Posts Tagged ‘esélyegyenlőség.’

• gyűjtögettem

  Date: 2008.09.01 | Category: mixed! | Response: 2

  Míg nem volt blog, szokásomhoz hűen folyamatosan gyűjtögettem mindent, amit meg akartam osztani. Íme:

  voltam szokás szerint a gyalogló meleg szobájában (ami “már 9 éve a melegek ismerkedőhelye”). Érdekes nick, rákatt. A beszélgetés eleje:

  <Futóbolond22> szia
  <kicsi fiúcska> sya [Ez milyen nyelven van?:O]
  <Futóbolond22> hány éves vagy?
  <kicsi fiúcska> 15
  <Futóbolond22> nem kéne neked iskolában lenned?:)
  <kicsi fiúcska> hát de, de betegnek tettemnek magam anyunál hogy tudjak ma még szopni, holnap már megyek:)

  félelmetes. 15 évesen még azt sem tudtam, mi az a szopás:) Aztán: a nyár utolsó hétvégén szokás szerint:

  óóóóessssgéééé – ki lesz a bajnokok bajnoka???? óóóóóóóssssssgéééé – ki lesz a legjobbak legjava? Jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó – idén is lement az OSG, a nagyszínpadon hallottuk a tavalyról megismert hatalmas igazságot – „a valósággal csak az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene”, sőt, új igazságot is gyűjtöttünk magunknak: „Én nem vagyok a slicced! Rajtam keresztül nem veszed elő a faszt”.
  Aztán hazaértem, 25 órai munka után, vasárnap reggel 8-ra. Jövök fel a lifttel, és mi van kiírva: “Tisztelt lakók! nincs víz. Intéző bizottság” – úgyhogy úgy, ahogy voltam, alváshiányosan, négerkoszosan, befeküdtem az ágyba. Aztán este, amikor felkeltem, még mindig semmi, úgyhogy papucsban, törölközővel és váltásruhával hazabattyogtam anyuékhoz mosakodni. Hétfő reggel lett víz. Semmi bocsánat, semmi info, semmi “ekkorésekkorleszvíz”. Ma lebasztam őket.

  Szeptember 1-5-ig van regisztrációs hét a suliban. Beiratkozás, tárgyfelvétel véglegesítése.

  Fel akartam venni egy tárgyat. Ilyen még sosem volt:) Nem kell kreditben sem, a tanrend sem teszi kötelezővé; amúgy is választható tárgy, és már választottam helyette, anno, mást. Nem kell sehogy se nem. Mégis érdekelt, hogy mi van a melegekkel, a cigányokkal, a nőkkel, a mozgássérültekkel, ezért fel akartam venni az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőséget. Nem indul ebben a félévben…

  És még egyetlen dolog: álmodtam. Kimerült voltam, mégis emlékeztem az álomra. Déltől este hatig tartott, és ez volt életem egyik legfélelmetesebb álma. Rémálom volt a javából. Egy olyan sorozatgyilkos vuszli akart kicsinálni a saját lakásomban, akinek nincsenek idegei… És az én összes idegemet is ki akarta vágni, hogy olyan legyek, mint ő. És akármit csináltam, egy lépéssel előttem járt. Aztán meghaltam…:’( Ezt nem akarom többet álmodni. Remélem jön valaki mosssmá, aki vigyáz rám éjszakánként.