Posts Tagged ‘eb’

• It’s not real!

  Date: 2008.10.12 | Category: i need answer!, laugh! | Response: 2

  Régen jártam arra, pedig gyerekkorom 6 éve köt oda. Ez van, változnak az idők. Ma ismét arra vitt utam. Álldogálok egy buszmegálló mögött, jobbra nézek. Látok valamit. Elfordulok. Leesik, hogy mit láttam. Visszanézek, szemdörzsölés, nem tévedtem. Ez miiiiiiiiiiiiiiiiiiiii?:O

  

• Meglett (102-109)

  Date: 2008.06.16 | Category: it's my life!, mixed! | Response: 0

  T-24 2008. június 8. vasárnap [102] – T-17 2008. június 15. vasárnap [109] Meglett.

  Már nem írom le a szokásos szöveget arról, hogy miért nem írtam, mostanra már teljesen elment a kedvem a naplóírástól:) De… tavaly nyáron, amikor még az utazási irodás gyakorlatomat töltöttem, elloptam egy számomra teljesen idegen srác naplóját, aki hat hónapig volt egy hajón, mert ugye először én is hajóra akartam menni. Az elején naponta leírt mindent, kb. azt is, hogy hogyan fogta meg a tányérokat, hány kg-mal nyomott fekve a konditeremben esténként, miként lett személyi edző és milyen programokat tartott, hogy hol milyen zenére táncoltak, mindent. Aztán folyamatosan egyre ritkábban születtek az újabb történetek, míg végül azelőtt befejeződött a napló, hogy hazajött volna. Én – igaz, csak a saját négy hónapommal – de elég jól bírom eddig, most már biztos vagyok benne, hogy meglesz végig a napló, már biztos vagyok benne, hogy ez alapján a file alapján mindenre emlékezni fogok majd.

  Akkor vegyük sorra ennek a hétnek a nem szokványos eseményeit:

  Vasárnap megkaptuk az új beosztást (ugye, milyen meglepő?:P): H: fél szabadnap; K: P/A, Sz: szabadnap, Cs: P/A, P: P/A, Sz: Buffe 2, V: P/A. Ide kapcsolódik, hogy szombaton (14-én) este Mogyi mondott valami olyat, hogy „ugye tudod, hogy holnap büfében leszel?!”. Mondtam, hogy nem, a beosztás szerint P/A – igen, mert nem cseréltem még le. Amikor végeztem a reggeli büfé előkészítésével, bementem az irodába, hogy kiderítsem, mi a tök van, mert a beosztásban még semmi változás. Már csak Grigori volt ott, ő azt mondta, hogy Dávid büfé, Viktor P/A (Mivel Dávid kért vasárnapra még egy szabadnapot, de közben meggondolta magát). Vasárnap meg bemegyek, szólok Mogyinak, hogy nem vagyok rajta a beosztáson, melyik stationbe menjek. Csodálkozva nézett rám, és mondta, h büfé, a Dávidot meg hazaküldte, hogy ne szórakozzon vele… Úgyhogy ez a vasárnap két órával rövidebb volt munka szempontjából:) Legalább kialudtam magam:P
  Maradva továbbra is a beosztás-témánál: Ugye ma kaptunk egy újabb beosztást. Majd Orsi lefotózza nekem, de amikor leléptem, a számítógépben vetettem rá egy pillantást. Két szabadnapom van (H és V), kedden, szerdán, pénteken és szombaton pedig büfében vagyok (Nem tudom, mikor melyikben), csütörtökön pedig egyetlen alkalommal pincérként, P/A-ban, ami nem is gáz, mert látva ma mekkora rohanás és szenvedés volt, jó nekem a laza büfé:)

  Volt egy olyan nap a héten (Nem nagyon emlékszem, hogy melyik), amikor is mindent összetörtem, kis híján a bokámat is. Reggel kezdtem egy tányérral a stationben, ami mint a filmekben, kicsúszott a kezemből, aztán egy kicsit megállt a station szélén, majd a lábammal tartottam picit, végül a földre esett és kettétört. Aztán jött egy csésze, majd mikor Mogyi is épp az én stationömben segített, elejtettem kb. mindent, ami a kezemben volt, és csak álltam és néztem bután. Akkor kérdezte, hogy drogozok-e vagy épp részeg vagyok, de sajnos semmi nem szólt a mentségemre. Ebéd előtt húztam a kancsókkal teli trolit, és nekihúztam a sarkamnak, aminek következtében megugrott a troli, és egy bor a földön landolt, a sarkam meg annyira fájt, hogy több napig:) A nap csúcspontja pedig az volt, amikor este terítettünk reggelihez, és egy csészét ráejtettem a csészealjra, így mindkettő atomjaira hullott:). Hát, erre a napra nem vagyok büszke:) Bár mindegyiknél nevettem – kivéve a sarkamnál.

  Az estéinket most diszkó helyett a Dreamben töltjük, ahol végigizguljuk az EB-n naponta a második meccs második félidejének a második felét, mert általában akkorra érünk haza. Az egyik alkalommal hazafelé elkapott minket az eső, hideg lett eléggé, és aztán meg egész éjszaka zuhogott, hangosan kopogva a szomszéd ház tetején. Nézve az eddigi meccseket az egyértelmű favoritunk a végső győzelemre Hollandia csapata.

  Aztán életemben először voltam Lidlben vásárolni. Hát, ugyanolyan szar raklapos áruház, mint a Penny Market, nem lehet szinte semmi normális márkás cuccot kapni… Azért vettünk pár kaját, felvágottat, ilyesmit, és találtam egy nagy zacskónyi kis zacskós gumicukrot, amit nem tudtam otthagyni. Amikor kiborítottam az ágyamra, ami tele lett gumicukorral, Orsi azt mondta, hogy olyan vagyok, mint egy kisgyerek… Imádom a gumicukrot:)

  Timoval dolgoztam együtt múlthét vasárnap (ez túlzás… az én stationömben segített sokat, úgyhogy érdekes dolgokat mondott).
  A terítőnek mindig feszesnek kell lenni az asztalon, mint a farkadon a bőr, amikor készen áll a dugásra:) Aztán, amikor már a harmadik terítőt igazította meg utánam, mondtam, hogy sorry, ez van, az én farkamon ilyen a bőr. Erre ő: akkor az egy rossz farok:P
  Egy asztalhoz két irányból tök egyszerre érkeztünk meg terítőt cserélni, erre mondta, hogy tök ugyanúgy gondolkozunk, úgyhogy belőled is F&B menedzser lesz egyszer:) Mondtam neki, hogy annál többre akarom vinni, de azért köszi:)

  A végére hagytam a legizgalmasabb történetet, ami szerdán esett meg. Ugye szabadnapom volt, úgyhogy ráparancsoltam a lusta énemre, hogy márpedig muszáj bemásznom a TBkonzulhoz Szalonikibe. Hajnalban kelés, telefon, hogy ott vannak-e, és amikor megjött a megerősítés, gyors séta a buszhoz, buszozás a városba, majd taxi, Frangon street. Megérkeztem, megtaláltam a keresett 3-as számot, bementem, de sehol egy ismerős magyar nyelvű felirat, úgyhogy érdeklődtem. Egy hölgy beszélt angolul, és mondta, hogy nem tudja, hol a konzulátus, de ebben az épületben biztos nincs. Hittem neki (attól függetlenül, hogy a lányok útikönyvében olvastunk arról, hogy a görögök rendkívül segítőkészek, de sokszor fogalmuk sincs arról, amit kérdezünk, mégis útba igazítanak:P), úgyhogy sarkon fordultam, és hívtam a konzulátust, hogy hol a rákban vannak. Megnyugtatott, hogy jó helyen járok, menjek fel az ötödikre, és ott fog várni. És tényleg, az ötödiken az egyik ajtón rajta van a magyar címer, és a tiszteletbeli konzulátus felirat. Bementem, egy órán keresztül papírokat töltögettem, majd végeztem és eljöhettem.
  Délután strand, majd netezés Ferivel a menny nevű helyen:) Aztán hazajöttünk, és elkezdtünk nagytakarítást csinálni így, több, mint 2 hónap után a 10 nm-es kis lakásunkban:) Aztán, amikor az ágy alatt is elkezdtem takarítani, mondtam Ferinek, hogy milyen szar lenne, ha megtalálnám az útlevelem. Szedtem ki a zacskókat sorban, és nem egész egy perccel később egy kis füzetet vettem észre az ágy alatt, a falnál. Nem esett le, hogy mi az, aztán elkezdtem káromkodni, mert nem kis füzet volt, hanem bizony az útlevelem, és alatta meg az egész pénztárcám, amit nem elloptak. Elmeséltem pár embernek a dolgot, aztán nem csodálkoztam, hogy másnap mindenki malakázott engem:)
  Másnap hívtam a nagykövetséget, hogy akkor ne csináljanak még egy útlevelet, mert meglett, de mondták, hogy ha bejelentettem a rendőrségen, akkor újat kell csináltatni. Mindegy, max. még egyszer bemegyek majd Szalonikibe.

  Hát, röviden ennyi történt a héten. Még 9 napot kell dolgoznom az étteremben, aztán még 6 nap pihenés, meg a két szabadnapom, összesen 17 nap, és megyek haza!

• Igy nezunk EB-t mi – kepek javitva

  Date: 2008.06.11 | Category: be up-to-date!, gay! | Response: 2

  Ez most nagyon buzis lesz, de a tegnapi sved-gorog meccs alatt (ami a dream tulaja szerint katasztrofa volt:D 2-0) nem hivatalosan megvalasztottam a fociEB szepet.

  

  O Markus Rosenberg, a sved nemzeti huszonharom 22-es szamu jatekosa:

  

  25 eves, 183 centi magas, es o is szeptemberi gyerok, mint en:P

  

• újabb vendégpanasz rám; Toma születésnap, Viktor névnap, meeting; semmi; Úristen – itt maradok örökre?!; Mi más – Thessaloniki; B E J E L E N T É S; egy változatos nap; Megyek-maradok/mennek-maradnak; Szabadnap – nem Thessaloniki

  Date: 2008.05.22 | Category: it's my life!, mixed! | Response: 1

  T-53 2008. május 11. vasárnap [74] újabb vendégpanasz rám

  Reggeli közben szólt Jelena, az egyik hostess, akivel pincérként együtt dolgoztam még az elején, hogy érkezett rám egy újabb vendégpanasz. Rögtön megkerestem Mogyit, és kérdeztem, hogy mi a tök van… Kb. fél órán keresztül mondta, hogy egy vendég panaszkodott az utazási referensnek [ő meg a Mogyinak], hogy nem voltam elég udvarias, és nem mosolyogtam. Fogalmam sincs, ki lehetett, mert minden asztalhoz úgy megyek oda – mosolyogva!!! – hogy „jó napot kívánok! Hogy vannak ma? Hozhatok valamit inni?” és a végén mindig megkérdezem, hogy milyennek találták az ebédet. És ezt végig mosolyogva. Szóval passz:S És kicsit rosszul esik, hogy mindig csak a rosszat kapom vissza felülről, mert a jó az alap.

  Délután fél szabadnapom volt, egy órát bent maradtam netezni a hotelben, utána hazajöttem, megnéztem sok amazingrace-t, fürödtem, és aludtam/pihentem sokat.

  T-52 2008. május 12. hétfő [75] Toma születésnap, Viktor névnap, meeting

  Ma délelőtt döbbenten vettem észre valamit, mégpedig azt, ahogy Julia, „this small thing” terít az étteremben, amikor vendégek vannak. Történt ebédkor, hogy új set upra volt szükség, mert már ültek a vendégek az asztalnál. Akkor odatopogott, lerakta a szomszéd asztalra a tálcát, és egyesével átpakolta az evőeszközöket, és mihez terített? Hát nem reggelihez?:P

  Délután [vagyis este] együtt akartunk visszamenni busszal a hotelbe, ami késett vagy tíz percet, ezért mi is késtünk. Míg átöltöztem, bejöttek ők is a fiúöltözőbe, és kifejtették [Tina, Gill, Romana], hogy szerintük és a General Manager szerint is én vagyok a legjobb pincér itt:) Utána együtt odamentünk Timoshoz [F&B manager], hogy nem nagyon érdekel minket, hogy hogyan, csak oldja meg, hogy megkapjuk a heti két szabadnapunkat, amit már 60x napja ígérgetnek nekünk. Erre az volt a válasza, hogy lesz egy meeting este 11-kor, szóljunk akkor Mogyinak, hogy nekünk bizony kell a heti két nap.

  Az esti meeting szokásos asztalcsapkodással és a tiszteletről való papolással kezdődött – mert az új pincérek felhívták az iskoláikat, és elkezdtek panaszkodni, hogy a hotel baszik a szerződésre. Mondta, hogy nem gáz, hogy egyedül ő lesz pincérként az étteremben, mondjuk meg, ki akar 2-3-4-5 szabadnapot, és jövő héten megadja. Azon kívül még szóba került, hogy az utóbbi kérdőívekben 13 db nullás, és 7 db 5 pontos volt, ami katasztrófa. Ja, meg mindenki előtt elordította, hogy már KÉTSZER panaszkodtak rám a vendégek, szóval húzzam meg magam…

  Aztán rohanás haza, gyors beszélgetés a lányokkal a meetingről, aztán Toma születésnapi buli a szomszéd szobában – rengeteg emberrel [és a névnapomról is megemlékeztünk:)]. Iszogattunk, beszélgettünk, közben Feri – csöppet sem csendesen – berúgott mellettünk:) Ezt abból vettük észre, hogy egy bizonyos pont után hangosan röhögött mindenen:P Aztán végighányta az éjszakát…

  T-51 2008. május 13. kedd [76] semmi

  Mai napról röviden: az étkezések nagyon könnyűek voltak, minden terítéssel hamar végeztünk, és az esti hazabuszt is rohanás nélkül elértük. Utána átmentem a 102-es szobába, Tinához és Romanához, és beszélgettünk az élet dolgairól kb. 1 órát, aztán csicsi. Lépa Ziza Slovenska.

  T-50 2008. május 14. szerda [77]

  Este az étteremben olyan hajtás volt, mint eddig, 77 nap alatt még egyszer sem. A második legjobb pincérrel, Tinával voltam a hatosban, de kirohantuk a belünket, nem mosolyogtunk, nem beszélgettünk, mindenki tudta a dolgát, de halál volt. A végén meg szokás szerint egy jó szót sem kaptunk…

  Az új daily cleaning feladatsorból én azt nyertem meg, hogy polishold el az összes juice glasst. Kb. végeztem a felével 11:10-ig, amikor is mindenki lelépett, de mivel az én stationöm még üres volt evőeszközökből, ott kellett maradnom polisholni. Az már kicsit bosszantó volt, amikor az utolsó supervisor is elköszönt:S

  De a nap legjobb része: Egy vendég azt mondta, hogy én vagyok itt a legjobb és legkedvesebb pincér, ezért szeretne úgy borravalót adni nekem, hogy azt senkivel ne kelljen megosztanom, de problémám se származzon belőle, és hogyan tudja ezt megoldani:) Ez után persze végigmosolyogtam az estét:) Najó, nem, csak egy picit, de azt fültől fülig mosollyal:)

  T.49 2008. május 15. csütörtök [78] Úristen – itt maradok örökre?!

  Ma nagyon sok minden történt:

  Reggel megdöbbenve vettem tudomásul, hogy az útlevelem és a pénztárcám szőrén-szálán eltűnt… Kerestem mindenhol, gatyákban, táskákban, ágyban, ágy alatt, szekrényekben – és bizony sehol. Fasza. Reggel munka, megnéztem az irodában, a szekrényemben, a buszon – sehol. Munka után a dreamben [emlékeim szerint ott használtam utoljára], ott sem volt.

  Aztán Csiklóssal átkutattuk a szobám még egyszer: semmi. Akkor elkezdtük kutatni a helyi magyar követség telefonszámát, amihez végül a magyarországi görög követségen keresztül sikerült is hozzájutni. Ők már zárva voltak, de sürgős esetre megadtak egy ügyeleti telefonszámot. Én az enyémet sürgős esetnek ítéltem meg, úgyhogy hívtam azt, ahol egy kedves nő megadta a nagykövet közvetlen számát:P Ő tájékoztatott, hogy rendőrség, aztán a thessalonikii tiszteletbeli konzul [aki csak angolul beszél], ők elküldik az igényemet Athénba, ott kiállítanak egy ideiglenes útlevelet, azt visszaküldik Thessalonikibe, és megkapom, és mehetek haza. Ami jó hír, mert délután végig azzal poénkodtam, hogy itt maradok örökre. Különben mindenki meglepődött, hogy miért viselem nevetve a dolgot.

  Anyuval közben letiltattam a bankkártyám, még senki nem használta szerencsére. Közben meg beszélt Pill Orsival, és ő mondta, hogy elég 600 órát dolgozni, akkor is megvan a gyakorlat. Folyamatosan számolom, ennek a hétnek a végén már 664,5-nél fogok járni, amin Orsi jót mulattott, hogy hogyan van meg már két hónap alatt… Hát úgy, Kedves Tanárnő, hogy nem 40, hanem 60-70 órát dolgozom hetente… Tehát hivatalosan is megcsináltam:P

  Este megkértem Paschalist, hogy a következő napok egyikén jöjjön el velem a rendőrsége, hogy megcsináltassunk egy jegyzőkönyvet, mert útlevél nélkül nem tudok hazamenni. Ekkor neki is eszébe jutott a hatalmas ötlet: maradjak itt:)

  Különben megbeszéltem mindenkivel, aki fontos: június elején hazamegyek. És ez már tuti. Szombaton szólok a Mogyinak. Holnap szabadnap, mi más – Thessaloniki, és kis netezés este.

  T-48 2008. május 16. péntek [79] Mi más – Thessaloniki

  Reggel 7-kor keltem, mert – nagyon azon kattogtam, hogy vééégre hazamehetek. Aztán ezen rágódtam 8-ig, amikor vissza tudtam aludni. A következő kelés 10:30 körül következett be, amikor is „kedves” szomszédunk csutkára felcsavarva hallgatta a vadi új hangcuccát. Amikor meg kimentem megkérni, hogy ’be tudnád csukni az ajtód, kérlek’, a válasz az volt, hogy nem. Great. Nem baj, már csak két hét.

  Úgy volt, hogy Tinával és Ferivel megyek, de mivel Tina este berúgott és hányt, ő úgy döntött ma reggel, hogy inkább kimarad a buliból. Céges busszal elmentünk a hotelig, onnan meg sétáltunk a buszállomásra, és nemzetközi diák híján teljes árú jeggyel a zsebünkben, sós palacsintával a kezünkben vártunk a buszra, ami hamarosan meg is jött. Én végig olvastam, Feri nintendozott, amit csak akkor szakítottunk meg mindketten, amikor megmutattam neki a templomboltot az út mellett. Nem tévedés, sok templom van kiállítva eladásra, mint mondjuk egy dísznövény-kereskedésben a növények:P

  Az ottani buszállomáson rögtön lerohantak minket a taxisofőrök. Be is szálltunk az egyikhez, aki konkrétan meg volt sértődve, amikor meg mertük mondani, hogy a Kamarába szeretnénk menni. Ott sétálgattunk keresztbe kasul az utcákon, mert minden sarkon megláttam egy boltot, ahova be akarok menni. Pénztárcát kerestünk – pótlandó az elveszettet, azon kívül végül még egy övet vettem, immár a negyediket Görögországban:P És persze ittam facsart narancslevet a starbucksban, ettünk mekiben és fagyiztunk a cosmosban.

  Aztán még neteztünk két órát Moudaniaban, vártunk fél órát egy taxira, és azóta itthon vagyunk.

  Aztán megjött Cosmin. Üvölt a zene. Kimentem pisilni, megálltam váltani két szót Luciannal, erre Cosmin rám szólt, hogy menjek be a szobámba, amikor nem mozdultam, csak néztem rá, akkor meg belém rúgott…. Egy igazi címeres faszkalap. Ő elég sokat nyom mérlegen a hazamenetel oldalán…

  T-47 2008. május 17. szombat [80] B E J E L E N T É S

  Ma jött el a nagy nap – szóltam Mogyinak, hogy én márpedig haza megyek a hónap végén. Erre egy közel másfél órás meetinget tartott nekem ebédeltetés közben, amikor elmondta a már jól ismert storyikat, meg a rizsát, hogy az én érdekemben maradjak… De másfél óra alatt sem sikerült megváltoztatnia a véleményem, viszont legalább az ebédeltetés nagy részéről lemaradtam – és kaptam 1 nap gondolkodási időt. Amikor a többiek nagy örömére kimentem az étterembe, rögtön le is küldtek a tavernába, hogy segítsem ott az ebédeltetést. Kb. 15 percig asztalleszedés, utána polisholás, majd eljött a fél 3 – irány haza.

  Délután még annyi történt, hogy tök sokan összejöttünk a dreamben. Csomó pincér, hostess, supervisor – jó kis móka volt.

  És csak most, naplóíráskor jut eszembe – ma újabb kerek napot, a nyolcvanadikat hagytam magam mögött.

  T-46 HELYETT T-tizenpár:) 2008. május 18. vasárnap [81] egy változatos nap

  Ma délelőtt bementem Mogyihoz, és szóltam neki, hogy végiggondoltam minden nézőpontból a dolgot, de nem változtatom meg, amit mondtam: mennék haza továbbra is. Délután – miután vártam a tűző napon nagyseggűre majd’ fél órát – elmentem vele a rendőrségre, ahol azt mondták, hogy jöjjünk vissza fél óra múlva [ami legalább 40 perc:)]. A fennmaradó időben nagyseggű lakásán játszottunk a tegnap megismert, Artur nevű kutyával, aki egy pötty eb, és nagyon aranyos. Amikor visszamentünk, még várni kellett, majd megjött a nő, aki azt mondta, hogy csak akkor tudom bejelenteni a papírjaim eltűnését, ha tudom minden papíromnak a számát, úgyhogy menjek vissza majd ezekkel az információkkal. Ez után nagyseggű még hazavitt, ahonnan rövid pihenés után bementem a szállodába lopni egy kis wifit:)

  Majd netezés után munka. Alapból hárman voltunk a hatos stationbe beosztva, majd egy idő után hozzánk tették Gillt is az ilyen piszkos feladatokra [tányérleszedés, nagy poharas tálca bevitele a konyhába, evőeszközök, szemét bevitele, terítés], aztán gyantást is, és végig velünk volt egy supervisor is segíteni, és mégis rohanás volt, csak azt nem értették meg, hogy azért, mert már annyian voltunk, hogy egymást akadályoztuk. Aztán Mogyi beküldött inni, hogy pihenjek kicsit – erre sem volt még példa eddig.

  Gyantás hivatalosan ugyan ma még a büfében volt, de holnaptól service, ezért már most is berakták segíteni. Beával volt szerencsém végignézni, ahogy kivitt egy rendelést: Lerakott az asztalra egy pohár rosét és egy kancsó vörösbort meg egy kancsó vizet – és odajött a stationbe, megkérdezni, hogy mit rontott el. Hát ő – semmit, csak vigyél ki poharakat a vörösborhoz:) Kivitte, és – ekkor már Bea mögé bújva röhögtem – letette úgy az asztalra, hogy nem a pohár talpát fogta, hanem teljes tenyérrel a felső részét. Na, amikor meglátta, hogy rajta nevetünk, úgy besértődött, hogy át is ment egy másik stationbe segíteni:)

  Ez után jött Mogyi értem, és nagyseggűvel hármasban rohantunk fel a Helios bárba, közben meg mondta, hogy mi vagyunk a vészhelyzetben bevetendő szuperkommandó. Mivel a szokásos heti színházi előadás volt, rengeteg ember várt ott italra, és a srác, aki egyedül volt oda beosztva, finoman szólva nem bírta az iramot. Szóval beálltunk segíteni. Nagyseggű gyártotta ezerrel a piákat, én meg a nem a pultnál állóknak szolgáltam fel a rendeléseiket, és gyűjtöttem a koszos poharakat. Jó kis móka volt, legalább még egy kis változatosság.

  Végül este megkaptuk az új beosztást, ami kiborítóan – a megígért kettővel szemben – megint csak 1 szabadnapot tartogat mindenkinek… [H: büfé2 {9-14:30; 19-22:30}; K: szabadnap; Sz: P/A {8-13:30; 18:30-22:00}; Cs: P/A {8-13:30; 18:30-22:00}; P: büfé1 {07:30-12:30; 17:00-21:00}; Sz: P/A {9-14:30; 19-22:30}; V: A {13:30-22:30}]

  T-45 2008. május 19. hétfő [82] Megyek-maradok/mennek-maradnak

  Ma ebéd helyett megint meetinggeltem – ma Timo, Mogyi és Grigori voltak jelen. Timo nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem szakíthatom meg a szerződésem. Meg különben is, ha hazamegyek, nem írják alá a papírom, amit le kell adnom a suliban, és az nem indok, hogy letelt a 600 óra, úgyhogy mondjam meg, miért akarok haza menni. Mondtam, hogy vannak személyes problémáim is, de ez sem volt nekik elég. Aztán Mogyival kettesben maradtam, és „barátként” elmondta, hogy ha most itt maradok még erre a pár hétre, bebizonyítom mindenkinek, hogy erős vagyok és mindenre képes leszek ez után. Ha hazamegyek, azzal meg csak azt érem el, hogy a mostani jó véleményük helyére az az egy infó kerül rólam, hogy felbontottam a szerződésem, és ha felhívja majd őket egy leendő munkaadóm, akkor csak ezt fogják mondani rólam. Szerintem nem is kell mondani, hogy mennyire idegesen, minden mosoly nélkül, sírás közeli hangulatban tologattam a tányérokkal teli trolit az étteremben – merthogy büfében voltam, ha ezt nem mondtam volna:)

  Ma délután Grigorival mentem a rendőrségre, ahol most azt mondták, hogy 1 óra múlva menjek vissza. De kiderült, hogy beszélnek angolul, úgyhogy Grigori megadta nagyseggű és a hotel számát, ha mégis nyelvi problémám lenne, és elköszönt, én meg kerestem egy közeli netkávézót, hogy el tudjam valahogy ütni az időt. Egy órával később visszamentem, és a csávó mondta, hogy még nincs itt, akit várok. Kikönyörögtem, hogy hívja fel, hogy megtudjam, mikorra jön vissza – este 10 után jöjjek. Mondtam, hogy köszönöm, nem, majd akkor holnap délelőtt. A rendőrség Moudania másik végén van, úgyhogy egy jó 45 perces sétával értem haza – zene nélkül, mert elfelejtettem visszarakni a memóriakártyát a telefonomba. Egy ideig próbálkoztam ugyan görög rádiót hallgatni, de ettől hamar elment a kedvem:P

  Este 18:43-kor vártam a két perccel későbbi buszra az apartman előtt, amikor is csörgött a telefonom. Ismeretlen görög szám. „Haló [én]”; „Viktor?”; „Igen”; „őőő I am Cosmin blablabla”. Igen, Cosmin, a szobatársam. Most kedd este van, de máig nem tudom, honnan a tökömből tudja a számom, ugyanis végigkérdezgettem mindenkit, aki tudja, és senki nem adta meg neki. Mondta, hogy beszélni akar velem, menjek a szállodában a bár személyzeti bejáratához, ha ugye tudom, hol van. Végigizgultam a pár perces busz utat, és odabaktattam a megbeszélt helyre. Beköszöntem, jött is Cosmin. Kérdezte, hogy tudom-e, mi történt. A legőszintébben feleltem, hogy nem. Akkor beszámolt róla. [Mivel Feri szólt Juliának, a F.O. menedzsernek, ő meg Timonak] Timo elővette őket, hogy mi az, hogy hajnali háromkor felébresztenek minket, hogy miért hagytunk tusfürdőt a fürdőszobában, üvöltve hallgatnak zenét, rugdalnak és terrorizálnak minket [Timohoz már kis túlzásokkal jutott el a történet]. Igazából csak annyit akart tudni, hogy én mondtam-e el a főnököknek, és hogy este 11 körül beszéljük meg a dolgokat a szobában.

  Vacsora közben trolira voltam beosztva, amit tök lelkesen csináltam – mivel nem volt más feladatom, amit e miatt hanyagolnom kellett, és szerintem elég jól pörögtem, egy station sem volt olyan, hogy tele lett volna piszkos cuccokkal. Közben azt is megtudtam, hogy a főnökök válaszút elé állították a szobatársaim: vagy költöznek vissza a szállodába egy itteni staff szobába, vagy mennek haza:P Aztán visszatérve a szállásra Bea már azzal várt, hogy mégsem költöznek, mert megmondták Timonak, hogy ha vissza kell költözniük a szállodába úgy, hogy minden más stafftag itt lakik Dionisiousban, akkor ők hazamennek, mert ez így nem fair… Mivel este Cosmin diszkóba ment, elmaradt a meeting, ami miatt Feri pl. rettegett visszajönni a szobába:P

  Este, mivel holnap szabadnap, felmentem a lengyel kollégákhoz kicsit metaxázni:P Tök jól elbeszélgettem velük, és nagyokat röhögtünk. Egykor jöttem el lefeküdni – vagyis filmezni, de Feri már aludt… Gondolkoztam, és elkezdett érlelődni a gondolat, hogy maradok.

  T-44 2008. május 20. kedd [83] Szabadnap – nem Thessaloniki

  Ma 11-ig aludtam, majd elkészültem, vártam a deles buszt. A nyitott erkélyajtómon át benézett Cosmin, és kérdezte, hogy van-e egy kis időm beszélgetni, mert be kéne pótolni az elmaradt meetinget. Elmondta, hogy szerinte Orsi szólt a menedzsereknek, mert kölcsönösen nem kedvelik egymást, meg hogy ő igazából két dolgot vár el, hogy együtt tudjunk élni: mindenki takarítson maga után, és senki ne jöjjön be kopogás nélkül az apartmanba. Továbbá elmondta azt is, hogy a menedzserek szerint ő az indoka annak, hogy én haza akarok menni, és ha ez valóban így van, akkor haza megy ő. Mondtam, hogy bizonyára ők is közrejátszanak a menni szándékozásomban, de akkor is csak 1-2% erejéig. Továbbá mondtam azt is, hogy mi meg azt várjuk el, hogy ha aludni akarunk, akkor ne az legyen a válasz, hogy nem halkítja le a zenét, nem csukja be az ajtót, meg hasonlók. Aztán kezet ráztunk, és mindenki folytatta a készülődést. Én azért akartam mindenképpen elérni a buszt, mert a rendőr bácsi azt mondta tegnap, hogy reggel 9-10 körül menjek:D:D:D Sétáltam a hotelből, így fél 1 körül érkeztem meg a kapitányságra.

  Találtam valakit, aki beszél angolul, vázoltam neki a problémám, amire az volt a válasza, hogy itt ez a telefonszám, őt és őt kell keresnem, hívjam fel, és utána jöjjek vissza este 10:30-kor. Ekkor elkezdtem hisztizni, hogy most vagyok itt harmadszor, dolgozom és nem nyaralok, úgyhogy jó lenne, ha történne már végre valami, erre 45 perc után nagy nehezen nekiláttunk a papírok kitöltésének. Az is eltartott még fél óráig, hogy megértessem vele angolul, hogy mi az a személyi, a tajkártya, az európai egészségbiztosítási kártya, meg úgy egyáltalán, az összes papírom, amit elloptak, végül az is, hogy kikönyörögjem, írja bele a rohadt jegyzőkönyvbe, hogy nem elhagytam, hanem ellopták.

  Utána beültem netezni a tegnapi helyre, majd – ma már zenével – séta vissza a szállásra. Itt először Beáéknál meséltem el, hogy mi történt a rendőrségen, aztán a Tináéknál, aztán mentünk dreambe kajolni. És sorban mondtam mindenkinek, hogy maradok. Feri meg mondta, hogy Julia [ő a Feri főnöke egyébként] nem hagyja annyiban a dolgot, hogy nem költöznek, „engem nem érdekel a Timo, mármedig kötözni fognak”. Kíváncsian várom a folytatást. A Dreamben egy igazán vicces momentum volt: Gyantás ezt mondta Beának: „Azt vágom, hogy a fejed kisebb, mint a segged, de azért próbálj gondolkozni”:D:D

  Hat körül értem haza a szállásra, naplóírás, egy kis amazingrace, két óra alvás, most 10 óra van, várom a többieket, hogy ehessek vmit:)

• dayz [wiko.freeblog.hu-ról]

  Date: 2007.08.16 | Category: mixed! | Response: 2

  Hm írtam a bejegyzést. Leírtam az utolsó mondatod, közelítem az egeret a ‘ment és bezár’ gomb felé, erre nem meghal az egész firefos?:S Nem nagyon szeretek káromkodni, de ez a dolog pöttyet felbosszantott, és kieresztettem a gőzt:) Most meg jöhet az agyalás, hogy miről is akartam írni, amikor az előbb már olyan szépen összeszedtem:D

  Elment Tinki. Vagyis nem magától persze, hanem hazavittem. (Ott volt ugye Sebastian gazdi is, jó volt látni. Meg picit hozzábújni:$) Tuti hiányozni fog. Napok óta (két napja) ő volt az egyetlen dolog, ami miatt kimozdultam itthonról. Most meg lehet takarítani. Kb a fél kutya itt maradt elhullajtott szőr formájában, továbbá szegény eb most menstruál (tüzelésnek mondják a szaknyelvben;P), úgyhogy a vérmaradványokkal is kell vmit kezdenem. Sebaj, majd holnap is mosok, főleg ágyneműket. Mert ugye ebusz ágyban alvós kutya, így ott is minden véres lett. Merthogy ma is mostam különben:) És amíg ment a gép, kb egy hónap után újra leültem tv-t nézni. Én nem hiszek az ilyen dolgokban, de olyat láttam, ami megijesztett. Hétfőre már készlett a HIV-tesztem eredménye, de a szigetes meló (ide még visszatérek) miatt csak ma tudtam elmenni érte. És a tévében pont a magyarországi HIV-fertőzöttség megugrásáról szóló beszélgetés ment. Hát mit ne mondjak, okozott pár nyugtalan órát. De szerencsére negatív lett, így a HIVpánikos srác is megnyugothatott, no meg persze én is.

  Szóval szigetes munka: vége van. És – már szinte meg sem lepődök, de azért ez mindig jól esik – megdícsért a megrendelő, sőt, mi több, ajándékot is hozott: olyan szigetes passtartót, amit csak a kivételezettek kaptak alapból, meg már a sziget irodán is elfogyott. Nem tudom, honnan szerezte, de tökre meghatott a dolog. Meg kaptunk kéteringjegyet is, mi ketten, Csillával, a road lánnyal. De arról inkább nem mesélek, mert nagyon szar volt a kaja:D Holnap meg holnapután lesz az utolsó két nap az utazási irodában. Talán kicsit hiányozni is fog, főleg két lány, tőlünk a Marcsi, szembekonkurenciától meg viccesmeghajlós Timi. Amire viszont kíváncsi vagyok, hogy milyen értékelést fog írni rólam irodavezető asszonynéni. Még egy jó dolog munkával kapcsolatban: Ha minden jól megy, (és nem akarom elkiabálni), de lehet, hogy összejön végre álmaim bálja, és mehetek dolgozni Ákos koncertre.

  És amiről még mindenképp akartam szólni: Van egy srác. Kb. két hete beszélgetek vele. Minden nap, órákat. És még sosem éreztem azt, hogy ne lenne miről beszélni. Inkább azt érzem, hogy mindig ezer dolog van, és sosem fog abba maradni. Sosem találkoztam vele. Sőt, még képet sem láttam róla. De ő az első ember, akinél teljesen irreleváns, hogy hogy is néz ki, érzem, hogy kell nekem. Ő kell. De talán sosem lesz az enyém. Talán csak álom?!:S Váááá. És talán jól van ez így. *sírás*

• eső [wiko.freeblog.hu-ról]

  Date: 2007.08.12 | Category: mixed! | Response: 0

  Jellemző… ma szinte csak szabadtéren van dolgom (értsd, kutyasétáltatás, meló, miegymás), és szakad az eső:S Sőt, mindennek tetejébe az eb még be is pisilt (csütörtök óta van nálam megint, és ma először:( ) Ide látom, hogy ez egy szar nap lesz:(

• Színház [testor.blogol.hu-ról]

  Date: 2007.07.19 | Category: be up-to-date!, testőr.blogol | Response: 0

  Hát alapvetően a színházról fog szólni a bejegyzés, de azért vannak dolgok, amiről mindenképp szólni akarok előtte:) Pl. Hogy kurva meleg van:S Eskü csak légkondival bírom… nemtom mi lesz holnap, amikor hosszú idő után végre malos munka megint. De hát szabadtéren vááávááávááá:) Ma az irodában… vááá nagyon kemény volt: átmentem beszélgetni a szomszéd utazási irodába (ott valahogy nekem sokkal jobbnak tűnik a hangulat) és elkezdtünk borozgatni (még mindig marja a gyomrom:S pedig finom bor volt):) Apropó iroda: Jómúltkor, mikor még esett az eső, olyat láttam, amiról megint csak akartam írni párszor:) kár hogy nem jutott eszembe lefotózni… az iroda bejárata előtt elkerekezett egy zenész… Mondom: kerékpáron ült, esernyő a kézben, hátán meg egy baszomnagy hegedű:D (Biztos valami nagybőgő volt, vagy ilyesmi). Hát eskü szólni nem bírtam… Itt volt az eb nálam megint:) Aranyos volt, meg minden, de valamitől bedepizett:S És a nap nagy részét az ágy alatt töltötte. Próbáltam játszogatni vele, meg ilyesmi, de semmi nem dobta fel:S Na mindegy, nemrég vitte el Sebastiangazdi, úgyhogy remélem visszatér belé az élet. (viszket a lábam:S)

  Szóval kedden voltam színházban. Hát szerintem a vámpírok bálja valami hihetetlen jó kis darab. Remélem mihamarabb kijön a cd, vagy valami kalózverzió, vagy akármi, mert nekem kellenek azok a dalok! Na ez volt a véleményem az egészről egyben, most haladjunk sorban a dolgokon, amik eszembe jutnak: A színház hát hogy is mondjam… Nincs valami látványos helyen… Egy kis utcából kell bekanyarodni egy mégkisebb térre. Furis, hogy valamikor ez volt a Nemzeti Színház ideiglenes helye… Bemenve ilyen tipikus művelődési ház feeling: Lekopott feliratok, kopott fa ajtók… És erre ráhúzták az előadás plakátjait… Érdekes összképe volt az egésznek. Kb olyan volt, mint amit mi a szociszabadtériszínpadból szoktunk csinálni a miss balaton idején:) Nem is tudtam elképzelni, hogyan fér be ide ez az előadás. A válasz: sehogy! Szünetben kimentünk sétálni, és láss csodát, egy nem kis díszlet a második felvonásból az utcán volt:) Innen tolták be, mert nem fért már el bent. Ami nem is csoda, mert Kentaur szinte minden jelenethez külön díszletet tervezett. Ilyen rajzfilmes vizualitással (mostanában sok ilyen jut eszembe:D) úgy képzelem az egészet, mintha így dagadni ki a színház oldala a sok-sok díszlettől, és egy kötéllel lenne összefogva, megakadályozandó az esetleges szétrobbanást:D A szereplők is nagyon jók! Krolock (Egyházi Géza) nagyon magas ember:D Furi, hogy a női főszereplő hogy eltörpült mellette:D (Őt Kovács Nikoletta játszotta, az ő hangja nem volt kiemelkedően jó:S A mély hangokat nagyon szépen énekelte, de magasnál inkább érthetetlen rikácsolásnak tűnt az egész:S) A profnak az összes dala nagyon vidám és nagyon bejövős volt. A csúcs mégis Alfred volt, akit Sánta László alakított. És rájöttem, hogy nekem nagyon bejönnek a göndörhajú fiúk;P Hűűűű aaannyi minden tetszett, napokig mesélhetném:) Tuti meg kell néznem még párszor!:D No, ennyi volt a mese mára;P

• Az orr [testor.blogol.hu-ról]

  Date: 2007.07.14 | Category: mixed!, testőr.blogol | Response: 0

  Ma van a sör névnapja, ez alkalomból kívánok sok boldogságot minden kedves Stella nevű lány (vagy fiú) ismerősömnek. Nálam vendégeskedik az Eb. Csak így, nagybetűvel. Az Eb. Sebastiannak vidéken kellett dolgoznia, ezért tök boldogan vállaltam be pár napra. Most is sétából jövök. Kb. egy órát szaladgáltunk, és büszkén állíthatom, hogy három nap alatt egyetlen egy kutyával találkoztunk, aki fel tudta venni vele a versenyt futásban… Hát nem ő volt az. Mármint ő, a képen:) Ő csak aaaaannyira viccesen néz ki, hogy muszáj megosztanom. Sába a neve, és gondolom lány. Nem túl aktív kutya, de hát ahogy kinéz… elkezdődik a feje, és csak egy haaatalmas orr az egész:) Tegnap több furis dolog is történt, ezeket fogom sorra venni. Először is bent az irodában… Sokszor-sokszor veszem fel a telefont, és hát amiket az emberek képesek mondani, az hihhetetlen:) Az egyik arról beszélt, hogy nekik jó egy kétágyas szoba is, mert “A nyolchetes bébit berakom egy dobozba és ott elvan, hát nem?”:) Ilyenkor én szakadok a röhögéstől. De egy másik fazon még ennél is keményebb volt: Ő egy görögországi apartmanházról beszélt, hogy oda akar menni, “mert azt legalább tudom, hogy ott angol wc van, és nem az a Jackie Chanesen izmolós zuhanytálca”. Ennél ütöttem már az asztalt, aztán elkezdett a biztosításról magyarázni, és amikor mondtam neki a Baleset Betegség és Poggyászbiztosítást, jött ez: “elég balasetbiztosítást, a pogggyászt leszarom, úgyis a felét ott veszem meg, hát nem? Elég a baleset, hogy ha beleülök egy tengeri sünbe, és feldagad a seggem, akkor legyen valami” Hát ez a srác teljesen kész volt:D Aztán elindultam hazafelé az irodából, és a moszkva tér metrostationön láttam két srácot. Na mondom, ezeket én ismerem. Egymástól függetlenül fent volt mindkettő az msnemen, és aztán egymásra leltek. Nem vettek észre, mögéjük áltam,és írtam az egyiknek egy sms-t, hogy szép pár vagytok… A másik meg észrevett. Azt hitte hogy én nem. És elkezdett elfutni:S Szánalmas volt:S Este színház, Jekyll és Hyde:) Tök régóta szerettem volna megnézni ezt a darabot, most eljött a nagy nap:) Normannal mentem, uhh, vele is tök rég találkoztam:S Fél órát késett, de így is kényelmesen, egy hosszú beszélgetős séta alatt beértünk a színpadra. A sor közepén ültünk, és természetesen mi érkeztünk utoljára:D A szünetben odajött az a srác, akinek írtam az sms-t:) Bocsánatot kért a barátja viselkedéséért, és megbeszéltük, hogy majd msnen értekezünk újra (mert közben letöröltük egymást). Élőben is kurvajól néz ki. Na mindegy, így jártam. Valahogy a foglalt pasik jönnek be mostanában. Meg persze van egy, ő nem foglalt, csak nagyon elfoglalt. Pedig kívül-belül olyan, akit magam mellett szeretnék tudni:S Csak hát ő szarik rám:’( Na mindegy, örökké magányos maradok…:S Az előadás: tényleg jó volt látni, kíváncsi voltam sok dologra. Jó volt hallani a jól ismert dalokat. Nekem tetszett az előadás, és bár voltak énekproblémák, meg hát a szöveg sem ment 100%osan, királyság volt:D hát, most hirtelen ennyit.

• Beégés [testor.blogol.hu-ról]

  Date: 2006.10.04 | Category: gay!, testőr.blogol | Response: 0

  Tegnap kedvesem barátainál voltunk este. Két tündéri lány, de mégis a legjobb az estében az volt, hogy vele lehettem:$ Megnéztük a megatáncot… hát, a zsűri haláli, viszont azok a szerencsétlenek, akik 0 tánctudással jelentkeztek… hát, szánalmasok:D Viszont jókat nevettünk néhány esetlen próbálkozáson.
  És igen, sikerült beégnem. Még életemben nem ettem tökmagot. Sőt, még életemben nem láttam senkit, aki tökmagot eszik. Picim barátainál viszont volt egy nagy tál. Megkóstoltam, elment… Megettem 3 nagy marokkal. Aztán kifejtettem, hogy nekem annyira azért nem jön be… És akkor felvilágosítottak, hogy… hm nemtom leírjam-e:S :D meg kell tisztítani az ehető részt a héjától:S:D Hát, lehet, hogy ezért volt furi:D De nem szóltak volna közben:(:) Igaz, mondták, hogy megfordult a fejükben, hogy hova teszem majd a sok szemetet, de aztán nem foglalkoztak vele. Vááááá elég égés volt:)
  Aztán szokás szerint kutyut sétáltattunk, majd alvás, megint Vele:D
  És ma is… nagyon hm s****tem:$  (majd neki elmondom mi van a * helyén:P) hm jah, reggel óta fáj a torkom. Tök szar érzés:S Alig tudok nyelni:(
  Ja, voltam ma stat gyakorlaton. Beültem, szokás szerint megebédeltem, majd beszélgettem a Nikivel. Tanár néninek feltűnt, hogy nem jegyzetelek, és megkérdezte, hogy miért járok be… tiszta naív… hát persze hogy a névsor miatt:D Aztán miután ezt a választ nem fogadta el, mondtam neki, hogy fáradt vagyok, erre Ő: ‘ja, az más. Persze, mindenkivel előfordul. Akkor csak ülj, és ne zavard a többieket’:D tiszta gyagya:D
  Ma született feleségek, aztán Garfield 2. Ja és ma vagyunk egy hetesek:D

• váááááá [testor.blogol.hu-ról]

  Date: 2006.10.03 | Category: gay!, mixed!, testőr.blogol | Response: 0

  Alig vagyok itthon:) Imádok vele lenni reggel, nap közben, este, éjszaka, és megint reggel… Ja hm:D meg akartam nézni vele a pingvinek vándorlását, de nem érdekelte, viszont kaptam tőle egy pingvint:D hát nem aranyos?:P Ja meg tegnap este kutyasétáltatás közben láttunk egy sünt:D Ma fodrász… holnap meg megint angol zh:D ja, tegnap meg infoII zh volt:D 5/5 pont, úgy, hogy eddig se előadáson, se gyakon nem voltam:D isten vagyok:P, de közel sem akkora, mint a Babám:D hm… ő most szegény suliban van… nélkülem:’( nembaj, este remélem látjuk egymást megint:D
  nah, megyek dolgomra, csak bejelentkeztem:P

• Munkák, kutyu, egyéb:) [testor.blogol.hu-ról]

  Date: 2006.09.03 | Category: mixed!, school of life!, testőr.blogol | Response: 0

  No megint elmaradtam. Pedig azt hittem jól haladok, de ezek szerint legutóbb csak a design változtatásával foglalkoztam, bejegyzés nem készült. Jövő héten még egy kis változtatást eszközölök majd a header-ben, de nagyjából most ez fog maradni, remélem, mindenkinek tetszik:) Na akkor az elmaradás:
  Kedden dél körül visszaírt a lány, akinek írtam, hogy szeretném elhozni tőle a csivava-tacskó keverékét. (Mint utólag kiderült, azért, mert nem tetszett neki a mail ‘hangneme’, hogy a kutyára azt írtam, hogy ‘ez a kutya’, meg hasonlók) azt írta, hogy már nem aktuális. Rögtön felhívtam Sebastiant (neki szántam a kutyát) és teljesen elkenődött. Aztán elkezdtem ezerrel kutatni a neten, és az express honlapján is fent volt ugyanannak a fifi nevű kutyunak a hirdetése, de ott már telefonszámmal. Rögtön tárcsáztam, és mondta, hogy megvan a kutya, este akár érte is mehetünk. Hívom S-t, alig hitte el. Este hétre érte mentem a munkahelyére, majd irány nagykovácsi, ahol a lány kis beszélgetés után a kezébe adta ‘Tinkerbell’-t. Oooolyan boldog volt a srác, hogy vááá:) Azóta csak róla tud beszélni:) Bár öröm az ürömben vagy fordítva?:D, hogy hazafelé a kutya behányt a kocsiba:) Este még egy arany láncszemekből álló pórázzal sétáltatni vittük, a parkban mindenki a csodájára járt:)
  Szerda óta dolgozom. Kedden Zsidó Nyári Fesztivál keretein belül Klezmer-koncertet hangosítottunk, csütörtökön meg HVG-nap, mindkettő a fészek klubban. És még egy közös volt bennük: kurvára untam magam:) Bár a klezmer zene nagyon bejött, meg a helyre a bepak nehézségén kívül semmi panasz nem lehet. Egész este kapunk enni-innit folyamatosan. Péntek reggel raktárba mentem, mentünk ki offline-t építeni a duplavéduplacé (wcc, westend city center) tetejére. Majdhogynem pikk-pakk kész lettünk, este 10-11 körül már itthon is voltam:)Szombat offlájn bál, dögunalom, süt a nap, sok ember, hangos zene, fáj a fejem, hasonló. Két értékes produkció volt a hiphop fellépők között a színpadon: az aljas kúszóbab vicces punkzenéje, és a nemtom kinek (vmi országos bajnok asszem:$) beatboxozása. Az valami beszarás volt. Olyan kurvajól csinálták, hogy vááááááá. Az egyik koncert előtt felmásztam a hídra beállítani a lámpákat, meg belőni a projektort, és nem mertem lejönni:S Ott ültem fent 7 méter magasan, remegett a kezem, és fostam, mint egy fosos galamb:S Aztán Ákos a színpadról elkezdett ordítani velem, hogy azonnal menjek le, és végül sikerült, de már arra is felkészültem, hogy az egész bált végigülöm a kereten:) Este 10kor vége lett, 11re eltakarítottuk annyira a cájgot, hogy a színpadosok tudjanak bontani, és eltakarodtunk aludni. Ma vesztend bontás, és este megint izgalmas fészek-klub, holnap meg leugrom alut ácsolni békéscsabára. Utána kis suli, meg találkozom emberekkel, Dáviddal, Katával, őőő meg hasonlók ja tényleg Sebastiannal is, majd megint kis munka, és keződidk az iskola.