Archive for the ‘it’s my life!’ Category
-
Föld
Na, az van, hogy vettem cserepet az IKEA-ban, hogy a múltkor büntetésben volt, de Peti megsajnálta kaktusz ne billentse el a szoba egyensúlyát, és a másik oldali nagy kaktusz is egy ugyanekkora, ugyanolyan cserépbe kerüljön. Ádámtól kértem földet, amit a cserépben terveztem hazahozni. Beraktam az első ülésre, az anyósülésre, hogy mint egy igazi nagyfiú élvezze végig élete utolsó utazását. Bekapcsoltam a biztonsági övet, és lassan véve a kanyarokat, a lámpánál visszatömködve a rendetlen kis földecskéket, hazaérkeztünk. Kiszálltam, és karba vettem. Egy morzsányi föld sem került sehova. Ezt is megoldottam, mosolyogtam. Első ajtó becsuk, hátsó ajtó kinyit, alátétért, illatos gyertyákért behajol. A föld negyede a hátsó ülésre borul.
Hangosan hangot adtam nemtetszésemnek, és elkezdtem kézzel kisöpörni a földet. A fele kijött, a másik fele meg belekenődött. Ennek a fele sem tréfa, gondoltam. Bezártam az ajtót, hazajöttem, és kifundáltam a megoldást: megkérdezem Anyucit, hogy mit csináljak. Adott egy telefonszámot, amit felhívva elújságolták, hogy a kocsi belső tisztításáért nem kevesebb, mint 18.000 Ft-ot kérnek. Nyugtáztam és elmentettem őket, mint utolsó esély.
Este a munkahelyemen fogtam a nagyteljesítményű ipari porszívót, és nekiestem. Nemhogy az ülésből kijött minden föld, hanem egy füst alatt a teljes belsőt is megcsináltam – ingyen. Gondoltam, kis jutalom a kocsinak, és a szelet kivit ásás után elmentünk az autómosóba, ahol a legextrább programmal díjaztam helytállását.
Amúgy még mindig 80 alatt vagyok;)
-
a nap
2011. május 28. – a nap, amikor idén először hetessel kezdődő számot mutatott a mérleg. már közel a cél. Köszönet érte Kristófnak a tanácsokért, és redbleknek a példáért!
-
Védett: ehhez senkinek
-
élek.update
Itt a vihar, és fázik a lábam. Olvasnom kéne, mert a Szerettem másképp is első három oldala olyan, amilyen könyvet én is írnék. Betegállatnak üzenem, hogy az is benne vagy, hogy nincs EU.:P Akármennyire nem bíztak bennem a kollégáim, tök egyedül felfúrtam a szekrényem oldalára a nyakkendőtartómat, mert van. Ide kapcsolódik, hogy “Vagy öv, vagy nadrágtartó… A kettő együtt olyan, mintha egy busszal felszállnál a vonatra"!” Az emberektől hányok, csak úgy, belül, de akkor is. A szomszédban lakásfelújítás van, és… nem lepődnék meg, ha holnapra nem lenne az egész emelet helyén semmi… reggel óta falat bontanak. A doki ma kitépte az utolsó varrt is a szervezetemből, így vége a majd’ egy hónapos műtéti tortúrának. A kisgyerek, aki megijesztett a lépcsőházban, nem menő, viszont a mobbed nagyon is. Ahogy az is, hogy unokatesóm megint terhes. Sírni sem mindig menő, de a mobbeden sírtam, de sírtam zolivagyok egyik blogbejegyzésén is. Tegnap meg azon sírtam, hogy miért halnak meg az emberek, mert jobb lenne, ha nem halnának meg:) Az idő szar, a kedvem szar, viszont: Főzök. nem most, hanem az előbb, és nem is finedining meg bonyolult dolgok, egyelőre az első pályán vagyok még csak:) Tegnap bolognai spagetti volt [igen, ÉN reszeltem a sajtot – is!], ma pedig rántott csirke [vagy pulyka? hm.] falatkák voltak őőő rozmaringos burgonyával. Holnapra még ki kell találnom valamit, de jobban bejön ez, mintha rendelnék. Nos, röviden ennyi. Olvassatok másokat is, mert emberek tök értékes dolgokat írnak: PaPe, aki nem szeret, aztááán Rion is magára talált az utóbbi hónapokban [neki meg amúgy is szorítsatok]. Tomcsa meg már nem ír, pedig őt is szerettem. Na mindegy, inkább ne. Inkább csak engem olvassatok, minél többen:P
Megyek, előveszem a receptkönyvet. Ez Jamia, de a konyha ördöge a példakép. Meg is nézek egy részt. Na mindegy. Ötletek?
Jaaaaajjj, majd elfelejtettem: büszkén tartom a –10kg-ot! De még van lejjebb, úgyhogy ha van kedve valakinek futni velem, ne tartsa vissza magát:)
És még az is van, hogy az érettségizők ne fossanak, mert nem nehéz ez.
-
-10kg
Annak ellenére, hogy a tüdőm helyén jelenleg egy hatalmas lyuk tátong; annak ellenére, hogy leszakadnak a lábaim… IMÁDOK Futni. Ahogy Kristóf írta: “bizony ott van a legszebb testi örömök között. szépazélet. szép. ♥” És hát a mínusz 10 kg az mínusz 10 kg:) Úgyhogy van bőven motiváció.
-
5 éve veletek
Ma 2011. április 15-e van. 5 éve, 2006-ban ugyanezen a napon kezdtem el blogolni. 5 éve! 1825 napja! Az életem közel 20%-a meg van örökítve ebben a 888 bejegyzésben. Ez majdnem két naponta egy bejegyzést jelent. A spameket és a törölt kommenteket nem számítva 2536x gondoltátok úgy, hogy hozzá kell szólni. Nélkületek már sehol sem lennék.
5 év! Ez alatt dolgoztam külföldön és lediplomáztam Magyarországon. Munkahelyet váltottam és sikerrel építem karrieremet. Haladok a megálmodott cél felé. Megcsináltam egy mixerdiplomát és szereztem egy szakmai nyelvvizsgát. Elköltöztem otthonról egy saját lakásba, amit már bátran nevezek Itthonnak. Vettem egy vadiúj autót, amit sikerült meghúznom, de így is a szemem fénye.
Megismerkedtem Sebastiannal, akinek a párjaként megtanultam, hogy a topmodellek is lehetnek féltékenyek. Majd Crazyboyyal, akivel életem leggondtalanabb évét töltöttem együtt. Kristóffal, aki megmutatta, hogy egy fiatal testben is lehet felnőtt férfi. És még sok másik sráccal, akihez ilyen vagy olyan viszony fűzött;)
Csináltam sok blogot. Itt a testor.blogol.hu és a wiko.freeblog.hu összes bejegyzését olvashatjátok. Emellett szexuális témájú történetekkel van tele a dnsd.blog.hu; pasik képeit számtalan helyre töltöttem fel, kezdve a törölt tumblrömmel, a fiveboyseverydayen át a simply.cute.guys-ig, ami a mai napig folyamatosan frissül. Napi érdekességek, és minden, ami megfogta a figyelmem, a tumblrömön található. Igen, blogger vagyok, szerteágazó érdeklődési körrel.
Részt vettem nagy koncert és fesztivál szervezésében. Jól éreztem magam bulikban és egyszerű mozis esteken. Megtaláltam Budapest legszebb pontját [és imádok itt élni!].
Megismertem a blogomon keresztül sok nagyon jó embert. És nagy részükkel örökre össze is vesztem. Kibírhatatlan és magányos szipirtyó lettem, pedig alig vagyok 25 éves. De felállok, mert nem maradhatok a padlón.
Legutóbb pedig részt vettem [remélem, nem hátráltatóan] a barátaim, magyarországi meleg bloggerek által útjára indított nyilatkozatban és a hozzá kapcsolódó mai tüntetésen.
5 év alatt bezártak blogjaim, másikat pedig törölte a szolgáltató. Szüneteltettem az írást, majd eljött a jelszavas bejegyzések időszaka. De itt vagyok és itt is leszek. Mert blogger vagyok.
-
Védett: MŰTÉT…
-
Védett: Volt egy fiú…
-
hogy mik vannak?
Szétszedtem a billentyűzetem, hogy kitakarítsam. Egész jó százalékkal sikerült, de az “N” betű a lábát törte. Voltam HIV teszten, és minden negatív lett. Nincs HIV, se szifilisz, valamint Hepa B és C sincs. Úgyhogy megint nyugodtság van. És jól viselkedtem az utóbbi időben, ezért nem is nagyon volt okom az aggódásra. A doki a központban mondta, hogy jó illatom van, de aztán megegyeztünk abban, hogy ez maximum a parfüm lehet, alapvetően nem bocsátok ki magamból márkás illatanyagot. Viszont ég a pofám, hogy nem merem saját névvel aláírni a nyilatkozatot. Járom a várost, és lépten nyomon nyálcsorgatást kiváltó férfi és fiúegyedekkel találkozom. Számtech boltban egy olyan testű pasi szolgált ki, hogy amikor megkérdezte, hogy mit szeretnék, annyira zavarban voltam, hogy tuti belepirultam. Tegnap pedig a már mást is megihletett Gildamaxban felejtettem el a gyakorlatot csinálni, mert megláttam a tükörben egy istent. És az alkalmi edzőm később vette észre. Váháháhá:) Az a terem amúgy ritkaszar, és annak ellenére, hogy vettem egy 8 alkalmas bérletet, én többet oda be nem teszem a lábam. De van egy aduászom, az én régi termem, az én régi edzőmmel. Jövő héten felkeresem, és újra belelendülök a rendszeres személyi edzés világába. Mert a cél még a szemem előtt lebeg. Most –6,5 kg-nál járunk [grafikon], és rendületlenül megyünk előre. Munka van roskadásig. 20 óra munka, 4 óra pihenés, 0 óra szórakozás. És tegnap óta még izomlázam is van. Nemjó, mert fárasztó. De átadtuk ezt, amiért megérte áldozni az életemből. Exmaxen meg odajött, de nem látta a gyerekcserélőszobát, viszont a hírek szerint még pozitívan is csalódott bennem. Ez is megérte. Legközelebb jövök a hangulatemberséggel. Március 28 már nincs olyan messze! Most pedig Lángol a Balatoooon;) -
hurkás tarkó
Pár napja, amikor elkezdtük építeni ezt a mostani rendezvényünket, történt az eset. Lifttel kellett felhordanunk a másodikra 4 kamionnyi felszerelést. Én a harmadik állomáson voltam, vártam a lifttel érkező eszközöket. És két kanyar között leültem a földre pihenni. Erre megjött két biztonsági őr a lifttel. "Ne ülj a földre, nem csöves tanya ez" – mondták. Felálltam, és néztem értetlenül a stílus miatt. Majd amikor magamhoz tértem, rákérdeztem: "Ennyi?" Na, erre visszajöttek keménykedni:
- Mi a fasz bajod van? Nem volt érthető, amit mondtam? – ordították az arcomba vörös fejjel, hurkás tarkóval. Kollégám odajött csitítgatni őket, hogy nyugi, majd elmentek, én meg egyedül maradtam. Álldogáltam tovább, Amikor visszajött az egyik.
- Tisztázzunk valamit, FASZFEJ! Hol a belépő kártyád?
- Nincs. A *** alkalmazottai kísérnek minket az épületben.
- Akkor úgy baszlak ki innen, hogy csak nézel. Viselkedjél bazdmeg, mert megjárod. – és elmenetel közben még hozzátette: kis pöcs.
Ma sétálgatok a helyszínen, felbukkannak. Mosolygok egy nagyot, majd hátat fordítottam, és visszabandukoltam a kollégáim közé, ahol kvázi biztonságban éreztem magam. Viszont az egyik munkatárs hallotta, ahogy mondták:
- Kell egy pofon, kis pöcs?
Ezt megunta, és szólt a főnökünknek, aki magával vitt, és számon kérte az arcokat. Kurva jó érzés volt, hogy kiállt mellettem, mégis remegtem közben, de elégedett voltam és végig mosolyogtam. Főnökünk bemutatkozott, és rákérdezett az esetre. Próbálták mondani, hogy nem így volt, kulturáltan beszéltek velem, de idéztem a szavakat, amiket rám használtak.
- Így volt? – kérdezte a főnököm tőlük.
- Három napja volt, nem emlékszem. És különben is… nem hiszem, hogy magyarázattal tartoznék neked.
- Azt majd meglátjuk – zárta a boss a beszélgetést.Azóta azt tanácsolták nekem a munkatársaim, hogy egyedül ne nagyon mászkáljak az épületben, mert ez a két tuskó keresni fog. Viszont, hogy kirúgják őket ezután, azt majdnem biztosra veszem:D Jejejeee:D
-
Nyilatkozz
-
orvosilag
A bejegyzés első felét megírtam, majd eltávolítottam. Csak a jegyzőkönyv kedvéért jegyzem meg.
Azért vannak vidám dolgok is. Például naponta kitűzök egy kis célt, és legalább nem érzem azt, hogy ma is csak egy nap volt:D Ma mondjuk voltam az anonimaids főhadiszállásán, és végre nem tudtak megfogni azzal a kérdéssel, hogy mondjak egy jeligét:) Andorkánál úgy voltam kilinkelve, hogy elmebeteg, ezért nagy lelkesen mondtam, hogy most kivételesen kitaláltam jeligét: ELMEBETEG. Erre az orvos: TÚL HOSSZÚ!:) De oda-visszaúttal fél óra alatt lezavartam az egészet, úgyhogy elégedett vagyok. Legközelebb is kedd délelőtt megyek, ugyanis egy árva lélek nem volt:D Viszont az adminisztrátor srác megpróbált zavarba hozni. Kapjabe.
Tegnap pedig bőrgyógyászhoz kértem időpontot, ami már nyár óta érett, csak féltem meg lusta voltam. Ha ilyen jól haladok, annyira össze fogom szedni magam, hogy még urológushoz is el fogok menni:)
Aztán itt van az a –4,5 kg is, ami egyetlen embernek köszönhető. És még van lejjebb is. mert ennek legalább a háromszorosa a cél. Colát már csak nagyon-nagyon elvétve iszom, akkor is csak kortyokat, nem pedig életvitel-szerűen éjjel-nappal. Van viszont turmix, meg rizs, meg porok, meg vitaminok. De a zabpelyhet továbbra sem tudom megenni, mert olyan, mint a diós fűrészpor. Össz-vissz annyi az áldozat, hogy esténként picit éhesen fekszem le, de ez előírás volt:)
Viszont továbbra sem szeretem a gombát, és szeretném, ha ezt mindenki mélyen, nagyon mélyen a tudatába vésné.
-
égés:S
Szereplők: 1 fő _S<ik; 1 fő másik arc.
Szituáció: Csináljuk ezt a csodás dolgot itt, ahol ez a rendezvény van. Ülök, és nyomkodom a billentyűzeted, facebookchat, üzenetek, kommentek, és dolgozom is közben [adatbázisok, levelezések, rajzok]. És ül itt egy másik arc is.
Párbeszéd:
- Csetelsz?
- Igen.
- Asszonnyal? […] Tényleg, van asszony?
- Nincs [kínosvigyor]…
- De ugye volt már?
- Szerintem ne erőltessük a témát.
- De ugye volt? Mondd, hogy volt!
- Látod? most erőlteted.Eredmény: vörös arc és egyértelmű égés.
Azt figyelembe véve, hogy nem akarok hazudni soha, ti mit csináltatok volna másképp?
-
egy rossz tegnap
romlott kaja jött ki rendelésre, és megpróbáltam leöblíteni tejjel, ami szintén romlott volt. blőe.
-
how
Sometimes I wonder how my life could be when I’m not gay. But then I see a hot boy and I think boring :)
-
Menni kéne… lökdösődni.
El innen. Mert nem tudom, hogyan tudnék boldog lenni itt. Hjajj. Fejben hányszor megírtam ezt a bejegyzést, most meg egy sornál nem tudok többet írni.
Régen szégyelltem magam, amikor felmerült bennem ilyen gondolat, hogy el innen. Régen mérges voltam azokra, akik elmentek. Mostanában kezdem megérteni őket. Viszont most jutottam el oda, hogy nem köt ide semmi. Jó, itt van a családom, de a távoli rokonokat évente 1x látom, karácsonykor, a többiekkel meg úgyis megoldanánk a találkozásokat. Nincsenek barátaim. Nincs párom. Az anyagi biztonságot meg… tudom magammal vinni.
Aztán itt van a melegség. Nem mondom, hogy annak elfogadásában élen járunk, de még sosem szóltak meg miatta. Viszont én elég perverz vagyok. Külföldön ezt mindenki felvállalja. A témában készült oldalak tele vannak fiatal, szexi Berlini, Londoni srácokkal. Több 10000 angol és német van regisztrálva, és 26 magyar. Ez egy vicc, kérem. Ezért is menni kéne.
Magyarország a régió éléről, a régiós lehetőségek országából sor végén kullogó szégyenfolt lett. És nem hiszem, hogy ezt 100%-ban rá lehet kenni az előző kormányokra. Közel egy éve új kormány van az ország élén, akik semmit nem csináltak, csak párszor bedöntötték a forintot, megszüntetnek egy rendszert, aminek nem látják a hosszútávú hasznát, meg hm. Ja igen. Csináltak egy médiatörvényt, amiről nem az Európa véleménye, hogy szar, hanem az, hogy ezzel Orbán lett Európa első számú diktátora. Ez bazdmeg, ez a szégyen. Lesül a bőr a képemről, hogy magyar vagyok.
Hát, röviden ennyi. Jó, persze, egyelőre maradok. Még köt egy ígéret.
Feliz Navidad.
-
napi hullámvasút
Mert ilyen napom volt tegnap. Lent, Fent, Lent, Fent:) Így ment egész nap.
- Ott kezdődött a rossz, hogy összevesztem az egész családommal, az ajándékvásárlás miatt. Tele lett a faszom. Amit én kapok a családtól, tesóktól, nagyitól, vegyem meg magamnak. Amit én adok nekik tesóimmal, vegyem meg én. Amit tesóim kapnak, vegyem meg én, mert senkinek nincs ideje rá. Csak nem veszik figyelembe, hogy reggel 9-től este 10-ig dolgozom, mert egy táncműsort próbálunk ezerrel. Ma jeleztem, hogy el kéne valakinek ugrania egy ajándékért, az egyiknek nem volt kedve, a másiknak sem [pedig ő kb 10 percre volt a bolttól], öcsém tanul, húgomat meg nem akarom egyedül elküldeni a város másik végére. nem baj, majd jövőre megvesszük az ajándékokat, úgysem az a lényeg. Pedig annyira jól elterveztem mindent. [Persze mára megenyhültem, szóltam, hogy majd délután megyek a próbára, voltam már csomó helyen vásárolni, és most minden megvan. Végre.]
+ Aztán jött a délután. Felnéztem planetromeora, és egy álomtestű osztrák srác nézegette a profilom. Hagytam neki egy footprintet jól, hogy tudja, hogy jól néz ki, aztán ennek az lett a vége, hogy közel 200 levelet írtunk egymásnak – most kapaszkodjon mindenki: NÉMETÜL! Annyira büszke voltam magamra:P Bár néhányszor visszakérdeztem, volt hogy ő is, alapvetően értettük egymást. Aztán kiültem ebédelni az amerikai vendégművésszel, aki megdicsért, hogy milyen jó az angolom. Captainék szerint sincs vele nagy gáz. Szóval nyelvtudásilag dagad a májam!:)
- Fél 8 múlt. Nemsokára előadás. Körbejárok, leellenőrzök mindent, pedig nem szoktam. Éreztem, hogy valami nem okés. Az amerikai kérdezte is, hogy miért vagyok ideges. Mondtam, hogy nem tudom, de érzem, hogy gáz lesz. 8 perc múlva előadás. Utolsó tesztelés. Nem megy egy berendezés. Kurvaélet. Olyan rohangálás volt, mint már régen. Imádom ezt csinálni. Aaaadrenalin. Végül időben kezdtünk, de büdösen ültem le a nézőtérre:)
+ Vége az előadásnak, táncosok nagy körben ülnek a színpadon. Vannak vagy 30-an. Köztük legalább hm várjatok, számolok. Megvan. Legalább 3 olyan sráccal, akit bármikor hazavinnék. És még 3, akit csak az ágyamból nem rugdosnék ki. Én meg, a csúnya srác, állok a színpad szélén, koreográfusok, többiek bent a körben. És megköszönték nekem a munkámat. Tapsolva, sikítva, meg úgy igazán. Éreztem, hogy értékelik – külön kiemelve az SOS problémamegoldást műsor előtt. Végül kaptam egy percet, beszéltem, aminek hasonlóan hangos, és nagyon mosolygós reakció lett a vége:) Hazáig mosolyogtam az új autómban:)
Ma este 8 utolsó előadás. Kortás tánc. Ha valakit érdekel, ne habozzon.
-
c a r
Nem kár, sőt, a legnagyobb boldogság. Új jövevénnyel gazdagodott a család: hosszas tervezgetés, nézelődés, majd a vásárlási procedúra végén múlthét pénteken átvehettük az új autómat.
Csodaszép. Nagyon fekete. És 0 kilométeresen vettük át
Ő az. Lúgos
Már év elején, amikor összegyűjtöttem erre az évre a beszerzési terveket, tudtam, hogy autót akarok venni. Az indokok rém egyszerűek voltak: Suzukinak elkezdett rozsdásodni a kasznija pár helyen [tető, csomagtartó, meg ott is, ahol kedves kollégám nekitolatott egy üres parkolóban egy 8 köbméteres bazinagy zöld szemetes konténernek:P]. A rádió hol működött, hol nem [olyankor néha akkor is ment, amikor levettem az előlapot, sőt, a kulcsot is kivettem a kocsiból], és végül a legnagyobb probléma: az autó 10 éves volt, már sárga matricás, amit 1-2 éven belül szmogriadókor kitilthatnak a városokból. Autóra márpedig szükségem van, hogy pénzt tudjak keresni.
Szóval a döntés megvolt, kezdődött a nézelődés, keresgélés. Ketten maradtak versenyben: Fiat Bravo és Opel Astra. Tudom, ti egyiket sem vettétek volna meg, de nekem ezek tetszettek, és akármennyire FÉRFI vagyok [ugye, Captain?:P], főleg ez alapján választottam autót. Azt is eldöntöttem, hogy nem szeretnék új autót. A max egy éves, alig pár km-t futott autók érik meg a legjobban. Ki is néztem egyet, 5 km-es, szalonban volt bemutatóautó. Rögtön írtam is nekik, hogy kérem, de mikor válaszoltak, írták, hogy eladták – viszont rögtön kaptam egy visszautasíthatatlan ajánlatot is. Egy vadonat új autóra.
Izgultam picit, mielőtt bementem a szalonban, de végül megállapodtunk. Suzukira találtak vevőt, ezt meg ugye megvettem én, szóval minden összeállt – mint a gecis bugyi. Pénteken meg ugye elhozhattam – ideje volt, a végén már naponta jártam be a szalonba, intézni a papírokat. Azóta már vettem rá négy teszt győztes téli gumit, és beletettem több, mint 300 km-t:).
Csak azt sajnálom, hogy már nem olyan tiszta, mint újonnan volt:( :) de apunak mondtam, hogy csak mamuszban ülhet bele:) [jujj, amikor átvettem az autót, a szalonban, kérdeztem az értékesítőt, hogy bele ülhetek-e, és erre mit mondott? Na mit? hogy most már neki kell megkérdeznie engem:) dagadt a mellem:P]
-
morning
5:30-as kelés, sokadszorra alig alvás, 6-os érkezés a rendezvényre.
Ekkor jönnek elő a skizoid gondolatai az embernek.
Fekszem ugyanis a fürdőkádban, és szólok magamnak, hogy akkor menni kéne. 3 perccel később jön a válasz tőlem: majd.
Elkéstem.
-
fel a fejjel én.
-
szomorú
Meghalt.
Reggel még felkeltett, halkan a fülembe énekelve a kedvenc számomat. Utána megbeszéltük, hogy mit kell aznap csinálnom, mi az, amit jó lenne nem elfelejteni. Erre még futotta az erejéből. Beértünk dolgozni, kérdezni akartam tőle valamit, de arra már nem tudott válaszolni. Piciny testét elöntötte a láz. Nem remegett, férfiasan tűrte a fájdalmat, arcán viszont már semmi nem látszott.
Lázasan feküdt a kezemben, az arca sötét, de még így is éreztem a szeretetét. Már nem mozdult többé. Vékony kis teste lassan kihűlt, és tudtam, hogy elment örökre. Szemem sarkában megjelentek a könnycseppek, amit egyre több és követett. Szipogtam párat, és egy világ fájdalma volt az arcomon.
Két és fél napja ment el az élők sorából. Tudom, nem elég ahhoz, hogy túltegyem magam rajta, de hogyan is tenném túl, ha minden percben érzem a hiányát?:( Ismert minden zenét, és meg akartam kérdezni egy számcímet, nyitottam a szám, amikor eszembe jutott, hogy nincs többé. Ha unatkoztam szórakoztatott, most csinálok egy teát, és bambulok magam elé, mert nincs többé.
Mert meghalt.
-
nem tudom, mi van.
Néztem a House-t, hetedik évad, negyedik rész. Volt benne egy nő, most ő volt a beteg. Szokás szerint jöttek, mentek a tünetek, majd a bögyös új 13-as hatására House rájött, hogy mi okozza a hallucinációt: a hölgy skizofrén. Szerencsére ennyire nem rossz a helyzet,úgyhogy ezt tekintsük egy szenzációhajhász bevezetőnek. Így félkövéren tisztára olyan lesz, mint egy újságcikk első bekezdése.
De tényleg nem tudom, hogy mi van. Lassan egy éve tart…
Akkor kezdtem nem érteni a dolgokat, amikor itt volt mellettem egy srác, aki annyira szeretett, mint még soha senki, én meg szépen lassan elüldöztem magam mellől. Máig nem értem, mi szükség volt erre. Sokszor gondolok rá, és hm. Bánom.
Azóta nem mennek jól a dolgok. Nem jövök ki emberekkel.
Beszólok egy nálam 50 kilóval nehezebb férfinek, és amikor ordít, közel a verés, még az arcomat is közelebb tolom. Csak ütne már meg valaki! Beszólok egy agresszív embernek, és amikor be kéne fognom, rádobok még egy lapáttal: “te engem ne fenyegess”.
Egyik nap beszervezek programot magamnak, jelzem, hogy aznap nem dolgoznék, majd másnap inkább dolgoznék, végül itthon ülök, begubózva, és csak azért találkoznék valakivel, hogy ne menjek egyedül moziba, mert az ciki. Aztán megkérdezek egy srácot, hogy eljön-e velem, és mikor igent mond, lemondom. Nem tudom, de inkább nem.
Éhes vagyok, eszem. Tele vagyok, tudom, hogy nem kéne enni, de mégis hozok valami kaját. Megnézem magam a tükörben. LÁTOM, hogy nem kéne enni, mégis iszom egy kis Colát, hogy leöblítsem a sok egészségtelen szart. Tudom, hogy nem kéne, mégis eszem/iszom. Nem tudom, miért.
Unatkoztam, elkezdtem nézni egy
filmetsorozatot. A 15. másodpercben kapcsoltam ki, mert rájöttem, hogy nem érdekel.Van ez a srác, Töpi. [Zsolti, erről akartam volna beszélni veled, ha meghallgattál volna.] Vékony, göndör hosszú hajú. Kurvajó vele a szex. Aranyos, figyelmes. Még beszélgetni is lehet vele – nagyjából. De hiányzik valami. Nem tudom jobban leírni, minthogy hiányzik a szeméből a lelkesedés. CB mindig mosolyogva, csillogó szemmel várt, amikor találkoztunk. Töpi arcáról meg a közönyt és az unalmat tudom csak leolvasni. Akármennyire bizonygatta, hogy nem így van [pl. letörölte magát romeoról miattam], nem tudom, mit gondoljak. Egyik pillanatban vele akarok lenni, a másikban bánom, hogy áthívtam. Nem tudom, mit szeretnék. Nem tudom, mit szeretnék tőle. Most időt kértem, aztán majd lesz valahogy.
Magányos vagyok, de ha ez megváltozni látszik, fallal veszem körbe magam. Akarok emberekkel találkozni, de megnyugszom, amikor az osztálytalálkozó idejére bejön egy 4 napos vidéki munka.
Áhhhhhhh, elmegyek olvasni, mert arról legalább tudom, hogy érdekel.
És még én baszok le bloggereket, meg nyunyókat, meg nyunyó bloggereket, hogy folyton rinyálnak. Pöh.
-
apró örömök
Sétáltunk az IKEAban hugommal és anyuval, mikor is egy férfi azt találta mondani nőstény partnerének, hogy “mi van, vevési kényszered van?”. Nevettünk és elviccelődtünk ezzel percekig. Aztán rám is rám tört a vevési kényszer. Vettem ágyneműt hugomnak, mert tetszett neki, menő szappantartót, és bambuszt, hogy lecseréljem a túlburjánzott itthonit. Hazajöttem, kiszedtem a vázából, néztem, és megsajnáltam. Visszaraktam a vázába, és inkább szereztem másik vázát, hogy mindkettő élhessen.
Hazaértem, rám írt hugom skypeon. Felnőtt a kiscsaj, koktélrecepteket kért. Adtam tippeket, meg csomagoltam neki töményet, cukorszirupot, törőfát, menő fekete szívószálat. Készül valamire. Lassan neki is comingoutolnom kellene… Meséltem neki, hogy holnap megyek németországba dolgozni. Kocsival. Laposra fogom ülni a seggem, mondtam… meg azt is mondtam, hogy inkább a hasamon kéne ülnöm végig, hogy az legyen lapos. Padlót fogott ettől.
Pisilek itthon. Megrémülök, hogy egy véres fekély díszíti a farkam:S Aztán rájöttem, hogy csak egy szösz:)
Közelebbi barátságot kötöttem Shazammal. Ő nem ki, hanem egy mi. Konkrétabban egy iPhone alkalmazás, ami megmondja kb 3 másodperc alatt, hogy milyen zene szól éppen. 3 számnál teszteltem, de eddig nem tévedett. így lett meg a Smoove and Turrell – Beggarman, aztááán Pet Shop Boys – Viva la Vida Domino Dancing, és végül a hatalmas lélekmelengetés, a Scissor Sisters – Fire With Fire. Sisters, és egy pasi énekel. ÉS mennyire HELYES!!!! Furis ez, de nagyon jó hallgatni.
Na, de megyek. Megszólalt a Hawaii Five-O feelgood főcíme, kezdődik a sorozat. Puszi.
-
szöveges post
eddig jutottam. Írni akartam valamit… csak úgy, írni. De nem történik velem semmi.
-
Hiánypótló bejegyzés
Vasárnap este van, talán 11 óra körül járhat az idő. Alig aludtam az utóbbi időben, és mégsem vagyok álmos. Alig aludtam, mert abból állt a napom, hogy dolgoztam, és hazajöttem pár órára aludni, majd kezdődött az egész elölről. Hazafelé tartok végre, mert lezártuk az összes nagy szeptemberi projektünket, és – félve írom – úgy néz ki, hogy jut egy pici idő a pihenésre is.
Esik az eső, alig látni az útburkolati jeleket. Az ég is sötét, nincs nyoma a csillagoknak. Este van, az emberek otthon vannak, kihaltak az utcák. Láthatóan semmi okom nincs rá, de mégis boldog vagyok, ami hihetetlenül üdítően hat ebben a depressziós korszakomban. Fejemen az új fejhallgatóm, kizárva ezzel a külvilág összes zaját. Ez a szám ordít a fülembe:
Emlékszem, ahogy a Szigeten álltam a VIPben, néztem a nagyszínpadot, ahol ez a szám ment. Aztán néztem a tömeget, mert ott volt valahol Kristóf. És vissza akartam menni hozzá, átölelni hátulról, és vele együtt énekelni. De sajna dolgoznom kellett.
Ezek a gondolatok voltak a fejemben, amikor ordítva énekeltem, hogy when it rain and rain and rain and rains:)
Mert a problémák megoldódnak. Némelyiket nekünk kell megoldani, a maradék megszűnik magától. És a magány… Gáborgyerek mellettem volt mindig, amikor szükségem volt vkire. Fogalmam sem volt, milyen az, ha valakinek van barátja. Nekem van. Több is.
-
Viktor szív Világ
m. ötlete alapján – ami jó:
Az utóbbi napokban rájöttem, hogy s z o c i o p a t a vagyok.
-
ami mostanában nem jó
jelen – part 2.
Gayromeo, annak ellenére, hogy szerintem magasan a legjobb meleg ismerkedős site, tele van olyanokkal, akik másnak adják ki magukat, mint amik. És így az egész elveszti értelmét. :( Dudesnude-on legalább van ilyen izé, hogy kell küldeni egy fotót magadról a profilod sorszámát egy papíron magad előtt tartva, hogy igazold magad. És azokról, akik akkora királyok, hogy nem válaszolnak, ne is beszéljünk.
Gábor szerin messziről lerí rólam, hogy buzi vagyok. Ez csak azért nem jó, mert meg voltam győződve az ellenkezőjéről, és büszke is voltam rá.
Kristóf újra E/3. személy lett, ami várható volt, de hát szar ez így.
82 kg vagyok. pf… szánalmas.
Kezdem teljesen elhagyni magam. Fekszem itthon, kilógó hassal, pizzás doboz mellettem a kanapén, lábam az asztalon, és tespedek. Szennyes mindenhol, kosz, rendetlenség, borosta.
Nincs kedvem megosztani senkivel semmit, mert mindenki csak magával foglalkozik: Ha van valami, ami a szívemet nyomja, egyedül kell feldolgoznom. Ha véletlenül segítségre van szükségem, akkor oldjam meg egyedül.
-
aggódás:’(
jelen – part 1.
Nem is tudom, talán alapvető emberi tulajdonság, hogy aggódunk folyton. De az is lehet, hogy ez a magyarok sajátossága. Vagy esetleg egy meleg vonás. Ezt most így, a szabadságomat élvezve nem fogom tudni megszülni, viszont tény, hogy folyamatosan aggódom. Nézzük a közelmúltat, 24 órában:
A napot rögtön aggódással kezdem, hogy “Úristen, elkéstem!” Aztán szépen lassan magamhoz térek, rájövök, hogy nem kell mennem sehova, vagy még pont van 2 percem a telefonom csörgéséig. Utána jön a következő dolog, ami miatt aggódhatom: huh, ma egész nap nem leszek itthon, és bolt meg étterem sem lesz a közelben, valamit ennem kéne. Gyorsan feloldom a problémát: majd a boltban rögtönözök valamit. Beülök a kocsiba, van 20 percem odaérni, mert a szüleim arra tanítottak: sose késsek. Elindulok, hatalmas dugó, áll a forgalom, ami aggódást szül: el fogok késni! De szerencsére elég jól ismerem az útvonalat, kikerülöm a dugót, és még pár perccel korábban is érkezem.
Beérek az irodába. Leülök, tervezek. Összeáll a dolog, de rengeteg a sötét folt, válaszokra van szükségem. Hívom, 20 csörgés, nem veszi fel. Hívom egy óra múlva. Kinyom, majd jön az sms: “Láttam, hogy kerestél, majd hívlak!”. Aggódom, hogy nem tudom majd elvégezni a munkát. 5 órával később írok egy mailt, amiben hangot adok az aggodalmamnak. Eredménytelenül zárult a nap, de én mindent megtettem a siker érdekében. Hazamegyek. Csikar a hasam, de messze a wc. Aggódom, hogy kitart-e a záróizmom. Jön az ajtó, és a 20 kulcsból pont az akad bele a karikába, és minden másba, ami az ajtót nyitja, és a lift is a 11-en van. Sikerült, épp hogy, de elértem.
Leülök a gép elé. Jön egy árajánlat kérés. Muszáj foglalkoznom vele, mert a főnököm nem ér rá. Pedig szabadságon vagyok. Aggódom, hogy sosem tudom kizárni a munkát, még egy is időre sem. Meg fogok kattanni. Felhívom az arcot, hogy gyűjtsek még infót. Eszembe jut még egy kérdés, megint hívom. És megint és megint. 5x egymás után, és már a negyediknél aggódtam, hogy elhajt a picsába, hát még az ötödiknél. De ez is megoldódott, nevetett. És akkor jött a kék halál. Ma már harmadszor. Pedig tegnap lett újrarakva a gép. Szétvet az ideg, kis híján földhöz vágom. Frissítettem drivert, nem oldotta meg. Aggódom, hogy az alig 10 hónapos gépnek hardver-baja van. Felhívtam az informatikai partnerünket, és bíztatott, hogy a gyári partícióról telepítsek újra. Megoldotta – persze nem akarom elkiabálni.
Este koncert. Ott állok mögötte, néha megfogom a testét. Megszólal a Relax. De jóóó, ezt ismerem, kezdem kurvajól érezni magam. És csörög a telefonom… Aggódom, hogy “ugye nem kell itt hagynom”. De. Menni kell. Kiérek a tömegből. Visszanézek. Ott hagytam egyedül. Ugye nem esik baja? Vele akarok lenni. Már megint aggódom:( Lassan vége a napnak.
Éjjel van időm gondolkozni egy picit. Persze ki jár a fejemben? Kristóf. Hosszú lesz ez a két év, de nem magam miatt aggódom. Neki új ez az egész. Képes lesz várni? Együtt vajon végig tudjuk-e csinálni? Felhívom. Beszélgetünk. Rögtön felvidít, imádom a hangját. Mellette semmi ilyesminek nincs helye. Aggódás: bíztat. Hiszti: rám mosolyog. Sértődés: bújik. Nincs értelme. Beszélgetünk, a családi telefonomon. A másikra pedig jön egy sms. Bankkártyás fizetés: x forint. Mondom ez belefér mindenféle állandó kiadásnak. 10x forint – jön a következő sms: hűha, ez hasonlit a legutolsó vásárlásomra, de azt mintha már levonták volna. Aggódás, itt valami para van. Rohanás a nappaliba, K&H telecenter telefonszám keresés, közben jön a következő sms: 150x forint. Baszki! Hívom őket, tiltom le a kártyát, de közben jön egy utolsó, 100x forintos terhelés is. Bíztat az ember, nyugodjak meg, visszaadják a pénzem. Leteszem, visszahívom Kristófot, elköszönök. Lámpa lekapcsol, lefekvés, miközben szét aggódom magam, hogy hol használtam felelőtlenül az adataimat. Lassan elnyom az álom, és másnap kezdődik minden elölről.
De itt van ez az ember. No arms, no legs, no worries – zárja a mottó a videót. Kicsit rémisztő, de… nézzetek magatokra! Ha ő nem aggódik, nektek, nekünk, NEKEM sincs miért.
-
szoci hétvége
Nekiindultam, szocializálódtam.
- délben megbeszélés
- délután jött captain, beszélgetés, iszogatás
- este blogtali
- tamás nagyonnagyon jófej!
- PaPe übersexy
- ‘Kristóf vagyok, Olvasó’ sem kutya:)
- SPF nem is fasz:)
- őszintesrácot kicsit zárkózott, de jó pályán mozog:)
- Mennyei Mandarin őrült picit, de aranyos:)
- Iguazu kicsit szótlan volt, de aztán itthon megnyílt a szája
- Rion idegeskedett, és nem volt jó kedve, bár még ez is jól állt neki.
- hiányzott Kevin
- hiányzott Maxen
- séta haza, majd taxizás
- reggel Captain törölközőbe csavart testének látványára ébredés
- munka közben beszélgetés a kétsráccal
- fuvarozásuk nyugatiba
- hazajövés
- moziprogramkitalálás
- egymásiksrác rábeszélése
- mozi
- eredet
- jó 10/10
- eredet
- hazafuvarozás, közben beszélgetés kicsit összeveszés, de jólérezés
- kocsiban véletlenül hozzáérés, de nem jelent semmit:)
- hazaérkezés
- romeon üzenet megkapás
Emiatt a végére minden elbaszódott, és a jókedv, amit két napig építgettem, kártyavárként omlott össze. Szar az egész. Sírok. Blőe.
-
Napi 1 perc Svikóval – 033
Egy kis önkritika:
hát… külső… mondjuk a hasamtól lefelé szeretem a testemet… meg úgy általában az arcommal sincs bajom, elfogadtam olyannak, amilyen, és megtanultam szexinek látni:$ a hasam és a fogaim viszont nem nagyon jönnek be…. tulajdonságok… sértődékeny kis szar vagyok, aki hisztis, és a világ dolgait úgy veszi, mintha a személye elleni támadások lennének, és ezeken nem nagyon tudja túltenni magát. Nem szigorúan vett tulajdonság, de nagyon magányos vagyok. És erről is én tehetek… elmartam magam mellől azokat, akik megláttak bennem valami jót. Hogy mit szeretek magamban, mint belső tulajdonság? Szeretem, hogy céltudatos vagyok, és mindent minimum 100%-kal csinálok. Lelkes vagyok, jó csapatjátékos és jó vezető. Ezen felül még nagyon segítőkész vagyok, és vadidegen emberekért kész vagyok tűzbe menni, ha úgy érzem, hogy megérdemlik.
-
Napi 1 perc Svikóvak – 032
Ez nem egy, hanem több, mint 3, de az élmény örök.
Leugrottam.
Majd – talán – beszámoló is lesz, nem 1 percben.
-
szar
Durva idők vannak… alig van időm pihenni, és akkor is dolgozom:P De már csak két és fél hét nagyon hajtásos:) Itt ülök a városligetben, és több vagonnyi nyugdíjas végez mögöttem látványgyaloglást. Megdöbbentőek.
Igazából általános kedvtelenség és padlónlét van rajtam:D Vidáman fogom fel a nap nagy részében, és csak néha kerülök magam alá:) [Ilyen még a durva szexfantáziáimban sincs:D Hogy magam alatt vagyok:P] Ezekben az időkben a szokásosnál kevésbé vagyok nyitott mások bajaira… elhallgatom egy darabig, de aztán rájövök, hogy az én problémáim nem érdekelnek senkit, akkor én miért figyeljek másokra?:)
Na király:S Idesütött a nap, és nem látok semmit a monitorból:S:S:S:S De legalább süt és nem esik. Szeretem a napsütést.
Ez az oka annak is, hogy kitaláltam tök menő témákat, hogy majd jól írok róluk, de a blogra2.txt-ből nem nagyon jutottak előbbre a megvalósítás útján.
Akartam reklámot is írni, két új blognak, de szerintem ez sem most lesz. Még a fejem is fáj:S
Több helyről is megerősítést nyert, hogy szar ember vagyok. És senki nem dühből mondta…
Hát, ezek mennek. Majd lesz happy bejegyzés is.
De addig is: csorgassátok a fiveboyseverydayre!:) Naponta új pasik, egy fotósorozat szombaton videóajánlásokkal, és egy téma kibontása vasárnap. Megéri!:)
-
csicsergőmadarak
Egy szó van erre: Benéztem. Nem szegény megboldogult szomszédom madarai csicseregnek. Nem is csicseregnek, hanem csipognak, mégpedig olyan hangerővel, hogy Guantanamoból kidobták azokat, akik a kínzásért felelnek, és ezeket a madarakat vették fel a helyükre, mivel a rabok nyelve egyből megeredt, majd utána folyamatosan kegyelemért könyörögtek.
Visszakanyarodva: meg voltam róla győződve, hogy a szomszéd madarai. Igaz, hogy a konyhában voltak a leghangosabbak, de bemagyaráztam magamnak, hogy az ablakon át szűrődik csak be. Ez így ment pár napig, de aztán éreztem, hogy valami nem stimmel, ezért elkezdtem hallgatózni. A szekrényben találtam meg a zaj forrását. Beköltöztek a szellőzőmbe!!!
Mindenféle fondorlatos cselt eszeltem ki. Először bizonyítékot akartam szerezni a madarak létezésére. Érted, hogy nem csak a fejemben vannak. Kopogtattam a szellőzőt, nem kopogtak vissza. Próbáltam kinézni a konyhából, de nem láttam be. Kimásztam a franciaerkélyre, hogy lefotózzam őket, fejlámpa és iphone a kézben, életkockáztatás, kamikázefotókészítés, amin nem látszik semmi!!!! [jobbra]. Aztán egyik nap a szoba közepéről néztem ki az ablakon, amikor láttam: egy madár rárepül a fészekre. Startoltam, ajtó nyit, bámul, és igen! Ott figyelt a szellőző bejáratában, kajával a szájában. Észrevett. Azt hittem, megjegyezte az arcom, és támadásba lendült. De nem. Zuhanórepülés, mentsük az életünket-szindróma. Hm, ennek fele sem tréfa.Támadás – akkor rajtam a sor, ha ő meghátrál. Eddig semmi nem bizonyult tartós megoldásnak, úgyhogy további ötleteket várok!
- Próbálkoztam ordítással. Reméltem, városi madarak révén ismerik azt, hogy KUSS LEGYEN MÁR BAZDMEG! De le se szartak.
- Ha erősen csapom be a konyhaszekrény ajtaját, átlag 30 másodpercig csönd van.
- Nagyon gáz megoldás, kicsit szégyellem is magam érte, de bebizonyosodott: nem bírják az ablakmosó folyadékot. Azzal 3 perc csendet is el tudtam már írni.
Ezeket leszámítva reggel hattó’ este nyolcig csiripcsiripcsiripcsirip… szétrobban a fejem tőle:S Hogy mik jöhetnek még számításba?
- Telenyomom purhabbal a dobozt.
- Megvárom, míg elutaznak télire, és kiöntöm betonnal a helyüket.
- Hívok vmi “fószert”, akinek ez a dolga, és eltávolíttatom őket hatóságilag.
Ez bizony háború. Kérem fószerek, és egyéb ötletgazdák jelentkezését!
-
pushup ozibám?!
És frankón, van benne egy kis zseb! Azért látható a különbség, nem?:)
-
Na mi van a hűtőőőőőőőmbeeeeen?:)
Kyle játékra invitál:D
Egy pici játékra invitálom a népet. Nyisd ki a hűtődet, és nézd meg, hogy mi van benne! Érdekes dolgokra bukkanhatsz, és listát állítva megtudhatod, hogy mennyit E-t eszel, és mennyire tudatosan vásárolsz egy boltban, vagy csak dobálod be a dolgokat. :)
Szerintem egy hűtő tartalma rengeteg elárulhat egy emberről – persze itt csak azok játszanak, akik nem szülőkkel laknak, mert ott nyilvánvalóan az van a hűtőben, amit apaanya vásárolt…
Ha lakótársak vannak, ott még lehet szelektálni a saját cuccok között.
És ez mindenképpen jó alkalom arra, hogy megnézzem, nem romlott-e meg valami:)
Fontos még elárulnom, hogy nem tudok főzni, úgyhogy alapvetően rendelni szoktam ételeket:)
Nos, akkor a lista:)
- 2 üveg 2 literes Coca-Cola
- 620 grammos Univer majonéz
- 300 grammos Univer majonéz
- Eredeti francia dijoni mustár [ez van ráírva:D]
- 450 grammos Felix ketchup
- Szeletelt pannónia sajt
- 3 zacskó reszelt parmezán sajt
- Óvári füstölt trappista sajt
- Tolle trapista sajt
- 2 db Flore original margarin
- 1 db Orsi libamájkrém
- 1 kígyóuborka
- 2 fej lilahagyma
- Bonduelle morzsolt csemegekukorica
- 4 db shotos pohár
Itt muszáj volt egy kis szünetet tartanom, mert ültem a hűtő előtt, és konkrétan lefagyott a lábam:)
- 2 üveg Jägermeister
- 1 üveg Limoncello
- 1 üveg Törley édes pezsgő
- 1 üveg Captain Morgan
- 1 üveg Heineken
- 1 üveg Bols Vodka
- 1 üveg Birsalma pálinka
- 1 üveg Bacardi Oro
és ez csak a tömények fele:P
- 4 doboz nescafé xpress
- 1 doboz hell energiaital
Végül a külön lévő kis fagyasztó:
- Ikeás kirakós jégforma:)
- Nestea leveles jégforma
- Hűtős, az egyetlen használható jégforma:)
- Mirelit pizza – sonkás
- Vaniliás Vienetta
- Sága snidlinges-sajtos krokettini
- 2 negyed Tolle trappista sajt
- 2 jägermeister shotos pohár
- 7 szelet karaj
- 1 adag pulykamell
Hát… ez az adag:) Ebből kell gazdálkodni, ha vki esetleg főzni akar rám:P Aztán nem ám fikázni, hogy mennyire egészségtelen, meg így meg úgy!!!:)
És a Te hűtődben mi van? :))
-
névnapi ozibám
-
Ahova…
- Hattyúkő kastély, Neuschwanstein, Németország [wikipedia, googleképek]
- Geiranger fjord, Norvéga [wikipedia, googleképek, sviktor]
- Oberammergaui passó, Németország [wikipedia, googleképek, HVG]
- Meteorák, Görögország [wikipedia, googleképek]
- Duino, Olaszország [wikipedia, googleképek, paperboat]
- F4 objektum, Budapest, Magyarország [wikipedia, index.hu]
- Mount Everest csúcsa, de legalább az alaptábor, Nepál [wikipedia, googleképek]
- Geysir gejzír, Izland [wikipedia, googleképek]
- Cirque du Soleil előadása [wikipedia, googleképek, videótalálatok, honlap, petitprince]
- Olimpiai megnyitó, 2020, Budapest [olimpiai mozgalom honlapja, facebook]
- Vancouver, Kanada [youtube, wikipedia, googleképek]
- Kísértetváros Veszprém mellett, Magyarország [panelblog, asszem-googlemaps]
- G-A-Y [The Heaven] – London, Egyesült Királyság [honlap, wikipedia]
- titkos dublini melegklub a háztetőn [kyle]
- Rio Gay Pride [honlap]
- Eike show, Berlin, Németország [honlap, HAWT, sviktor]
- Zürich, Kyle’s home, Svájc [kyle blogja, wikipedia, googleképek]
-
tények
Nem eszem olyan helyen, aminek az a neve, hogy kifőzde.
Nem iszom olyan italt, amit házipálinkának hívnak.
Nem bízok meg munkával olyan valakit, akiről úgy beszélnek: a fószer.
Nem megyek, ha beteg vagyok, SZTK-ba!
Nem vásárolok közértben.
-
egészségedre!
Emlékeztek még erre az ásványvizes bejegyzésre? Igen? :P Annak ellenére, hogy azóta sem találtam olyan palackot, sőőőt, csak pedofiloknak való kisbabás van a piacon, ráálltam az ásványvíz-fogyasztásra. Jó, nem mondom, hogy csak azt iszom, de minden nap elfogy legalább egy üveggel, és a colák pedig egyre tovább tartanak, mert már nem azért iszom, hogy oltsa a szomjúságom, hanem csak azért, hogy néha érezzem az ízét.
És beteg lettem:D no, remélem, hogy nem ezért:P Csak… azt hallottam, hogy a férfiak akkor a legbetegebbek, amikor meg vannak fázva… Hát én is a halálomon vagyok… Könnyes a szemem, alig bírom abbahagyni a tüsszögést… az ellenségemnek sem kívánom ezt!:)
Szóval megint van változási szándék, csak a betegség keresztbehúzta. Tervbe van véve a napi futás, csak partnert keresek hozzá. Néztem edzőtermet, csak edzőt keresek. Illetve… Egy ideig azt hittem, hogy találtam is. Csak.. nem értette meg, hogy nem tudok olyan kis ikonokat gyártani… De keresek új profilt a blognak, és ígérem, kilinkelem:D Remélem, ez a feltétele, hogy megcsináljuk azt az állapotfelmérést, amiről beszélt… Hogy ki? Itt álljon a plakátja, és egyúttal egy link a sitejára!
-
kurva élet
kb. két éve kezdődött. Épp szexpartnert kerestem az interneten, lévén, hogy sohasem voltam egy élőben ismerkedős arc, amikor is “szembe találkoztam” egy olyan pasival, amilyenre szükségem volt. Szálkásan vékony, szép farokkal, helyes arc, és még viszonylag kommunikatív is volt – FIGYELEM! ez nem a fontossági sorrend.Szóóóval már ott tartottunk, hogy a tali helyét pontosítsuk, amikor benyögi, hogy neki bizony fizetni kell… “Egyszer élünk” – gondoltam, s találkoztunk. Alig adtam neki pénzt, de mégis kurva izgató volt az egész történet. Most, hogy így írom, lehet, hogy volt az 3 éve is:)
Rájöttem, hogy ez igen izgató dolog: fizetek neki, ezért szóról szóra azt csinálja, amit mondok. Nem azt mondom, hogy műszaki pontossággal megtervezett az egész aktus, csak azt, hogy nem történik semmi, ami nekem nem jó. Mondjuk sokukkal egy csomót beszélgettem, és mindegyiknek furcsa, hogy úgy állok a dologhoz: ne csak én élvezzem, hanem a másik is. Mintha érdekelne egy bolti eladó jó kedélyállapota:) Közben meg… pont ebből az okból kifolyólag aktusról aktusra finomítottam a módszeren – már előírom, hogy nem fizetek, ha nem áll a farka, vagy ha nem élvez el. Ezek rontják az illúziót, és ezzel együtt az én befektetésem értékét is.
Nem lettem függő, de szépen lassan a 2000-3000 HUF-ról felkúsztunk a 20000 HUF-ig – és akármilyen gáz, nem a legdrágább volt a legjobb.
A 3 év során nem egy alkalommal költöttem ilyenre, de volt, hogy hosszú hónapokig (CrazyBoyyal mégtöbb ideig ugye) nem kurváztam. Ellenük szól a spórolás, de minden más mellettük.Jah igen. Kétszer átbasztak. Az elsőről nem írtam bejegyzést, mert ciki volt: Megbeszéltük, hogy találkozunk, valahol a Nagy Lajos Király útja környékén. Találkoztunk. Bélának nevezte magát. Így utólag furcsa, hogy semmire nem mondott nemet, de… Ez még belefért a kurvákról alkotott nézetembe. Aztán az is furis volt, hogy nem abból a kapuból jött ki, ahova bementünk, de biztos boltban volt. Fel az emeletre, majd: “Én előre szoktam elkérni a pénzt” – pénztárca elő, fizettem. 10000. Ok, mehetünk, csak lent hagytam a kulcsot. Na, itt esett le, hogy át lettem kúúúrva. Elkezdett rohanni. Én utána. Utól is értem, de nem állok le verekedni:S az milyen már. Buktam 10e-t, de legalább futottam egy jót:P
Szóval erről nem írtam, viszont a másik az sokkal lájtosabb volt:) Megbeszéltük a talit, és nem volt ott (csak egy másik kurva, akivel régebben voltam – gyanúúúús:P). De ez szinte lófaszsem, ilyet minden – számomra máig megfejthetetlen módon – előszeretettel játszanak a buzik…
Ami még furcsa, hogy minden kurvának bejövök. Utálom, hogy hazudnak, de nagyon jól esik:)
Ma este (0312) megint bebizonyosodott: másnak tényleg nincs értelme, csak kurvázni. De erről talán majd egyszer máskor.
Remélem, elég kimerítő volt. Péntek este van, és hétfő óta 15 órát aludtam. ÁLMOS VAGYOOOOOOK:(
-
Hát… a farkam:)
Srác: 17/6 cm a farkam:P és én, aki szereti, ha ütik a heréjét, ne lennék bevállalós?:P ezt beszoptad:P De legalább már ezt is tudod:P Kép nem kell?:D:D:D
És igen, láthatjátok:P állom a szavam, szóval, ha valakinek fúrja az oldalát akármi velem kapcsolatban, hát ne habozzon. És jönnek a kurvák is, ha lesz egy kis időm:P
-
belülről
dolgoztam ma, és azt éreztem, hogy semmi értelme nincs hazajönni, mert nincs itthon semmi, és senki, aki miatt hazajöjjek… Legszívesebben ott ledőltem volna, és reggel felkelve újból munkába állnék:(
-
formspring.me
Két lehetőség van:)
vagy csinálok egy anonim siteot a fenti oldalon, ahol lehet tőlem kérdezni, és válaszolok anonim,
vagy itt megkérdeztek mindent mégegyszer (választás, szex, kurvák, nemtom, akármi), és igyekszem kielégíteni a kíváncsiságotokat a kérdések beérkezésének sorrendjében. Figyelem! Nincs mit veszítenem:)
-
kurva
elértem a pályám csúcsát. Átbaszott egy escort. Lehet, megérdemeltem?:S:S
-
Romok körülöttem
-
Jótanács
Az életem meredeken zuhan lefelé.
Dolgok kártyavárként omlanak össze körülöttem…… vagy már rég összeomlottak, csak én most eszmélek fel:(
Csak egy jó tanács: menekülj.
és még álmos is vagyok…
-
Bejegyzés hétvégére – Avagy: Buzisodom!
Szomorúan konstatálom, hogy jöttek be az aduim – a youtube video és a cikis bejegyzés, úgyhogy valami mással próbálkozom most, hogy hétvégén meginduljon a kommentáradat:D
Mindig is büszke voltam arra, hogy a legtöbb ember meglelődött: te annyira heterosan viselkedsz, tuti nem vagy meleg – és arra vártak, hogy majd fél év után hátba csapom őket: “Te marha! Bevetted?! Csak vicceltem!” Hát nem. Nem vicc, meleg vagyok. Ha hetero lennék, raknék be olyan videókat a blogba, mint EZEK? Ugyenem.
Viszont változnak az idők, és én az idő előre haladtával egyre gyakrabban jut eszembe: én nem meleg vagyok, hanem lassan-lassan, már-már buzi. Jó, persze ez nem így van, de.
Gond nélkül írok alá a főnökömnek szóló levelet úgy, hogy puszi – és csak az utolsó pillanatban írom át valami konszolidált aláírásra; vagy amikor felhív egy kollégám, és csípőből úgy köszönök el tőle, hogy “Szia, szeretlek”:)De ez nem csak a nem közvetlen kommunikációban van jelen. Teljesen levetkőztem a gátlásaimat… Kezdődött ez a ballagásomkor, akkor csak véletlenül puszit adtam az edzőmnek:D Nézett is, de nagyon:D Azóta viszont az ölelgetés már szinte mindennapos, és puszit adni sem félek:) Na jó, azért az meglepő, amikor egy fiú nekem akar puszit adni:D Mindig nagyot nézek:D De CB, Captain, Kyle és man_is_madman mindenképpen megérdemli:)
Aztán itt vannak azok a dolgok, hogy megfordulok pasik után, és megőrülök, hogy nem tudom, mi van a gatyájában:D És ez igaz az online ismerősökre is:D Mindenki azt hiszi, hogy le akarok feküdni vele, pedig erről szó sincs, csak egyszerűen érdekel a tartalom:P Tudod, srác, biztos ez is egy a perverzióim közül:)
Maxen azt írta, hogy nem akarja, hogy a melegsége határozza meg az életét. Ez gecire nem kéne, hogy így legyen(szerintem). Ez nem egy rossz szokás, ami negatívan befolyásolja a személyiségünket (pl. a dohányzó emberek többet lógnak). Viszont ez része a mindennapoknak, része az életünknek. Tudatosan ignorálni legalább annyira rossz lehet, mint elküldeni a meleg, tehát “beteg” gyerekedet pszichológushoz. Ezért nem is akarok ezeken változtatni:D Bár a tüllszoknya erős lenne:P
Az a szerencse, hogy még nem affektálok. MÉG!

-
Téma mínusz
A következő dolgokról soha, de soha nem akarok beszélni, úgyhogy, aki ilyesmiről akar beszélgetni, azt nagyon szépen kérem, igen messziről kerüljön el azokban a pillanatiban!
- Az élet rövid
- Öngyilkos akarok lenni
- Az élet értelme
- A vegetáriánus lét oka
- Mennyivel vagyok több egy csirkénél
- Mi van a csajokkal
- Minden politikus lop.
- A cigányok kiirtásáról és egyéb fasiszta gondolatokról
- “Ez ment a HÍR TV-ben, Echo TV-ben, Lánchíd rádióban”
- Ezt meg miből vetted? (És az sem érdekel, hogy ki mennyit tud a tejbe aprítani)
Köszönöm a figyelmet és megértést.
Wauuu-nak hála, ezzel kívánok mindenkinek tényleg Őszintén Mosolygós, Boldog Karácsonyt!
21’000 ember. Az azért mennyiség, nem?:) Pedig azt hittem, hogy arról az egy szem őrült lányról szól a video:)
-
zavar az éterben
Nincs időm megfogalmazni szépen, mert holnap kell leadni ezt a kurva szakdogát, de…
Tökre zavar, hogy külföldre költözött cimboráim írásaiból azt érzem, hogy nekem rossz, mert Magyarországon élek…
ááá, ezt meg sem írtam.
bocsén.
-
Nekem
Megbíztam Captaint egy projecttel, aminek ez lett az eredménye:) Amikor először olvastam, sírva nevettem, hogy “Basszus, ez tényleg én vagyok”:) Megtalálható fácsén is, meg itt oldalt, a rólam oldalon, de nagyon szeretném, hogy lássátok: tud emberien is fogalmazni az a kiccsávó:D
És igen, igen, végre felém rohan, látom, hogy szemében csillan a fény, ahogy karjait ölelésre tárja, ahogy ajkát csókra formálja, ahogy…
„A LÁBSZŐRÖM, te köcsög!”- ordította Captain. Hiába, nem kellemes dolog arra ébredni, hogy kitépik az ember lábszőrét, pláne akkor nem, ha azt több is követi. Még az álombeli angyalarc sem tűnt el, de máris látta a kisfiús csínyen elvetemülten kacagó és a helyzetet láthatóan élvező Viktort, aki újabb támadásra készül.
Captain megragad egy párnát, és egy jól irányzott lendítéssel Viktor arcába vágja, majd ugyanazzal a mozdulattal ellentámadásba lendül át, és gyorsan lekap pár szőrszálat Viktor lábáról, aki viszont élve fizikai fölényével legyűri Kapitányt és fiatal bloggertársának lábán módszeres szőrtelenítőkúrát hajt végre.
Tíz perccel később, kimerülve és szőrtelenebbül, mint borotválkozás után, Captain egyszemélyes vert seregként támolyog ki a konyhába, hogy pótolja a védekezés, támadás és Viktort ordítva szidás során vesztett folyadékmennyiségét. Nem kell sokáig várnia, és szőrszálainak gaz gyilkosa is csatlakozik hozzá, arcán talán még szélesebb mosollyal, mint valaha.
Captain azonban mégis arra gondol, hogy szereti Viktort- a lábában lüktető fájdalom leghevesebb tiltakozása ellenére. Emlékezetében egymást gyorsan váltó képkockák sorozataként villannak fel a közös élmények: az első találkozás, a világmegváltó beszélgetések a szülőkről, pasikról, társadalomról, a közös, nagy port kavart blogbejegyzések, Viktor önzetlen munkája a Papírhajó blogért, a megalázó Rizikózások, a közösen végigsírt és végignevetett hétvégék… az új emberek, akiket Viktornak köszönhetően ismert meg…
- Mit somolyogsz? – kérdezi Viktor, szemében a gyerekes fénnyel.
- Tudod… csak a szokásos… ha leírnám, úgyis érthetetlen lenne.
velem, de picit máshol!
ha nagyon akarod…
- 2011. / június
- 2011. / május
- 2011. / április
- 2011. / március
- 2011. / február
- 2011. / január
- 2010. / december
- 2010. / november
- 2010. / október
- 2010. / szeptember
- 2010. / augusztus
- 2010. / július
- 2010. / június
- 2010. / május
- 2010. / április
- 2010. / március
- 2010. / február
- 2010. / január
- 2009. / december
- 2009. / november
- 2009. / október
- 2009. / szeptember
- 2009. / augusztus
- 2009. / július
- 2009. / június
- 2009. / május
- 2009. / április
- 2009. / március
- 2009. / február
- 2009. / január
- 2008. / december
- 2008. / november
- 2008. / október
- 2008. / szeptember
- 2008. / augusztus
- 2008. / július
- 2008. / június
- 2008. / május
- 2008. / április
- 2008. / március
- 2008. / február
- 2008. / január
- 2007. / december
- 2007. / november
- 2007. / október
- 2007. / szeptember
- 2007. / augusztus
- 2007. / július
- 2007. / június
- 2007. / május
- 2007. / április
- 2007. / március
- 2007. / február
- 2007. / január
- 2006. / december
- 2006. / november
- 2006. / október
- 2006. / szeptember
- 2006. / augusztus
- 2006. / július
- 2006. / június
- 2006. / május
- 2006. / április
Kategóriák
- be up-to-date! (224)
- blog! (68)
- date (9)
- gay! (188)
- i need answer! (57)
- it's my life! (217)
- laugh! (73)
- mixed! (183)
- school of life! (121)
- sexdate (27)
- stories! (63)
- testőr.blogol (236)
- Uncategorized (1)
- wiko.freeblog.hu (4)



