Le temps qui reste [testor.blogol.hu-ról]

Date: 2006.05.26 | Category: be up-to-date!, testőr.blogol | Tags: ajánló,Barbi

Barbi kedves nyerte a mai ‘ki hív el előbb moziba – spontánul’ versenyt. A filmet persze én választottam: az Utolsó napjaim (Le temps qui reste) című Francois Ozon rendezte, francia filmet néztük, amely – a cím után mily meglepő – arról szól, hogy egy fiatal meleg srácról kiderül, hogy áttételes rákja van, és kb 3 hónapja van hátra… Ez a három hónap egy u alakú görbén halad. Az elején mindenkivel (család, munka, boyfriend) megszakítja a kapcsolatot, és magába roskad… Majd a nagymamája felé útközben találkozik egy nővel, akire majd visszatérek. Nagymama: ő az egyetlen közeli ismerős, aki megtudja, hogy mi a baja a – mint kiderült, 31 éves – fiúnak. Ok: hasonló cipőben járnak… (hogy miért, arra választ ad a film:) A nő akivel út közben találkozott, furcsa kéréssel áll elő felé, ami végülis segít abban, hogy valakiben tovább éljen. Az elején megismert életerős fiatalember folyamatosan hagyja el magát, de ami állandó, az a fényképezés. A szakmája szerint divatfotós fiú az utolsó három hónapban mindent megörökít a kis digi gépével, ami fontos neki. A másik dolog, ami végig mellette van, az a gyerekkori önmaga. Kicsit hiányoltam a film végéről, hogy megjelenjenek a képek, amiket csinált, de biztos volt oka, hogy nem tértek vissza…
Nem volt egy világrengető film, de ami fontos:
egy meleg fiúról szól, aki halálos betegséggel találja magát szembe és nem próbál harcolni, sőt, nem is adja ki magából a szenvedését.
Rettegek attól hogy elkapok valami hasonló betegséget:S nem tudom hogy élném túl:( Ne adja senkinek az isten, hogy ilyen előforduljon vele vagy a szeretteivel… félek a haláltól:(