Lehet…

Lehet anyázni, vagy épp ellenkezőleg: lehet örülni: visszatértem.

Mindenekelőtt: 

Köszönjük, Eszter, Emese, David!!!!!!

Éééés:

Ami tuti: át fog vedleni a blog. Hogy vissza a legelső skinhez, vagy egy új következik, ez napokon, órákon belül kiderül.

Tamás msnes megkeresésére reagálva: nem történt velem baj, és nem is ‘talált meg senki’, mert nem bújtam el.
Pöti is aggódott, hogy esetleg miatta töröltem a blogot: hát nem:P
Meg més sokan, sokan, ők most örülhetnek.

Ja, és bocsánatot kértem Gábortól is. Hogy miért? Itt találod.

Hogy mégis merre jártam? Hát: az előző tárhelyszolgáltatóm (akik jelzem, nem ingyenes szolgáltatást nyújtanak) észlelt egy feltörést, ami a wp hibáját használta ki, és nem ám, hogy segített volna megoldani, inkább szó nélkül letiltotta a blogot, és hosszas könyörgésre kapcsolta csak vissza, úgyhogy érett a váltás egy olyan céghez, akik megfelelő supportot nyújtanak az ilyen esetek elkerülésének érdekében.

Ez volt a kis blog 2006 óta bekövetkezett leghosszabb szünete. Hogy mi is történt ez alatt? Elkezdődött a suli, eddig 5 napot voltam bent, de már ellógtam kettőt meló miatt. Ja igen, munka: most rengeteg van, és azt akarják, hogy vállaljak még többet. Volt egy szülinapom is, már 23 vagyok. És – bár augusztusban csak négyszer voltam edzeni, most újult erővel vágtam neki újra. Folyamatos hasizomláz, ami addig súlyosbodott, hogy köhögni meg nevetni már szinte egyáltalán nem merek:)

Na ennyi. A következő egy kicsit összeszedettebb lesz, ígérem.