltam azokat a barátaimat, akik a kis zsebpénzükből is nagy dolgokat tudtak vásárolni. Most itt lakom, egyedül, költségem mégsincs a lakással, szóval a teljes fizetésem felett rendelkezem. És akármennyit keresek, nem elég a hónap végéig.

  Múlt héten megint eléggé lecsökkent a mennyisége, úgyhogy eljött a változás ideje. Az azóta eltelt egy hétben max. 2e forintot költöttem, és ebből 600 forintot azért, mert meghívatta magát az egyik munkatársam egy kólára. Ez az arány most borulni fog, mert nagyon tankolnom kell, de már látom, hogy lehetséges, úgyhogy ezt az elvet próbálom követni a következő hónapban.

  Ha most szavaznék Gus oldalán, azt pipálnám, hogy 100e-nél kevesebből is lehet élni.

  És egy kis lopás – 979, ezennel kérem a formanyomtatványt, hogy nyomon tudjam követni a költéseimet:)

• Fejpara

  Date: 2009.02.22 | Category: it's my life! | Response: 0

  Nem elég, hogy bevertem a fejem a zsinórpadláson valamibe nagyon, és van rajta egy púp, de most meg ráadásul belefeküdtem a joghurtom koszos fóliájába, amitől tiszta joghurt a fejem, ragad. De legalább ott jól áll a hajam… [Álmos, sötétben ül, el lehet nézni neki!]

• Kyle

  Date: 2009.02.18 | Category: stories! | Response: 3

  Tegnap blogtalálkoztunk Kylelal [mint megtudtam, neki ez az első, én vagyok az első;) Szűz volt még ilyen téren:D]. Most álljon itt ennek hiteles krónikája.

  17:00 – Szakad a hó.
  17:35 – Már muszáj indulni, mert nem fogok odaérni.
  17:50 – Nagyon csúszik az út, lassan megyek. Le kéne parkolni. Bakáts téren találok is egy helyet.
  17:56 – Megkérdeztem egy öreg nénit, hogy melyik a Ráday utca. Erre végigmutatott azon, amin álltam: “Ez.” Úgyhogy közel voltam a célomhoz.
  17:58 – Odaértem. Mivel már találkoztunk egyszer, és akkor is előttem ért oda, biztos voltam benne, hogy ott lesz a sarkon, ahol megbeszéltük. Nem volt ott:\
  18:00 – Viktor nagyon fázott, egyre többször nézett az órájára, közben meg egyre hangosabban szidott mindenkit, akinek köze van ahhoz, hogy 1/ mínusz fokok vannak; 2/ fúj a szél nagyon és 3/ ennek következtében vízszintesen esik a hó.
  18:03 – “Nem bírom tovább!” Telefon elő, és akkor látom, hogy ott vár egy sms Kyletól, amit 17:52-kor írt: “Tekintettel a fantasztikus időjárásra beültem a jaffaba. Itt várlak.” Juppí, feleslegesen fagytam szarrá, irány a Jaffa.
  18:07 – Megérkeztem. Ő ott ült a melegben.

  Itt egy hosszabb ülős, teázós, banánturmixozós, limonádézós beszélgetés következett az életeinkről, a jövőről, meg ilyesmi. Be nem áll a szája [jó értelemben persze;)]! Én sem vagyok egy csendes kisfiú, de csak úgy tudtam szóhoz jutni, ha belevágtam, emiatt egy idő után meg is jegyezte, hogy “Nálad minden történetemet 4-5 részletben tudom elmesélni!:D” Aztán arra jutottunk, hogy tovább megyünk, pl. karaokezni. Úgyhogy a cél már világos volt: Főbe-járat [Kyle már írt róla annó], csak le kellett küzdenünk egy logisztikai problémát: én kocsival voltam, úgy meg nem lehet ugye alkoholt fogyasztani.

  Úgyhogy Viktor és Kyle kocsiba bepattan, Kyle nem tudja becsukni az ajtót, majd sikerült neki. Irány haza. Ideértünk, nagy nehezen találtunk parkolóhelyet. Kyle nem tudja becsukni az ajtót, majd sikerült neki 2. Fel hozzám, gyors pisilés, 1-1 jäger, taxirendelés, ittataxi, menjünk. Sofőrrel megbeszéltük egy jó öt perc alatt, hogy merre menjünk [ő kerülőt akart mindenképp, de nem hagytam magam.] Aztán a taxival fordultunk egy jó 270 fokot, mert kicsit megcsúsztunk. Innentől már sima utunk volt, de azért tett bele a taxis egy jó fél kilométeres kerülőt… Megérkezünk, fizetünk, kiszállás, Kyle nem tudja becsukni az ajtót, majd sikerül neki 3. Rövid battyogás, megjöttünk, lemegyünk.

  Csend van. Gyanús. Még nem indult be a dolog, úgyhogy gyorsan szerzünk italt, átböngésszük a dallistát, és Kyle rögtön teleír vagy 10 kispapírt számcímekkel. Aztán elkezdődik, felváltva jönnek az énekesek, bátrak és kevésbé bátrak, jó hangúak, hamisak és halkak, magyar vagy külföldi dalt választók, és egyre jobb lett a hangulat:D Aztán bebaszcsiztam. Nagyon. Kyle is, de ő egyre bátrabban ragadt mikrofont. Közben az asztalunkhoz verődött még egy srác, aki azzal szórakozott, hogy papírokat adott be az én nevemmel, és a Die Toten Hosen – 10 Kleine Jägermeister című szám címével. Alig tudtam visszaszerezni. A műsorvezető kedves volt, visszaadta, de megígértette velem, hogy legközelebb eléneklem. Aztán szép lassan eljött a 3 óra, a bazár bezárt, mi szedelődzködtünk, taxit hívtunk, elbúcsúztunk és hazamentünk.

  Hősiesen jelentem, nem hánytam se ott, se a taxiban, se itthon [ezt volt a legnehezebb megállni].

  Ma másnap van nagyon. Az időt húztam reggel az ágyban, mert ott jó volt. Aztán azt hittem, jól vagyok. Felkeltem, aztán rájöttem, hogy fekve mégis jobb, visszafeküdtem. De szép lassan összekapartam magam, és egy idő után még az evésre is rászántam magam, ami rég esett ilyen jól – a két étkezésem között 23,5 óra telt el… Bölcs vagyok, ugye? Aztán, hogy teljesíteni tudjam az ígéretem, letorrenteztem 3 verziót is a 10 Kleine Jägermeisterből, megvan a dalszöveg is, és másfél órán keresztül gyakoroltam. Aztán megint rosszul lettem, de ez már egy másik történet.

  Folyt. köv.

• Facebook

  Date: 2009.02.17 | Category: i need answer! | Response: 0

  Hogyha kiakadok ezen, attól még ugye nem vagyok függő?!

  “Ez a weboldal nem érhető el.

  A http://www.facebook.com/ weboldal lehet, hogy ideiglenesen nem érhető el, vagy véglegesen új címre költözött.

  További információ erről a hibáról”

• Botrány!

  Date: 2009.02.15 | Category: look! | Response: 2

  LEMÁSOLTÁK A KEDVENC REKLÁMOM!!!! Botrány!!!!!!!!!

  Azért egy dologban legalább jobbak vagyunk: a mi pasink sokkal-sokkal jobb néz ki. De ezt akkor sem bocsátom meg a soproninak. Örihari.

• Visszaeső

  Date: 2009.02.14 | Category: it's my life! | Response: 9

  Visszaeső idegbeteg, hisztis, sértődékeny faszkalap vagyok. Amikor már azt érzem, hogy végre mindenféle – jó, persze, egy BF-et leszámítva – emberi kommunikációk terén megfelelő mederbe tereltem magam, akkor megint jön valami apróság, amit félreértek, bántásnak veszek, és megsértődök.

  Ez a legundorítóbb tulajdonságom. Gimiben még azzal nyugtattam magam, hogy poénból teszem, de már annyiszor tettem, hogy magam sem hiszem, hogy pusztán valami hülye poén lenne. Max. olyan értelemben poén, hogy valaki nagyobb hatalom – amiben nem hiszek – így szórakozik rajtam. [Hahó, ott fent: Nem vicces!!!] Hogy miért sértődök meg? Szerintem félelemből. Félek, mert nem ismerem fel azt a helyzetet, amikor valaki tényleg bántani akar.

  Tényleg, miből lehet ezt észrevenni? Mert ha valaki tényleg bántani akar, azt sosem veszem fel, de egy poént meg mindig bántásnak veszek. Egyszerűen nyomjak magamra egy (-1)-es szorzót? Vagy mi?:O

  Úgyhogy most büntetésképpen levakartam az olajréteget a tűzhelyről. Úgy csillog, mint régen.

  

  Két kép a pozitív hangvételért alapítványtól. Az egyik azért, hogy lássam, nem felejtettem el a Valentin napot, csak nincs milyen apropóból észben tartani, a másik meg… gyengébbek kedvéért;) De csak nem prüdeknek;)

• Linkek [Képek, blogok, videók]

  Date: 2009.02.12 | Category: look! | Response: 0

  Céges mail, részlet: “ezért azt kérem, mindenki pihenje ki magát”

  Úgyhogy vagyok, fetrengek itthon. Megyek erre-arra moziba, vacsizni, beszélgetni, EDZÉSRE, de még így is marad idő, amit netezéssel **szok el. Viszont ennek van pozitív oldala is, mégpedig az, hogy gyöngyszemekre bukkanok, amiket rögtön fel is vettem a readerbe, ahol már eddig is számos blog, rss hírforrás szerepelt. Akkor tehát a találati lista:

  • Hulljon le a lepel – bár akit érdekelt, már úgyis tudja: ITT elérhető egy 23 perces werkfilm arról a produkcióról, amiről nemrég 3 egymást követő bejegyzésben is írtam, és még mindig meg vagyok halva érte.
  • Mutattam Pötinek is a videót, aki cserébe ezt mutatta nekem, mondván, hogy “ez már ledfal” – hát igen, a szám is nagyon jó, a technika is, szóval nyálcsorgatás.
  • Aztán itt van a hg.hu, ahol többek között blog jelleggel folyamatosan tudósítanak az építészet, belsőépítészet és design világából. Még csak pár napja nézem őket, de már olvastam egy 10 méteres mustangról, amit a denveriek démoninak tartanak, egy “színes játékvár” gyerekkórházi osztályról, maximális védelmet nyújtó kerékpártárolóról, új városrészekről, vagy éppen …
  • … arról, hogy a két centis plasztikemberek világa mennyire különbözik a miénktől. Képek a plastic life című flickr gyűjteményből:

  

   

   

  • Amúgy ennek a műfajnak a megteremtője egy brit street-art művész, Slinkachu, akinek már könyve is megjelent a miniatűr emberekről készült képeivel. Az ő munkásságát a blogján követhetjük nyomon.

  

   

   

  • Ha a HG.hu-ról írtam, akkor muszáj lesz az építészfórumról is. Mostanában egyre jobban izgat az építészet. Pár hete folyamatosan olvasom a portfolio.hu ingatlanmellékletét is, és ezt a duót bővítette trióvá az építészfórum, ahol főleg pályázatokról, azok eredményeiről és az építész szakma eseményeiről lehet olvasni, de itt olvastam egy designpályázaton nyert herendi porcelán pendriveról, egy libanoni épület díszvilágításáról, amit magyarok csináltak, vagy egy új élelmiszeráruház terveiről is.
  • Nem építészetet, viszont egy annál melegebb témát boncolgat Iguazu újabb blogja, a január közepe óta közvetítő Homarblog [nem azonos az index fogyasztóvédelmi magazinjával]. A témákat nem írja le más jobban, mint az első bejegyzés egyetlen mondata: “Fűtsünk be együtt”. Divat, filmek, testápolás, zene, pasik, és a meleg világ hírei mind-mind megtalálhatók a bejegyzések között. Kicsit olyan, mintha a boxermagazin tért volna vissza, csak színvonalasabb írásokkal;)
  • Még egy picit Iguazu, akinek a cucosai között egy igazi álompasira bukkantam, szóval ez az oldal is bekerült a readerbe;) Amit még mindenképpen meg kell itt említeni, hogy tök jó az a montázs a háttérben [annak ellenére, hogy a legelső kép rögtön az a virág, amiről mindig egy segglyuk jut az eszembe:D], a képek, a színvilág, designból csillagos ötös!

  

  • Nem Igunál, hanem egy másik gaytalkos bloggernél, spikeynál [aki már olvasható twitteren is] figyeltem fel Cüstös viccesen értelmes kommentjeire, így belenéztem a blogjába. Itt szerencsére ugyanazzal az emberrel ‘találkoztam’: Érdekes kérdéseket feszeget [társasjáték két fiúkutyánál, hogy egymással folytatnak szexuális viszonyt; arról is ír, hogy képtelen vérzés nélkül borotválkozni (–> Braun cruzer a tuti befutó nálam;]) ; egy román-magyar meleg pár tragédiájáról], viszonylag viccesen: “Majd fogtam magam, odamentem a fürdőszobai polchoz, kinyitottam, kivettem a szájvizem – amiről ezek szerint apámnak eddig nem volt tudomása -, és láttam a szemén, hogy erősen nézi, hogy mi az, majd mikor kupakba töltöttem belőle, és bedobtam a számba, hirtelen kikerekedett a szeme, majd azonnal megszakadt a szövegfolyama, lassan rám vetette tekintetét a flakonról és megszólalt: “Te iszod a sampont?!“.” Mellesleg a blog designja is igen jó!

  Remélem, szakítotok időt végigböngészni a listát. Érdemes.

• bééélabá: sajnálom az E/3-at :(( de...
• 979: Én megerősítelek, szerintem sem...
• kpm: :-D, mindig is volt érzékem az...
• H.K.: Amazing Race-ben én is szívesen...
• Mariska: neked, szeretettel:...