• Eső, kényszerdéjoff, a krimi folytatódik, az igazi férfi

    Date: 2008.04.10 | Category: it's my life!, mixed! | Tags: ,,,,,,,,,

     

    T-88 2008. április 6. vasárnap [39] még mindig esik

    Az ég szürke, kb. percenként változik, hogy esik-e az eső… Én meg egyre betegebb vagyok. Tegnap még csak folyamatosan fújtam az orrom, ma már gyengeség és fejfájás is erőt vett rajtam. Reggeliztetés közben mondtam nagyseggű Pasxalisnak, hogy nem érzem jól magam, amire a válasza az volt, hogy őőő őőő „most jól érzed magad! majd 10 óra után lehetsz rosszul”:D Közben teázgattam, amikor volt időm kijönni, de ilyen kevésszer volt, mert a 10 emberből 4en késtek majd’ 1 órát… Terítés gyorsan ment – asszem, mert mondtam, hogy én bemegyek, és elpolisholom a poharakat, akkor legalább ülhetek. Aztán délben beraktuk a mosást a Beával, ami pont kész lett, mire végeztünk. Akkor buszozás vissza a szállásra, teregetés, levélírás, taxi rendelés, betaxizás Moudaniaba, netezés, gyrosozás, majd vissza munkába.

    Estére még szarabbul lettem, úgyhogy szóltam Tinának, akivel egy stationben voltam, hogy ne számítson túl nagy aktivitásra tőlem, de megteszek minden tőlem telhetőt. 7 körül bementem, elpolisholtam a teáscsészéket, aztán polisholtam evőeszközöket is. Amikor kikerült az új beosztás [P/A, Buffe P/A, P/A, P/A, Dayoff, P/A, P/A], szóltam szépórásnak, hogy beteg vagyok, nem jövök holnap. Erre elcserélte Orsival a szabadnapom, úgyhogy holnap nem betegszabin vagyok, hanem a szabadnapom töltöm ágyban fekve… Aztán lemostam a tálcákat, mert ez volt a napi takarítás feladatom Tinaval, amin kiakadt, merthogy miért csináltam meg, ha beteg vagyok:) Aztán eljöttem a negyed 11-es busszal.

    Este Bea főzött nekem forró levest és teát, majd 1 körül lefeküdtem aludni…

    T-87 2008. április 7. hétfő [40] kényszerdayoff

    … és délig aludtam, úgyhogy a negyven nap alatt végre egyszer kialudtam magam. Hát, ez is valami. Nem folyik folyamatosan az orrom, és a torkom is csak kicsit kapar már, úgyhogy mondhatjuk, hogy jól vagyok, de ha már így alakult, ezt a napot mindenképpen a pihenésnek fogom szentelni. Lustálkodok az ágyban, filmezek, sorozatozok, alszom, majd kezdem az egészet elölről:)

    Este főztem a lányoknak levest, mire hazaértek a munkából, megnéztem 5 Amazing Race epizódot, és aludtam, végre kialudtam magam így a 40. napon… A betegség meg elmúlt, már csak az 1-2 óránkénti orrfújás emlékeztet keserű mivoltára.

    T-86 2008. április 8. kedd [41] krimi sok

    Az új büféboyt helyettesítettem, mert neki ma van a szabadnapja. Reggel beérve sajnos az a látvány fogadott, amire számítottam: annyira készítette fel a büfét, hogy este, ha valaki végignézi, ne szólhassa meg, de semmi nem volt előkészítve reggelre, amikor már fel kell tölteni poharakkal, kanalakkal, miegyébbel. Tehát gyorsan feltöltöttem, aztán segítettem a konyhásoknak: hajtogattam egy csomó virágot szalvétából, lefényeztem az alumínium felületeket a konyhában, aztán elléptem. Eljöttem korábban, mert valaki mondta, hogy van busz 14:30-kor. 20-ra kiértem, nem volt ott. Bementem a boltba [az ablakból végig figyeltem a buszt], kerestem angol nyelvű útikönyvet a környékről, nem volt. Kimentem, fél. Busz még mindig sehol, ergo – séta. Hazasétáltam, hajat mostam, és aludtam egy órácskát.

    Este vissza, 20 perc alatt feltöltöttem maxra a büfét, aztán előkészültem reggelre amennyire lehet, aztán takarítottam, és vártam, mivel nem volt sok vendég. 9-kor elkezdtem átállni reggelre, és 21:45-kor, amikor épp elkezdtem fagyizni, Mogyi behívott, hogy meeting. Megint meetingeltünk, mert az újak – és nagyon sok régi – képtelen úgy végezni a munkáját, ahogy Mogyi megköveteli, ráadásul valamelyik lány [mivel a lány öltözőben találták] elvitt két bevásárlószatyornyi cuccot az étteremből: pezsgős poharak, sörös poharak, kólás poharak, feles poharak, teáscsészék, evőeszközök, minden. Emiatt meg megkaptuk azt, hogy mennyire hülyék vagyunk. A mosoda kocsijában feküdtem a meeting alatt, amit Mogyi egyszer úgy megrángatott, hogy azt hittem 1/ meghalok, 2/ szétesik a kocsi, úgyhogy arrébb mentem rögtön utána 3 méterrel:) Pár perccel később [akkor nagyon a mondat hevében volt] megkérdezte, hogy ugye nem ütött meg:D:D A lényeg a lényeg: nem értük el a 23:00-ás buszt, tehát ott maradtunk még 45 percet. Htx.

    T-85 2008. április 9. szerda [42] az igazi férfi

    Ma egy alig pár fős reggeliztetés után gyorsan megterítettünk, kis szokásos palacsintás ebéd, majd az egyik új srác hazahozott minket kocsival, alvás, zuhanyzás, bejegyzés-gyártás, majd buszozás vissza, felkészülés a vacsorára, laza vacsora, aztán terítés, polisholás, beszólás Lukasnak, majd buszozás haza, és itthon meeting Lukassal.

    Ja igen, délután, buszra várás közben egy olyan jó pasi festegette itt a falat, hogy alig bírtam a nyelvem a számban tartani, és visszaszívni a mellette folyamatosan kiszivárogni akaró nyálamat. Vékony, magas, széparcú, göndörhajú, nagyonhelyes:)

    Amiért beszóltam neki: Bea Tinaval vagy Romanaval próbált felemelni egy dobozt tele evőeszközzel az asztalra, közben nyögtek [a rosszakaróknak: akkor értem be, amikor felrakták], és torzult az arcuk. És az egészet kb. 1 méterről végignézte Lukas, az új büfésfiú, szeretett apartmantársam. Aztán meg megcsinálta, amit minden este: Bea szokta vinni a banánjaimat, ő meg odamegy hozzá és kérdés nélkül elvesz tőle egyet, merthogy „az a Viktoré, és tőle akkor veszek, amikor akarok”. Itthon kihívott az erkélyre, és közölte, hogy többet ne poénkodjak ilyennel, hogy ő milyen férfi, mert a következő után többet nem jöhetek be a szobába, nem szarhatok a wc-be, és a házi kutyával fogok aludni [mellesleg Bobby a neve:D]. Ekkor én is elmondtam a banános storyt, majd otthagytam. Kezd kilenni vele a faszom. Nem kicsit, hanem nagyon. És Ferinek is, aki mondta, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban, a következő után lépéseket fog tenni az ügyben [erre kíváncsi vagyok:D].