• az elmaradt utolsó bejegyzés, a “T”,

    Date: 2008.07.04 | Category: it's my life!, mixed! | Tags: ,,,,,,,

    a visszaszámlálás vége, a napló utolsó darabja:

    T-3 2008. június 29. vasárnap [123] – T 2008. július 2. [126] szerda

    Nézzük az utolsó 3,5 nap történetét. Sokat nem változott a program, úgyhogy csak nagy vonalakban: reggel alvás 11-12-ig. Utána kis szenvedés, evés, meg egy kis sorozat vagy beszélgetés, aztán vagy lehúztuk a belünket a strandra, vagy a városban tevékenykedtünk (vásárlás, net, ez-az), vagy intéztük a hazautazás papírjait (Diploma, exit checklist), valamint vérre menő küzdelmet folytattunk Mogyival, hogy végre gyártsa le az értékelést, ami a legfontosabb minden papírból. Adtunk neki rá 5 napot, aztán végül kedd este megkértem a Timost, hogy ugyanmár… neki csak 2 óra kellett hozzá… Ebből csak kicsit látszik, hogy ki az, aki igazán törődik velünk.

    Az exit checklist egy aláírásgyűjtő lap. Az a lényege, hogy minden hely, ahol ’tartozhatunk’, felírja, hogy nekik bizony mi nem tartozunk semmivel. Kezdve a supervisorunktól (neki a ’nevünket’ kell leadni), a minimarketen át a karbantartók főnökéig mindenkitől be kellett gyűjteni. A legnehezebbnek mégis az apartman tulajdonosának, a vak bácsinak és a csak görögül beszélő nőnek az aláírása volt, de végül – miután meggyőztem, hogy nem vagyok román, hajlandó volt megnézni a szobám, majd mosolyogva aláírni. Innen már minden simán ment.

    Még egy kegyetlen berúgás volt erre a pár napra, azt hétfő este sikerült megoldanom, sok-sok malibu colától, de hát ettől szép az élet:D Ebben az utolsó egy hétben annyiszor voltam részeg, hogy én azt elmondani nem tudom:D Csapatépítés ezerrel:)

    Aztán eljött a szerda, a T, véget ért a visszaszámlálás a blogon, bőrönd becsukása (vagyis a próba, aztán pár dolog kidobása, próba kettő, pár dolog átpakol Orsihoz, végre becsuk:D), búcsú azoktól, akik az apartmanban tartózkodtak, taxi rendelés: „várj 10 percet, aztán hívj vissza”; taxi rendelés újra (10 perccel később): „5 minutes” – és megjött a taxi. Szálloda, pár aláírásgyűjtés, fizetésfelvétel, búcsú.

    Grigori: „Ha meggondolnád magad, akkor holnap reggel 8-13:30, 18:30-22:00”

    Mogyi: „Ó, jó, hogy jöttél – Troli!”

    Persze mosoly, aztán már jött is az előre rendelt taxi, ami vitt a reptérre. Orsi erősködött, hogy induljunk 13:30-kor, mert 1 óra az út, és kell idő a reptéren… A taxival kevesebb, mint fél óra volt az út, szóval 2 órát kellett ott elbasznunk… Ettünk, becsekkoltunk, ettünk, megnéztük a boltokat, vásároltunk ezt-azt, aztán végre jött az idő, lemehettünk a buszhoz, az kivitt a géphez, beszálltunk. Orsi szokatlanul nyugodt volt, de ennek csak örülni lehetett (ugye fél a repüléstől…). Én végigolvastam, ő végigaludta a repülést.

    Igazából a Görög határig tart a napló. Ami utána következett – az egy másik történet.