Hangosan hangot adtam nemtetszésemnek, és elkezdtem kézzel kisöpörni a földet. A fele kijött, a másik fele meg belekenődött. Ennek a fele sem tréfa, gondoltam. Bezártam az ajtót, hazajöttem, és kifundáltam a megoldást: megkérdezem Anyucit, hogy mit csináljak. Adott egy telefonszámot, amit felhívva elújságolták, hogy a kocsi belső tisztításáért nem kevesebb, mint 18.000 Ft-ot kérnek. Nyugtáztam és elmentettem őket, mint utolsó esély.

Este a munkahelyemen fogtam a nagyteljesítményű ipari porszívót, és nekiestem. Nemhogy az ülésből kijött minden föld, hanem egy füst alatt a teljes belsőt is megcsináltam – ingyen. Gondoltam, kis jutalom a kocsinak, és a szelet kivit ásás után elmentünk az autómosóba, ahol a legextrább programmal díjaztam helytállását.

Amúgy még mindig 80 alatt vagyok;)

egyedül lenni viszont néha nagyon jó.

megismerni új, érdekes embereket nagyon jó.

régi emberekben új értéket felfedezni nagyon jó.

meg úgy általában: régi embereket újra megismerni is jó.

emberekben nagyot csalódni, majd még nagyobbat csalódni rossz.

embereket megtanulni helyi értéken kezelni hasznos, de szomorú dolog.

mindenki ….. …. én …… ………. .

Ez egy magánjellegű bejegyzés. Megtekintéséhez jelszó megadása szükséges:

Jelszó:

Olvassatok másokat is, mert emberek tök értékes dolgokat írnak: PaPe, aki nem szeret, aztááán Rion is magára talált az utóbbi hónapokban [neki meg amúgy is szorítsatok]. Tomcsa meg már nem ír, pedig őt is szerettem. Na mindegy, inkább ne. Inkább csak engem olvassatok, minél többen:P

Megyek, előveszem a receptkönyvet. Ez Jamia, de a konyha ördöge a példakép. Meg is nézek egy részt. Na mindegy. Ötletek?

Jaaaaajjj, majd elfelejtettem: büszkén tartom a –10kg-ot! De még van lejjebb, úgyhogy ha van kedve valakinek futni velem, ne tartsa vissza magát:)

És még az is van, hogy az érettségizők ne fossanak, mert nem nehéz ez.

Lóránd vagy Lóránt vagy hogy a tökömbe hívják most:P Na, szóval ő hívott bulizni tegnap. Nem is, pénteken hívott először, aztán még szombaton is. És mivel úgy vettem ki, hogy a többiek is szívesen látnának, kis szervezéssel megoldottam, hogy ne az utolsó pillanatban essek be hozzájuk, ahol Rion szavaival a töltés történt.

Amikor érkeztem, már ott Volt Lórándt, Gayfitness, Rion, a nem-annyira-beszédes-de-a-pia-megoldja-mindenkinek-a-nyelvét Spikey, Csiga, majd utánam érkeztek még páran, de róluk nem nagyon tudom, kicsodák:)

Mivel vittem ilyen-olyan itókákat [jäger, malibu, bacardi – és persze egy zsák jég], úgyhogy megint sikerült rendesen berúgnia mindenkinek, mire oda jutottunk, hogy mennünk kéne [vagyis valaki kiadta az utasítást: indulunk MOST!]. Mindenkinek volt még a poharában, úgyhogy hatalmas szívások a szívószálba, és elindultunk.

Mindannyian, kivéve ‘csigát, aki úgy döntött, inkább ott marad a WC-ben, mert nem volt sok kedve jönni. De még időben észrevettük hiányát, kirángattuk, és vittük magunkkal.

Még egyszer vissza kellett mennünk, mert Rion annyira szerencsétlen volt, hogy hátulról meghúzta a saját hosentrogerét, és emiatt magára öntötte a fütyülőjét. Gáz, de amíg egy hajszárítóval mentette a menthetőt, mi még vedeltünk.

Rion még kiadta az utolsó utasítást: mindenki mutassa magát józannak, aztán meg is érkeztünk. Öltönyös, normális megjelenésű biztonságiak, és egy idétlen nyuszi. Igen, ez lesz az a hely.

És innentől csak a hely és a buli – a többit jobb, ha homály fedi:)

• legfontosabb: végre egy meleg bulit szervező csapat, aki rájött, mi kell a buziknak: Szálkásan izmos, mosolygós boxeres táncosok. Ez, és semmi más. Hiányolni a travikat? Badarság. Rég láttam ennyi csillogó szempárt:) Alig tudtuk egymás között elosztani, hogy kinek melyik kéne…
• Ide tartozik, hogy arra a Dívára legközelebb mindenképpen adjanak melltartót! De nekem az sem baj, ha nem hívják:)
• Valamint az elején nagyon hiányoltam a tűzoltókat:P De aztán jöttek, levetkőztek, vigyorogtak – meg van bocsájtva:)
• Még azon lehetne javítani, ha mondjuuk a pincérek [pultosok, egyéb] félmeztelenül tevékenykednének:P Persze, nyakkendő maradhat.
• a WC kialakítása botrány [persze a férfi WC, mert ÉN oda járok!].
• Viszont végre nem egy bérház pincéjében volt az esemény, hanem egy 5 csillagos pesti luxusszálloda [pincéjében].
• a caipirinhába nem kell cukorszirup, vagy tököm tudja mit folyatott bele. Ettől függetlenül ez marad a kedvenc koktélom:)
• DJ Szilveszter kitett magáért:) Végig olyan slágereket játszott, amiket még én is ismertem:) Igen, ez is kell egy buzi buliba.
• végül a parasztoknak két szintjével találkoztam, amitől az egésztől elment a kedvem, és inkább hazamentem.
• vendégek: a “tapossunk át a másik mert ő egy senki és nekem amúgy is fontosabb dolgom van” volt az uralkodó nézet. Mennék WC-re. Félreállok, hogy kiengedjem a kifelé jövőket, és bemennek mellettem 4-en, átgázolva szegény szerencsétlenen. Vagy állok a pultnál, várok a soromra, jobbról félrelök vki, és azt veszem észre, hogy a helyemen áll, és előbb kér nálam. Ilyen szempontból ez a hely nem volt “elitebb”, mint bármely más hely. Szégyen – és EZ nem a hely hibája.
• Gesztikulálás közben véletlenül megütöttem valakit, aki 3 hangos bocsánatkérés után is úgy nézett rám, mintha direkt elvágtam volna a retiküljét.
• pultos1 – a tömzsi rózsaszín nyakkendős: nos, ő nagyobb paraszt, mint bárki ezen a világon. Mindenkivel suttyó módon beszélt, kioktatóan. Az egész viselkedésén látszott, hogy baromira nem akar ott lenni; hogy lenéz mindenkit; meg úgy általában: ő ebben a pultban a császár. Mondjuk én érthetően beszéltem hozzá, ezért velem nem volt baja, de végighallgattam, ahogy kiszolgálta előttem a vendégeket… és… legszívesebben lebasztam volna neki egyet, hogy vegye már észre magát. Én vendéglátós vagyok, tudom, hogy a vendégnek mindig igaza van. Persze értem én, hogy ez egy szórakozóhely, és nem egy étterem, de akkor is, túl sokat engedett meg magának. Volt például egy külföldi, akinek rosszul adott vissza. 100 Ft-tal kevesebbet, ami nem nagy összeg, de ha én úgy gondolom, hogy a paraszt viselkedése miatt nem adok egy fillér borravalót sem, akkor adja vissza a teljes összeget, és kész, nincs apelláta. Amúgy a külföldi próbált kedvesen magyarul kérni, de tökre hallható volt, hogy alig tud pár szót, az meg: „JEGET KÉRSZ? AKKOR AZT MONDJAD, NE CSAK ANNYIT, HOGY JÉG, JÉG!” :S Na mindegy, szóval a külföldi szólt, hogy hiányzik pénz, 100 Ft, parasztunk meg adott neki 200-at, azzal, hogy „menj fel a boltba és vegyél magadnak gumicukrot”. Az ilyen a szememben egyáltalán nem bartender, max egy utolsó pultos. Remélem, legközelebb a Confetti közelébe sem jön.

Mindezektől függetlenül ez a parti áll a legközelebb ahhoz a képhez, amit álmaim meleg bulijáról kialakítottam magamban.

Lehet nem örülni, 2 perc múlva aláírja a lábtartó az új alaptörvényt:\

Ez egy magánjellegű bejegyzés. Megtekintéséhez jelszó megadása szükséges:

Jelszó:

5 év! Ez alatt dolgoztam külföldön és lediplomáztam Magyarországon. Munkahelyet váltottam és sikerrel építem karrieremet. Haladok a megálmodott cél felé. Megcsináltam egy mixerdiplomát és szereztem egy szakmai nyelvvizsgát. Elköltöztem otthonról egy saját lakásba, amit már bátran nevezek Itthonnak. Vettem egy vadiúj autót, amit sikerült meghúznom, de így is a szemem fénye.

Megismerkedtem Sebastiannal, akinek a párjaként megtanultam, hogy a topmodellek is lehetnek féltékenyek. Majd Crazyboyyal, akivel életem leggondtalanabb évét töltöttem együtt. Kristóffal, aki megmutatta, hogy egy fiatal testben is lehet felnőtt férfi. És még sok másik sráccal, akihez ilyen vagy olyan viszony fűzött;)

Csináltam sok blogot. Itt a testor.blogol.hu és a wiko.freeblog.hu összes bejegyzését olvashatjátok. Emellett szexuális témájú történetekkel van tele a dnsd.blog.hu; pasik képeit számtalan helyre töltöttem fel, kezdve a törölt tumblrömmel, a fiveboyseverydayen át a simply.cute.guys-ig, ami a mai napig folyamatosan frissül. Napi érdekességek, és minden, ami megfogta a figyelmem, a tumblrömön található. Igen, blogger vagyok, szerteágazó érdeklődési körrel.

Részt vettem nagy koncert és fesztivál szervezésében. Jól éreztem magam bulikban és egyszerű mozis esteken. Megtaláltam Budapest legszebb pontját [és imádok itt élni!].

Megismertem a blogomon keresztül sok nagyon jó embert. És nagy részükkel örökre össze is vesztem. Kibírhatatlan és magányos szipirtyó lettem, pedig alig vagyok 25 éves. De felállok, mert nem maradhatok a padlón.

Legutóbb pedig részt vettem [remélem, nem hátráltatóan] a barátaim, magyarországi meleg bloggerek által útjára indított nyilatkozatban és a hozzá kapcsolódó mai tüntetésen.

5 év alatt bezártak blogjaim, másikat pedig törölte a szolgáltató. Szüneteltettem az írást, majd eljött a jelszavas bejegyzések időszaka. De itt vagyok és itt is leszek. Mert blogger vagyok.

Ez egy magánjellegű bejegyzés. Megtekintéséhez jelszó megadása szükséges:

Jelszó:

Ez egy magánjellegű bejegyzés. Megtekintéséhez jelszó megadása szükséges:

Jelszó:

Ez egy magánjellegű bejegyzés. Megtekintéséhez jelszó megadása szükséges:

Jelszó:

Azóta azt tanácsolták nekem a munkatársaim, hogy egyedül ne nagyon mászkáljak az épületben, mert ez a két tuskó keresni fog. Viszont, hogy kirúgják őket ezután, azt majdnem biztosra veszem:D Jejejeee:D

Azért vannak vidám dolgok is. Például naponta kitűzök egy kis célt, és legalább nem érzem azt, hogy ma is csak egy nap volt:D Ma mondjuk voltam az anonimaids főhadiszállásán, és végre nem tudtak megfogni azzal a kérdéssel, hogy mondjak egy jeligét:) Andorkánál úgy voltam kilinkelve, hogy elmebeteg, ezért nagy lelkesen mondtam, hogy most kivételesen kitaláltam jeligét: ELMEBETEG. Erre az orvos: TÚL HOSSZÚ!:) De oda-visszaúttal fél óra alatt lezavartam az egészet, úgyhogy elégedett vagyok. Legközelebb is kedd délelőtt megyek, ugyanis egy árva lélek nem volt:D Viszont az adminisztrátor srác megpróbált zavarba hozni. Kapjabe.

Tegnap pedig bőrgyógyászhoz kértem időpontot, ami már nyár óta érett, csak féltem meg lusta voltam. Ha ilyen jól haladok, annyira össze fogom szedni magam, hogy még urológushoz is el fogok menni:)

Aztán itt van az a –4,5 kg is, ami egyetlen embernek köszönhető. És még van lejjebb is. mert ennek legalább a háromszorosa a cél. Colát már csak nagyon-nagyon elvétve iszom, akkor is csak kortyokat, nem pedig életvitel-szerűen éjjel-nappal. Van viszont turmix, meg rizs, meg porok, meg vitaminok. De a zabpelyhet továbbra sem tudom megenni, mert olyan, mint a diós fűrészpor. Össz-vissz annyi az áldozat, hogy esténként picit éhesen fekszem le, de ez előírás volt:)

Viszont továbbra sem szeretem a gombát, és szeretném, ha ezt mindenki mélyen, nagyon mélyen a tudatába vésné.

minden általam ismert meleg blogger öntelt, egoista, és nagyképű.

de tényleg, egytől egyig. minden blogger.

Meg volt még egy durva, de számomra érdekes dolog, amikor is hóból csináltak segget, és azt dugták. Csak azt nem értem, hogy mitől nem fagyott le a farkuk?:D

Emlékszem az osztálykirándulásokra is. 7.-ben még félősebb voltam, és ekkor történt, hogy este egy szobában gyűlt össze az összes fiú. Közülük az alfahímek elkezdték verni a farkukat, és én meg még egy-ketten nem álltunk be közéjük, ezért folyamatosan kérdezgették, hogy

- Miért nem?
- Gyerünk már!
- Ne legyél nyuszi!

De nem, én meghúztam magam, és a takaró mellől kuksoltam. Aztán rám dobták a fölöttem lévők a gecis zsepit, én meg a mellettem alvó gyerekre dobtam rá. Szegénynek pont az arcára esett:D:D

Amúgy még a 8. osztálykirándulás volt érdekes: szlovákiai sipálya mellett voltunk, és hatalmas vihar volt, ami elvágott minket a külvilágtól. Hatalmas szél, eső, meg minden. A hegyekben elvágta a villanyvezetékeket, fák dőltek az utakra, és a szállodában sok kanos fiú, bepiálva, a lányok pedig a másik épületben voltak. Én pont akkor lettem beteg. De kajak beteg lettem, hogy a fene vigye el. A lényeg, hogy fent fekszem, amikor jönnek a fiúk, és az egyik rámveti magát és elkezd dugni. Mármint színlelve, persze. Ehh, mondom, ha nem lennék beteg, nem lennél ilyen boldog, akkor ugyanis aktivizálnám magam.

Utána ők iszogattak, én meg betegként elmentem a beteg szobára. 3 csaj volt még beteg. Bementem, és mindannyian sírtak, hogy milyen szar az élet. Mondtam nekik, hogy „istenem, osztálykirándulás, basszus, szedjenek már valahonnan egy kis életkedvet”. Én is beteg vagyok, erre zenére vetkőztünk ruhafogas mellett. Olyan jó hangulat lett. Kisgatyában voltam, ők bugyiban. Persze, engem nem izgatott, de jó poén volt. Erre jöttek a fiúk, meglátták, hogy nálunk jobb a hangulat, és beálltak. Elkezdték csapkodni a seggem. Nah, mondom, az alkohol miket hoz ki:D Ekkor már állt a farkam. Utána visszamentünk a szobába, és közös farokverés vette kezdetét, de ekkor már én is beálltam. Elkezdtem szivatni a legjobb haverom, akivel egy ágyban voltam: Úgy tettem, mintha ráélveznék, ő meg egyfolytában nyavajgott: „Ne mááár”, meg ilyenek, de közben mintha élvezte is volna, mert nevetett. Mosolygott közben, meg közben piásak is voltunk:D

Aztán zuhanyzásra került a sor. Kettesével lehetett menni, és hát mindenki velem akart. De komolyan, veszekedtek, hogy ki menjen velem. Nah eljött egy srác, bementem tusolni kisgatyába és a srácnak állt a farka. Rám nézett, aztán elkezdi:

- Vedd már le, minek az?!

Levettem, de akkor már nekem is és neki is állt. Így tusoltunk le, egymásét nézve. Én persze nagyon félősen, mert eléggé az voltam, mint mondtam:D De csak azt láttam, hogy a víz a farkáról csöpög le, mert állt neki nagyon, és közben huncut kanos mosollyal nézi az enyémet, és a végén megköszöni, és mondja, hogy jó volt.

Ismerkedtem egy sráccal. Elég jól néz ki. Okos, értelmes. Lehet vele beszélgetni. Persze ezt mind interneten derítettem ki. Eljutottam oda, hogy jó lenne találkozni… Megbeszéltük péntekre, aztán lemondta, mert “lady gaga buli lesz, és ott kell lennie”. Utána megbeszéltük szombatra, aztán lemondta, mert “már a vizsgaidőszak közepén megígérte a barátainak, hogy akkor hanyagolja őket, de most együtt nézik majd a való világ kiszavazó showt”. Huhh, mondom ok. Utána megbeszéltük vasárnapra is. Már a helyet, mindent leegyeztettünk, készülődtem, aztán eltűnt, nem tudtam elérni sehogy. Jó, átbaszott, van ez így. Aztán előkerült: “nagypapájának most volt a negyedik szívrohama, ott van vele a kórházban”. Ekkor jött el a pillanat, hogy nem tudjam, mit gondoljak róla. Most külföldön van 3 hétig, szóval elég jó ürügy a tali mellőzésére. De azért még mindig vannak gyanús dolgok:

• nincs fent facebookon:)
• azt mondta, hogy minden vizsgája ötös lett a vizsgaidőszakban
• közben meg egy nemzetközi céget vezet.
• több száz alkalmazottja van, de nincs pénze megvenni egy ipadet
• átküldött egy zenét, amit ő írt.

Hjajj, nem tudom.

és ilyenkor egy picit megértem azokat a srácokat, akik nyomozgatnak…

Mert én nem vagyok egy captain vagy egy qkevin, hogy offline megkapjak bárkit, akit szeretnék:( És Kristóf sem, hogy megvárjam, míg az élet elém sodorja a következő jelöltet. Viszont most szólok: nem kérek sajnálatot!:)

Már csak azt kell eldönteni, hogy túlfejlett vagyok, vagyis olyan minimális hasonlóságot észreveszek, mint senki más, vagy olyan gagyi lennék, hogy csak néhány arctípust különböztetek meg egymástól, és csak azért érzem azt, hogy emberek hasonlítanak, mert azonos alaptípusba tartoznak? [ kb. mintha két fehér embert egyformának látnék a bőrük színe miatt]

• A korábbi főnököm szerintem hasonlít Ákosra.
• Captain hasonlít a gitáros srácra.
• PaPe a pornós fiúra.
• A takarítom egy emo srácra…

Velem van a baj? ne hagyjatok kétségek közt vergődni.

Már megint a neten kerestem a srácokat. Akár órák is elröppenhetnek a vadászattal meg ismerkedéssel. Most épp egy hosszú sztájlingolt fekete hajú srác volt az étlapon, Mikey. Elkezdtünk MSNen is beszélgetni. Én elmentem tusolni közben. Mire visszaértem tök meztelenül tettem vettem majd leültem a gép elé. Kiderült, hogy Mikey elindította közben a kamerás beszélgetést, csak sunyi módon csendben leste lógó nyelvvel, ahogy ruha nélkül mókulok a háttérben. A kis perverz! J De csak nevettünk rajta egyet és megbeszéltük, hogy menjek hozzá, iszogatunk picit aztán el is mehetünk valahova táncolni, szórakozni.

Napnyugta után érkeztem az ajtajához. A lakótársa nyitott ajtót, aki még szexuálisabb volt talán, mint Mikey. Barna rövid felzselézett haj, szép izmok, szemüveg és kis borosta. Erik megmutatta Mikey szobáját, ahol öfelsége még mindig üveges szemekkel gépezett lelkesen. De aztán felnézett, meglátott és felcsillant a szeme.

Sörrel kezdtünk és sörrel folytattuk. Mondta, hogy vesz egy gyors zuhanyt, addig nyugodtan nézzek pár videót a gépén. Nem, nem szexvideókat hahaha.

Már több mint 10 perce elvolt, gondoltam megnézem, végzett-e. Berontok a fürdönek vélt helyiségbe, ahol Erik éppen tök meztelenül a tükörben fényképezte magát miközben a farkát verte!!! Hupsz, basszus :P

Nagy vigyorral a képén megkérdi, hogy nem segítenék –e! -Te jó ég, te is meleg vagy? Soha az életben nem hittem volna…-Majd megkérdem, hogy hova tünt Mikey. Kiderült, hogy ö már végzett a fürdöben, csak a haját szárítja a nappaliban. Erre pont Mikey is belépett félmeztelenül a szobába és mindenki elkezdett röhögni a helyzeten.

Bevonultunk úgy ahogy voltunk Erik szobályába, mert neki negyobb volt az ágya. Csókok és ölelgetések után elkezdödött a hardcore rész is: Én Mikey száját, Mikey Erikét, Erik az én  számat kezdte kúrni. Majd miután a maradék ruha is lerepült, különbözö pózokban folytattuk az orális örömöket. Majd elökerült pár condom és elkezdtem ujjazni Mikeyt. Majd csókok közepette beraktam a farkamat tövig. Kicsit felszisszent de mást már nem mondhatott, mert a száját betömte Erik a farkával. Majd cseréltünk Erikkel, de mivel Eriknek nagyobb farka volt, így picit még tágítani kellett Mikeyt. Nem sok kellett hogy Mikey elárassza a kockás feszült hasát a saját spricceléseivel. Majd én is elélveztem a mellkasára és Erik is nagyokat morogva belepumpálta DNSét Mikeybe. Majd mindenki pihegve kiterült. Egymás simizése közben nagy vigyorral bejelentettem, hogy tudom, elejétöl fogva ez volt a nagy terv. Nagyokat nevetve bevallották, hogy igen, csak Erik még elég kezdö fiútéren és nem mert még ismerkedni.

Megkérdeztem, hogy mi is lesz akkor azzal a táncolással meg partizással késöbb. Hát elhatároztuk, hogy elmegyünk az egyik kisebb meleg szórakozóhelyre a közelben.

A tömegben  sokáig együtt roptuk, majd elrabolt az egyik jóképü 17-18 éves srác. Láttam, hogy kedves barátaim mosolyogva mutogatják nagyujjukat feltartva, hogy milyen jó nyunyót fogtam ki. Mivel csak a fiúra figyeltem, nem is tünt fel, hogy mikor vagy kivel tünt el Mikey és Erik. Pár töményebb ital után már hullafáradtak voltunk a táncoláshoz, így mondtam a srácnak, hogy aludhat nyugodtan velem. Persze, hogy elfogadta az ajánlatot.

Én csak aludni szerettem volna már, de a srác nagyon kanos lett mire végre hozzám értünk, és szupergyorsasággal levetköztetett. Addig nyalta a farkam, míg nagyot spriccelve (megint) elélveztem, most a srác szájába. Mert mindenképp meg akarta kóstolni, ez volt az egyetlen kérése. Aztán félálomban 0 energiával még kivertem neki és ölelkezve elaludtunk.

Másnap rohanva távozott, mert az elsö óráján dolgozatot írtak.

Egyiküket sem láttam azóta, de az emlék különleges.

Vannak homályos pontok, ezeket megvilágítom gyorsan. Először is, azok kedvéért, akik nem értették meg, hogy ez egy Szépségverseny, annyit tudok mondani, hogy EZ EGY Szépségverseny. Ennek a Szépségversenynek a második évadja, és azon belül az első fordulója zajlik most. Ez a fordulója a Szépségversenynek arról szól, hogy jelöljük azokat a blogokat és bloggereket, akiket szavazatunkkal meg szeretnénk tisztelni. Szavazni majd február 10-től 10 napon keresztül lehet, így értelemszerűen február 10-ig tart a jelölési időszak. Február 20-án levelet kapnak azok a Szépségversenyen az első 3-ban végeztek, egy felkéréssel, hogy írják meg beszédjüket, amiben megköszönik szüleiknek, barátaiknak a támogatást, istennek a hitet, és így tovább. A két győztes személyének beszédét február 27-én, teátrálisan az Oscar-díjkiosztó gála esélyén tűni műsorára a blog. kérdés?

És mostantól nem kertelek, színtiszta reklám következik. Vagy, ahogy a média törvény is kitért rá, termékelhelyezés:P

• Ugye van ez a srác, Kevin, akire mindannyian úgy tekintünk, mint a magyar meleg bloggerek ősére. Én le voltam maradva, de ő újra blogol. Itt:http://qkevin.blog.hu/
• Tomcsának pedig segítettem összerakni a blogját:) Nagyon menő dolgokat ír, és bár most kezdte, szerintem sokat lendítene a lelkesedésén, ha ti is ránéznétek az oldalára. Itt: http://tomcsa.wordpress.com/

Hogy egy kicsit haza is beszéljek:

• Egy új vendégbloggerrel gazdagodott a dnsd szerzőgárdája. Az ő tollából olvashatjátok a ma frissen felkerült 32. történetet!
• Eye candy – MÉG MINDIG ITT: http://simplycuteguys.blogspot.com/
• Letiltották ugye az én szépséges, 3000 pasi képét tartalmazó tumblrömet. De kibasztam velük, és csináltam egy újat:D Nem pasis képek vannak, mikroblogként üzemel:) Megtalálhatjátok itt: http://komedias.tumblr.com/

De itt oldalt, a velem, de picit máshol részben ki van linkelve minden fontos kis oldalam:)

Hallgatva fülemmel halk és izgató sóhajait… mindezt persze tudom, hogy az érzelmek játéka is, hiszen máshogy nem is menne és máshogy nem is lenne ilyen jó, ha csak nem éreznék sok mindent iránta az elmúlt hónapokból következvén… Mellette nem lehet aludni, egy csodálatos kis ajándék, egy mindenféle szinten létező, lelki hasonmás – lelkem ellenkező pólusú megfelelője, akivel egész lehetek.

Egy egyszerű találkozós napnak indult ez is, melyet általában ismerünk, hogyan szokott sikerülni és végződni, ha van rá lehetőség…:$ Viszont ezen alkalommal városi-sétálós időtöltést választottunk. Beültünk az est folyamán egy kajáldába, jókat beszélgettünk. Éppen apránként falatozok, s már kezdi az agyam elönteni megint a vér… szinte visszhangzik köröttem minden, s zavarban üldögélek – nem nagyon veszem, már miről beszélünk. Szégyellem magam, hogy mennyi perverz gondolat elevenedik meg bennem. Miközben ártatlan kis külsejére nézek. Közeledve hozzá pár apró, de rövid csókkal kezdjük oldani kettőnk közti feszültséget – sajnos a hely adottságai miatt az csak nagyon módjával folytatható – bárki jöhet ismét… bármikor…

Már kint besötétedett, s az utcán az élet elindult csökkenőbe. Ekkor elkezdett kattogni az agyam, már csak 1,5 óra van a buszomig, ha nem szoríthatom és ölelhetem magamhoz, nem tudom, mit teszek…! Derült égből, mint villámcsapás a hidegre szorítkozva sikeresen meggyőztem arról, hogy kettesben is legyünk és tudjunk beszélgetni, üljünk be egy közeli lépcsőházba, ahol nincs hideg. Meg is érkeztünk pár perc alatt a helyszínre. Felmentünk a legfelső emeletre, s miközben a lift felfelé haladt, már lassan nem is emberek voltunk – hanem legbelül életre kelt állatok – akiket az ösztönök vezéreltek. Eztán helyet foglaltunk, kabátunkat magunk alá terítve a lépcsőknél…

Üldögéltünk már egy ideje, de nem is szavakkal, hanem gyengéd ölelésekkel kommunikáltunk, s elkezdtük egymást simogatni és smárolni – mindig csak egy picivel többet. Annyira jó volt, legszívesebben leszaggattam volna róla minden ruhát, odanyomtam volna a falhoz és… ezek a gondolatok kezdték az agyam körvonalazni, miközben kezeim el-eltévedtek, először felsőtestét simogattam pólója alá nyúlva, később pedig már a nadrágján keresztül morzsolgattam ékességét:$

Olyan izgató volt, hogy halkan sóhajtoztunk a sötétben, egyszerűen majd megvesztem… szépen lassan kigombolódtak nadrágjaink, de nem mertem továbblépni ezen, mivel bárki-bármikor jöhet és az nagyon problémás… egy váratlan mozdulattal az ölembe ült szembe velem, s így nyalogattam felsőtestét és szorítottam magamhoz, miközben a farkam majd szétrobbant boxeremben! Főleg akkor mikor rajtam ülve éreztem, ahogy a súlya rám nehezedik… hihetetlen egy srác!

Közben pedig próbáltam egyértelmű jelét mutatni, hogy nem bírom tovább, itt ma sokkal több lesz, mint csupa játék…! Visszaült mellém, gondolat olvasva elővette a farkam, s pillanatokon belül ráhajolt… Ahogy nemrég a hűvösről bejöttünk, most hirtelen forró szája és nyelve ért hozzám, nem is a földön éreztem magam, talán éppen lebegve az éterben. Felhúztam magamhoz, s vadul smároltunk, s gyengéd mozdulataim felváltotta a határozottság és céltudatosság. Ekkor egy zörejre lettünk figyelmesek, mitől ijedten ugrottunk arrébb – mindössze csak a lift indult el az alsó szint felé.

Megrémültünk, hogy jön valaki, jött is – de nem a mi emeletünkre – hallottuk a visszhangból h sertepertél egy személy. Még izgatóbb volt a helyzet, bárki megjelenhet, bárki idejöhet! Csókolgattam a nyakát és haraptam a fülét. Fentebb mentünk egy olyan helyhez, ahonnan rálátni a városra, egy függőfolyosószerű részre. Nagyon adta az érzést a hely. Közben pedig mikor az üvegfalhoz szorítottam már a nadrágjában hátrébb kezdett járni a kezem. Tudtam, hogy akarja, de mégis kihasználtam ezt a befolyásolhatóságát… Elkezdtem ujjazni módjával síkosító híján nyállal – amibe ő is besegítkezett, miközben egyre izgatóbb sóhajokkal jutalmazott. Pozitúrát váltottunk, már mindegy volt a hely, nem számított semmi – csak kettőnk. Hátához simultam, s lüktető farkam egyre közelebb tettem hozzá, miközben éppen ez váltotta ki benne az oldhatatlan vágyat, hogy most – vagy soha!

Egy hosszú és határozott mozdulattal odafigyelve rá behatoltam… Hihetetlen volt! Ahogy a hideg levegő látszott a leheletünk közben, a farkam pedig elönti a forróság, miközben testem rásimulva és kezeimmel férfiasságát markolva élvezkedtem. Minden másodperc egy örökkévalóságnak tűnt, egy álomnak, mikor elkezdtem mozogni benne, ő pedig csak halkan lihegett és kérlelt h csináljam… El is felejtettem, hogy hol vagyunk. Közben pedig ráláttunk a városképre – minket pedig senki sem látott mivel az utcáról csak, ha lett volna belső világítás – akkor láthattak volna be…

Majdnem elélveztem a helyzettől, ezért olykor lassítottam, másszor pedig meg-megálltam és egyre mélyebbre hatoltam benne, amit már hangosabb nyögésekkel nyugtázott… Vágytam arra a forróságra, minél mélyebbre tettem, annál kellemesebb volt. Egy kis időre eztán kivenni készültem, miközben simulgattam hozzá, hogy pihenjek – ekkor pedig szinte időzítve egy túlsó messzebbi félen egy villany oltódott a szomszédos folyosón…:S

Hirtelen egy másodperc alatt összekaptuk magunkat és arrébb húzódtunk felkapva földön lévő cuccainkat, ahol nem látszunk… Pár fő haladt el a közelben – amiből semmit sem vettem észre, ettől ismét tartva már nem mertünk visszább merészkedni, a legközelebbi beszögelléshez álltunk egy lépcsőfordulónál és ott a betonkorlátnak dőlve folytattuk az akciónkat. Még jobb volt, már el sem hittem lehet ennél jobb…! De még is!

Előttem állt háttal nekem, forró lehetem érezte a nyakán, s füleit haraptam… egyre jobban szorítottam, átkulcsoltam kezeimmel, nem tudott volna menekülni sem. Újra behatoltam határozottan, most pedig tövig… el sem hittem, hogy ilyen rövid idő alatt – talán ennyire akarta – mivel nem éppen kis darab szerszámról van szó! A korlát szélét feszültem markolta, miközben mindketten leláttunk a szinteken, ahogy a lépcsők körbe-körbe haladnak le, mint a filmek amerikai lépcsőházaiban. Már nem törődtünk semmivel, miközben hangját elfojtva és nyögdécselve vonaglott előttem, nekem sem kellett már sok, éreztem!

Kezdtem a tempón egyre gyorsítani, miközben folyamatosan lihegve szorítottam, ki-be jártam benne. Éreztem, hogy szorítja a testem és húz magához, hogy egyre mélyebben legyek, közben pedig farkamnak korábban szűk hely egyre síkosabb. Eszméletlenül felizgultam, főleg a körülmények hatására, hiszen bárki jöhetett bármikor! Most már nem volt visszaút, időnk és lélekjelenlétünk sem lett volna reagálni – nem tudtuk volna abbahagyni… Egyre hangosabban nyögtünk, legszívesebben ordítottam volna, már nagyon közel voltam a véghez! Szinte egy belső hang diktálta, hogy ne törődjek semmivel, elnyomta minden ésszerű gondolatom, csak azt mondta csináljam, mintha az életem múlna rajta. Egyre gyorsabban basztam, ő pedig egyre erősebben kapaszkodott.

Átvillantak a fejemen gondolatok, az előző élmények, az hogy ez a pillanat überel mindent…! Egy hirtelen mozdulattal váratlanul kivettem a farkam, s egy-két húzásra arrébb hajolva kis ívben egy hosszú percen át egyfolytában élveztem (!), s halottam, ahogy a földre csöpög minden öröm, mely bennem felgyülemlett percek óta, már a 7-8-ik húzásnál tartottam, de még mindig jött!. Nem éltem még át ilyet, ilyen hosszan, ilyen komplex módon és ennyire erőteljesen talán még sosem volt lehetőségem átélni azt, hogy elélvezem. Szinte remegtem, egész testem libabőrös volt, s ezzel a remegő testtel simultam hozzá ismét vágyakozva. S vállán sóhajtoztam és köszöntem meg az élményt szavak nélkül. Feledhetetlen volt… A hideg-meleg futkosott rajtam, olykor forróság-másszor idegrázó hideg kerülgetett.

Összeszedelőzködtünk kis pihegés után, egyedüli bizonyíték tettünkre csak a lépcsőház padlóján látható tócsa volt – más nem… Nem hittük el, nem tudtuk feldolgozni akkor, még abban a pillanatban azt, ami történt! Nem ismertünk magunkra. Egy új énünk mutatkozott be, s a szenvedélyünk túlmutatott az eddigieken. Sosem felejtem el azt az estét, akkor tudtam, ez még csak a kezdet, a jéghegy csúcsa. Nagyon sok ilyet kell még átélnünk, úgy éreztem szükségem van rá!

Szituáció: Csináljuk ezt a csodás dolgot itt, ahol ez a rendezvény van. Ülök, és nyomkodom a billentyűzeted, facebookchat, üzenetek, kommentek, és dolgozom is közben [adatbázisok, levelezések, rajzok]. És ül itt egy másik arc is.

Párbeszéd:

- Csetelsz?
- Igen.
- Asszonnyal? […] Tényleg, van asszony?
- Nincs [kínosvigyor]…
- De ugye volt már?
- Szerintem ne erőltessük a témát.
- De ugye volt? Mondd, hogy volt!
- Látod? most erőlteted.

Eredmény: vörös arc és egyértelmű égés.

Azt figyelembe véve, hogy nem akarok hazudni soha, ti mit csináltatok volna másképp?

Nos, itt az idő. Az első feladat: jelölni kéne embereket, blogokat. Idén ugye két kategória van: blogok és bloggerek.

A jelölés módja: mindenkinek [olvasóknak, íróknak] a véleményére kíváncsiak vagyunk. Mindenkinek 3-3 jelölése van. A jelöléseteket juttassátok el hozzám [_S<ik] kommentben, e-mailben, akárhogy.

Az így összegyűlt jelöltekre lehet majd leadni a voksokat, és így fog megszületni az idei blogvilág szépe és az idei blogvilág blogja verseny két győztese.

Játszatok, jelöljetek! HÁROM ÉS!

Olyat, aki folyamatosan kedves dolgokat mond nekem.
Olyat, aki, ha nem vagyunk együtt, úgy alszik el, hogy közben telefonon beszélünk.
Olyat, aki őszinte velem.
Olyat, aki feltétel nélkül szeret, és akit én is így szeretek viszont.
Olyat, aki soha nem mondana le rólam vagy a kapcsolatunkról.
Olyat, aki helyes és imádnivaló.
Olyat, akivel órákon keresztül tudok beszélgetni, és soha nem unom meg.
Olyat, aki hűséges marad hozzám.
Olyat, aki csak engem akar és senki mást.
Olyat, aki ott van, amikor szükségem van rá.
Olyat, akit énekemmel álomba tudok ringatni esténként.
Olyat, akivel tudok nevetni dolgokon, amik vidámmá tesznek minket.
Olyat, akit őszintén szeretek, és megéri a vele töltött időt.
Olyat, akit elkényeztethetek.
Olyat, akivel éreztethetem, hogy ő az "egyetlen srác a világon”:)

Nagyon szeretnék egy ilyen srácot.

Szóval, ha te vagy, akiről írok, vagy úgy érzed, hogy képes vagy ilyenné válni, ne félj írni! Mindenkinek adok egy esélyt.

Mivel is kezdhetnénk az évet stílszerűbben, mint egy újévi eseménnyel: az első január elsején történt. A sráccal már régóta [értsd: évek óta] kerülgettük egymást. Csodás teste van és hatalmas farka. Számot cseréltünk. Felhívtam. Olyan hangja van, hogy vá. Úgyhogy nem röstelltem utána széphangúnak hívni. Megbeszéltünk egy találkozót, és beszélgettünk, közel 3 órán keresztül. Egy ideig elhittem, amit mond, de a végén már ott tartottunk, hogy ő nyerte a Miss Universe-t [sarkítok], úgyhogy a „vetítéseit” [a szóért köszönet PaPénak] már csak gúnyolódással tudtam hallgatni. […]

A válla felett néztem, amiről éppen mesélt, miközben az egyik kezével magához húzott, és szorosan tartott. Izgatott voltam, mert nagyon vágytam arra, amit a külseje jelentett számomra. A nadrágomon egyre nőtt a háromszög, és a tetején a kis folt sem izzadtság volt. Felállt, és most én húztam magamhoz. Megcsókoltam, miközben ágyékomat az övéhez nyomtam. Tényleg hatalmas, tapintottam ki a farkammal. Kerültek le a ruhadarabok, miközben megszámoltam a kockáit; majd a piercingjeit, végül centiről centire kitapintottam a farkát. „Huhh – gondoltam, – jól indul az év!” Előttem térdelt, és a farka végre a szájába került. Kb. ekkorra sikerült befejeznünk a vetkőzést, ott álltunk egy szál faszban. És igen, álltunk, mert régen volt ilyen kemény a farkam. Rajtam volt a sor. megtalálva az utat a farka tövéig, épp belekezdtem volna egy számomra valószínűleg előbb-utóbb fullasztóvá váló szopásba, amikor azt vettem észre, hogy öltözik. „Fázol?” – kérdeztem. „Nem, befejeztük” Néztem nagyon bután, amikor próbált magyarázkodni, hogy túl jó volt, és nem akarja egyszerre elhasználni az összes bennem rejlő lehetőséget, de ekkor már régen elásta magát előttem. Amúgy a szex előtt lelakatolta a farkam annak zálogaként, hogy másnap találkozunk. Találkoztunk, és levetettem a lakatot, mert rettenetesen fájt. Akkor látott utoljára.

De persze megoldottam én. Van két kis kezem, 150 GB pornóm. Hazaértem, és szanaszét lőttem a hasam és a billentyűzetet. Kár, hogy nem láthatja, miről maradt le.

Teltek a napok, és újra szükségét éreztem annak, hogy ember után nézzek a farkam végére. Írtam valakinek romeon, aki aznap ugyan alvást tervezett estére, de hétfőn simán benne volt a közös programban. Elmentem érte. Vékony srác, borostával. Szerintem nagyon aranyosan néz ki. Mozi. Idióta film, amit vagy elfelejtettek reklámozni, vagy senki nem látott benne fantáziát. Vagy csak egyszerűen megfelelően késői vetítést választottunk. Nem tudom az igazi okot, de édes kettesben voltunk a teremben. Amíg égtek a lámpák, csak a célozgatás ment, de ahogy elindultak a trailerek, elindultak a kezek, elindultak a nyelvek. Nagyon jól csókolt. És nagyon jó illata volt. Azt hittem, letépem róla a nadrágot, de türtőztettem magam a kamerák miatt. Ő kevésbé volt szívbajos, és … Megpróbáltunk a filmre figyelni, de kb. percenként egymás szájában kötöttünk ki, úgyhogy közös elhatározásra elhagytuk a termet. Padlógázzal mentünk hozzá. A lakásban nekibasztam a falnak, és vad nyálváltásba kezdtünk. A lábát a derekam köré fonta, és úgy smároltunk, hogy én tartottam csöppkistestét. Kerültek le a ruhák, és végre elkezdett szopni. Nem kellett nagyon nógatni, két-három fejmozgás után tövig benyelte a farkamat. A tövénél kicsit szorított a foga, de kúrtam a torkát, mert ááá, én azt nagyon imádom:$ […] Feküdtem, és felém térdelt. Smároltunk, és egyszerre ujjaztuk a fenekét. Amikor megfelelően tág volt már, elkezdett beleereszkedni a változatlanul kőkemény faszba. Nem nagyon találtuk a ritmust, de a kezembe vettem az irányítást, és egy megfelelő pózban a helyére rázódtak az események. Aztán hirtelen… lehúzta magát a farkamról, és közölte, hogy elfáradt, és hogy túl nagy a farkam, neki ez nem megy. Mivel az előző dét is bennem volt, csak mosolyogtam egyet, és szó nélkül elkezdtem öltözni. Még megvártam, míg elszívott egy cigit az erkélyen, aztán mentem.

Amikor mondta, hogy hagyjuk abba, mindketten tudtuk, hogy nem találkozunk többet. Ha az előzőt nem is, ezt nagyon bánom:( Ugyanis az egész randi alatt arra gondoltam, hogy valahogy el kéne érnem: találkozzunk még.

Hazaértem. Elment a kedvem mindentől. Még kiverni sem volt kedvem. És közben nézhetem azokat az embereket magam körül, akiknek minden összejön. Szégyen.

“te, ez nem a pape szemüveg nélkül?”

És mellette egy link a gayboystube-ra?

Fáni vagy nemfáni?

Előzmény: Munkából tartok hazafelé kocsival. Sietek, hogy el tudjak készülni időben, tehát elég rendesen nyomtam a gázt. Új autó, jól megy, meg kell mutatni. Aztán az előttem lévő padlófékez, én is rátapostam, de nem nagyon lassultam. Aztán a 3 betűsek megmentettek, de tuti csak centikkel álltam meg hamarabb. Volt pulzus rendesen, tuti eret vágok, ha összetöröm az egy hónapos autómat:D Valahogy csak hazaértem, elkészültem, indultam. Attila írt, hogy késsek. Késtem 10 percet. “Uhh, már itt vagy? Most léptem ki a zuhanyzóból”. Jó, megvárlak lent, gyere. “5 perc”. 15 perccel később le is ért, pont egy perccel a kockára fagyás előtt. Hívtunk taxit, beszélgettünk. De nem lehettem túl jó társaság, mivel ahogy beültünk a kocsiba, leszólította a sofőrt: “Magának nem ma van a névnapja?”:D Idióta.

Bementünk, köszönés, köszönés, SPF a kispadra ültetett, köszönés tovább, majd Iguazu láthatóan elutasította a köszönési szándékom. Úgyhogy köszönés projekt beszüntetve, irány a kispad. [utána szépen sorban persze köszöntem mindenkinek…] Attila is végez, pult. Gondolom senki nem lepődik meg, először leszólítja a pultosLÁNYt. “Szia. Neked nem ma van a névnapod? Ramóna nap van”. Gizella volt, nem nyert. Aztán a pultos is megkapta a kötelező kérdést. Ja, innen is, utólag, boldog névnapot, kedves Attila:D Várok a nagyon aranyos, de nagyon ügyetlen fiatalokra, hogy legyen mit innom, amikor is hátulról betámadott defalla. Átbeszéltük a bajainkat, és kellemeset csalódtam 1. Italokkal visszabandukoltam a kispadra, amikor is legnagyobb meglepetésemre és nem kisebb örömömre Kristóf ült mellém:) Ugyanolyan cuki, és ugyanúgy hadar, mint nyáron:) Pedig hogy féltem én ettől a találkozástól. Hm. Jött az első srác, akinek nincs vezetékneve: Rolly. “Szia, én S***** Viktor vagyok!” “Szia, én Rolly”. Pedig nagyon menő neve van. Fura srác. Elment hamar. Kár. Pia elfogy, útrakel. Ki van itt? m., aki utál, de azért kezével szívet formál [amit sosem fog beismerni, de én láttam:)]. Hm.

Még 3 cuba libre.

Amúgy a hely nem csak a miénk volt, és nem nagyon volt meleg, de elég hamar buzibárt varázsoltunk belőle. Captain és Csiga smárolnak egy sarokban, mások a foteleknél, pasik ölelgetik egymást – és ott van egy közel 30 fős társaság – Lányok nélkül!:) A “hivatalos” álláspont szerint fiúiskolába jártunk, és érettségi találkozót tartunk, és itt van két tanár bácsi is:) De persze senki nem firtatta. 3 pár, megannyi helyes és helytelen arc.

Rion kapott új fülizéket, és nagyon elegánsan nézett ki:D Beszéltünk is, és végre nem röhögött idióta módon közben, szóval tudtunk pár szót értelmesen váltani:D És akármennyire is ezt hallottad, nem mondtam EGY ÁRVA SZÓVAL SEM, hogy Geci Rion, sőt, mi több, ez a szóvicc még csak meg sem fordult a fejemben egészen addig, míg ma szembesítettél vele. Sajnálom, hogy félreértetted, de remélem, nincs harag.

Még 3 cuba libre. Berúgtam. Kicsit csak.

Matin aranyos fiú, bár bevallom, először nagyon nem ismertem meg, de második pillantásra beugrott, hogy ő az a srác, aki NEKEM süteményt hozott kedvességből annó. Nagy anyatejfogás, de vele még majd szívesen beszélgetnék máskor is. Asszem kicsit pozitívabb a kép róla most, mint először volt.

979 is olvassa a blogom. Kezdem azt hinni, hogy szeretik, úgyhogy kéne valami feketeleves. Megvitattunk pár könyvelési kérdést, kicsit beszéltünk politikáról. Közben meg azt láttam, hogy Ricsi hordja a piákat defallának. Tud valamit az a csávó;)

Maxen elkezdte oltani Captaint, hogy fagyiváros egy falu. Hát bizony az:D És hogy oltotta, hihetetlen frappánsan:D Kicsi Captain meg megszeppenve próbált visszavágni, de hát… alulmaradt, na:D Úgy röhögtem:D Maxen amúgy kellemes csalódás 2., nekem.

Még 3 cuba libre.

Lovas pornó. Azt hiszem, még mindig én vagyok itt a legbetegebb. De legalább nem az egyetlen, aki látta a remekművet:D Kiderült az is, hogy Attilának 900 GB-nyi pornója van. Egyszer átmegyek hozzá cserélni, az biztos. “Két lovas egy onedirectionösért”:) Cüstös vagyhogyírják, nagyon magas. Attila sem törpe, de hát izé. A helyi kosárcsapat oszlopos tagja lehetne. Lonelycloud sem törpe, és szerintem tökre hasonlít m.-re. Más szerint nem. Érdekes ember lehet, de a blogjáról sem, róla sem voltam és lettem nagyon képben. Viszont volt törpe kisember is, a másik csakkeresztneves srác. Pedig ők is aranyos párt alkotnak a barátjával:) Pape köszönés helyett csak annyit mondott nekem, hogy tud piszoárba pisilni. Ügyes nagyfiú.

Gonar megbújt a sarokban, és vagy nagyon nem volt neki szimpatikus a társaság, [vagy csak én:D], vagy nagyon kis zárkózott, de elég megszeppenve ült egész este. Pedig mennyire jól néz ki. Vá.

A végére jutott egy kis kibeszélőshow hangos zenével álcázva, de… ezt 25 évre titkosították.

Igazából az a baj, hogy annyi minden volt, és tuti kihagytam valakit, valami fontosat. Nemtom:( Nememlékszem:(

Voltak még ketten, egy nagyon helyes pár egyikszebbmintamásik srácok, de nem tudom, milyen néven blogol[nak], úgyhogy… róluk majd legközelebb:) Ott volt még Daedalus91, de ő nem akart velem találkozni, úgyhogy nem erőltettem a kommunikációt vele, Pape, a nemköszönős, valamint párjaszerelme. Azt hiszem, mindenkiről megemlékeztem.

Köszönöm a meghívást… meg Attilának és m.-nek a rábeszélést. Szar lett volna kimaradni.

Utózmány: a helyről kitessékeltek minket, úgyhogy baktattunk tömegben egy irányba, hogy ki-ki elérje a helyet, ahova tartott. Vagy mi. Attilát megkértem, hogy rendeljen nekem taxit. Rendelt, meg magának is. Elsőbe beült, elment. Aztán szépen lassan mindenkinek megjött a busza, vagy csak elmentek, és ott maradtam egyedül a hidegben. Nagyon fáztam. 15 perc. Semmi. 20 perc. Semmi. Mondom felhívom őket. Először lebaszott a diszpécser, hogy “Maga nagyon csúnyán átbaszott engem”. Aztán utánanézett a rendelésnek: “ja, itt van egy megjegyzés, nem tudunk második autót küldeni”. Köszi bazdmeg. Felhívtam a Taxi4-et, 5 perc múlva ott volt egy taxi [a taxisnak szintén nem nagyon akaródzott csöndben maradnia, de ez már egy másik történet].

Akiknek megígértem, természetesen küldöm a “filmet”:D

Kíváncsian várom az át nem élt részleteket.

Az utóbbi 4,6 évben, mióta blogolok, sokszor, sokféleképpen összemértük már magunkat. Volt lábkonteszt, láthattunk soksok szőrös [és kevésbé szőrös] köldököt, vagy éppen itt van a goldenblog, ahol már többen versenybe szálltak közülünk. Egymás ismeretét a Cube és Cüstös álltal jegyzett, külön blogon végigcsinált így írtok ti játékban bizonyíthattuk. Én kicsit mást próbáltam meg tavaly: Májusban zárult az első Hungarian Gay Blogger Beauty Contest, azaz a HGBBC. Idén kicsit tovább megyünk, és nem csak a bloggerek, de a blogok külsejét is értékelni fogjuk. Tehát:

Bloggerek, Dizájnerek, Blogger dizájnerek, Dizájner bloggerek! Készüljetek!

A felhívás, a szabályok, hamarosan több blogban is megjelennek. Néhányatoknak lesz alkalmuk pénteken megismerni az ellenfeleket, de a blogokkal bárki barátkozhat. Itt van a lehetőség egy nagy ráncfelvarrásra, mutassátok meg magatokat és az egyéniségeteket!

Hungarian Gay Blog[ger] Beauty Contest HAMAROSAN!!!!

Kétségtelen, hogy megvan a tapasztalatlanság varázsa, az ártatlanság és a rutintalan mozdulatok sokakra hatnak izgatóan, de hosszútávon mindennek akkor van igazából értelme, ha képesek vagyunk fejlődni.

Így alakul ki a test és lélek közötti harmónia, amikor az ember tudja hogy miért és hova nyúl, nem kapkod, a mozgása harmonikus és a feszültség az érzéki mélységekből fakad.

Ismerek olyan párokat, 20-25 évesek, akik elsők és egyedüliek egymás számára – szép dolog, és biztos együtt képesek eljutni csúcs szintekre, de azt hiszem nem ez az általános.

Az ember fia sok és sokféle férfival, fiúval találkozik és sok helyről sokfélét tapasztal meg. A lényeg, hogy ezek alapján képes legyen előrelépni.

Szerencsésnek mondhatom magamat? Vagy ezt hívják veleszületett képességnek? Nem tudom, de valahogy nekem minden ment, mint a karikacsapás.

Első szexuális élményszerző utam alkalmával azonnal két úriemberrel ismerkedtem meg. Nem tudtam még akkoriban, hogy mit hol kell keresni, ………. irányítottak engem, az ártatlan 16 éves vékony kis srácot.

És ott az éjszaka leple alatt hamarosan előkerült két úriember, arcukat alig láttam, a farkukra – rögtön kettőre – azonban emlékszem a mai napig. Kalandos volt, ahogy a forró nyári éjszakában hármasban kényeztetjük egymást, miközben azt megelőzően még csak egy csókot éltem át.

És mi volt a legviccesebb? Az események végén mindkettő elismerően nyilatkozott arról, hogy milyen profi vagyok – ha tudták volna, hogy először csinálom…

Hát másodpercről másodpercre tanultam meg az alapokat ott és akkor:D

Leszűrtem a magam kis következtetéseit, megállapítottam, hogy különbség van farok és farok között – különbözően kell megfogni, szorítani, másképpen és máshol érzékeny mindenkinek, a legfontosabb, hogy minden rezdülésükre, izomrándulásukra, lüktetésükre, mozdulatukra figyeltem, és aszerint folytattam a tevékenységemet. Egyszerre nem lehet mindent megtanulni, a mélytorkozást sem akkor sajátítottam el, de kapásból felismertem, hogy a túl nyálas, túl lihegős és ritmustalan ténykedés nem okoz élvezetet. Nem kell továbbá kapkodni sem, és megfelelő kényelmes pózban kell elhelyezkedni, mert ha örökké helyezkedünk, mocorgunk, azzal kizökkentjük az áldozatot. Nem monotonul és gépiesen kell csinálni, hanem kevés nyállal, fokozatosan, egyre mélyebben, és ritmust csak fokozatos átmenettel szabad váltani, és minél intenzívebb, minél lendületesebb az egész, annál közelebb hozzuk a csúcshoz.

Hát… ennyit tanultam az első két orális kényeztetésből…

Alapelvem, hogy az orális szex hosszútávon önmagában nem állja meg a helyét, vágyfokozásnak, alkalmilag egy gyors örömszerzésnek megteszi – ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene rá megfelelő hangsúlyt fektetni.

Idő közben véget ért az x-factor külföldön is, konkrétan a britteknél. A fiúk sajnos nem nyertek, de… Kevinnel magyar fanclubot alapítottunk Itt van jósok kép róluk az albumban [remélem, működik]. Meg egy kis zene. Viva la vida!

Faneknek: Facebook, Tumblr1, Tumblr2, Tumblr3

2 fő meleg – balra be fülkébe

1 fő hetero – piszoár

1 fő én – piszoár

Felmerült kérdések:

• Miért fosnak a melegek a piszoártól? [Miért megy minden meleg fülkébe?]
• Én miért nem?

Felébredtek. Menni kell dörgölőzni. Szépnapot.

Régen szégyelltem magam, amikor felmerült bennem ilyen gondolat, hogy el innen. Régen mérges voltam azokra, akik elmentek. Mostanában kezdem megérteni őket. Viszont most jutottam el oda, hogy nem köt ide semmi. Jó, itt van a családom, de a távoli rokonokat évente 1x látom, karácsonykor, a többiekkel meg úgyis megoldanánk a találkozásokat. Nincsenek barátaim. Nincs párom. Az anyagi biztonságot meg… tudom magammal vinni.

Aztán itt van a melegség. Nem mondom, hogy annak elfogadásában élen járunk, de még sosem szóltak meg miatta. Viszont én elég perverz vagyok. Külföldön ezt mindenki felvállalja. A témában készült oldalak tele vannak fiatal, szexi Berlini, Londoni srácokkal. Több 10000 angol és német van regisztrálva, és 26 magyar. Ez egy vicc, kérem. Ezért is menni kéne.

Magyarország a régió éléről, a régiós lehetőségek országából sor végén kullogó szégyenfolt lett. És nem hiszem, hogy ezt 100%-ban rá lehet kenni az előző kormányokra. Közel egy éve új kormány van az ország élén, akik semmit nem csináltak, csak párszor bedöntötték a forintot, megszüntetnek egy rendszert, aminek nem látják a hosszútávú hasznát, meg hm. Ja igen. Csináltak egy médiatörvényt, amiről nem az Európa véleménye, hogy szar, hanem az, hogy ezzel Orbán lett Európa első számú diktátora. Ez bazdmeg, ez a szégyen. Lesül a bőr a képemről, hogy magyar vagyok.

Hát, röviden ennyi. Jó, persze, egyelőre maradok. Még köt egy ígéret.

Feliz Navidad.

i love you, all of you.

Kellesz arra is, hogy a falhoz szoríts, és álló falloszodat testemnek nyomva hozzám szorítkozz, csókold a nyakamat, szenvedélyesen, mintha fel akarnál engem falni, akár egy kannibál, és érezném lángoló ajkaidat, és izgalomtól tomboló farkadat, és te csókolnád a nyakamat, és a mellemet, és élveznél engem, és elveszítenéd a fejedet. Kellesz nekem arra is, hogy úrrá legyen rajtad az izgalom, tomboljon benned a vágy, a heves, mindent elsöprő vágy, érezz, csókolj, élvezz, halld, hogy nyögök kéjtől, és szétkapsz… :)

- Ott kezdődött a rossz, hogy összevesztem az egész családommal, az ajándékvásárlás miatt. Tele lett a faszom. Amit én kapok a családtól, tesóktól, nagyitól, vegyem meg magamnak. Amit én adok nekik tesóimmal, vegyem meg én. Amit tesóim kapnak, vegyem meg én, mert senkinek nincs ideje rá. Csak nem veszik figyelembe, hogy reggel 9-től este 10-ig dolgozom, mert egy táncműsort próbálunk ezerrel. Ma jeleztem, hogy el kéne valakinek ugrania egy ajándékért, az egyiknek nem volt kedve, a másiknak sem [pedig ő kb 10 percre volt a bolttól], öcsém tanul, húgomat meg nem akarom egyedül elküldeni a város másik végére. nem baj, majd jövőre megvesszük az ajándékokat, úgysem az a lényeg. Pedig annyira jól elterveztem mindent. [Persze mára megenyhültem, szóltam, hogy majd délután megyek a próbára, voltam már csomó helyen vásárolni, és most minden megvan. Végre.]

+ Aztán jött a délután. Felnéztem planetromeora, és egy álomtestű osztrák srác nézegette a profilom. Hagytam neki egy footprintet jól, hogy tudja, hogy jól néz ki, aztán ennek az lett a vége, hogy közel 200 levelet írtunk egymásnak – most kapaszkodjon mindenki: NÉMETÜL! Annyira büszke voltam magamra:P Bár néhányszor visszakérdeztem, volt hogy ő is, alapvetően értettük egymást. Aztán kiültem ebédelni az amerikai vendégművésszel, aki megdicsért, hogy milyen jó az angolom. Captainék szerint sincs vele nagy gáz. Szóval nyelvtudásilag dagad a májam!:)

- Fél 8 múlt. Nemsokára előadás. Körbejárok, leellenőrzök mindent, pedig nem szoktam. Éreztem, hogy valami nem okés. Az amerikai kérdezte is, hogy miért vagyok ideges. Mondtam, hogy nem tudom, de érzem, hogy gáz lesz. 8 perc múlva előadás. Utolsó tesztelés. Nem megy egy berendezés. Kurvaélet. Olyan rohangálás volt, mint már régen. Imádom ezt csinálni. Aaaadrenalin. Végül időben kezdtünk, de büdösen ültem le a nézőtérre:)

+ Vége az előadásnak, táncosok nagy körben ülnek a színpadon. Vannak vagy 30-an. Köztük legalább hm várjatok, számolok. Megvan. Legalább 3 olyan sráccal, akit bármikor hazavinnék. És még 3, akit csak az ágyamból nem rugdosnék ki. Én meg, a csúnya srác, állok a színpad szélén, koreográfusok, többiek bent a körben. És megköszönték nekem a munkámat. Tapsolva, sikítva, meg úgy igazán. Éreztem, hogy értékelik – külön kiemelve az SOS problémamegoldást műsor előtt. Végül kaptam egy percet, beszéltem, aminek hasonlóan hangos, és nagyon mosolygós reakció lett a vége:) Hazáig mosolyogtam az új autómban:)

Ma este 8 utolsó előadás. Kortás tánc. Ha valakit érdekel, ne habozzon.

Csodaszép. Nagyon fekete. És 0 kilométeresen vettük át Ő az. Lúgos

Már év elején, amikor összegyűjtöttem erre az évre a beszerzési terveket, tudtam, hogy autót akarok venni. Az indokok rém egyszerűek voltak: Suzukinak elkezdett rozsdásodni a kasznija pár helyen [tető, csomagtartó, meg ott is, ahol kedves kollégám nekitolatott egy üres parkolóban egy 8 köbméteres bazinagy zöld szemetes konténernek:P]. A rádió hol működött, hol nem [olyankor néha akkor is ment, amikor levettem az előlapot, sőt, a kulcsot is kivettem a kocsiból], és végül a legnagyobb probléma: az autó 10 éves volt, már sárga matricás, amit 1-2 éven belül szmogriadókor kitilthatnak a városokból. Autóra márpedig szükségem van, hogy pénzt tudjak keresni.

Szóval a döntés megvolt, kezdődött a nézelődés, keresgélés. Ketten maradtak versenyben: Fiat Bravo és Opel Astra. Tudom, ti egyiket sem vettétek volna meg, de nekem ezek tetszettek, és akármennyire FÉRFI vagyok [ugye, Captain?:P], főleg ez alapján választottam autót. Azt is eldöntöttem, hogy nem szeretnék új autót. A max egy éves, alig pár km-t futott autók érik meg a legjobban. Ki is néztem egyet, 5 km-es, szalonban volt bemutatóautó. Rögtön írtam is nekik, hogy kérem, de mikor válaszoltak, írták, hogy eladták – viszont rögtön kaptam egy visszautasíthatatlan ajánlatot is. Egy vadonat új autóra.

Izgultam picit, mielőtt bementem a szalonban, de végül megállapodtunk. Suzukira találtak vevőt, ezt meg ugye megvettem én, szóval minden összeállt – mint a gecis bugyi. Pénteken meg ugye elhozhattam – ideje volt, a végén már naponta jártam be a szalonba, intézni a papírokat. Azóta már vettem rá négy teszt győztes téli gumit, és beletettem több, mint 300 km-t:).

Csak azt sajnálom, hogy már nem olyan tiszta, mint újonnan volt:( :) de apunak mondtam, hogy csak mamuszban ülhet bele:) [jujj, amikor átvettem az autót, a szalonban, kérdeztem az értékesítőt, hogy bele ülhetek-e, és erre mit mondott? Na mit? hogy most már neki kell megkérdeznie engem:) dagadt a mellem:P]

viszont. szándékom szerint kicsit más lesz a rendszer mostantól. de ez majd alakul.

a sablon. letisztult. hogy mindenki tudja a munkahelyén nézni. hogy ne vonja el semmi a figyelmet a tartalomról.

mostanáig [kb. 1 órán keresztül] azon ügyködtem, hogy visszahozzam az eredeti állapotot [bejegyzések, oldalak, oldalsáv]. ez sikerült, úgyhogy nyugovóra térek.

A legközelebbi nagyváros, Cardiff nem bővelkedett meleg helyekben, így tehát eldöntöttem, hogy elutazom Birminghambe. Abban reménykedtem, hogy ismét átélhetem a budapesti meleg éjszaka spirituszát- de sajnos csalódnom kellett.

A vonatút nem volt kellemes, a váltóállomáson kinézett magának egy pedofil, és szabályosan zaklatni kezdett- először csak bámult, de mintha vetkőztetett volna a szemével, azután mellém ült, és a hülye tájszólásával kérdezgetni kezdett hogy helybeli vagyok-e. Szűkszavúan mondtam hogy nem, nem vagyok brit, és az utolsó pillanatban sikerült elugranom a térdem felé lendülő keze elől és felugrottam a Birminghambe tartó vonatra.

Birminghambe érkezve rájöttem, hogy sajnos a város sokkal nagyobb annál, mint ahogyan azt én gondoltam: költségkímélési megfontolásokból gyalog kívántam felfedezni az előre kikeresett meleg helyeket, de ez a terv gyorsan kudarcba fulladt, így egy taxi vitt el az egyik helyre…

… amiről kiderült, hogy egy leszbikus kocsma :S Sajnos az internet sem tévedhetetlen… annyiban legalább jók voltak, hogy felvilágosítást adtak, hol vannak a meleg diszkók. Így tehát átvágtam a fél városon, majd’ leszakadtak a lábaim, mire megtaláltam az említett helyet, ami nem is kimondottan diszkó volt, inkább csak egy nagyobbfajta meleg bár, ahová meleg baráti körök vagy párok járnak.

Szerencsémre találtam egy magányosan üldögélő pasit, még annyira rosszul sem nézett ki, és csatlakoztam hozzá. Kiderült, hogy a barátaira vár, akik nagyon barátságtalanok voltak, de legalább elvittek egy új diszkóba. Jeppá, gondoltam végre sínen van az ügy, de akkor szembesülnöm kellett azzal a felettébb kellemetlen ténnyel, hogy csak tagsági kártyával lehet bemenni… így tehát vennem kellett egyet laza 20 fontért. Node sebaj, gondoltam, bent vagyok, ennél jobb már nem is lehetne!

… és nem is lett. Sőt. A partiarcok átlagéletkora alulról erősen ütötte a negyvenet. Szabályosan féltem a sok korosodó, perverz pedofil tekintet kereszttüzében, öt perc után pedig már meg sem próbáltam visszaszólni a seggem után nyúlkálóknak.

Felfedeztem, hogy van második szint is, felmentem hát, de amit ott találtam, az ijesztőbb volt bármilyen más élménynél, amit valaha átéltem.

Életemben először beléptem egy sötétszobába. Egy homályos terem, amiben 20-30 fülke volt elrendezve két folyosón: fülkék egy katonai táborra emlékeztető „ággyal”, papírral és síkosítóval, illetve üres fülkék, ahol a lightosabb akció zajlott.

Úgy szaladtam ki, mint akit kergettek – és akkor még nem is nagyon állok messze az igazságtól, mivel körülbelül 4-5 negyvenes rögtön rámnyomult.

Idővel szerencsére- nem kis megkönnyebbülésemre – megérkezett a fiatal generáció is, akikkel már tudtam mit kezdeni. Fogtam is egy helyes huszonéves angolt, akivel együtt visszamentünk a sötétszobába, találtunk egy üres fülkét és…

…azt hittem, több is fog történni, de mivel mindketten aktívak voltunk, így csak leszoptuk egymást. Kezdeti fenntartásaim a fülkével kapcsolatban rögtön eltűntek, mikor ezen az ágyszerű valamin feküdtem és iszonyatosan élveztem amit a srác a nyelvével csinált.

20 perccel később mindketten visszamentünk a tánctérre, hogy fogjunk valami arra érdemeset. Kettőt is célba vettem, de erőfeszítéseim hiábavalónak bizonyultak, így egy óra elteltével visszatértem a sötétszobába. Cikáztam pár kört, és találtam is egy arra érdemes példányt: kora harmincas, picit alacsony, de izmos. Egy üres fülke előtt állt, így adott volt a helyzet. Melléléptem, mire ő behátrált a fülkébe. Én követtem, bezártam magam mögött az ajtót, és mire megfordultam volna, már magához is húzott, és meglepő hévvel és szenvedéllyel smárolt le.

Felemelt és az ágyszerű valamire fektetett- azt hittem, meg akar dugni, fel is készültem nemtetszésem kifejezésére, de akkor úgy elkezdett szopni, hogy 1 percen belül elélveztem. Kaján vigyorral nyelte le (ezt kicsit undorítónak találtam, amellett, hogy iszonyúan veszélyes), majd hosszasan és intenzíven smároltunk. Ismét felemelt, lábaimat köré fontam, a falnak nyomott és még őrültebb tempóra váltott, amit már nehéz volt követni. Meg akart ujjazni, de miután finom, majd kevésbé finom jelzésekkel a tudtára adtam hogy az nagyon nem ok, leállt. Én is adtam neki kicsit az orális örömök javából, de direkt nem vittem el élvezésig, hanem kivertem neki.

Elégedetten távoztam a sötétszobából, majd utána a klubból is. Igaz, kb. az egész havi pénzem elköltöttem, és utána négy órát kellett fagyoskodnom a vasútállomáson, hogy felszállhassak az első Cardiffba tartó vonatra, de visszagondolva mégis úgy gondolom, valahol megérte. Én minden esetre élveztem.

Egész délután smseztünk, majd ledumáltuk, hogy találkozunk munka után a hősök terén. Ott volt, és hm szebb volt, mint délelőtt. Én már 40 órája ébren voltam, mégis kurvajó volt vele lenni. Beszélgettünk, majd elvittem Budapest legszebb helyére. Ekkor megkérdeztem, hogy nálam alszik-é. Mondta, hogy nem akarta említeni, de délután ő is pont erre gondolt, hogy nálam kéne aludnia. Úgyhogy jött.

[...]

Megfürdött, majd adtam neki alsónadrágot és felsőt, és mentünk aludni [muszáj volt, mert leültem a gép elé 1 percre, ő mellém ült, és beszélt, de közben elaludtam:P]. Én alsónadrágban, ő a kapott szerelésben került az ágyba. Nem tudom, már miért, de elkezdtem harcolni vele, hogy leszedjem a felsőt, legyen ő is félmeztelen. Küzdöttünk, harcoltunk, majd egyszer csak elcsattant egy csók:$

[...]

Átöleltem hátulról, még mindkettőnknek állt a farka. Elaludtam.

Hajnali 5-kor arra ébredtem, hogy nem alszik. Beszélgettünk. Ő bánja az este történteket, és lelkiismeret-furdalása van.

Nos, ez ma volt két hete. Eltűnt msnről, eltűnt facebookról, eltűnt romeoról. Utolsó üzenetében azt írta, hogy egyedül akar lenni.

Két napja visszaregisztrált romeora. Zárszóként csatolom az üzenetváltást. Nem tudom, mit tegyek. Őt akarom, sokkal jobban, mint a múltkori srácot, de nem merek harcolni érte, nehogy még jobban elüldözzem. Vá.

1. Me30. Nov. 2010 – 23:10
szia:(
tök szarul éreztem magam, amiatt, mert eltűntél.

minden okés?:$

viktor

2. a_srác 01. Dec. 2010 – 21:10
GAYROMEO MESSAGE INFO

a_srác (Profile No. .) received your message:

viktor

3. Me01. Dec. 2010 – 21:14
nem tartasz méltónak arra, hogy válaszolj?

4. a_srác 01. Dec. 2010 – 21:17
Kedves Viktor.
Sajnálom, hogy eltűntem, ne érezd magad szarul emiatt. Túl sok szar dolog történt mostanában velem, nincs kedvem rosszban leni veled.

5. Me01. Dec. 2010 – 21:18
és van kedved jóban lenni velem?

6. a_srác 01. Dec. 2010 – 21:23
most jelenleg élni nincs kedvem. kérlek, picit várjunk, míg rendeződnek a dolgaim.

7. Me01. Dec. 2010 – 21:25
tudok segíteni abban, hogy rendeződjenek?

8. a_srác 01. Dec. 2010 – 21:26
nem

9. Me01. Dec. 2010 – 21:30
ha, esetleg, kéne valaki, akinek a vállán kisírod magad, szólj.

majd még kereslek:(

pv

10. a_srác 01. Dec. 2010 – 23:26
Lenne egy gonosz kérdésem. Mikor volt utoljára HIV szűrésen? Nemmintha gyanakodnék, csak kérdezem.

11. Me02. Dec. 2010 – 07:25
na, köszönöm szépen.

pénteken vagy hétfőn elmegyek, csak, hogy megnyugtassalak, okés?

12. Me02. Dec. 2010 – 07:27
amúgy…. augusztusban voltam utoljára. És nem olyan a szexuális életem, hogy bármi okod lenne aggódni.

13. a_srác 02. Dec. 2010 – 08:59
Bocsánat, nem kell elmenned. Csak tömik az emberek arcába ezt a hülyeséget és tegnap este picit megijedtem. Tényleg bocsi. :(

Beszélgettem egy sráccal. Azt mondta, hogy ne öljek energiát olyan srácokba, akikkel egyoldalú az egész, mert csak feleslegesen alázom meg magam. Úgyhogy ez a projekt is ugrott.