Archive for the ‘mixed!’ Category
-
5 éve veletek
Ma 2011. április 15-e van. 5 éve, 2006-ban ugyanezen a napon kezdtem el blogolni. 5 éve! 1825 napja! Az életem közel 20%-a meg van örökítve ebben a 888 bejegyzésben. Ez majdnem két naponta egy bejegyzést jelent. A spameket és a törölt kommenteket nem számítva 2536x gondoltátok úgy, hogy hozzá kell szólni. Nélkületek már sehol sem lennék.
5 év! Ez alatt dolgoztam külföldön és lediplomáztam Magyarországon. Munkahelyet váltottam és sikerrel építem karrieremet. Haladok a megálmodott cél felé. Megcsináltam egy mixerdiplomát és szereztem egy szakmai nyelvvizsgát. Elköltöztem otthonról egy saját lakásba, amit már bátran nevezek Itthonnak. Vettem egy vadiúj autót, amit sikerült meghúznom, de így is a szemem fénye.
Megismerkedtem Sebastiannal, akinek a párjaként megtanultam, hogy a topmodellek is lehetnek féltékenyek. Majd Crazyboyyal, akivel életem leggondtalanabb évét töltöttem együtt. Kristóffal, aki megmutatta, hogy egy fiatal testben is lehet felnőtt férfi. És még sok másik sráccal, akihez ilyen vagy olyan viszony fűzött;)
Csináltam sok blogot. Itt a testor.blogol.hu és a wiko.freeblog.hu összes bejegyzését olvashatjátok. Emellett szexuális témájú történetekkel van tele a dnsd.blog.hu; pasik képeit számtalan helyre töltöttem fel, kezdve a törölt tumblrömmel, a fiveboyseverydayen át a simply.cute.guys-ig, ami a mai napig folyamatosan frissül. Napi érdekességek, és minden, ami megfogta a figyelmem, a tumblrömön található. Igen, blogger vagyok, szerteágazó érdeklődési körrel.
Részt vettem nagy koncert és fesztivál szervezésében. Jól éreztem magam bulikban és egyszerű mozis esteken. Megtaláltam Budapest legszebb pontját [és imádok itt élni!].
Megismertem a blogomon keresztül sok nagyon jó embert. És nagy részükkel örökre össze is vesztem. Kibírhatatlan és magányos szipirtyó lettem, pedig alig vagyok 25 éves. De felállok, mert nem maradhatok a padlón.
Legutóbb pedig részt vettem [remélem, nem hátráltatóan] a barátaim, magyarországi meleg bloggerek által útjára indított nyilatkozatban és a hozzá kapcsolódó mai tüntetésen.
5 év alatt bezártak blogjaim, másikat pedig törölte a szolgáltató. Szüneteltettem az írást, majd eljött a jelszavas bejegyzések időszaka. De itt vagyok és itt is leszek. Mert blogger vagyok.
-
szoci hétvége
Nekiindultam, szocializálódtam.
- délben megbeszélés
- délután jött captain, beszélgetés, iszogatás
- este blogtali
- tamás nagyonnagyon jófej!
- PaPe übersexy
- ‘Kristóf vagyok, Olvasó’ sem kutya:)
- SPF nem is fasz:)
- őszintesrácot kicsit zárkózott, de jó pályán mozog:)
- Mennyei Mandarin őrült picit, de aranyos:)
- Iguazu kicsit szótlan volt, de aztán itthon megnyílt a szája
- Rion idegeskedett, és nem volt jó kedve, bár még ez is jól állt neki.
- hiányzott Kevin
- hiányzott Maxen
- séta haza, majd taxizás
- reggel Captain törölközőbe csavart testének látványára ébredés
- munka közben beszélgetés a kétsráccal
- fuvarozásuk nyugatiba
- hazajövés
- moziprogramkitalálás
- egymásiksrác rábeszélése
- mozi
- eredet
- jó 10/10
- eredet
- hazafuvarozás, közben beszélgetés kicsit összeveszés, de jólérezés
- kocsiban véletlenül hozzáérés, de nem jelent semmit:)
- hazaérkezés
- romeon üzenet megkapás
Emiatt a végére minden elbaszódott, és a jókedv, amit két napig építgettem, kártyavárként omlott össze. Szar az egész. Sírok. Blőe.
-
Fácse+msn
ezeken mindig beszarok:P Amúgy… múltkor bejelentkeztem az összes msn-címemmel, ami összegyűlt az évek során:P Sok.
-
bevásárlólista
És ezek csak azok, amiket tavaszra, de legkésőbb az év végéig tervezek beszerezni:)
1: Ha jön a munkavédelmi ellenőr: Petzl Ecrin Roc mászósisak – Mountex – 18.801 Ft.
2: Egy cipő munkára: Chameleon Wrap Leather – Overland – 31.995 Ft.
3: Ha már van új UPC-csomag: Samsung LE32B530P7 LCD televízió – Edigital – 109.900 Ft.
4: Hogy tudjak zenét hallgatni koncerten: DT 770 M Monitoring headphones for drummers and FOHEngineers – Blue Sound – 47.375 Ft.
5: Ha már Igo, akkor ez is kell hozzá: Tomtom Car Kit for Iphone – XMS – 29.990 Ft.
6: Mert a régi megsemmisülés határán van: MARKUS forgószék – IKEA – 44.990 Ft.
7: Kétszer láttam. Kell.: Fiat Bravo 1.4 16V Dynamic – Fiat márkakereskedők – 3.480.000 Ft.
+1: Mert beleszerettem:] : Red one – Rion Gay – felbeszülhetetlen.
Csak mesélem, hogy tudjátok:)
-
Aprók
Idézet: "Az ágy közös. A párna nem." (Pilinszky)
Gratu: KicsiDave immár házasember, sokgratu neki innen is!
Blog: BillieGay miatt frissítettem a linklistát (bár nagyon úgy tűnik, hogy pont miatta tök felesleges volt), és eközben ránéztem megint Tigri blogjára, amin sok bölcsesség van, amik elég szimpatikusak, ezekből példa: “Férfias viselkedésnek számít ugyanakkor rezzenéstelen arccal lenyelni a forró italt – egyébként is, olyankor már minek ugrálni.”, de még ennél is sokkal odabaszósabb a gayromeosoknak emberekhez intézett kéréssorozata:D Szóval olvassátok őt is!
Munka: újra csinálok táncműsort, néha budán, néha vidéken, ha valaki szeretne megtekinteni munka közben, hát egyeztessünk!
Sztereotípia: Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem vagyok vagyok átlagember, átlagbuzi, átlagátlag. Semmi. Nem. Nem hallgatok Madonnát, Beyonce meg tőlem egy veresegyházi ács is lehet, akkor sem érdekel:) nem nézek jóbarátokat, nem láttam a “kötelező” filmeket, nincs hajvasalóm, nem szeretem a transzvarietét, szóval, köszönöm, de nem.
Igen: Arra szavazok holnap, aki nem akadályoz meg abban, hogy teljes értékű életet éljek. 9%!
Sport: belső kényszerből újra futok. Heti pár alkalommal egyelőre, mert amikor 1-2 órám van aludni a két munkába állás között, akkor azt inkább ágyban töltöm, mintsem futócipőben, de futottam már este, nappal, melegben, nagyonhidegben, esőben… elszántság. Ez kell ide!
Pasik: Mindenkinek barát-típus vagyok. De legalább ezt kijelentik a legelején, ezért nem élem bele magam. Csak egy kicsit. Aztán van az a halmaz, amit nagyon kevés egyed alkot: ebbe tartoznak azok, akiknél nem barát-típus vagyok. Lelkesen próbálkozom, és rájövök, hogy idegesítenek:D Egytől egyig:) Úgyhogy most megint üres a lista. Viszont amilyen lelkes vagyok, lehet lesz egy bejegyzés, amiben sorra veszem megint az ismerkedős oldalakat:D Popovot akartam erre beszervezni partnernek, mert ő elég kocka ehhez, de most világot lát, meg amúgy is összekülönböztünk:)
Ismerkedés: Kicsit az előző téma, de Daróczi kapcsán beszélgettem a főnökömmel az ismerkedésről, és amikor kérdésére válaszoltam, hogy az interneten ismerkedek, akkor annyit mondott: Te tényleg szerencsétlen vagy. Ti is így gondoljátok?
Amúgy: vannak értelmes gondolatai is… szintén az előbb említett, a kisebbségeknek megfelelő példaként szolgáló Daróczi kapcsán mondta, hogy régebben, amikor szarul mentek a dolgai, gondolkozott azon, hogy mihez kell nagyobb bátorság: megtenni, vagy tovább élni. Én gyáva lennék megtenni, viszont Imádok élni.
Szó: nincs olyan szó, hogy hisztérika!:)
Sorozat: Végignéztem 110 résznyi (108 igazából asszem) Gyilkos elméket. Nem rossz, de a múltkor autóztam az erdőben, és arra vártam, mikor megyek át valami szögesdróton, állok félre kereket cserélni, és jelenik meg egy sorozatgyilkos:D Para.
Fél négy: elteszem magam holnapra (Bár tervbe vettem, hogy elsőként járulok az urnához, de most ünnepélyesen elvetettem:) Szépálmokat!:)
Ps: tudja valaki, hogy Opera böngészőben hol lehet bekapcsolni, hogy segítse a kitöltéseket, mint pl. a Firefox és a Chrome? Tehát ha van egy e-mail rublika, oda egy s betű lenyomása után felajánlja a teljes mailcímem? Valamint, hogy pl a gayromeos profilokat be tudjam zárni alt+F4-gyel?:D TY előre is!:)
-
FIFA World Cup 2010 South Africa
Megértem, mit érez SPF, amikor a fociról beszél. Idén VB, és nemrég hallottam a himnuszát… Teljesen magával ragadott! Titeket is?
Az előbb öltözött át előttem egy nagyon helyes srác. Kicsit molyoltam, és most már az egyik barátjával együtt öltözött át – újra. Csorgott a nyálam. Focisták. Focistát akarok. Az ágyamba. Most!:) BGD?:P
-
Útinapló
Két nap, 2200 km – kiugrottunk Hannover mellé tegnap és ma:) Nem volt hó, csak baromi sokat autóztunk öten. Kényelmetlen semmiképp nem volt, mert béreltünk egy mikrobuszt, de elültem a seggem:D
Odaértünk, lecucc a szállodában, megkérdeztük a recepción: merre van étterem? Hát, van egy kínai a szomszédban, egy olasz két utcányira, de 10 perc sétával elérhető a belvárosi karácsonyi vásár. Több sem kellett a kollégáimnak – irány a vásár:) Kolbász, churros fahéjas cukorral, forraltbor – és megvolt a hangulat a tömeghez és a nézelődéshez. Vettem ezt-azt (titokban kell még maradjon:D), aztán megérkeztünk egy punchárushoz. Tojáslikőrös-fehérboros puncsot ittak a kollégák, nekem már a punch is sok lett volna, ez meg még extrémül is hangzott, kihagytam. Főnököm erre megszólal: Beállt a hátam. Erre én, Viktor segítőkészen: “fogjam a zacskódat?” Mondanom sem kell gondolom, mindenki előtt megjelent a kép, ahogy alányúlok, és megemelem… Dőltek a röhögéstől (azóta azzal baszogatnak:D) Utána még beültünk egy étterembe, ahol persze tudott magyarul a felszolgáló (szép a szemed, kislány:D). Rendeltünk, vega kaját, ami nagyon finom volt, csak két falat után elkapott a hányinger, ami miatt muszáj volt abbahagynom az evést. De fotóztam egy csomó német feliratot man_is_madman megbízásából:) (Beteg a srác, azokból akar németül tanulni:D)
Jó kis este volt, csak a fejfájás meg a hányinger rányomta a bélyegét. A szobába érve megfejtettük a Wifi kódot, és neteztem még két órát (miközben mellettem a Jégkorszak 3-at nézte a kollégám). Hát, ennyi volt az első nap.
8:00-kor reggeli. Összekapartam minden német tudásom, és kértem még egy terítéket, meg egy fekete teát, úgyhogy elégedetten költöttem el a reggelimet. Irány a városi stadion, aminek a megtekintéséért vágtunk neki az útnak. Kérdeztünk, fényképeztünk, én meg vagányan jegyzeteltem az ÚJ IPHONEomba, amihez vasárnap reggel jutottam hozzá – és rögtön a szívemhez nőtt:) (ha valaki ilyet használ esetleg, érdekelne, hogy milyen programokat telepített rá). 1 óráért ennyit utazni… 10-kor már tovább is álltunk. 2 óra autózás Lipcséig, ahol valami bevásárlóközpont volt a cél. Lapos volt és 1 szintes, de olyan hosszú, hogy 1 óra volt, amíg oda-vissza végigsétáltunk rajta. Akkor még élelmiszerbolt, aztán nekiláttam újságot hajkurászni man_is_madmannek (miután persze beszereztem a CrazyBoynak szánt cuccokat;) ).
1. bolt:
- Halo, guten Tag. Ich möchte ein Schwul-magazin kaufen.
- Schuhe-magazin?
- Schwul. Für gay menschen.
- Wir haben kein.
- Auf Wiedersehen.2. bolt:
- Helo, dou you speak english, because my german is not so good…
- A little bit.
- Please, help me, I need a gay-magazin.
- Game-magazin?
- Nonono, GAY, schwul!!!
- Oh! – és adta is.Csak azt nem értem, hogy ennyire nem természetes dolog Berlin közelében ilyet kérni? Miért kell direkt félreérteni a kérdésemet??? Furis volt, meg 7,90€:D
Először 1 órát szántunk a bevásárlóközpontra, végül 4 órát töltöttünk ott… Sok, de megérte:) Vettem még fűszereket, narancsos-mangós Graninit:D ennyiiiiiiiiiiiiii.
Most Prágában vagyunk. Még 540 km van hátra… Éjfél lesz, mire hazaérünk:(
Rég volt ilyen…. igazi napi vegyes bejegyzés. Kell ez is:)
-
badboy-z
Rossz kisfiú voltam, vétkeztem. Büntessetek meg;)
Amúgy… viccen kívül, emiatt komolyan szégyellem magam. Töredelmesen – vagy hogy mondják:D – BOCSÁNATOT KÉREK, és tiszta szívből mondom: TÖBBET NEM FORDUL ELŐ! pv.
Az persze mindenképpen mókás, hogy kb. kétszer parkoltam le itthon szabálytalanul, egyszer megbüntettek a közterületesek, egyszer meg kaptam egy ilyet:)
-
egy beautiful nap
Sok minden említésre méltó dolgot csináltam tegnap:D Vigyázat, megosztok!
A legfontosabb projektet rögtön délelőtt elintéztem. Kedden ugyanis levelet hozott a postás. [Ha valakit érdekel, EZT az ügyvédi felszólítást:D]. A lényeg: pótdíjtartozásom van, fizessek be erre és erre a számlaszámra 14e forintot. MIVAN? Kérdeztem. Infót, emberek, mert ki az a marha, aki egy ilyen semmilyen levél után elkezd pénzt befizetni??? Rögtön felhívtam őket, hogy infót gyűjtsek:D Egy bunkó liba vette fel… aki kioktató hangnemben közölte, hogy ott a dátum [Igen, “számlaszám” felirattal… ]: egy 2006 novemberi cuccot akartak behajtani. [és a legkeményebb, hogy telefonban eszébe jutottak olyan dolgok is, mint „Mikor teszek eleget a befizetési kötelezettségnek?”, „Küldje el faxban vagy e-mailben a befizetést azonosító szelvényt”. Jeleztem, hogy mivel ezek nem szerepelnek a felszólításban, nem fogok eleget tenni a kérésének.]
Mivel 1 óra telefonálgatás és levélértelmezés után rendelkezésemre állt a dátum, eljuthattam 3. lépésig: elővettem a megfelelő csomagot a dokumentumaim közül, és kikerestem a kérdéses ügyet. A kiérkezett levél szerint [és valóban] érvénytelen diákigazolvánnyal utaztam a 78-as buszon, de érvényes bérlettel [mivel elmulasztottam a matrica beszerzését]. Pótoltam, majd a diákigazolványom és az érvényes novemberi bérlet fénymásolatát egy kérvény kíséretében eljuttattam a BKV-nak, amiért ők a 14 000 forintos bírságot méltányosságból 7 000 forintra csökkentették. Ezt egy sárga postai csekken 2007. február 2-án [postai bélyegző] befizettem.
Szerencsére elrakok mindenféle papírt, számlát, büntetést, úgyhogy nem tudtak kibaszni velem, beszkennelve elküldtem nekik egy csodás levél kíséretében az összes bizonyítékot, ami alapján elég mókás lenne, ha bíróságra mennénk… Eredetileg a végére odaírtam, hogy “Felhívom figyelmét a határidő pontos betartására. A határidő lejárta után azonnal intézkedem a jogi eljárás megindításáról. Ebben az esetben az illetékes bíróságon lefolytatásra kerülő eljárás minden költsége Önt terheli." – csak, hogy tudja, kivel szórakozik, de ezt kitöröltem:D Most várom a fejleményeket:P [akit érdekel a levél, mail, msn!]Délután bekattant, hogy útlevelet kéne csinálnom, úgyhogy a gondolatot nem sokkal később tett követte, és 8 perc elteltével már úton voltam az okmányirodába. Kérdezte a hölgy, hogy hol a régi útlevelem [nem tudom, melyikre gondol: amelyiket széttépkedtem és beledobáltam a tengerbe [[és a fényképes részét még Görögországban odaadtam Dominicnak]], vagy az ideiglenesre, ami lejárt, és tököm tudja hol van [[az iratos mappának a 2. osztásában, a régi személyim mellett:D]] – rejtély még mindig:P]? Passzoltam a kérdést, úgyhogy először haza akart zavarni, hogy megkeressük, vagy hozzak rendőrségi jegyzőkönyvet arról, hogy ellopták [mondtam, hogy van ilyen, csak görögül:D]… Végül mi ott, ketten, csináltunk egy jegyzőkönyvet, és lett [30 nap múlva, de min. 2-3 hét] útlevelem. Igazolványkép jobbra [meggondoltam magam, nem lett olyan jó:D]!
Az aznapi utolsó projektként kimentem Budaörsre a mountexbe sötétbarna nadrágot venni. Nézelődtem, kinéztem egyet, felpróbáltam, kicsi volt. Felpróbáltam a 34-est is, azt be tudtam gombolni:D Visszamentem a polchoz, körülnéztem mégegyszer utoljára, és találtam 4e-rel többért egy nadrágot, ami még tetszett is, úgyhogy azt vettem meg, 34-es méretben, aminek egyszer már utánajártam. Igaz, hogy egy másik márka, de jó lesz ez, gondoltam. Hazamentem, felpróbáltam. Hát, az öklöm belefért a gatyámba a testem mellé, és még így is maradt hely. Kétségbeesetten hívom a boltot, hogy mennék cserélni. “Gyere”. Megnyugodtam, készülődök. “Hol a blokk?” lázas keresgélés… Mondanom sem kell, 1 óra alatt sikerült elhagynom. Újabb telefon, de szerencsére a lehengerlő modorom miatt emlékezett rám, így van egy jó méretű, nagyon fasza barna nadrágom! Tessék majd megcsodálni:)
A legnagyobb rivális, Maxen mintájára: Élet vs. Viktor: 0:3
Megosztás vége. Veletek mi van?:)
-
bizonyíték, nem ígéret.
Szokták mondani, hogy ne gondolj a rosszra, mert megtörténik, meg ilyesmit, hogy ne kiabáld el, tattara… én ezeket sosem szerettem, és semmiképpen sem hittem bennük… aztán történtek dolgok.
- nemrég több napon keresztül dolgoztam a BKK-ban, és minden reggel és este én szállítottam az egyik kollégámat a raktártól a BKKig, majd a BKKtól a raktárig, mert korlátozott számú parkolási engedélyünk volt. Aztán jött egy piroslámpa, én megálltam. Álltam ott egy darabig, utána elindultam, mert a távolban néztem egy lámpát, ami zöldre váltott, és hirtelen azt hittem, hogy a miénk… Aztán a kolléga figyelmeztetett, hogy én ugyan a piroson mentem át. Nevettünk, mert vicces volt, hogy megálltam, aztán mégis átmentem a piroson – még jó, hogy, nem jött senki:) Másnap megyünk ugyanarra haza, jön az előbb említett lámpa, egymásra nézünk, nevetünk, mert zöld, visszaemlékezünk vidáman a tegnapra, majd… a következő lámpán, ami piros volt, átmentem:S
- Itt volt csütörtökön [is] CrazyBoy, és mentünk együtt dolgozni [Igen, belevittem a rosszba:P]. Előtte pár nappal csináltam olyat, hogy bent voltam a raktárban kinyitottam a raktárt a kulcsommal, majd bent hagytam a zárban… és utána hazajöttem, és itthon, az ajtó előtt néztem, hogy “óóóbazdmeg”, mehetek vissza!:D Mentünk az autó felé, épp erre a storyra gondoltam – aztán rájöttem: HOPPÁ, kocsikulcs:P
szóval ezek vannak… Ne gondoljatok rosszra, mert megtörténik. Ez bizonyíték, nem ígéret.
-
2 things
- A tegnap déli bélszín óta ettem 1 fél fürt szőlőt, 1 db túrórudit, és egy szelet vajas kenyeret, úgyhogy épp rendelem a szokásos napi mátrai borzaskámat.
- De a fontosabb: Faszért kell városban ködlámpát használni? Nem leszel tőle vagányabb, VISZONT KIÉG TŐLE A SZEMEM!!!!
- és a harmadik, ráadás: olvassátok Nathan blogját:D
- 4: ma van ifjú korom utolsó napja:D
- 5: ALUDNI AKAROK
- 6: ez öt pont lett végül… JANEM:D 6!
-
Visszacsinálnám
Heló, Sziasztok.
Szeretnék elnézést kérni mindenkitől. Ez alatt a 3-4 hét alatt nem foglalkoztam senkivel és semmivel, ami nekem fontos. Mint egy kibaszott gép, mentem előre, és másra egyszerűen nem volt kapacitásom.
Hihetetlen, hogy mennyire jó élmény volt ez a koncert nekem, és hogy mennyire fontos volt a jövőm szempontjából. Rengeteg embernek bebizonyítottam, hogy
kispöcsségemfiatal korom ellenére nagyon jól átlátom a dolgokat, merek döntéseket hozni magamtól, vállalom azokat, és igény szerint még meg is tudom indokolni, hogy miért döntöttem úgy. És még több embert megismertem, ami – ugye a kapcsolati háló… – egy szintén nagyon fontos dolog az ember fejlődésében:D Ezek voltak a pozitív dolgok. Ezeket nem csinálnám vissza.De ugye sok mindent elbasztam.
Mindenekelőtt a legfontosabb: nem foglalkoztam azzal, aki számomra a legfontosabb. Ő keresett, érdeklődött, tartotta bennem a lelket, én meg elhanyagoltam. És ha ez még nem lett volna elég, bunkó voltam vele, amire egyáltalán nem szolgált rá… Vissza akarom csinálni!!! Szeretlek, cucu!!!♥
Nem foglalkoztam a családommal sem, bár őket jó előre felkészítettem, hogy ez húzós 3 hét lesz. Viszont velük találkozni tényleg nem lett volna időm… Éjfélkor estem haza minden nap, és 6-6:30-kor keltem is…
A barátaim… nem is hallottak felőlem 3 hétig. Néha felbukkantam narancssárga nadrágban, vagy egy fehér bilivel az oldalamon, néha beülő volt rajtam, néha csak egy hatalmas övtáska, a mozgó irodám… Annyira elfelejtettek, hogy még azután sem hívtak, ha beültek valahova, miután vége lett a rohanásnak. Jó, persze… velük is lehettem volna kedvesebb. Ha pl. Kyle féloldalas levelére nem annyit válaszolok, hogy “Élek. Vége.”, akkor talán minden másképp alakul. Visszacsinálnám, ha tudnám.
És kirúgattam egy embert… megígértem neki, hogy nem fog tudni róla a főnöke, hogy ivott, viszont az én főnököm megelőzött, és mire visszaértem, már a két főnök beszélt egymással… Sajnálom! Tiszta szívből sajnálom. Visszacsinálnám, ha tudnám!
Ez a hét nap szombattól máig a visszacsinálás jegyében telt. Próbálok újraszocializálódni, nagyonfigyelmesnek lenni, és nem elkövetni újra ezeket a hibákat. Voltam már Karaokézni Kyleékkal, ma este megint Eklektika+Alterego, bográcsozni-sütögetni-iszogatni-beszélgetni a kollégákkal, sokatmesélős vasárnapi ebéden otthon, sétálni a szentendrei Duna parti nyüzsgésben és tökipomposozni, és rengeteg időt tölteni CrazyBoyyal. Mert megérdemli!
-
helyzetjelentés
Élek, csak kezdenek átcsapni a fejem felett a hullámok, és emellett néha még alukálnom is kéne… Ezért nem frissült a blog. Folyamatosan csörög a telefonom, közben próbálok maileket küldeni, táblázatokat gyártani, meg irányítani az embereket… Sírok:( CB-re meg szegényre 0 időm van. Ezért is sírok:(
Volt egy kis műtétem is egy mentőautóban a kincsem parkban…
Viszont, ha itt nem is, de azért tevékeny voltam, ugyanis… van egy mappa, amiben a legjobb, nekem legjobban tetsző fiús képeim vannak… és olyan sok volt már benne, hogy 3-4 vasárnapi fiús képek post is kijött volna belőle, ezért csináltam egy tumblr-t:D Biza, úgyhogy már hét közben is lesznek fiús képek:D Srác nem örül, többiek viszont igen;P
Holnap meg lesznek vasárnapi fiús képek, de egyelőre nincs jelentkező, úgyhogy nem tudom még, milyen témában…
ezek vannak, szorítsatok!:P
-
végre megint egy igazi napi vegyes
-
Kezdjük azzal, hogy engesztelésül, amiért nem volt Vasárnapi fiús képek, itt van két kép ilyen reklámhordozó jelleggel 1-1 későbbi sorozatból:P Az első a kedvenc képeimből való, a második meg a 6pack sorozatnak lesz a nyitóképe, annak ellenére is, hogy akárhogy számolom, ennek a srácnak a hasán 12, nem tévedés, TIZENKÉT kocka van!!! [ami “Balázs” szerint “biológiailag nem lehetséges/max 8 lehet/jó a photoshop” – szerintetek?]
-
Az egyik nem sokkal korábbi bejegyzésemben kérdeztem, hogy szerintetek mi az a fasz papucs:) Chesternek köszönhetően megvan a válasz – szintén egy kép formájában. [még greg megjegyzését fűzném hozzá: “kéne hozzá egy seggpapucs” – úgyhogy várom a következő kommentet:D]
-
Aztán mi van még, nézzük csak… Crazyboy, és öcsém is sikeresen felvételizett [CB másoddiplomára, öcsém MSc-re – vagy MA?!:D], gratulálok nekik nagyon-nagyon, és tök büszke vagyok rájuk! Tapsoljátok meg ti is őket! És innen grat. a többieknek is: “Balázsnak”, karasnak nagyon [öcsémmel együtt végzett, és még mindig a heréjét vakarja ejnye!], Zolinak, meg a többieknek! Csak így tovább, srácok – és ígérem, megírom nemsokára a szakdogám:P
-
vasárnap óta jelentősen visszaszorítottam a colafogyasztásomat: megelégeltem ugyanis, hogy minden reggel arra ébredek, hogy muszáj valahogy lejjebb vinnem a gyomorsavamat, mert menten elhányom magam.
-
Azóta rengeteg ásványvizet ittam már, de még mindig a szénsavasra szavazok. Tudom, hogy a szénsav rossz, de a zöld kupakostól egész egyszerűen kiszárad a torkom, vagy nem tudom mi, de nagyon-nagyon rossz érzés, úgyhogy PaPe tanácsára odaadom az ellenségeimnek, a szénsavmentes meg full felesleges:D Olyan, mintha csapvizet innék, és azt azért már mégsem:D
-
Akartunk ma strandra menni, csak végül elbasztuk a napot – khm mondjuk úgy, hogy ágyban töltöttük – CBvel. Aztán nézzük este a híradót, meg olvastunk indexet, és hát egy kissrác meghalt ott, ahova mentünk volna, úgyhogy bezárták a strandot. A jegyek árát nem hiszem, hogy visszatérítették, így viszont másfél órára kicsit húzós lett volna a 3400 forintos beugró. Ahogy CB fogalmazott: valamit tudtunk…
-
Amúgy meg Iguazu megnyugtatására írom: én is elbizonytalanodtam egy pillanatra a bloggerigazolvány-témával kapcsolatban. Akármennyire is gáz, meg ki kell őt gúnyolni, szerintem a videóból kurvára nem egyértelmű, hogy vicc az egész, és azért lehet sejteni, de ha valaki komolyan veszi, az azért van, mert azt gondolja, hogy amit az index kirak hírként a főoldalra, az igaz. Ennyit erről. Lehet az én blogomat is szánalmas formában linkelgetni.
-
Amúgy2: jó, hogy fostam a félszigeten miatt… kollégám kiment régi típusú személyivel, szóval valószínű engem is kiengedtek volna, és kurvagyors wifit talált a nagyszínpadnál, valamint a szállásán is van. ÉNFASZÉNFASZÉNFASZ
-
Erről jut eszembe: IDIÓTÁNAK NÉZEK KI CUUCCCUUUU???!!! Rózsaszín a hajam? vagy narancssárga? VAGY RÓSZASZÍÍÍÍÍÍÍN?
-
Holnap megyünk Brutkóra, gyertek minél többen. Az előzőn 3 sörtől annyira berúgtam, mint egyéb tömény italoktól nagyon-nagyon régen. Lehet, hogy a trafós sörök alkoholtartalma 50% körül mozog???!!! az mindent megmagyarázna:P
-
-
szerencsétlenségem
Többen mondták, hogy azokat a postokat szeretik, amik nem a blognak a pornós jellegét, hanem sokkal inkább az ÉNblog mivoltát erősítik, úgyhogy most ilyen napi dolgoknak nézek elébe:P
Kylenak, gregnek, ádámnak és PaPenek üzenem: aranyosak, hogy akartak képeket, a kylenak ígért sorozattal érkezem jövő héten, úgyhogy ez a sztrájkos bejegyzés egy kis törés lesz a fiús képek sorozat fényes karrierjében:P De azt azért mindenképpen leírom, hogy miről szólt a sztrájk, és a bűnösös bejegyzések: egy blognak részei a kommentek éppúgy, mint a bejegyzések, ezért, ha csak itt vagytok, és olvasgattok, aztán msnen hisztiztek, hogy nincsenek képek… az nem viszi előre a történetet. Ha a kommenthiány a fiús képeknek szól, akkor inkább beszűntetem őket örökre [vagy elköltöztetem egy titkos helyre!]:P És ez nem fenyegetés. Ígéret.
Aztán jött múlthét végén a lehetőség, hogy megyünk a Félszigetre dolgozni Romániába. Mondtam jó… Aztán így szépen sorban beugrottak a következő gondolatok, ami miatt csökkent a dolog szépsége:
- Aznap jön haza CrazyBoy, amikor nekem mennem kéne… – megbeszéltem vele, hogy valahogy csak kibírjuk.
- “Egy hét internet NÉLKÜL?:O” – aztán letöltöttem gyorsan még 1 évad elnök embereit, meg kinéztem két könyvet, úgyhogy ezt a problémát megoldottnak tekintettem:)
- A következő gondolattól jeges rémület töltötte el az egész testem: “lejárt az útlevelem… mondjuk nem is volt nehéz… mert tavaly 4 hónapot voltam Görögországban, és ott széttéptem az útlevelem, a képem odaajándékoztam egy helyes pasinak [Dominic], a többit meg belebasztam a tengerbe:D aztán lett egy ideiglenes, azzal haza tudtam jönni, de csak decemberig volt érvényes… De aztán feldolgoztam, hogy EU, EGT, meg minden, és hogy jó a személyi is. Viktor megnyugodott. Kiderült az is, hogy nagyon valószínű, h csak szerdán kell menni, így az első két probléma is jóval kisebb lett!
- Hétfő reggel autózom a raktár felé, és a rádiót hallgatva bevillan, hogy ránézek, mégis mikor jár le:P Elképedve láttam a számokat: 2008!!!!!! június 03. Felnéztem az útra, majd vissza a kártyára: “Biztos elnéztem, és ott bújuk valamelyik sarokban, hogy igazából 2013-ig jó:P “ nem, sajna, akárhogy néztem, nem jött az isteni megváltás: Viktor, balfasz vagy, hogy nem vetted észre: több, mint 1 éve lejárt a forgalmid!! [Amúgy, a saját védelmemre legyen szólva: itthon nincs szükségem a személyire, mert az új típusú jogosítvány tökéletesen megfelel személyazonosság igazolására] Kollégák elzavartak okmányirodába, de nem találtam olyan megoldást, ami megnyugtatóan biztosította volna, hogy kijussak arra a fesztiválra, ezért kollégám ment külföldre, én meg levontam a tanulságot: olyan szakmában dolgozom, ahol bármikor előfordulhat, hogy menni kell vagy az országon belül, vagy külföldre, ezért folyamatosan kell útlevéllel, személyigazolvánnyal és jogosítvánnyal rendelkeznem!
Ez történt a hét elején:P De nézzük a jó oldalát: pénteken Brutkó! Addig meg akkor találkozom CB-vel, amikor akarok!
De a mai nap sem múlt el szerencsétlenség nélkül: nem ment a blogom egész délután… azt hittem, hogy csak egy pár perces szerverhiba, de amikor estig sem oldódott meg, elkezdtem a megoldást kutatni. Csekkoltam biztos, ami biztos alapon a szolgáltató oldalán a domainem elérhetőségét. Legnagyobb meglepetésemre ezt találtam: sviktor.hu elérhető, regisztrációs díj 4200 Ft/ 2 év. Mondom mi a fasz???? Na, hívom karast, hátha tud valamit. Kivételesen ő sem tudott segíteni, úgyhogy hívtam a szolgáltatót. Közölték, hogy náluk megy minden, a domain novemberig ki van fizetve, viszont a domain.hu nem megy, ezért írhatta azt az ő ellenőrzőbaszuk, hogy szabad a címem… Megnyugodtam, és akkor láttam, hogy azok a blogjaink nem mennek, amiken 2.8.1-es wordpress volt. Nem tudom, miért, el volt-e baszarintva, vagy akármi, de miután frissítettem 2.8.2-re, megy minden.
Ügyes vagyok vagy ügyes vagyok?
-
2
CrazyBoy megint világgá ment örökre egy hétre. Nélkülem. Viszont volt egy remek ötlete, hogy hogyan tarthatnék vele: Kapaszkodjak rá, mint egy koalafióka a mamájára, és majd azt fogja mondani a check innél, hogy “NEM JÖN LE”:D:D Tényleg Crazy;)Amúgy a töketlen kanadaiak miatt 2 nappal tovább kellett várni a harper’s 12. részére [a 13-ast feltették, ezt nem…], úgyhogy ma reggel úgy keltünk fel, hogy CB-vel meg tudjuk nézni együtt, mielőtt kiviszem a reptérre. Függők vagyunk és betegek? Talán;)
5 Megabites netem van itthon, mégis… olyan sebességgel jött le [1,8 MB/sec], hogy gyorsabb volt, mint az idő… elkezdtük tölteni, és két perccel hamarabb lent volt, mint mielőtt elkezdtük tölteni. Durva.MOST MEG HAGYJATOK, MERT KEZDŐDIK A TOUR!
-
Mindennapok
Faszbúkon írtam már, de fontosnak tartom megjegyezni: VALAKI BAROMIRA ELNÉZTE A NAPTÁRT OTT FENN! NYÁÁÁÁÁÁÁÁR VAN! meleget akarok, napot, vidámságot. Nem éjszakai sötétséget, szelet, hideget és kib*szott esőt egész nap!
Vannak dolgok, amikről az átfogóbb bejegyzések miatt nem írtam/nem fogok írni. Az az igazság, hogy most nem túl mozgalmas az életem, viszont, KÚSZTÓSZ [mert leírhatatlan a neved]: “Olvashattad nála, mennyire sok szabadideje van, valahogyan muszáj kiélnie magát.” Nos, nem olvaslak azóta, biztos örülsz:D viszont azt bizton [majdnem-szóismétlés] állíthatom, hogy most már nincs sok szabadidőm, alig vagyok itthon.
Május végén-június elejét jött el az a pont, amikor úgy éreztem, beszélnem kell a főnökeimmel a “hogyantovábbról”. Kedden vagy szerdán szóltam, hogy akkor kéne ejteni egy beszélgetést, végül péntekre tudtuk összehozni. Bementem délután kettőre, úgy volt, hogy akkor ér rá, viszont beesett egy komoly megrendelő, aki ott tárgyalt este 6-ig. 4 órát vártam, majd 3 órát beszélgettünk, és arra jutottunk, hogy mindketten a másikkal [na nem úgy!:D] képzeljük el a jövőnket. Úgyhogy akármennyire is keveset dolgoztam májusban, a lehető legpozitívabban jöttem ki a főnököm irodájából. És hogy mi lett a találkozó következménye? Szinte minden nap dolgozom, nem sokat alszom, ilyenek. És az egyetlen árnyoldala a dolgoknak: alig tudok CB-vel találkozni:( Mindegy, ezt is átvészeljük majd jól.
Szóval dolgozom. Megbeszélésekre járok, bemutatókat tartok, megfejtek, kitalálok, vagy csak kivitelezek nappal, éjszaka, hétköznap, hétvégén, munkanapon és ünnepnapon – egyre megy. Megint ott tartok, hogy bárhol el tudok aludni: múlthéten a teherautónk platóján talált meg az álommanó, tegnap egy 1 méteres kanapén sikerült olyan pózt találnom, amiben egész tűrhetően tudok aludni.
Régen büszke voltam arra, hogy minden héten többször kitakarítok itthon… Erre mostanában annyira nincs időm, hogy pl. múlt héten itt volt Captain, és őt kértem meg, hogy legalább mosson fel picit.
Ja, igen, edzés: ugye futottam egyszer még a hónap elején m.-mel, ami jó móka volt, de nem nagyon tudtunk időpontot egyeztetni, úgyhogy egyelőre várat még magára a második alkalom. Viszont valami mozgás kell. Edzőteremnek esélye nincs, arra nem tudom rászánni magam, de még anno Petitprince bíztatott, hogy fekvőtámaszozzak itthon. Hát ezt büszkén állítom, sikerül tartanom. Naponta kétszer produkálok, és eddig csak pár alkalmat hagytam ki, de akkor hulla voltam a munkától, remélem ez mentségemre szolgál. Összedobtam egy kis grafikont, hogy lássuk, mennyire vagyok fejlődőképes. Nem, nem tudok egyben 70-et, ugye legtöbbször kettővel kell osztani. Amik ilyen 20-30 körül vannak, azok azt mutatják, hogy aznap csak 1x csináltam. Nincs messze az 50, valljuk be [egyelőre 35 megy egyben]! A súlyom sajna stabilizálódott 80 körül, ami tök gáz, de hát ez van… Srác… ha akarsz, edzhetnénk együtt, mert láthatóan egyedül nem megy!:$
Van nekem egy aranyos kis puli kutyám [nincs], viszont amim tényleg van, az egy lista, blogra.txt, hogy miről is akarok írni mostanában. Vegyük sorra, kvázi ígéret christof-m-esen:- Lesznek vasárnapi fiús képek, a sorozat 4. része, Captain kérésére a … áááá, majd vasárnap meglátjátok:D
- Tan lines c. film és a nyalásra tanítás
- fürdőszoba-fétish – mindenféle szexualitás nélkül
- akarok írni filmes beszámolót a másnaposokról, és ha összejön Kylelal a mozi, akkor a Transformersről is lesz.
- Van pár meleg film a tarsolyomban a tan lines-on kívül [Prayers for Bobby, Cowboys and Angels, meg most találtam kettőt kúsztósznál, ami tetszik – Trick, Where the world mine], ezekről is akarok írni majd egy átfogó postot.
- Aztán már lassan elérkezünk oda, hogy JÚLIUS 10 – ÖCSÉM SZÜLETÉSNAPJA [ÉS BLOGTALÁLKOZÓ! KYLE-é, és ott lesz többek között SPIKEY is!!! meg persze KYLE! ÉS ÉN! és remélem CB is! GYERTEK MINÉL TÖBBEN! és: NEM! TANDEM! nem. Hanem: EKLEKTIKA!], erről is repítek pár sort.
Jah igen: és azt még mindenképpen meg akartam jegyezni, hogy IGENIS LEHET SZEXI A HÓNALJSZŐR! Persze jobb nélküle, de azért a merev elutasítás gáz. példa:
-
Láthatatlan
Ha nem dolgoztam volna ki a belemet szombat este, akkor ezzel a címmel talán egy másik bejegyzés jött volna létre, ami elmeséli, hogy milyen izgalmas volt vak sötétben végig”nézni” a láthatatlan kiállítás programjait. Mivel viszont az iparművészeti múzeum csodálatos performanszának megvalósításában játszottam kulcsszerepet, a hatalmas tükörrel, a félmeztelenül, szemét őőő vagyis újrafelhasznált ruhában táncoló táncosokkal, és a világhálót jelképező monumentális spirállal, ennek a bejegyzésnek a megírása más időpontra tolódik.
Azt is másra hagyom, hogy írjon a tegnap esti rizikó-partyról, voltunk elegen, szóval van esély, hogy másnál olvassatok róla [pl. itt, itt, vagy akár itt:D], habár nem tudom, kiben milyen mély nyomot hagyott. Viszont végre beszélgettem Nickkel, akiről azt hittem, hogy nem túl beszédes, pedig az, és még vicces is. És hűűű, olyan jófej, hogy besza-behu!! De tényleg!!! Örülök nektek, Kyle! (L)
Sőt, arról sem fogok írni, hogy mennyire nehéz dolog ébren maradni 48 órán keresztül. Amikor annyira álmos vagy, hogy egy kőlándzsának támasztott fejjel is el tudnál aludni. Amikor annyira álmos vagy, hogy folyamatosan hányingered van. Amikor annyira álmos vagy, hogy szarsz a világra, és legszívesebben a barátod ölébe hajtanád a fejed a múzeum közepén, magasról téve arra, hogy hányan látnak, és hányan ítélnek el ezért.Na, amiről fogok írni, az terjedelemben közel sem lesz annyi, mint amiről nem, de fontos, hogy megírjam, mert elbizonytalanodtam két dologban:
- Láthatatlan a kezem?
- Nem jön ki hang a torkomon?
Nyugi, nem őrültem meg, mint Spikey, csak annyi, hogy nemtom, működnek-é ezek a dolgaim. Ugyanis sokszor van az, hogy megérkezem valahova, ahol sok ember van, és hangosan köszönök – amire semmi reakció nem érkezik. Ilyenkor odafordulok ahhoz, akivel megjöttem, h “Máté, jött ki hang a torkomon?” De erre lehet azt mondani, hogy oké, biztos elfoglaltak, vagy nem hallották, esetleg más olyan dolgok, amikre nem gondolok. Viszont… Az egy sokkal durvább helyzet, amikor úgy érzem, hogy láthatatlan a kicsi kezem. Az utóbbi héten 3x is volt olyan, hogy nyújtottam a kezem valakinek, és ránézett, vagy legalábbis eléggé úgy tűnt, hogy észlelte, és csak nagy nehezen, vagy sehogy nem fogadta el…
Mi lelte az embereket, hogy nem képesek köszönni?!?!?! Hogy lehet valaki ennyire tufa?!
Másik nagyon nagy probléma, hogy az emberek nem köszönnek meg dolgokat. Legutóbbi példa, amikor Captainnel jöttünk ki az Árkádból, és mivel 8 nő jött velünk szemben, megálltunk az ajtó két oldalán, és beengedtük őket. KETTEN köszönték meg A NYOLCBÓL!!! Ilyenkor minden esetben kedvet érzek ahhoz, hogy utánuk üvöltsek: SZÍVESEN BAZDMEG!!!
Mi lelte az embereket, hogy elfelejtették megköszönni a dolgokat?!?!?! Hogy lehet valaki ennyire tufa?
-
dilemma
Nah, most már eleget néztétek a festékes csávókat, írok. Sokat dolgoztam az utóbbi napokban, úgyhogy, Cube, ezért tűntem el. Még CB sem látott, én sem őt, pedig nem lenne rossz, mert azért eléggé kedvelem, csípem a búráját, meg ilyesmi:P
Hogy a címről is szóljak pár dolgot… Dolgoztunk ugye, és több dolog is felmerült, mint olyan dilemmák, amiből nem lehet jól kijönni. Itt van rögtön például a szombat, amikor is jöttünk haza Pécsről. Mivel odafelé én vezettem, szóltam, h hazafelé inkább aludnék. Fogtam a pulcsim, ráraktam a biztonsági övre, és szundítottam:D Aztán eljött az a pont, amikor nem bírtam tovább, és fel kellett vennem a pulcsim. De úgy meg nem tudtam aludni… Szóval 1. számú dilemma:
pulcsi – párna vagy védelem a hideg ellen
Úgy dolgoztam az utóbbi 5 napban, hogy minden nap éjfél után értem haza, és 6-7-re mentem vissza, szóval volt 3-4 órám aludni. Hazavezetés alatt [kb. 10-12 perc] folyamatosan azon agyaltam estéről estére, hogy mit csináljak, ha hazamegyek. Mik voltak a listán? Evés, Fürdés, Alvás, Fekvőtámasz. Magam miatt ez utóbbi mérlegeléssel kiegészítve mindenképpen bekerült a győztesek közé. Csak ugye, ha enni akarok, akkor kaját kell csinálnom/szereznem, ami az alvásidőből vesz el, éppúgy, mint a fürdés. És akármennyire is undorító koszosan lefeküdni, amikor már pár napja alig alszol és közben folyamatosan 100%-on hajtod a tested, akkor bizony az alvásidő az kincs. Úgyhogy a 2. számú dilemma:
este – alvás v. fürdés és alvás v. evés és fürdés és alvás
Jajj, azt meg majd’ elfelejtettem, hogy magamtól produkáltam egy szavazást ide jobbra, mert Lola nem tudta, hogyan kell, Judit meg nem annyira volt elérhető.
Amúgy most jöttem fogorvostól… nagyon praktikus dolog a lidocainos érzéstelenítés… mondjuk vicces mellékhatásokat sorolnak fel [pl. arcbénulás], de bevállaltam, mert laza vagyok. Viszont most ugye csak fél arcom van, ami olyanokat eredményez, mint
- hülye beszéd
- ivás közben a fél arcomból ömlik a pia, így dupla adag ital kell egy szimpla adag szomjoltáshoz
- nem érzem, hogy eszem, hogy rágok, és nem érzek ízeket sem
- meg az is van, hogy ha mozgatom a szám, és a pofazacskóm bekerül a két fogsorom közé, és harapom, akkor nem azt érzem, hogy fáj, hanem csak azt, hogy van ott valaki. Úgyhogy ne lepődjetek meg az utcán, ha egy lyukas arcú embert láttok, az én lennék.
-
Semmi
Semmi hosszú rizsa, semmi önsajnáltatás, semmi bejegyzés a múltból, és semmi bejegyzés most egy ideig. Mókásan néz ki így a blog, 1 bejegyzéssel. Mint amikor legelőször nekikezdtem. Egy üres oldal, meg a gondolataim. Most is ez van, csak nem pozitív dolgok, meg a lelkesedés. Egyszerűen a faszom ki van azzal, hogy akármit csinálok, valakinek nem tetszik, valakit megbántok vele. Ez van mind a bejegyzéseimmel, mind a kommentjeimmel, mind az egyéb online megjelenéseimmel.
Röviden az okok:
Mindenki azért ír blogot, amiért. És azért teszi lehetővé mások számára a kommentelést, hogy megmondják a véleményüket. Ez nem észosztás. Arra meg badarság várni, hogy csak olyan kommentet fogsz kapni, ami egyetért az általad leírtakkal. Ha zavar valami, nem fogom véka alá rejteni. Mindig is problémám volt ez, tudom. Néha kussban kéne maradnom, néha meg csak egyszerűen más formában megosztanom a gondolataimat. Nem akarok megbántani senkit. Néha csak egyszerűen így jön ki. Továbbá pornóról fogok írni, mert – ahogy Havas Henrik írja a könyve végén:
“A pornó undorító és lealacsonyító! Én szerintem, Te szerinted, Ő szerinte, Mi szerintünk, Ti szerintetek, Ő szerintük. De akkor ki nézi, és ki fizet érte? Én, Te, Ő, Mi, Ti, Ők. “
Hát ez a nagy büdös helyzet. Szerintem móka volt ez a blog.
Nem is osztom tovább az észt.
Viktor voltam. Lehet örülni. Mást nem lehet.
Ps: hogy mit csinálok a szabadidőmben? azt legalább annyira én döntöm el, mint azt, hogy mit írok a blogomra. Ha zavar, hogy olvasok egy blogot… ip-ban, privát bejegyzések, etc.
-
Takarékoskodás
Gyerekkoromban nem kaptam sok zsebpénzt. Sőt, kb. soha nem kaptam sok zsebpénzt, úgyhogy ami volt, azt elköltöttem mindig erre arra. De ügyeskedtem mindig, szóval olyan sosem volt, hogy nem volt pénzem így vagy úgy. Aztán 2001-ben elkezdtem suli mellett dolgozni. Az első fizetéses borítékon meglepődtem, de aztán egyre inkább számítottam arra a pénzre. Nem keresek rosszul, a magyar átlagot tekintve sem, de nappalis egyetemistaként pedig különösen kiemelkedő a fizetésem.
De. Sosem volt megtakarításom, mindig elköltöttem minden pénzemet. Csodáltam azokat a barátaimat, akik a kis zsebpénzükből is nagy dolgokat tudtak vásárolni. Most itt lakom, egyedül, költségem mégsincs a lakással, szóval a teljes fizetésem felett rendelkezem. És akármennyit keresek, nem elég a hónap végéig.
Múlt héten megint eléggé lecsökkent a mennyisége, úgyhogy eljött a változás ideje. Az azóta eltelt egy hétben max. 2e forintot költöttem, és ebből 600 forintot azért, mert meghívatta magát az egyik munkatársam egy kólára. Ez az arány most borulni fog, mert nagyon tankolnom kell, de már látom, hogy lehetséges, úgyhogy ezt az elvet próbálom követni a következő hónapban.
Ha most szavaznék Gus oldalán, azt pipálnám, hogy 100e-nél kevesebből is lehet élni.
És egy kis lopás – 979, ezennel kérem a formanyomtatványt, hogy nyomon tudjam követni a költéseimet:)
-
979
Háhá, nem fogok véleményt írni rólad, nem kell félni. Csak lopni. Leírtad a teendőid listáját a blogodra, és most ezt átmentem kicsit magamhoz:) Ez kábé egy bevásárlólista lesz, amit igazából egy txt-be akartam írni, de hát akkor már ide. Nincs közöttük fontossági sorrend, mindet szeretném. Van olyan, amiért csak el kéne menni egy áruházba olyankor, amikor az nyitva is van, és van, ami hosszú gyűjtést, esetleg mégtöbb edzést kíván. De nézzük a listát:
- Különleges rózsaszín körgyűrűs ferde fejvégű szemöldökcsipesz – 6.900 Ft.
- Givenchy Very Irresistible for Men – 13.600 Ft.
- Záróizom dildó – 4.690 Ft.
- testőr tanfolyam – 1.200.000 Ft.
- Allergiavizsgálat – 8.000 Ft.
Nah, most ennyi jutott eszembe. Idővel ez a post talán egy külön oldal lesz, ahol naprakészen láthatom, hogy mit kell még megvennem.
Update: a kommentekben a magyarázat!
-
Mintha (hosszú, sok)
Nézegettem ma ennek a fiatal meleg blogger-négyesnek a közös blogját, és egyenként a blogjait [egy-egy-egy-egy], és arra jöttem rá, hogy az én blogom is olyan a frissítés gyakoriságát tekintve, mintha koleszos lennék, net nélkül. Pedig netem annyira van, amennyire csak lehetséges. Telón, itthon kábeles, és szerintem 1-2 héten belül beszerzem a “flotta” harmadik tagját is, hogy akárhova hurcolom laptopomat [nem, NEM, én nem adok nevet neki:S], sehol ne kelljen unatkoznom:D
Hogy merre jártam? Kiddo ellen passziánszotam msnen [És természetesen mindig nyertem].
Hááát voltam például moziban. Jutkával megnéztük Fűrész sorozat V. epizódját. Mindenkinek igaza volt, aki szidta a történetet. Tényleg nem volt jó másra ez a rész, csak arra, hogy megint hálát adjak az őőő valakinek, hogy a főhős csak kitaláció… Annak a gondolatától is leáll a szívem, hogy bedugjam egy gépbe a kezem, ami hosszába kettéfűrészeli… És nem elég, hogy picit belevág a középső és a gyűrűs ujj között, hanem tolni, tolni, tolni, egészen a könyökömig:S
Mellesleg, aki legelőször [vagyis az után legelőször, amikor beértem a terembe:D] meghal, egész jól nézett ki:D
Ez meg még Jucinak a filmbuziról: “Amúgy Dexter nője szerepelt benne, de imdbn ellenőriznem kellett, annyira kitömték mellben, hogy alig lehetett felismerni.”
Ezt a blokkot egy screenshot zárja a filmből [csak ezért az egy képért töltöttem le szereztem meg:D:D], most vágtam ki, még meleg [CSAK ERŐS IDEGZETŰEK NAGYÍTSÁK FEL:D]Aztááán regisztráltam erre az oldalra: http://www.dudesnude.com :D:D
Jah, egy szar vicc, amit most hallottam: Diszkvalifikál=CD Valéria túrja az orrát…
Nomeg persze tanultam-tanultam-tanultam-tanultam. Muszáj volt… Szerdán Utazásirodai gazdálkodás és vezetés szigorlat, csütörtökön meg a rettegett Dojcs záróvizsga volt terítéken… Szerencsére mindkettőhöz van történet:)
1] Előbb jöjjön a szigorlat, ha már kronologikusan haladunk. Úgy kezdődött a szigorlat, hogy midnenki bement, és elmondta a tanár a tudnivalókat. Tehát bementünk, én meg gondoltam, bent maradok az első körben, mert hamar túl akartam lenni rajta. Aztán közölte az egyik srác, hogy “mi 4-en már megbeszéltük, hogy mi maradunk bent az elején, túl későn jöttél!” Erre muszáj volt reagálnom: “baszki, előbb voltam itt, mint ti”… na midnegy, kimentem, aztán én jöttem be következőnek. Leültem és elkezdtem kidolgozni a tételt. Előttem vizsgázott a fent említett köcsög. Nem tudta a tételt. Újat húzott, de azt sem tudta:D 1-est kapott a faszkalap. Nem szép dolog, de esküszöm, jó érzéssel töltött el.
Aztán jöttem én. Odaültem, erre a szigorúbb vizsgáztató felállt és kiment kávéért, én meg szépen lefeleltem a másik nőnek, akinek fogalma sem volt az anyagról. Csak végig bólogatott, majd egy semmilyen kérdéssel [Hogyan lehet a büntetlen előéletet bizonyítani? - természetesen nem jutott eszembe, hogy erkölcsi bizonyítvány:S] próbálta bebizonyítani, hogy mégis ő vizsgáztat. Mindegy, nem lényeg, ötöst kaptam:D2] Másnap jött a rettegett német, amire fél éve készülök vért izzadva. Az idei jegyünk 3 jegyből áll össze: egy órán szerzett gyakorlati jegyből, egy írásbeli záróvizsga jegyből és egy szóbeli záróvizsga jegyből. Az első kettőn már túlvagyok, mindkettő 4-es, úgyhogy bukástól nem nagyon kellett tartanom, de ha idegen nyelven kell szóban felelnem, akkor mindig parázok:S
So, bementem, mert kb. bekergettek a többiek, mivel senki nem akart bemenni:) Már eleve szar volt a hangulatom, mert öt napon keresztül magoltam a bemutatkozó beszélgetés szövegét, amit ilyen jól szerintem soha senki nem épített fel, mint mi [én és a bumbi némettanárom], amikor is közölték a többiek, akik kijöttek már, hogy bemutatkozó beszélgetés egyáltalán nincs:S Na mindegy. Húztam. aztán a szám is elhúztam, mert olyan tételt húztam, ami nem volt benne a puskámban amit nem tudtam:S
Na mindegy, írogattam valamit, meg a cikkel is barátkoztam [aminek kb. a felét egyáltalán nem értettem], amikor is a tanárok vigyorogva rám néznek, és megkérdezik: Maga kinek az ölében ült az írásbelin?
Hát szerintem mondanom sem kell: köpni-nyelni nem tudtam:S Aztán kulturáltan rákérdeztem, hogy ez mi a fasz volt, úgyhogy egy bocsánatkérés után megkaptam, hogy nagyon jó dolgozatot írtam, nem is értik, miért nem mentem el nyelvvizsgázni. Mert nem tudok beszélni, mondtam.
Aztán jött a felelés. Azt mondták, hogy jól beszélek, szépen alkotom a mondatokat, de nincs mögötte idegenforgalmi tudás [ez abban merült ki, hogy 1/ nem tudtam, hogy Keszthely a Balaton fővárosa (ezt máig nem is hiszem el) és hogy nem tudtam azt sem, milyen kastély van Keszthelyen (ezt viszont szégyellem], ezért csak kettest tudnak adni. Úgyhogy végül 3-as került az indexembe a 3 jegy átlagaként. Legalább ez is megvan.Ami viszont negatív hír volt a sulival kapcsolatban: MEGINT VISSZADOBTÁK a SZAKDOGA témám:S:S
A végére egy Breaking News, amit most hallottam a híradóban: Orbán Viktor: “[…], hogy két hetente ÚJRATERVEZIK a költségvetést, mint egy MEGKERGÜLT GPS.”
Ha már hír, akkor muszáj beszélni még David Cerny cseh szobrász nagy botrányt őőő kavart alkotásáról, a Brüsszelben felállított, 27 EU-tagállam sztereotípiáit kigúnyoló óriás szoborról.
Legjobban a bulgárok és a szlovákok hisztiznek: Előbbit a guggolós [aka Jackie Chanesen izmozós] wc hazájaként, míg szlovákiát valami magyar szalaggal átkötött pacaként ábrázolja. [Magyarország úgy néz ki, mint egy dinnyeföldön álló dinnyékből és szalámikból kirakott, sarkára állított kocka…]. De van meleg vonatkozású szál is, ami szerintem elég jól sikerült:) Holdfelszínnek tűnő lengyel tájon, lengyel papok egy meleg szimbólumot állítanak fel:
A meleg vonalat folytatva… Most nézem az “új sorozatom”, a The Unit 2. évadját, és ott az egyik egységtag fedőfoglalkozása most éppen madármegfigyelő. Kulcsosház gondnokától idézek: “Birdwatchers. What a bunch of sissy-boys.”Ennyit mára [sőt, a tendencia alapján az egész hétre:D] . Köszönöm a figyelmet.
-
alvás után tiszta fejjel – mégegyszer tavalyról
Nekünk ma reggel újrakezdődött az év. Vége lett 3-kor a szilveszteri bulinak, bontás, majd fél 7 körül ott tartottunk, hogy Ákos nagyban töltögette a teherautó menetlevelét. Dátum: 2008. 01. 01. :) Talán akkor, nagy röhögések között fogtuk fel, hogy új év van. Nem történt semmi éjfélkor. Egy mosolygós kézfogás a kollégákkal, aztán mindenki folytatta a munkát. A rendezvény meg úgy volt égő mind nekünk, mind a fellépőknek, hogy inkább elfelejteném örökre:)
Jobb elfoglaltságom nem lévén pedig feliratot fordítottam a kedvenc nyomozós sorozatom, a Life eddig levetített utolsó részéhez:) Vannak nehéz dolgok, de azért igyekszem nem összehozni olyan félrefordításokat, mint amit valahol olvastam: Thanks – You are welcome volt az angol szövegben, a feliratban meg a csodás Köszi – Isten hozott páros:) Majd kiderül, nemsokára kész, felrakom, és hátha jön 1-2 visszajelzés… Legalább tanulok új kifejezéseket, ilyesmi. Németből kéne fordítani, csak hát… Még a záróvizsga sem motivál:)
Mielőtt beállnék a sorba, mert mindenki összefoglal: Petitprince abbahagyta:( sajnálom, az ő blogja volt az egyetlen, amit a chromeom berakott az első 9 leglátogatottabb oldalam közé:( Gyere vissza, Pöti!!!
Mik történtek idén? Avagy: viszlát tegnapok, 2008:
- Átköltöztem freeblogról ide, a saját domainemre, WP blogba.
- 4 hónap Görögország, pincérkedés álluxusban.
- Megismerkedtem rengeteg emberrel külföldön, és rengeteg meleggel itthon – de mind rosszul végződött vmiért…
- Megtanultam 20008 [nem véletlen a 3 0!] –nak köszönhetően, hogy Mindenki legyen úgy boldog, ahogy neki jó – és hogy a cippzáros felső cippzárját 1/3ig jó felhúzni. [És ő volt az, aki szakadó esőben nekitolt egy fának és megcsókolt a városmajorban – aztán vele sem lett semmi:(]
- A nyár maradékát itthon végigdolgoztam – fesztiválok, családi napok, céges rendezvények szinte minden nap. Egyszer sem voltam strandon.
- Júliusban klubtag lettem egy konditeremben, és “páciens”,”padavan” egy személyi edzőnél. Igaz, hogy voltak nagyobb szünetek [szeptemberben kb. 5-ször, decemberben 1x voltam:S], de nagyon szeretem.
- Az utolsó normális félév a suliban, munkahelyváltás szeptemberben [jobb munka, nagyobb megbecsülés, több pénz]
- Az eddigi legjobb karácsony a családommal
- És tegnap egy újabb egyedül töltött év zárult:(
Plans:
- Suli: sikeres vizsgaidőszak, élén a német záróvizsgával, kiemelkedően jó szakdolgozat [ha végre elfogadnák a témám:S amit másodjára beadtam: SPECIÁLIS KÖZÖSSÉGEK A TURIZMUSBAN – remélem, erre igent mondanak…]
- Munka: eldönteni, hogy mit is akarok. Mindjárt vége a sulinak, és akkor már nem lesz mese, valamerre menni kell…
- Élet: ezt először a bejegyzés elejére akartam írni, de itt jobb, mert terv: Tavaly szilveszterkor egy ilyen képpel kívántam boldog új évet, amit folytatni akartam, és még nem vetettem el, és szerintem napokon belül meg is csinálok. Az idei ötlet 25 olyan képről szólt, amilyet én is szeretnék majd magamról, ha összejön a következő terv:
- Sport: sokkal rendszeresebb látogatás a ‘teremben’. A cél – kockás has és szép mellizom – változatlan, a lelkesedés újult [csak múlna már el a torokfájás-orrfolyás]. Mert a wellness életforma – Add years to your life!
- Szex: Rámegyek az uniságra;) [lásd még itt {2. pont – még nincs meg a dildo!!! – célzás!;)]
- Pasi [és legyen ez egyben a végszó, az új designnal együtt bővült a blogleírás is]:
EGY HELY MÉG KIADÓ!
-
cukorbetegség
EMBEREK, gecifontos kérdés, gyors választ várok!!!:):$
“te hallottál olyat, hogy van köze a cukorbetegségnek a szemviszketéshez? “
-
a kari hete
Jól indult szerdán az egész történet. Jaaaa, nem is, az első karácsonyozás a céges karácsony volt hétfőn, asztalon táncolással, sok-sok jägerrel, megható pohárköszöntőkkel, tervmegbeszéléssekkel.
És még ez előtt történt az is, hogy megleptem magam [csak, hogy keretes legyen a bejegyzés] pár aussiebum cuccal karácsonyra:)
Aztán kedden elvittem hugomat az én szépséges meleg fodrászomhoz, aki nem mellesleg megint kurvajó hajat vágott mindkettőnknek. Olyat, amit én is meg tudok csinálni – bár ehhez hozzá tartozik, hogy elcsentem otthonról a legjobb hajszárítót pár hete:D Muszáj volt, mert kértem egyet a háromból, és anyu oda akarta adni azt, amelyik már annyira régi, hogy amerikában tuti, hogy a világörökség részévé választanák. Tudjátok, ez a szocialistafosszínű, egy cső az egész hajszárító. Botrány:) Most van egy ilyenem: [höhö, azt hittem, hogy típuskód alapján simán találok képet a neten… erről ennyit:S].
Utána Hugival még beszereztünk egy ajándékot. Nem, nem szoktam ennyire az utolsó pillanatra hagyni a vásárlást, de most eskü nem én tehetek róla. Öcsém ajándékát kellett beszerezni. Ő volt az egyetlen talán, akinél már november elején tudtam, hogy mit fog kapni: egy wifi-routert. Viszont Karácsony előtt egy héttel tönkrement a régi otthoni router, ezért apu vett egyet, szóval találhattam ki mást. Végül az új ajándéknak talán nagyobb volt a sikere, mint a routernek lett volna. [Igazából… öcsém mázlista, most megkapta mindkettőt:D]
Szerdán jött az első sűrű nap. Hihetetlen, de 23 év alatt először sikerült rábeszélnünk aput, hogy ne a 6-8-ig terjedő időtartamban induljunk a temetőbe. Fél 9-kor mentünk:) Azon kívül, hogy nagyon hideg van, és apu megint bemutatta, hogy 1-esben jobban húz a kocsi még 50-nél is, semmi nem történ:) Utána lementem edzeni, full ciki, de decemberben most először. Végigcsináltam egy rendes edzést kardioval, hát, has, tri- és bicepszgyakorlatokkal. Az eredmény: a futástól fájt a térdem, a háttól beállt a teljes alsóhátam, másnap pedig olyna has- és tricepszizomlázam volt, mint még soha:) De megérte. Aztán ebéd otthon, hazarohanás, gyorsalvás, észbekapás, kispassziánszKIDDOval, ajándékcsomagolás, észbekapás2 – “ÚRISTEN! Elkéstem”:) Fürdés, borotválkozás, hajbelövés – és tényleg elkéstem:)
Aztán jött a jézuskaaaa, és meghozta ezt a szépséges órát, meg itthonra ilyen kisebb kellékeket, pl. díszpárnát, egy üveg Jägert poharakkal [aztán másnap jöttek hozzá LaFraise pólók meg még pár apróság].
Este egy Rizikópartival zártuk a napot. Rég játszottunk együtt, és esküszöm, ilyen jókat nagyon régen nevettünk.Csütörtök-pénteken Sopronban fejeztem be a karácsonyt, ahol lényegében minden a kajálásról szólt. Ebéd, mosogatás, vacsora, sütievés éjjelig, másnap ugyanez. Viszont megbetegedtem baromira, ami külön szar úgy, hogy szilveszterig minden nap dolgozom:S Orrfolyás, hasfájás, torokfájás:(
Ma meg… elkezdtem megnézni az ünnepek alatt felhalmozott videókat… És a tigriblogról letöltött aussiebum promoanyagnak köszönhetően végre tudom, hogy kell kiejteni ennek a csodaszép, igenkényelmes márkának a nevét:) “OZIBÁM”:):):) de ne mondjátok el senkinek!!!! -
pontok megint – sok [előreláthatóan]
Majdnem az lett a cím, hogy sziasztok, köcsögök, csak mert lelkesen írogattam bejegyzéseket, hogy amíg Tihanyban űzöm az ipart, se legyetek bejegyzések nélkül, erre lófasz se kommentelt. Lefosom. De most nem káromkodom többet, nem szép dolog. Úgyhogy, most nem lesznek előrebejegyzések, viszont megint nem leszek jódarabig. Ezzel kell beérni. Lássuk:
- Ugye Tihany lásztvík, céges bál. Főszereplők: Viktor; Részegszőkepicsa. Kimentem pisilni, át az őrökön, mert a hely képtelen volt egy staffmosdót összehozni az 5-ből [értsd: kinyitni]. Jönnék vissza, őr engedne be, de az ajtó túloldalán ott a Részegszőkepicsa, és mondta az őrnek: “Őt ne engedd be, ő egy senki”… Teljesen ledöbbentem. Kimentem, forgolódtam, hirtelen nem tudtam, mit kezdjek. Aztán bementem, odaálltam elé, és megkérdeztem, hogy mi az, hogy senki vagyok. “Én a cégnél dolgozom, nem ismerlek, szóval egy senki vagy”… Erre kreatívan annyit bírtam még hozzávágni, hogy “Váltsál már stílust, baszdmeg”… csak hápogott, de órákig nem tértem magamhoz…
- Amúgy még Tihany: mentem lefelé, Mercedes Vito, én vezettem. Megyünk Füred előtt, látom, kollégáék ott állnak az út szélén, rendőrbácsi igazoltatja őket. Észbe kaptam “itt mindig van trafipax”, ezért lassítottam, 52 kmh. Aztán a város felénél “baszki, az előbb mentem el egy rendőr mellett [lásd: story "ott egy trafi, mennyivel mentél?!" Hát, szerintem eléggel egy következő 3 hónapos jogsimentes etaphoz:)
- Az a 'nickem' mostanában msnen, hogy Heartbeats... érdeklődik a jónép, h miért: láttam ezt a szót egy olyan szövegkörnyezetben [jelesül egy tájfutó időmérő szoftverben azt hívták így, hogy veszi-e a célszámítógép a kihelyezett eszközök jeleit - vagyis a kihelyezett eszközök voltak a szívdobbanások], ezért megakadt rajta a szemem, és nagyon megtetszett a szó, és hát ezért.
- Ma olvastam a metro metropolt, vagyis csak az utolsó oldala jutott el hozzám a nap végére, de ott is találtam két baromi érdekes dolgot. Kázmér és Hubával kezdtem szokás szerint, és németórán hangosan felnyerítettem, amikor elolvastam a mai kis képsor utolsó szövegét: “Talán, ha nagy mázlim van, akkor nem csúfolnak “Pincsiképű“-nek a hátralévő életemben”. Pincsiképű – brutál szó:) Erről jut eszembe… annó ‘elkezdtem-elkezdtünk’ egy szlenges dolgot szavakról, amiket nem értettem, nem ismertem. Itt van most a nagy testvér, ami kicsit profibb. Böngésszétek vidáman. [http://szleng.blog.hu/]
- A másik: ezen az oldalon mindig van ‘Posta’, ilyen rovat, ahova a jónép beküldi a meglátásait, problémáit, vagy épp örömeit. A mai első levél így kezdődik: “Az utcánkban, Tarnaleleszen a mai napig földút van.” Ezt is körbemutattam párszor, hogy mekkora problémái vannak az embereknek. De rögtön indokolja a következő bekezdésben: “Pétervásárán és más falvakban van útfelújítás [...]“… Teljesen készen van:) És hogy mit kéne tennie a települése vezetőinek: “Az ivádi polgármester ki mert állni Budapesten kéregetni a parlamentben”. Ez baszdmeg – íííííííííííííííí nem káromkodom… Tényleg egy országra tartozik, gratulálok, kedves K. K. Tarnalelesz.
- Ulipius-ház – szerintem több dolog miatt is a legjobb magyar könyvkiadó, és nem lepődnék meg, ha baromi gyorsan a legnagyobb is lenne. Folyamatosan érdekes könyveket jelentet meg [bestsellereket]. Hirdeti a könyveit – már ez is alig mondható el a kiadókról, méghozzá a metrokban, ahol többszáz?ezer ember fordul meg naponta. És a könyv úgy kezdődik, hogy a belső borítón van egy könyv, ami “ha tetszett, tetszenei fog a <könyvamitakezedbentartasz> is!” A végét pedig egy másik könyvajánlóval zárják: Ha tetszett a <könyvamitakezedbentartasz>, tetszeni fog ez is:”. Szerintem nagyon jó így könyvről könyvre haladni, és már nem egy remek élménnyel lettem gazdagabb. Most épp a Gigászok Harcát olvasom… vannak benne furis dolgok “A homoszexualitás bűn” – de hát… keresztények, meg republikánus párt… Ajánlom már 150 oldal után is nagyon.
-
vidéken, de – testfejlődés
A napokban van pont 4 hónapja, hogy járok edzésre… Az eredmények vegyesek, de mindenképpen megosztom őket most, már csak azért is, mert – mivel most csináltunk egy tesztet – éppen aktuális…
So. a teszt 3 részből állt, kettőről szól egy táblázat. a harmadik része egy ilyen centiméterrel zajlott… igazából a farkamon kívül mindent megmért az edzőnéni [bár amilyen közel volt, szerintem azt is lecsekkolta:D].
- nem, a talpam nem nőtt :)
- a bicepszem igen, 5 centivel [de nem mondom meg, mekkora lett:D]
- a hasam meg 6 centivel lett vékonyabb, kockásabb
- nőtt a vádlim, a mellem, a combom
- jobban hátra tudok hajolni hasonfekvésben [törzsemelés], zárt lábbal jóval előrébb tudok hajolni ülésben, és oldalrahajlásban most már nincs 3-4 centis különbség a két oldal között, szóval ezt is kijavítottam.
- majd mindjárt láthatjátok, minden erőnléti testen sokkal jobban teljesítettem
- és mindezek ellenére nem csökkent a zsírszázalékom [asszem minimálisan nőtt is...]
- és nem is fogytam [amióta megszereltem a mérleget [elemcsere], írom is a súlyom naponta, reggel:
Ki érti ezt?:S
Amúgy még volt két teszt, az egyik kardio, a másik meg erőnléti teszt. Ez összesen 1+3 részből állt. a 3: mell, hát és láberőnlétet tesztelte, a kardio meg hát hmm a VO2 maximumot, ami a vér oxigénszállítási képessége.
- Vo2ből 50 felett már nagyon jó eredménynek számít, az enyém tehát Very Good;)
- mellből és hátból nem fejlődtem sokat, mellből többre számított az edzőm, de ez sem rossz
- a láberedményemen viszont én is meglepődtem… azért nem lett csak magasabb, mert nem volt több súly a gépen. [én szóltam az edzőmnek, hogy álljon rá, de nem akart:D]
csináltam ebből egy kis összefoglalót, ami kilóban számszerűsiti az adatokat. az érték mindig a második három diagrammon azt jelenti, hogy mekkora az a legnagyobb súly, amivel még meg tudok csinálni kipihenten 1 db szabályosat, tehát csak elméleti, de azért mutatja a lényeget:
de egy biztos: nem adom fel.
-
LightO vs. L
Ma egy újabb toronnyal megnéztem a halállista-death note-ot [rajta volt a legutolsó mozis igénylistán... - eddig 5ből hármat láttam, maradék 2 vki?]. Ahogy torony fogalmazott, tényleg B movie, de tök vicces volt – elgondolkodtató kevésbé. Talán az lett volna, de onnantól, hogy megjelent egy rajzolt halálisten, akinek a humoros oldalán kívül semmi más tulajdonságát nem vettem észre, komolytalanná vált az egész… De a halálisteten amúgy tök jót nevettem:) És hmmm… Lighto és L is álompasik:) Egyre jobban bejönnek ezek a vágott szemű, de nem full ázsiai arcú srácok. Mint aki a suliba jár és németkönyveket vettem miatta [tényleg, lassan valaki szerezhetne nekem képeket róla]:D
Amúgy szerintem egyszer nézős a film, de egyszer mindenképp! 10/7 pont.
-
Hogy én mennyire buzi vagyok
Újabb hogy:) Öt körül felkeltem, túlaludtam magam. Elhatároztam, hogy nem megyek suliba. Aztán visszafeküdtem, aludtam 8ig, azóta olvasok. TRUANCY-t.
Jelenet: két fiatal, jótestű srác [jó-jó, persze, az agyamban forgó filmben minden szereplő álompasi] megy be egy sikátorba, majd a ‘mester’ megszólal:
- Fakarddal fogunk vívni. Én hülye… négyszer egymás után el kellett újra és újra olvasnom, míg rájöttem, hogy nem az volt ott, hogy a “Farkaddal fogunk vívni”.
Gáz – avagy gyász, egy kedves barátom nyomán.
-
Hogy a csütörtök mennyire nem az én napom volt…
Akár az is lehetett volna a cím, hogy “Hogy én mennyire nem tudok vezetni…”, de nem ez lett:) Hogy miért?
Lássuk, mit csináltam csütörtökön. Mit… nem is mit… MIKET?!
- mentem, haladtam rendes tempóban, miskolcig semmi gáz nem volt. Felvettem a hírös Tiszai pályaudvaron a srácot, akit vittem a versenyre. Az első öt percben három akkorát rántott a kocsi, amikor kettesbe váltottam, hogy nem kicsit égett a pofám:D Tehát a váltás nem ment, nézzük tovább:
- aztán mentünk Aggtelek felé, kanyargós alsórendű út, falvak, nem lehetett száguldozni. Aztán feltűnt előttem egy rendőr. Nem előztem meg, döcögtem mögötte előbb 90-nel, aztán falun belül 50-nel. Aztán kiértünk a faluból, villogó bekapcsol, félreáll, ‘közúti gépjármű ellenőrzés’-re. Én nyugodtan adtam a papírokat… 50nel mentem, öv bekapcsolva, papírok rendben, nem lehet gond. Tévedtem. Ugyanis, mint felvilágosítottak – persze amúgy is tudtam – “lakott területen kívül kötelező a tompított fényszórók használata”. Csak az a gáz, hogy Bpen bekapcsoltam, és azóta nem álltam meg, végig ment a motor:(, és a lámpát sem kapcsoltam le szándékosan, szóval nemtom, mi történhetett… “elfogadja az 5000, azaz ötezer forintos helyszíni bírságot?” – hát erre mit lehet mondani? elfogadtam.
- Odaértem, a késői indulás és a rendőraffér miatt fél óra késéssel. Köszönés, bemutatkozás, felmértem a helyzetet. Valakinek ki kellett mennie a rajtba – hát én önként vállalkoztam. A srác, akivel mentünk, nézte a térképet, hogy hol kell letérni a főútról, én meg vezettem. Aztán egy kanyarban rájött, hogy túlmentünk, forduljak meg. Épp nem jött senki, így hát elkezdtem a fordulót. balra előre, visszatolattam jobbra hátra… Aztán nyugtáztam, hogy jobbról jön egy autó, de lassít. Balról senki, úgyhogy – mivel a másik úgyis megáll, elindítottam a fordulás végét. Srác az anyósülésen ordít, hogy álljak meg… Akkor már késő volt. Az a fasz az út legszélén elkezdett megelőzni, én meg oldalról belementem:( A hab a tortán, hogy meg is akart verni az autó egyik részeges utasa, miután szóvátettem, hogy igazán megvárhatta volna, míg megfordulok…:S:(
-
Vásároltam.
Jaja. Ma, felkeltem 6:45-kor, elvittem anyut dolgozni, és hugit suliba, aztán kicsit takarítottam itthon, és pikk-pakk 11:45 lett. Elindultunk, és FÉL 8-ra értem haza. No comment. Viszont [jó, kétszer végigautóztam oda-vissza az egész várost...] vettem, amit akartam [jó, az aussieBum projekt még folyamatban van]: pólót, pulcsit, nadrágot, cipőt, banánt, fogkefét, izzót, joghurtot. De nem is ezért ragadtam billentyűzetet:
A cipőben ezt a kis matricát találtam. De mi a szarnak ragasztják bele?:S “Bevarrt cimkén” különböző verziói szerepelnek minden sorban…
-
gyűjtés [Dildo, Biblia, Munka, Design]
- Szombaton betoppant hozzám az – általam csak – ‘A 3 Generáció’-nak nevezett szervezet: Nagyi, unoka, és a középső, a leány/anyuka, aki szóvívőként is funkcionált [szerintem a kislány néma, a nagyi is valami ahhoz hasonló, 1x hagyta el hang a torkát. Na mindegy. Amúgy is, nem betoppantak, becsöngettek. Jött a rizsa, hogy ők a Bibliát elemzik, beszélgessünk róla. Mondtam érveket, meséltem az életfelfogásomról, és tuti, hogy nagyon szimpi voltam nekik, egészen addig, amig a Biblia és a vallások ellen azt hoztam fel, hogy meleg vagyok. Áll leesett, kínos csönd, Vityó mosolyog. Aztán jön azzal, hogy minden megváltoztatható, csak akarat kérdése. Erre mondtam neki, hogy "Ha Ön egy kicsit is művelt, akkor tudja, hogy ez olyan, mintha fiú létemre lány akarnék lenni, és teljesül..." Itt akadt meg a beszélgetés:) De én büszke voltam magamra...
- A kíváncsiság nagy úr... elkezdtem műfaszt böngészni a neten, egyelőre Ő a befutó.
- Ha már vásárlás: kisöcsém régen kitalálta, hogy a rengeteg érmünket milyen fasza lenne ilyen függönykarnisra felfűzni, és úgy kirakni a falra. Aztán ő elvetette, én meg pár napja felkaroltam az ötletet. Leleveleztem egy céggel, hogy 1 legkisebb, 1 méteres darabot méretre vágják nekem, rendelek hozzá két végződést, és lesz egy csodás kis éremtartóm. 6200 forint, és tuti siker.
- Hogy ma milyen orbitális fasz volt az egyik megrendelő vagyis "rendezvényszervező"... Kértem tőlük egy üres cd-t, amire végül nem volt szükség, úgyhogy visszaszállítottam nekik. a következő párbeszéd zajlott le: "Visszahoztam az üres cd-t, amit a kollégáid adtak". R: "Én nem emlékszem arra, hogy adtam volna neked cd-t. Én: "Akkor mégegyszer: Visszahoztam az üres cd-t, amit a kollégáid adtak." R: "Kollégáim???" Ekkor rámutattam a pólóján lévő logóra: "Nekik is ez volt a pólójukra írva... ". R: "Jaaaaa, a kollégáim" - már ekkor úgy éreztem, hogy no komment, ez segghülye, és tuti, hogy most szabadult valami kényszergyógykezelésről. Ekkor odafordult a kolléganőjéhez: "Edit [nemtom a nevét], te tudod, mi van ezen a cd-n?” Azon agyaltam, benyögöm-e mégegyszer az este kulcsmondatát, miszerint: “Visszahoztam az ÜRES cd-t, amit a KOLLÉGÁID adtak”… Aztán mégsem tettem… Hogy valakihez a két kulcsinfóból egy se jusson el…
- Unokatesómnak ellopták a pénztárcáját, benne sok pénzzel. Aztán ma este felhívott egy nő, aki rengeteget beszélt, hogy megtalálta, és nincs benne pénz, de minden kártya benne van, és ő KINYOMOZTA IWIWEN, hogy kit lehet értesíteni, és megtalálta a számom. Durva, hogy vannak ilyen emberek, akik pénzt sem akartak elfogadni ezért. Sőt. nem durva. Még ilyet.
- Végül: voltam bent fizetésért (ma is túl lettem fizetve… 4x-re számítottam, titkon 5x-et reméltem, és 7x-et kaptam…), és megláttam ezt a képernyővédőt a főnök számítógépén. Egy ideig áhitattal néztem, aztán mesélt egy tokioflash nevű irányzatról, akik furcsa órát gyártanak, amiknek az a lényeg, hogy ne szokványos számlapon mutassák az idő múlását. Na, hát ez ilyen, és csodaszép. Kár, hogy nincs falra szerelhetőben:( Amúgy innen letölthető.

-
meghülyültem dojcson
-
Tarkra Magyar, …!
Én csak azt nem értem, hogy ha Ferit megkérik, hogy kussoljon, akkor
- MIÉRT NEM KUSSOL? ez nem róla szól.
- Ha már nem kussolt 1szer, akkor utána miért erőlteti a témát? Miért nem fogja fel, hogy ezt (is) elbaszta és úriember módjára kerüli a témát?
No. De felbasztam magam… Pedig…
-
Lehet…
Lehet anyázni, vagy épp ellenkezőleg: lehet örülni: visszatértem.
Mindenekelőtt:
Köszönjük, Eszter, Emese, David!!!!!!
Éééés:
Ami tuti: át fog vedleni a blog. Hogy vissza a legelső skinhez, vagy egy új következik, ez napokon, órákon belül kiderül.
Tamás msnes megkeresésére reagálva: nem történt velem baj, és nem is ‘talált meg senki’, mert nem bújtam el.
Pöti is aggódott, hogy esetleg miatta töröltem a blogot: hát nem:P
Meg més sokan, sokan, ők most örülhetnek.Ja, és bocsánatot kértem Gábortól is. Hogy miért? Itt találod.
Hogy mégis merre jártam? Hát: az előző tárhelyszolgáltatóm (akik jelzem, nem ingyenes szolgáltatást nyújtanak) észlelt egy feltörést, ami a wp hibáját használta ki, és nem ám, hogy segített volna megoldani, inkább szó nélkül letiltotta a blogot, és hosszas könyörgésre kapcsolta csak vissza, úgyhogy érett a váltás egy olyan céghez, akik megfelelő supportot nyújtanak az ilyen esetek elkerülésének érdekében.
Ez volt a kis blog 2006 óta bekövetkezett leghosszabb szünete. Hogy mi is történt ez alatt? Elkezdődött a suli, eddig 5 napot voltam bent, de már ellógtam kettőt meló miatt. Ja igen, munka: most rengeteg van, és azt akarják, hogy vállaljak még többet. Volt egy szülinapom is, már 23 vagyok. És – bár augusztusban csak négyszer voltam edzeni, most újult erővel vágtam neki újra. Folyamatos hasizomláz, ami addig súlyosbodott, hogy köhögni meg nevetni már szinte egyáltalán nem merek:)
Na ennyi. A következő egy kicsit összeszedettebb lesz, ígérem.
-
gyűjtögettem
Míg nem volt blog, szokásomhoz hűen folyamatosan gyűjtögettem mindent, amit meg akartam osztani. Íme:
voltam szokás szerint a gyalogló meleg szobájában (ami “már 9 éve a melegek ismerkedőhelye”). Érdekes nick, rákatt. A beszélgetés eleje:
<Futóbolond22> szia
<kicsi fiúcska> sya [Ez milyen nyelven van?:O]
<Futóbolond22> hány éves vagy?
<kicsi fiúcska> 15
<Futóbolond22> nem kéne neked iskolában lenned?:)
<kicsi fiúcska> hát de, de betegnek tettemnek magam anyunál hogy tudjak ma még szopni, holnap már megyek:)félelmetes. 15 évesen még azt sem tudtam, mi az a szopás:) Aztán: a nyár utolsó hétvégén szokás szerint:
óóóóessssgéééé – ki lesz a bajnokok bajnoka???? óóóóóóóssssssgéééé – ki lesz a legjobbak legjava? Jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó – idén is lement az OSG, a nagyszínpadon hallottuk a tavalyról megismert hatalmas igazságot – „a valósággal csak az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene”, sőt, új igazságot is gyűjtöttünk magunknak: „Én nem vagyok a slicced! Rajtam keresztül nem veszed elő a faszt”.
Aztán hazaértem, 25 órai munka után, vasárnap reggel 8-ra. Jövök fel a lifttel, és mi van kiírva: “Tisztelt lakók! nincs víz. Intéző bizottság” – úgyhogy úgy, ahogy voltam, alváshiányosan, négerkoszosan, befeküdtem az ágyba. Aztán este, amikor felkeltem, még mindig semmi, úgyhogy papucsban, törölközővel és váltásruhával hazabattyogtam anyuékhoz mosakodni. Hétfő reggel lett víz. Semmi bocsánat, semmi info, semmi “ekkorésekkorleszvíz”. Ma lebasztam őket.Szeptember 1-5-ig van regisztrációs hét a suliban. Beiratkozás, tárgyfelvétel véglegesítése.
Fel akartam venni egy tárgyat. Ilyen még sosem volt:) Nem kell kreditben sem, a tanrend sem teszi kötelezővé; amúgy is választható tárgy, és már választottam helyette, anno, mást. Nem kell sehogy se nem. Mégis érdekelt, hogy mi van a melegekkel, a cigányokkal, a nőkkel, a mozgássérültekkel, ezért fel akartam venni az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőséget. Nem indul ebben a félévben…
És még egyetlen dolog: álmodtam. Kimerült voltam, mégis emlékeztem az álomra. Déltől este hatig tartott, és ez volt életem egyik legfélelmetesebb álma. Rémálom volt a javából. Egy olyan sorozatgyilkos vuszli akart kicsinálni a saját lakásomban, akinek nincsenek idegei… És az én összes idegemet is ki akarta vágni, hogy olyan legyek, mint ő. És akármit csináltam, egy lépéssel előttem járt. Aztán meghaltam…:’( Ezt nem akarom többet álmodni. Remélem jön valaki mosssmá, aki vigyáz rám éjszakánként.
-
újabb pontok
Mostanában bejön ez a pontokba szedett írás, ma is így fogok tenni. Csináltam is hozzá egy új kategóriát. Van még egy, amit akartam, de azt Pöti nem engedi, hogy megcsináljam:’(
- Nézem most ezt a hal a tortánt baszki, ez a másik tévé… Szóval.. a lényeg az, hogy nekem gyanús ez az István Dani.
- Tegnap este óta kerestem egy számot. Csak a refrén egyik sorára emlékeztem, és így két embernek egy óra keresés után sem sikerült meglelnie, pedig itt hevert előttünk az egész internet. De semmi, úgyhogy feladtuk. Aztán ma reggel hallottam a rádióban megint, úgyhogy felvettem telefonra. Közben pedig rájöttem arra, hogy a szöveget is rosszul értettem:) De az immár helyes szöveggel sem jutottam előrébb ma délután. Aztán rátaláltam egy, az új petőfit fikázó fórumra, ahol az egyik hozzászólásban be van linkelve ez a videó, ami többször is lemegy az mr2-n. Faszért kell fikázni, amikor mindenki ezt hallgatja?:O [Mindent megtettem, hogy berakjam ide a videót a jutúbról, de azt írta, hogy többé nem elérhető, pedig de... szóval... előadó és számcím, ha meg akarod vásárolni a cd-t: Guillemots - Get over it]
- Ma meghatódtam azon, amit az a két, 80 év feletti nyugdíjas tett – 61 évnyi házasság és közös spórolás után adtak 20 milliót a veszprémi kórháznak úgy, hogy az idős néni havi nyugdíja alig 40pár ezer forint…
- kaptam ma Tinától és Orsitól képeslapot Szlovéniából. Szeretem ezt a két csajt, baszki.
- Másik hír dolog: szerintem feri elbaszta azt, hogy az adócsomag előtt szól, hogy ha nem szavazzák meg, lemond. Mert most, ha le akarják váltani, akkor majd jól direkt nem szavazzák meg.
-
[múlt] Heti vegyes
- Mivel öcsém Lengyelbe’ van, családi összefogással nekünk kellett kitakarítanunk a gekkó terráriumát. Én megfogtam, annak ellenére, hogy öcsém meg volt győződve róla, hogy nem merem, aztán… innentől anyu e-mailes beszámolója, mert el kellett mennem moziba: “Kész. Kitakarítottuk, aztán apa fogta a dobozt, odatartotta a terrárium ajtajához, és egy fakanállal próbálta ösztökélni hogy másszon be. Nem volt egyszerű. Aztán egy kicsit furcsának érezte az új környezetet. Azért gondolom így mert addig egyfolytában a terrárium oldalán próbált felmászni. De 9-re már megbékélt, és megette az összes kaját.” Hát, ez is megvan.
- Ígértem, hogy írok a szigetről, meg arról, hogyan támadták meg a színpadot, de gondolkoztam, hogy hogyan épülne fel egy olyan bejegyzés [mert - ezt már írtam egyszer, de nem az van, hogy leülök ide, és elkezdem írni, és ami jön, az felkerül a netre, hanem fekszem, vezetek, vagy valami monoton cselekvést végzek, és közben elképzelem, megtervezem, megfogalmazom, hogy ne maradjon ki semmi], és arra jutottam, hogy bizony csak én élvezném, meg baromi unalmas lenne, úgyhogy le sem írom [hogy hogyan hugyozták le először a technikát a biztonsági őrök szeme láttára, aztán meg [[vagyis ez volt előbb]] hogyan támadta meg két fiatal a színpadot nap közben].
- Aztán arról is akartam már írni, sőt, tuti írtam is pár szót, hogy mennyire szar a sulim. De ez csak általánosság volt. Azt sem tudtam alátámasztani, hogy az oktatóink egy kalap szart nem érnek. És aztán a HGVben megjelent egy rangsor, ami részben a tanárok alapján teszi sorba az iskolákat. Nem mondom, hogy a diákok villogtak, de a tanárok… majdnem utolsók lettek. Grat nekik. Éljen a BGF! 49 intézményből a 35. hely. Erre méltán lehetünk büszkék.
- végre lezártam magamban ezt a Görögország dolgot – vagyis már nem kell semmit csinálnom vele kapcsolatban, amit magamnak megígértem. Ugye végig írtam a naplót, amit a vége kivételével itt is lehetett olvasni, és elkészült az a powerpoint prezentáció, ami a kinti dolgokat foglalja össze, és navigál végig pár helyen. A napló itt (docx), a prezentáció itt (pptx) érhető el.
- Voltunk esküvőn Sopronban, unokatesóm és K. Tamás nagykorú, és istennek hála, itt sem volt az, amire már sok esküvő óta várok – hogy valaki nemet mond:) Szar idő volt, meg az unokatesóm is kórházból szökött meg, hogy igent mondhasson, de hát… minden jó, ha jó a vége. Még a suzukim is ünnepi díszbe burkolózott:)
- Ide kapcsolódik, hogy valaki beletolatott az egyes számú családi autóba. Aput idézem: “belémszállt egy őrült”. Öcsémmel elképzeltük – hiányzik a kocsi teljes hátulja, totálkár, roncstelep. Ehhez képest, odaérkezünk, és amikor háromszor körbejárva sem találtam a sérülést, kihívtam aput, hogy mutassa meg. Hát igen… belészálltak:S
- Nekem kell ilyen póló. Kétszer láttam a batmant, és már biztos, hogy kell.
-
áááá doktorre
Azon kívül, hogy az rtl klub híradója egy 30 perces, NÉZHETETLEN REKLÁMMÁ vált, ez a másik ok, amiért most már CSAK a tv2 híradóját nézem 18:30-kor:
Szűk 40 perc alatt megcsináltam olyanra, amilyenre szerettem volna:D
-
csak röviden
Nagyon sok lenne ez az utóbbi pár nap elmesélve, szóval csak címszavakban, péntektől:
Péntek: SMB, 100%-os buli, pultozás, bontás közben hatalmas felhőszakadás, szarráázás, pl. a ledcsíkokból literszámra vízkiöntés, 0 alvás.
Szombat: VN, vihar hajnalban, szarráázás, esőbenépítés, 4órakésésselkészlevés, alvás a színpad alatt, délután újabb vihar, monitorállás-fedés kaszaként végig a színpadot, pánik, rohanás, kárelhárítás, zorall, rúzsamagdi, djelmaradt, alvás éjféltől.
Vasárnap: VN – koraikelés, semmitnemcsinálás, tűzoltóbemutató, semmitnemcsinálás, zenehadtest-stagelés (mint a szardíniás dobozban: 80nm színpad – 31 fúvós [[székekkel!!!!]], 24 fős kórus,nagydob, gitárerősítők, szinti, karmester, énekesek – és úgy mikrofonozd be őket, h mindenki a színpadon van), zenehadtest-élvezés (legjobb zenekar:D), hooligans, áramprobléma-megoldás, bontás, alvajárás, ákoselkergetaludni, alvás a teherautóban az ágyon
Hétfő: Sziget, még mindig munka (már csak 1 hét:D), világítással pikkpakk készlevés, semmitnemcsinálás, mégis hajnali négyig kint levés.
Kedd: ugyanez, csak délután kettőtől… és itt már nemcsak az olaszokat kellett kiszolgálni, hanem egy teljes, angolul nem beszélő bábszínházat is (viccesek… 20 lámpával készültünk rájuk, és egy olyan rajzot raktak elénk, amin egy egész színház belseje szerepel, tele lámpával…), végül ők is összeálltak, fagyoskodás, “végre kész lettek”, irány haza.
Most megint rohanásban vagyok, de még írok majd arról, hogy megtámadták a színpadunkat, meg a mai napi nemnagyonalvásokról is.
-
Egy nem mindennapi kép – még Görögországból
A tekintetem azért üveges, mert nagyon részeg vagyok, és azért tükröz meglepődést – mert meglepődtem:D
-
modern (a la karas)
Davidnak volt anno egy bejegyzése, melyben öcsém mondta, hogy “várj, nagyim hív skypeon” – beszarás. Nagyi nagyon modern. Van notebookja, wifizik…
Most beálltam a sorba, és én is skypeoltam nagyival. Feltelepítettem, felvettem, és beszélgettünk. Meg nézett webcamen:) Durva.
-
mindenki írt róla, beállok a sorba
Ezen nincs mit szépíteni, szar idő van, na. Én meg rinyáltam, hogy ezért megérte hazajönni… Hiányzik a meleg:( Mondjuk tegnap este olvastam az indexen, hogy egy picit még szarabb lesz, aztán lassan elkezd javulni, és a kora téli időjárásból lassan normalizálódik a helyzet. Két hete nem volt rajtam rövidnadrág:S
Szóval, vágytam vissza görögbe’. Az indexen van ilyen ‘rovat’ minden héten, hogy ‘A hét képei‘, és ott ezt találtam: [az eheti 12. kép]
Az AFP-hez tartozó Aris Messinnis képéhez a képaláírás: “Vihar közeleg a görögországi Chalkidiki-félsziget felé” Szóval, ott sem fényesebb a helyzet. Hová tűnt a jó idő, kérem vissza!!!
-
fűző
Húgomat össze kéne barátkoztatni a fűzőjével. Most találtam ezt a képet, gondoltam, hogy felhasználom ebben a projektben, aztán pikkpakk elvetettem:D Azért itt közzé teszem, hátha valaki ezután fűzőt akar majd venni.
gusnak biztos tetszik:D
-
X
Először be akartam kommentelni a gondolataimat Pötihez, mert szerinte is kaksi a film, de aztán – mivel én is megnéztem, így kicsit az enyém is, inkább itt fűzök hozzá pár dolgot. Először is kép:
Szerintem az egyetlen dolog, ami miatt drága lehetett a film, az az, hogy ki kellett bérelni ennyi sok FBI ügynököt és helikoptert meg tavat meg havat.
Aztán Pöti azt is mondta, hogy nem volt speciális effekt. Hát dehogynem. Íme – vérkönnyek:
Végül, a legdurvább, ami nekem és Pandának is feltűnt, hogy mennyire tipikusan amerikai ez a film: a főgonoszok OROSZOK és MELEGEK voltak.
-
éhes vagyok…
… de főzni sincs erőm. Végigdolgoztam a hétvégét, még aludni sem volt időm, nem hogy edzeni:(

még ezt is megenném, pedig nem szeretem a csokit:)
-
az elmaradt utolsó bejegyzés, a “T”,
a visszaszámlálás vége, a napló utolsó darabja:
T-3 2008. június 29. vasárnap [123] – T 2008. július 2. [126] szerdaNézzük az utolsó 3,5 nap történetét. Sokat nem változott a program, úgyhogy csak nagy vonalakban: reggel alvás 11-12-ig. Utána kis szenvedés, evés, meg egy kis sorozat vagy beszélgetés, aztán vagy lehúztuk a belünket a strandra, vagy a városban tevékenykedtünk (vásárlás, net, ez-az), vagy intéztük a hazautazás papírjait (Diploma, exit checklist), valamint vérre menő küzdelmet folytattunk Mogyival, hogy végre gyártsa le az értékelést, ami a legfontosabb minden papírból. Adtunk neki rá 5 napot, aztán végül kedd este megkértem a Timost, hogy ugyanmár… neki csak 2 óra kellett hozzá… Ebből csak kicsit látszik, hogy ki az, aki igazán törődik velünk.
Az exit checklist egy aláírásgyűjtő lap. Az a lényege, hogy minden hely, ahol ’tartozhatunk’, felírja, hogy nekik bizony mi nem tartozunk semmivel. Kezdve a supervisorunktól (neki a ’nevünket’ kell leadni), a minimarketen át a karbantartók főnökéig mindenkitől be kellett gyűjteni. A legnehezebbnek mégis az apartman tulajdonosának, a vak bácsinak és a csak görögül beszélő nőnek az aláírása volt, de végül – miután meggyőztem, hogy nem vagyok román, hajlandó volt megnézni a szobám, majd mosolyogva aláírni. Innen már minden simán ment.
Még egy kegyetlen berúgás volt erre a pár napra, azt hétfő este sikerült megoldanom, sok-sok malibu colától, de hát ettől szép az élet:D Ebben az utolsó egy hétben annyiszor voltam részeg, hogy én azt elmondani nem tudom:D Csapatépítés ezerrel:)
Aztán eljött a szerda, a T, véget ért a visszaszámlálás a blogon, bőrönd becsukása (vagyis a próba, aztán pár dolog kidobása, próba kettő, pár dolog átpakol Orsihoz, végre becsuk:D), búcsú azoktól, akik az apartmanban tartózkodtak, taxi rendelés: „várj 10 percet, aztán hívj vissza”; taxi rendelés újra (10 perccel később): „5 minutes” – és megjött a taxi. Szálloda, pár aláírásgyűjtés, fizetésfelvétel, búcsú.
Grigori: „Ha meggondolnád magad, akkor holnap reggel 8-13:30, 18:30-22:00”
Mogyi: „Ó, jó, hogy jöttél – Troli!”
Persze mosoly, aztán már jött is az előre rendelt taxi, ami vitt a reptérre. Orsi erősködött, hogy induljunk 13:30-kor, mert 1 óra az út, és kell idő a reptéren… A taxival kevesebb, mint fél óra volt az út, szóval 2 órát kellett ott elbasznunk… Ettünk, becsekkoltunk, ettünk, megnéztük a boltokat, vásároltunk ezt-azt, aztán végre jött az idő, lemehettünk a buszhoz, az kivitt a géphez, beszálltunk. Orsi szokatlanul nyugodt volt, de ennek csak örülni lehetett (ugye fél a repüléstől…). Én végigolvastam, ő végigaludta a repülést.
Igazából a Görög határig tart a napló. Ami utána következett – az egy másik történet.
-
szolgálati közlemény
itthonvagyooooooooooooook tegnap óta!!!!!Készül most egy prezi a 4 hónapról, az utolsó naplóadag, meg azon dolgok és emberek listája, akik hiányozni fognak, igyekszem minél hamarabb publikálni őket! Addig is legyetek türelemmel. [igazából ez a post azért született, hogy teszteljem Redblek segítségét, amit ftpkliens híján csak itthon tudtam megcsinálni! Ezúton is köszönet érte:)]
Jah, még valami, csak hogy tesztelgessem ezt a figyelemfelkeltő sort:D
Redbleknél lábverseny van a javából jól, és
játszik az én lábam is!!!!Úgyhogy tessék megnézni, még vannak kitalálatlan lábak:)
-
Az utolso elotti
T-12 2008. június 22. péntek [114]
Ma egész nap tök fáradt voltam, végig ásítoztam a napot. A délutáni alvás internetezés miatt maradt ki. A büfé viszont szerencsére nem volt nagy hajtás ma, nagyjából elosztva jöttek az emberek, nem volt roham.
Péntek lévén este Dreambe mentünk, de én fél egykor eljöttem, mert nyitott szemmel aludtam…
Ezen kívül semmi érdekes nem történt ma…
T-11 2008. június 21. szombat [115] Jota pende
Ma a reggeli és a vacsora is 1 darab rohanás volt, az elejétől a végéig. Nem tudom, mi történt, de folyamatosan fogytunk ki mindenből, és a mosogatógépek sem bírták nagyon az iramot. És mindennek tetejébe kb. 50 fok volt ma is… Mindenkiből folyt a víz, és mégis rohantunk.
Délután végre sikerült kialudnom magam, megszakítás nélkül aludtam három órát. Aztán felkeltem, tisztálkodás, séta vissza. Elkezdtem átöltözni, és akkor vettem észre, hogy a fekete cipőm baromira nincs ott:S Körbenéztem az egész öltözőben, beleértve a nyitható szekrényeket is, de sehol nem találtam. Úgyhogy – mit volt mit tenni – felvettem a fehér utcai cipőmet, és abban kezdtem el felkészíteni a büfét [közben meg vagy 30szor elmondtam, hogy miért van rajtam fehér cipő]. Kicsit rosszul éreztem magam, mert van egy orosz lány, aki az első napján fehér cipőben jött dolgozni, és őt azóta White Shoesnak hívom – és most én is ide süllyedtem. Nagyseggű közben folyamatosan kereste a megoldást, végül hazament egy pár fekete cipőért nekem. Egy kicsit nagy rám, de legalább tudok dolgozni – mert megmondtam, nem vagyok hajlandó új cipőt venni erre a három napra, mert többe kerül, mint amennyit keresni tudnék.
Grigori viccet is csinált a dologból: elmesélte, hogy a görög hadseregben van öt valami, és abból az ötödikbe tartozók fehér cipőt hordanak, és nekik semmit nem kell csinálni:) Úgyhogy, mondta, én ilyen vagyok:P Azt az ötödik szakaszt vagy mit jota pendének hívják, aki meg abba tartozik, az jotas.T-10 2008. június 22. vasárnap [116] az utolsó szabadnap
Ahogy a négy hónapnak az elején sok volt az „első”, most egyre több utolsó dolog fog jönni. Ma volt például az utolsó szabadnapom, amit Orsival töltöttem. Márciusban még hihetetlennek tűnt, hogy Gorannak az egyik hat hónapjában összesen 10 szabadnapja volt. Hát, nekünk 4 hónap alatt 14, ami nem sokkal több… És hogy mit is csináltunk?:) Ettünk, neteztünk, megnéztünk egy nagyon szar filmet, és jól éreztük magunkat.
Ps: A Pathology-t senkinek nem ajánlom, 90 perces, de 60 percnél már annyira untuk, hogy ki kellett kapcsolni.
Vicces kedvében volt a Mogyi, mikor a beosztást készítette, az egyszer biztos:) Aztán este a szálláson mondta Davidbuffe, hogy megváltoztatták a beosztást, és holnap nem leszek büfében, de azt ’elfelejtette’ megnézni, hogy akkor mégis mikor dolgozom, úgyhogy mit van mit tenni, bemegyek 8-ra:S
T-9 2008. június 23. hétfő [117] Two days and today
Ma annyi minden történt, hogy nem is tudom, hol is kezdjem, de az az egy biztos, rég volt már ennyire eseménydús napunk itt:)
Reggel ugye korai kelés, majd bestoppoltam az Orsival, így már fél 8-kor bent voltunk. Természetesen az első dolgom az volt, hogy megnéztem a beosztást – és akkor elkezdtem káromkodni, ugyanis annyira megváltoztatták, hogy még csak nem is délelőtt, hanem délután dolgozom… Szóval 13:30-ra vissza kell jönnöm. Remek, elindulok sétálva haza, de félúton megállt mellettem nagyseggű, és kérdezte, hogy mi van, miért megyek haza, aztán hazavitt. Aztán – mivel nem tudtam visszaaludni – végignéztem a Skins első évadjának a maradékát (7 rész), majd fürdés, busz, és mentem vissza dolgozni.
Rengetegen voltunk a hatos stationbe beosztva, úgyhogy az ebéd alatt egy darab vörösbort szolgáltam fel, különben troliztam, meg a tálcákat cipeltem ki a stationökből.
Aztán kezdődött a terítés, és hívott Orsi: hazaengedik őket korábban, úgyhogy egy géppel repülünk haza – mert jött rengeteg új munkaerő megint az étterembe:) És közben megtudtam, hogy Tina és Romana is mennek haza, valamint valószínűleg mind az öt lengyel is:) Na, a vacsora emiatt nagyon királyságos volt: a konyhában ugráltunk, nevettünk, ölelkeztünk, az étteremben meg mindenkinek az arcán szívből jövő, full őszinte mosoly volt. Annyira jól esett ennyi boldog embert látni, hogy azt elmondani nem lehet:)
Este vacsoráztunk a Dreamben, utána elmentünk a discoba, karaoke estet hallgattunk, meg folytattuk az örömködést ott is – miközben eléggé berúgtam:)
T-8 2008. június 24. [118]
Ma a tegnap este miatt – meg mert megtehettem – a délelőttöt alvással töltöttem. Kelés 12 körül, utána rendbe szedtem magam meg szenvedtem még egy kicsit az ágyamban és már jött is a busz. Szokás szerint station 6, Annával [meg Zari és Rodica]… Róla csak annyit kell tudni, hogy hát nem éppen egy villám a szentem:) Végül ügyesen megszerveztem a terítést, így kész lettünk időben, és volt mindenünk a terítéshez, valamint a lehető legjobban előkészültem a reggelihez is. A vacsora gyorsan lement, de amiatt nem volt túl jó, hogy Zarival versenytkummantottam, Anna pedig nem túl gyors ugye, szóval Rodica pl. egyedül csinálta a teljes setupot. Szegény. Én a saját daily cleaningemmel voltam elfoglalva, de így sem értem el a buszt, úgyhogy rohanás haza, mert el akartam érni a visszabuszt, mert ugye disco. Mivel felvettek [stoppoltam], el is értem, még zuhanyozni is maradt időm. És bár iszonyúan fájt a fejem, mentem discoba. Iszogattunk, elvoltunk, és csináltunk vagy 100 fényképet:) Ma is sikerült berúgni, úgyhogy próbálok gyorsan sokat aludni, mert negyed 8-kor kelés szigorúan:)
T-7 2008. június 25. [119] Az utolsó munkanap
Az utolsó munkanap. Tök furcsa volt leírni. Meg már az is furcsa volt, hogy bementem, és a beosztáson az egyes stationben találtam magam. Furcsa. Furcsa, mert mégis ugyanolyan nap, mint a többi [kb. mint a 18. születésnapom]…:) A reggeli lightos volt, még a szokásos egyes station-beli reggelinél is lightosabb. Aztán a terítéssel is kész lett hamar mindenki, szóval kitakarítottuk az office-t. Aztán rövid ebédszünet, és akkor már ott tartottunk, hogy megvolt az utolsó reggeli és az utolsó nagy terítés. Ebéd helyett az office-t súroltam Mogyival és Manolihhal, aztán fél órát beszélgettem még Jelenával és nagyseggűvel, majd busz haza. Délután alvással telt, aztán vacsi. Orsi meg a szabadnapja ellenére bejött, hogy együtt töltsük az utolsó munkanapom utolsó három és fél óráját. Az egyesbe kértem magam vacsorára [reggelinél nem kellett kérni], szóval Orsival együtt aztán kifejezetten untuk magunkat:) Aztán kb. 10 percenként mondta mindenki, mennyim van hátra. Mint egy elnyújtott visszaszámlálás [kicsit úgy éreztem magam, mint aki börtönből szabadul: gratulálások, hogy letöltöttem a büntetésem, visszaszámlálás… már csak a rabruhámat kell leadnom:)]. Aztán eljött a 10 óra, megcsináltuk a csoportképet, beszélgettem Timossal a jövőbeli terveinkről (megveszem a szállodát, és kirúgom, aztán veszek egy 7 csillagos szállodát Törökországban [ahol 1000 $ egy éjszaka] és odahívom F&B menedzsernek:P), csináltam vele is egy közös képet, és vége lett. Nem kell többet dolgozom. Este disco, aztán busz haza, alvás, ébresztőóra-beállítás nélkül:)
T-6 2008. június 26. [120] – T-4 2008. június 28. [122] csütörtök – szombat
Ha az utolsó munkával töltött hét lassan telt, akkor az a hét, amit pihenésre kaptam hazamenetel előtt maga az örökkévalóság. Mindenki dolgozik, szóval marad az alvás délig, utána kis napozás, olvasás, filmezés, megint alvás, evés, alvás, napozás, este dream és/vagy disco. Ez a napi program.
És még valamit el lehet mondani általánosságban: halálra unom magam.
velem, de picit máshol!
ha nagyon akarod…
- 2011. / június
- 2011. / május
- 2011. / április
- 2011. / március
- 2011. / február
- 2011. / január
- 2010. / december
- 2010. / november
- 2010. / október
- 2010. / szeptember
- 2010. / augusztus
- 2010. / július
- 2010. / június
- 2010. / május
- 2010. / április
- 2010. / március
- 2010. / február
- 2010. / január
- 2009. / december
- 2009. / november
- 2009. / október
- 2009. / szeptember
- 2009. / augusztus
- 2009. / július
- 2009. / június
- 2009. / május
- 2009. / április
- 2009. / március
- 2009. / február
- 2009. / január
- 2008. / december
- 2008. / november
- 2008. / október
- 2008. / szeptember
- 2008. / augusztus
- 2008. / július
- 2008. / június
- 2008. / május
- 2008. / április
- 2008. / március
- 2008. / február
- 2008. / január
- 2007. / december
- 2007. / november
- 2007. / október
- 2007. / szeptember
- 2007. / augusztus
- 2007. / július
- 2007. / június
- 2007. / május
- 2007. / április
- 2007. / március
- 2007. / február
- 2007. / január
- 2006. / december
- 2006. / november
- 2006. / október
- 2006. / szeptember
- 2006. / augusztus
- 2006. / július
- 2006. / június
- 2006. / május
- 2006. / április
Kategóriák
- be up-to-date! (224)
- blog! (68)
- date (9)
- gay! (188)
- i need answer! (57)
- it's my life! (217)
- laugh! (73)
- mixed! (183)
- school of life! (121)
- sexdate (27)
- stories! (63)
- testőr.blogol (236)
- Uncategorized (1)
- wiko.freeblog.hu (4)
















