• elkeszultek az egyenruhas kepek!

    Date: 2008.03.10 | Category: it's my life! | Tags: ,,,,,,,,,

    A galériában sok-sok egyenruhás kép, meg pár együtt és külön a szobatársakkal, munkatársakkal, lakótársakkal.

    Szomorúan tudatom, hogy elbuktam 11 nap után a 40 nap 40 éjszakás tervben. De ez is kb egyéni csúcs. Nem baj, majd próbálkozom tovább hősiesen!

    T-118 péntek, 2008. március 7. [a kilencedik nap] folytatás

    Nem mentünk, mert bealudtunk mindketten. Este a lányok 10-kor végeztek, kicsit beszélgettünk a szobájukban, majd elmentünk focimeccset nézni. Minden héten csütörtökön van egy focimeccs a konyha és a pincérek között, ami most valamiért péntekre tolódott. 21-7-re nyertünk, és ez az eredmény átlagosnak mondható, de csak a játék a lényeg. Mindenki játszik… nagyseggű a kapus, Mogyi, Gil, mindenki, és tök jó hangulatú. Talán egyszer ráveszem magam, de az én focitudásommal erősen kilógnék a sorból – és hát nem a Bajnokok Ligája felé

    [Jah, és amiért azt válaszoltam az egyik kommentre, hogy a szépfiú-hajó elúszott: összejött Orsival]

    T-117 szombat, 2008. március 8. [a 10. nap távol az otthontól] Már megint berúgtam

    Split beosztásom volt ma [reggeliztettem, megterítettem ebédre, csináltam fél órányi ebédet, majd szünet, és aztán vacsoráztatás]. A munkában semmi érdekes nem volt.

    Délután az öt órás szünetem nagy részét Gillel töltöttem. Bementünk Moudaniaba, kerestünk kb. 1 órán keresztül valami helyet, ahol pénzt lehet váltani, aztán megmutatta a kedvenc gyrososát, végül neteztünk, vettünk sört neki, és visszajöttünk, mert nekem dolgoznom kellett.

    Este disco volt a szállodában, amin a staff is részt vehetett. Az első pia ingyen volt, aztán meg féláron [azaz 3€-ért] kaptunk mindent. Pöttyet nagyon berúgtam, Cristinaval [a lányok szobatársa][[az egyik szobatársa]] megmutattam, mennyire nem tudok táncolni, majd 2 körül lefeküdtem, mert kelnem kellett reggel.

    Jaj, majd elfelejtettem, ma este is kaptam borravalót, 1 €-t, egy görög család hölgy tagjától. Csak görögül beszéltek, úgyhogy Mogyi segített lebonyolítani a rendelést. Aztán, amikor kivittem a számlát 4€-ról, nem hiszem, hogy nagyon értették, úgyhogy adtak 5 €-t. Amikor vittem a visszajárót, nem kellett nekik, ergo elraktam

    De az is vicces volt kicsit, hogy light colát kértek, de az nem volt, úgyhogy Mogyi szó nélkül kivitette a 2 normált:S 5 *…

    T-116 vasárnap, 2008. március 9. [11] gyorsétterem

    A vasárnap reggelek a többiek beszámolói alapján mindig húzósak, de az 500 vendég, aki ma megjelent reggelizni, kicsit mindenkinek sok volt. Az étteremvezető és a supervisorok is rohanva szedték az asztalokat, meg terítettek, hát még mi. Ja, és megmutattuk, hogyan lehet megreggeliztetni ennyi embert 200 kiskanállal. Mert ez egy vicc, hogy alig van kiskanál. Konkrétan ahogy lejött egy asztalról a kiskanál, mi rohantunk be vele a konyhába, és mi mosogattuk el őket, hogy rögtön fel tudjuk használni.

    11-re lett vége a reggelinek, akkor tartottunk egy 40 perces meetinget. Két téma volt. Az egyik a vendégek által kitöltött kérdőívek kiértékelése volt. 32-ből 25 db 7 vagy annál több pontos lett [csak az étteremre vonatkozó részt nézve], és 7 lett öt pont körüli, amit a menedzsment hatalmas tragédiának fogott fel. Viszont volt rész bővebb véleményt írni az étteremről, de ott meg csak dicséretek voltak… A másik téma az esti disco volt. Páran nagyon berúgtak, és volt valaki – egy konyhai alkalmazott, aki betört reggel a konyhába, lopott piákat, és valamivel fejbe verte az egyik alkalmazottat, aki a meeting alatt is még kórházban volt… Ez azért elég para, főleg, hogy a Bea vele táncolt kb. egész este [a bűnelkövetővel:D]. Szóval a meeting és az elhúzódó reggeli miatt akkor kezdtünk el reggeliztetni, amikor máskor már azon szenvedünk, hogy mit csináljunk, mert mindennel készen vagyunk. Ezért tehát szünet nélkül kezdtünk neki az ebédnek. Fél órát voltunk ott, aztán szünet.

    Fel a szobába, gyors fürdés a lányoknál, ahol amikor beléptem, már ott figyelt a képeken megmutatott galamb, aztán alvás ötig. Majd a Bea csinált szendvicset, az volt a vacsora, és munka. Baromi hangos – engem konkrétan zavart már – élőzene volt, viszont jól játszottak, szóval alapból jó ötlet volt. Valami karnevál van megint itt, vagy mi, nemtom, de felső utasításra minden pincér kapott egy álarcot [csak ilyen zorrós], és abban kellett dolgozni. Jó móka volt, egészen addig, amíg rá nem jöttünk, hogy ebben nem látunk semmit. Nem tudtam italt tölteni, mert nem láttam, meg nekimentem egy vendégnek, akkor feltoltam a homlokomra, de hősiesen viseltem végig. fél 11-re végeztünk a terítéssel, és akkor Mogyi megint meetinget tartott, ahol bejelentette, hogy most nagytakarítás. Elhúztuk a bútorokat a fal mellől, mindent lemostunk, minden állást feltöltöttünk minden belevaló cuccal, kifényeztünk minden evőeszközt és a poharakat. Én már komolyan nem hittem el, hogy ezt most kell csinálni…

    Előtte megkaptuk a beosztást, jövő héten minden nap A vagyok, vagyis 1-től 10-ig dolgozom, szabadnap nélkül. Csak az Orsi kapott közülünk szabadnapot. De legalább nem kell 7-kor kelnem, ez is haladás. Viszont abban megállapodtunk, hogy szólunk, hogy nekünk 2 nap jár, szóval azokat illene megadni, vagy legalább megkérdezni minket, hogy akarunk-e dolgozni…

    Feljőve a szobába Csikis beígért sms-e fogadott a választási eredménnyel, amin minden ittlévő magyar kiakadt, aztán csináltunk egyenruhás képeket, meg pár képet a lakótársakról, munkatársakról, most naplót írok, aztán alvás.