Mi maradt? Háát, nem sok… Max a gondolataim:P De nem kell nagyon megerőltetnem magam, mert Srác adott tippet, hogy miről írjak bejegyzést: országgyűlési választások 2010. Megint választ a sok buta, politikailag kevésbé tájékozott magyar. Szánalmas, de általános iskolás koromban fel tudtam sorolni az összes tárcát a hozzájuk tartozó miniszter nevével, most viszont szerintem ahhoz is erőlködnöm kéne, hogy 5 db az eszembe jusson:S És én nevezem magam tájékozottnak. Akkor milyen lehet az átlagmagyar?:P Nah, ilyen emberek kezében van az ország sorsa. Féltek már?:P Lehet, kéne:)

Amúgy is, ha esetleg elfelejtettem volna, hogy Srác kíváncsi a véleményemre a témában… Nem nagyon tudnék elbújni, mert elkezdődött az egész először a kampánnyal, utána megjöttek a kopogtatócédulák, amiknek a gyűjtését már a postaládákból megkezdték… És végül megjelentek nálam a cédulagyűjtők. Gondolom a legtöbben így vagyunk ezzel: nem az jött, akit vártunk – várunk (pedig még az oldalukon is regisztráltunk…). És gyorsan megjegyezném, hogy az előítélet továbbra is csúnya dolog.

Jött először három normális fiatal, akik illedelmesen vázolták, hogy (a terrorgyanúval több, mint fél éve előzetes letartóztatásban lévő) Budaházy Györgyöt kívánják a választókörzetemben független jelöltként indítani. “Sajnos” nem tudtam nekik segíteni, mert eléggé elítélem a dolgot.

Utána jött két helyes fiatal srác. Helyes. Fiatal. Srác. És a – kár szépíteni – a következő kormánypártnak próbáltak megszerezni tőlem egyet a beígért 2 000 000 ajánlószelvényből. Úgy kezdték, hogy egy izmosat rátenyereltek a csengőre. Hosszan. Ordítottam volna, de épp ettem. Lenyeltem, kinyitottam. Elmondták, mit akarnak, én meg visszakérdeztem: A faszért kell rátenyerelni a csengőre? “Így sikerült!” igennn? Akkor szép napot. Utálom, ha valaki csenget. A futárok legalább megtanulták

Úgyhogy marad a B terv, ha nem jönnek a kopogtatócédulért: Először drukkolok, hogy meglegyen a szükséges mennyiség, utána pedig drukkolok, és teszek is érte, hogy bekerüljenek a parlamentbe.

Merthogy én idén is a hülye kis kíváncsiságom által vezérelve járulok majd az urnákhoz. 4 éve is így sikerült, és abban a helyzetben most se tennék máshogy. És nem szégyellem a dolgot… Sőt. Bocsánatot kérni sem fogok senkitől.

De amúgy nem is ez a félelmetes. És nem, nem egy medve. Hanem… Nagyon nem örülök annak, hogy a Fidesz kerül “hatalomra”. Nem félek, de rossz érzéssel tölt el, amit nem tudok megindokolni. És azt is hallottam, hogy el akarják tolni az önkormányzati választásokat másfél évvel  (bár ha jól emlékszem, nem erősítették meg… nem is lényeg…). Szeretném, ha Demszky Gábort lecserélné végre valaki. Nem  feltétlenül azért, mert rossz az, amit csinál… De mindenképpen volt elég ideje, és ha 16 év alatt nem csinálta meg, amit akart, akkor bizony már nem is fogja. Adjunk teret az új gondolatoknak, és a független, de Fidesz-frakcióvezető Tarlósban én látok lehetőséget. Na mindegy, ez majd fél év múlva lesz aktuális.     

Jól adom az idegbeteg depresszióst?

Igen?:P

De most meg is cáfolom:P Zajt ne üss kicsi lány idesüss amit én szavalok az egy tiszta doloooooooog:P

Egyetlen egy jobb műfaj van a zenés színház halmazon belül a musicalnél: és ez pedig az operett:P És… baszdmeg… Oszvald Marika 60-hoz nagyon közel is úgy ugrál, hogy tátottuk a szánkat! Hol van ehhez egy Barbara Streisand? Lófaszse! Ringó vállú csengeri violám! az valami:P

Bakker, ez nem egy üdülőövezet:S Indexre került ki a blog.hu-ról, ujbuda.blog.hu-n található bejegyzés. Részlet.

Időközben az önkormányzat fórumára felkerült egy rövid bejegyzés is az éjjel kulturális intézménnyé, galériává átlényegülő Barak Pub első napjáról:

"A 0-24-ig nyitvatartó Barak Pub and Café tegnap este 10-kor bezárt, mivel a kerületi önkormányzati képviselőtestület rendeletbe foglalta, hogy minden kocsma este 10-ig lehet nyitva. Egy perccel később ugyanitt megnyitott a Night Art Gallery, korunk első éjszakai művészeti képgalériája (belépő 20 forint), ahol csukás tibor pornó oszkár díjas fotóművész kiállítását tekinthettük meg. Ja, a "múzeum" büféje nyitva volt. A megnyitóra meghívták a XI. kerületi polgármestert is, de maga helyett egyenruhás ellenőreit küldte, akik a majd negyven oldalnyi működési engedély, apehes tevékenységmódosítási papírok, vállalkozási papírok átnyálazása után megsemmisülve elkullogtak. Mi még gyönyörködtünk a művészi képekben kicsit, majd a "büfében" ittunk egyet a rió-zp érdekcsoportot szervilisen kiszolgáló polgármesterünk egészségére. A "kiállítás" megtekinthető minden nap este 10-től, reggel 5-ig."

én elloptam, karas továbblopta. Továbblopni bűn.

Olvasok, nincs jobb annál [és nincs is más dolgom:D]. Most éppen frank shätzing – hangTalan című izé, politikai thrillerét:) Az a durva, hogy tökre leköt; és az utóbbi pár oldalon több olyan dolgot találtam, amiről eszembe jutott valaki, úgyhogy ezeket idézgetem ide most:

" – Csak tudnám, hogy jutnak eszébe ilyen dolgok! El sem tudom képzelni, milyen lehet megírni egy könyvet.
- Valahogy úgy vagyok vele, nagyságos asszonyom, mint a híres makedón kőfaragó.
- Na ne mondja!
- De igen. Arra a kérdésre, hogyan képes kifaragni egy tökéletes oroszlánt egy masszív márványtömbből, rövid gondolkodás után azt válaszolta: – Nagyon egyszerű. Magam elé veszem ezt a kőtömböt és mindent lefaragok róla, ami nem hasonlít oroszlánra."

Jó, ebben senkire nincs utalás, de tök jó kis történet:) Aztán itt van a Dublint megjárt Kyle, ezeket neki gyűjtöttem:

“Olyan vibrációk áradtak belőle, amikor zümmögött, amilyet csak Shannonbridge-ben és más hasonlóan elvarázsolt helyeken lehet hallani, miután az embert besodorta az ár a pult mögül az élelmiszerboltba, ahol a falu rendőrével találkozhatunk – aki történetesen a pultos sógora, és egyszersmind a nagybátyja az üzlet tulajdonosa, akiknek van egy legjobb közös barátjuk, és annak van egy csónakja – akivel egy kései órán elfogyasztott Guinness mellett erősen fontolóra vétetik, hogy szemrevételezni kellene azt a kis pontyot a kicsi tóban Shannon szigetén, aki már akkor is ott volt, amikor az óriás a parittyájával anno megölte a feleségét és a szeretőjét, mert azok madár képében bujálkodtak, és az óriást varázsital segítségével kábították el, ami egyszer nem sikerült, és akkor hirtelen vége szakadt a paráználkodásnak, és így tovább. “

meg még neki van ez is:

“Dublinban volt egy ember, akit Yuppnak neveztek. Ha valaki gyalogosan kelt át az O’Connel hídon, úgy hátulról odasettenkedett, és olyan hangosan “leyuppolta” a polgárt, hogy majd’ megállt a szíve. Mindenkit “leyuppolt”! Zseniális köröző volt.”

[köröző: “-[…] Vannak vadludak, amelyek jönnek, és olyanok, amelyek elmennek. Viszont olyanok is vannak, amelyek csak köröznek.
- És miért teszik?
- Ha kiválasztanák az irányt, a többiek követnék őket.”

Az utolsó pedig Captainnek szól, hogy tudja, nincs egyedül:

“-Nem találod úgy, hogy eléggé elvontak kezdünk lenni?
- Ez az iszákosok előjoga. Elvontnak lenni kötelező. Joyce már olyan elvont volt, hogy könyvei révén jutott el a világhírnévhez, amit egyetlen ember sem tud felfogni igazán. […]”

A 182. oldalon tartok a 600+-ból, és eddig csillagos ötös. Kérjétek kölcsön, vegyétek meg, megéri!

Tudtátok, hogy Antwerpen nem Hollandiában van? Én is tudtam, csak egy pillanatnyi elmezavar miatt mondtam Orsinak, hogy Hollandia. Ciki. Istenem, egyszer neki is lehet igaza. Igazából Belgium egyik legfontosabb városa. 461496-an lakták két éve. Központi pályaudvarát Louis Delacenserie tervezte, legfontosabb jellemzői az óriási, 60 méteres üveg és fém boltív valamint a márvány belső tér.

Na, ez a pályaudvar volt a székhelye annak a márciusi flash mob-nak, [villámcsődület: emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik], amit a mindennapi betevőn találtam. 200 táncos állt neki egy jól megkoreografált táncnak a muzsika hangja dallamaira. Az állomás a feje tetejére állt, és mindenki tátott szájjal bámulta őket. Két kedvencem a 3:49-nél önfeledten tapsoló láncos rocker, és az az idősebb csávó a kislánnyal, akik legelőször elkezdtek táncolni. Tiszta móka az egész.

Beszélgettünk arról, hogy milyen lenne ez kis hazánkban: a keletiben rögtön leszúrnának, vagy az egyik “Szó-dó-lá-fá-ti-do-ré” közben azt hallanád: Taaaaaaaaaaaaxxxxiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiit?

És akkor a video:

Van kedvenc flash mobotok? Olyan, mint ez, vagy a lecture musical, vagy akár az az improvEverywhere akció, amikor 111 félmeztelen férfit vittek be az Abercombie and Fitch boltjába?:)

Én most vidéken vagyok, de… két dolog közül választhattam. Vagy megírok szerdán vagy 10 bejegyzést, najó, kb. 5 volt a fejemben, vagy megírok 1 [amiből 2 lett, de a helyzet adta magát], és a többit időzítem. Szóval, az első ilyen:

Találtam egy oldalt a neten, amin rengeteg-rengeteg fotó van modellekről, amiket a regisztrált felhasználók saját listákba rendezhetnek, nézegethetnek, megoszthatnak. És nem csak modellek, fotósok, meg mindenféle jó van fenn, ja igen, castingek is pl… a többit ’személyesen’, még néhány kép jöjjönnyálcsorgatásul csalogatóul:

Persze nem csak fiúkról vannak képek. So szívből ajánlom mindenkinek. kíváncsi vagyok, nektek ki jön be legjobban:D

Csütörtökön telefonáltam, én fasz, ezért mehettem dolgozni – bár semmi kedvem nem volt, de vagy egy hónapja megígértem. MLM rendezvény az ország másik felén… 1 telefon – nincs wifi. Akkor bizony kell vmi olvasnivaló. Amiket legutóbb beszereztem [2 Jeffery Deaver és a Truancy], már [majdnem] kiolvastam, szóval nézzünk körül a neten, mi érdekel.

Három könyv címével a tarsolyomban indultam neki az alexandrának, ebből kettőt a mozgólépcső mellett láttam kiplakátolva, egy meg mefi.be hatására van rajta már régóta a listámon [meg persze azért, mert az összes többi robincook ott figyel a polcomon:)

Eredmény: a Halálcsapdát nem találtam a boltban, és még a címét is elfelejtettem, mire odaértem. A Pánikot mindkét helyen keresték [elkeseredésemben bementem egy libribe is, ahol a nő megesküszött rá, hogy ott van a polcon...], de aztán most reggel lecsekkoltam, és nem véletlenül nem találták sehol: szeptember 30-án jelenik meg, pedig érdekesnek tűnik.

Amit viszont sikerült megvételeznem, az Tarjányi Péter ex-kommandós életrajzi-elemző könyve, Meglátni és megveretni,  aminek “Az apropó nem más, mint a 2006. szeptembere, a tévészékház ostroma óta tartó, újra és újra fellángoló utcai randalírozások.” A könyv nem túl terjedelmes, de van saját honlapja részletekkel, ami nekem tök szimpatikus elgondolás. Vannak a könyvnek testőrös részei, egy kis múlt, és sok vélemény a jelenről, szóval érdekes lehet a “randalírozásokat” egy belsős szemszögéből is végigolvasni. Mégis egy tök másjellegű idézettel ajánlom a könyvet, amin a fent említett MLM konferencián sírva röhögtünk:

“Különböző szituációkban – repülőgépvisszafoglalás, fegyveres bűnöző elfogása, satöbbi – folyt a küzdelem. Az izraeli csapat vezetője, aki korábban az atlantai olimpia biztonságáért felelős stáb egyik főnöke volt, egyszer csak közölte velünk:
- Mi egyszerűen intézzük el az otthonába szorított terrirstát. Először felszólítjuk megadásra, majd előgördül két, tolótalppal felszerelt harckocsi, és rádózerolja a házat.
Ezt olyan természetességgel adta elő, hogy a lélegzetem is elállt. Kérdeztem, mi lesz a nőkkel és a gyerekekkel.
- Ha a felszólítás ellenére nem bújnak elő, ők is az ellenségeink.
- És ha a család jönne, de apu nem engedi?
- Az már túszejtés. Kilőjük az apát, majd újra felszólítjuk a családot. Ha nem mozdulnak, megy a tolótalp. Háborús övezetben élünk, nem vidámparkban.”

No igen.

Kedden Pötivel megnéztük a worldpressphotot. Kábé ugyanazt gondoljuk róla, szóval… olvassátok az ő beszámolóját. A meleg kép – azon kívül, hogy tök jó dolog, hogy sok magyar fotós díjazott lett [davidnak biztos dagad a melle:)], ami csodás dolog – full ciki, hogy Magyarországon készült… Még pár, amihez rövid kommentet fűznék:

Ti tudtátok, hogy így néz ki a narvál?:D Én azt hittem, hogy szegény állatokat eltalálta sok-sok gerely… Mint ezt a nagyonügyes fotóst annó tavaly:D:D

Aztán volt egy kép, ami valami szabadvalamis síverseny ELŐDÖNTŐJÉN készült:) A döntőbe az jutott, aki túlélte?:)

És végül, de nem utolsó sorban, a nagy kedvencem, ez. Ha valakinek megvan nagyon nagyban, ezt pl. szívesen kitenném a falra:)

Ez szól? Hát ez kurvára nem szól baszdmeg!!!

Kicsit aggódtam, mert ugye jön az euró (lassan, de biztosan…), és én nem tudtam elképzelni, hogy mi miket fogunk rányomni az euróinkra… valami olyat, ami egy idő után teljesen biztos, hogy eljut a vén Európában mindenhova. Láttam még a gimis éveim környékén egy képet a neten (valamelyik vicces képek cd-men van), ami egy terv volt a leendő magyar egyeurósra: gémeskút szerepelt a hátulján… De aztán rátaláltam egy oldalra, ahol rajta van az összes érme, amit kinyomtak a második világháború óta Magyarországon. Oké, a rendszerváltás előttiek elég gagyik, de az új ötvenesekből olyan emlékérméket tudnak faragni, hogy hihetetlen. Például, ha ilyen lenne mondjuk a leendő magyar kéteuróson, hát az maga lenne az orgazmus:

Ez nem akkora truváj [nagyon jó szellemi teljesítmény/ötlet, a francia trouvaille-ból (hirtelen jött ragyogó ötlet, mentőötlet, sziporka)], de azért ez sem csúnya:

Nyugi, nem lettem függő, meg numizmatikus, csak aggódtam. Volt egy verseny a világ legnagyobb ilyen pénzérmés oldalán, a numismaster.com-on még anno tavaly év végén, ahol a fentebbi magyar pénz is ott volt a 15 legszebb érem között. Azért, végignézve a kínálat, eléggé fel kell kötnünk a gatyánkat, ha nem akarunk lemaradni. Alapból persze magyarként tuti erre a pénzre szavaztam volna, de ennél sokkal szebbek lengyel, japán, ausztrál színes pénzek, és még ezeket is magasan veri nálam a finn 5 €-s:

A magyar pénzek oldala: www.forintportal.hu

A”“People’s Choice” Coin of the Year Nominees” a Numismaster.com-on: itt

A numizmatikáról szakértőbben: a wikipédián.