Posts Tagged ‘Grisham’

• A nagy lopás S02E01 Könyves.post II.

  Date: 2008.02.15 | Category: mixed! | Response: 4

  Folytassuk akkor hát a YshouldIBaSaint és Gus ötlete nyomán létrejott postot a könyvekről. A hátborzongató könyvajánló után most nézzük meg a könyvespolcaimat, beszéljünk a kedvencekről, és a tervekről.

  Amikor először kezdtem el olvasni olyan könyvet, ami igazán érdekelt, tizenpár éves voltam. Jó, most nem fogok mesekönyvekről, meg színezőkről írni. Anyut kértem, hogy adjon valamit, ami jó lesz. Robert Merle – Védett férfiak – ami igazából legjobb tudásom szerint egy másolás, a Védett nők másik verziója. Csak arra emlékszem, hogy nagyon vontatottan olvastam el, több részletben, éppúgy, mint Merlétől az Állati elméket. Ezután igazi éles váltás következett, megtaláltam otthon valamelyik régi kiadású Robin Cook orvoskrimit. Ezek voltak azok a könyvek, amik úgy igazán elindítottak az olvasás szerete felé vezető úton.

  

  Mert ezeket én egyszerűen nem bírtam letenni. Együtt vettem mély levegőt Laurie Montgomeryvel, amikor valami veszélyes dologra készült, de éppúgy izgultam Jack Staplaton vakmerő tettei közben is. Egy éjszaka, és megvolt egy könyv. Nem olyan krimik voltak, hogy együtt lehetett nyomozni a főhősökkel, de talán épp ezért volt végig izgalmas, mert láttuk mind a két ‘szál’ cselekedeteit. Aztán jött a derült égből villámcsapás – kiolvastam az összeset. Akkor jöttek a próbálkozások, keressünk más orvoskrimi-szerzőt. Próbálkoztam Martha Tailorral, meg volt egy Új Orvosregények címet viselő sorozat is, de ezek nem voltak még egy lapon említhetőek sem Cookkal, úgyhogy új irányt kellett vennem:) Akkoriban a mountexes öltözködési stílusomat éltem, ilyen hegymászós és outdoor cuccok, és ott láttam meg egy könyvet, Joe Simsontól A végtelen érintését. Rövid kis könyv, de minden másodpercében érezhetjük, amit a hegymászó érzett, miközben a hegy tetején eltört a térde, és megpróbált lejutni. Amennyire én tudom, ezt meg is filmesítették, és láttam is a filmet, de nem nagyon ugrik be a címe. Innen és a National Geographicos hegymászóbalesetes filmekből szinte egyenes út vezetett a “Veszélyes Övezet” könyvsorozathoz, melynek minden kötetét Robin Cookéhoz hasonló izgalommal fogtam a kezembe.

  

  Közben persze a kötelezőket mindig rövidítve olvastam el, de hát ez is az én alulműveltségem:S Hazai pályáról Tvrtko és Havas mellett két nagy kedvenc Kárpáti Andor Kurvajó és Kánya Kata Testőrök című könyve. Utóbbi a gyerekkori álmom miatt, hogy én testőr akarok lenni, volt nagy élmény, az előző meg a következőhöz hasonló gondolatok miatt:

  “Mielott elaludna, pihegve a mellemre hajtja a fejét és azt mondja>
  - Szeretlek.
  Én csak fekszem és a mennyezetet nézem. Érzem, ahogy teste álmában megrázkódik és tudom hogy szépet álmodik. De mit mondott? – hallgatózok a sötétben – mit mondott ez a lány?
  Az erdo felol tücsökciripelést, lombsuhogást hoz felém a szél, Hallom, ahogy végigszalad a dombokon, simogatja a fák leveleit és játszik a vízzel a medencében.
  Az ablak felé fordítom arcom.
  A Holdat látom és csak nézem fehér tükrét. Lassan megértem, mire gondolhat ez a lány, aki a mellemen álmodik és szinte megbomlik az agyam. Remegni kezdek, széthullik a testem, összehúzódik a lelkem, mert ömlik belolem egész életem összes horadt gecisége, áramlik szemembol a könny és ráz a sírás.
  Zokogok, mert azt hiszem, megtanultam szeretni.”

  és ez is az még:

  “Egyszer, éppen a szobámban hallgatom a német esot és kezdek tisztulni az anyagtól, amikor anyám felhív. Beszélgetésünk közben hirtelen valami megmozdul az agyamban. Felteszem neki azt a kérdést, ami annyira hétköznapi, hogy nem jut eszembe hamarabb, hogy anyámtól megkérdézzem. Most, hogy pörgeti az agyam a fu, foglalkoztatni kezd a legapróbb részlet is.
  - Hogy vagy? – ezt kérdeztem tole és ez nem a hogy-vagy-köszjól-és-te-klisé. Kíváncsi vagyok, hogy az anyám, az ember, aki nem ismer, aki el sem tudja képzelni, hogy ki lehetek, hogy érzi magát. Erre elmeséli, hogy szarul. Hallgatom és életemben eloször tudatosul bennem, hogy meghallom, amit mond. Végre nem azt hiszem, amit én, hanem amit egy másik hisz magáról.”

  Volt egy rövid fantasys korszakom is, Shadowrun címen futottak, mindenféle hülye lények, orkok, meg a szokásos felhozatal, az egyetlen különbség az volt, ami vonzóvá tette számomra őket, az az volt, hogy a múlt helyett a jövőben játszódnak. Érdekes ötlet így a valóságsók kora után, amit Ben Elton gondolt át a Halál egyenes adásban című könyvben, amikor is arról szól a történet, hogy egy valóságshowban meghal vki – úgy, hogy közben soksok kamera veszi – és nem találják a gyilkost.

  Aztán az én életemben is eljött Dan Brown, akinek mindenki a Da Vinci-kódját élteti, pedig szerintem az Angyalok és Démonok százszor jobb könyv. Sokkal élvezhetőbb a nyomozás, jobb a történet, minden jobb. Volt még kt másik próbálkozás is tőle, azok nem jöttek be annyira. Amit viszont rögtön utánuk olvastam, az a Raj volt. 1000 oldal – ilyen hosszú könyvet eddig még talán a kezembe sem vettem:D Egészen a végéig nagyon jó könyv katasztrófákkal, kutatással, de a vége kaksi:S Szerintem. Viszont addig megérte… szóval ennek ott a helye a polcomon [ha Norman visszaadná...].

  Akiről még mindenképpen szót kell ejtenem… Imádom és imádtam nézni az országúti kerékpárt… És a titkos favoritom mellett mindig drukkoltam Lance Armstrongnak, aki a hererákja után megnyert már annyi Tour-t, mint még soha senki. Az ő könyve – Bicikli életre-halálra – az első győzelmét és a rák legyőzését mutatja be. Az egyik nagy kedvencem ez. Idézet belőle:

  “Az emberi szó egyik meghatározása így hanzik: “az emberre jellemzo, szemben Istennel vagy az állatokkal, vagy gépekkel, különösen hajlamos a gyengeségre, és ezáltal az emberi nem tulajdonságait mutatja.” A sportolók általában nem így gondolkoznak önmagukról; túlságosan el vannak foglalva a legyozhetetlenség képének kialakításával ahhoz, hogy bevallják félelmeiket, gyengeségüket, védtelenségüket, sebezheto vagy esendo voltukat, és épp ezért nem is kedvesek, körültekintoek, irgalmasok, jóindulatúak, engedékenyek, megbocsátóak se magukkal, se a környezetükkel szemben.”

  És ezzel el is érkeztünk a jelenhez, amit főleg az útkereséssel tudnék jellemezni. Az útkeresés pedig abban nyilvánul meg, hogy tele van a tv feletti polcom [felső kép] be nem fejezett könyvekkel:

  • Robin Cook – Szfinx: Cook könyvei addig jöttek be, amíg orvoskrimiket írt. Vannak másfajta könyve, de azok annyira unalmasak, hogy vááá:S
  • Steven Hall – CápaCa vagy cáPAca vagy tökömtudja cáPACA nemtom az is lehet, hogy CÁPAca: Láttam a metroban a könyvet, és tényleg azt hittem, hogy izgalmas lesz… aztán… Lyall, ez neked való könyv.
  • Jeffery Deaver – Kék halál: ezt egyszerűen meguntam… De több esély van arra, hogy ezt befejezem, mint az első kettőnél együttvéve.

  Ez az utóbbi könyv azért is izgalmas, mert most rendeltem még egy könyvet tőle, és már kettőt el is olvastam, szóval a jelenlegi toplistámon ő mindenképpen rajta van. Jó könyveket ír, úgyhogy a kék halált egyelőre biztos csak nem a mostani állapotomra találták ki:D De Az üres szék, vagy akár Az Igazak törvénye mind izgalmas és lebilincselő olvasmány.

  Aztán van még nekünk egy olyanunk, hogy John Grisham. Ő egy másik krimis alműfaj, az igazságügyi krimik legalább akkora mestere, mint Cook az orvoskrimikben. Hosszú könyveket ír, melyben a legapróbb részletekig mindent megismerhetünk. Nem az elejétől pörgős könyvek, de ha túljutott valaki a bemutató részen, akkor mind nagyon izgalmas. Nem véletlenül filmesítették meg annyi könyvét… Csak hogy párat említsek, ő jegyzi a Pelikán ügyirat és a Cég, továbbá Az ítélet eladó című darabokat.

  Balek. Erről már annyi felé mondtam jót… Nem véletlenül van rajta a dobogó közelében az alexandra eladási listáján… Idézzek ebből itt – és tényleg végig ilyen!!! tízből húsz pontos – ugye, Ricsi, tőled tanultam, hogy így kell pontozni:D Abszolút kedvenc!

  És akkor a tervek meg amit most olvasok:

  Most esténként Michael Connelly Halálszoros című könyvével bújok ágyba, és sokszor reggelente is olvasok belőle pár oldalt. Tetszik, ahogy ír. Nyomozós könyv, izgulok rajta, na.

  A következő könyv pedig – már valószínűleg görögországban – a tegnap megemlített Battle Royale lesz.

  YshouldIBaSaint – ennyire kifejtősre gondoltál?:P Megszakítom a láncot, mint a továbbküldős leveleknél:) De szívesen elolvasom mindenki könyvajánlóját – szeretek olvasni!!!

• Fotózás 2 [testor.blogol.hu-ról]

  Date: 2006.07.27 | Category: mixed!, testőr.blogol | Response: 0

  Hm első hibám: Dávid2 blogjának a címe nem davidian.blogol.hu hanem davidien.blogol.hu, asszem:D
  Következő félreértés: hosztesz csak lány lehet, ugyanúgy mint stewardes. Fiú csak host lehet!
  Ja és a viszont: egy jó élményt köt össze egy rosszal, tehát helytálló szó ott és abban a környezetben…
  Na most hogy így túlestünk ezeken:
  Kedd reggel hamar felpattantam és elkezdtem msnezni meg készülődni, mert 10kor el kellett indulnom itthonról, mentem sopronba, személyvonattal. Már az is zavart, hogy az állomásra ‘túl korán’ érkeztem, még volt vagy 10 perc a vonat menetrend szerinti indulásáig. Sétálok másfél percet, tüdüdüdüüdüdüd hangosbemondó: értesítjuk tisztelt utasainkat és a vonatra várakozókat, hogy a keletiből sopronba tartó fasztudja milyen vonat előreláthatóan 20 percet késik… Fasza még fel sem szálltam és 20 perc késés… Na mindegy elkezdtem sétálgatni, és közben mire lettem figyelmes? Egy roma kisfiú anyukája mellől a szemetet nem lebaszta a földre? Na ezt én nem hagyhattam:) Odasétáltam, ránéztem a szemétre, majd elkezdtem nézni a nőt és a gyereket. Egy perc múlva a nő megunta, leszidta a gyereket, és felszedte a szemetet majd kidobta:D Tök büszke voltam magamra. Vonaton próbáltam olvasni (végül sikerült is 118 oldalt) (John Grisham – Siralomház), a két néni, aki először bent volt, még hagyott is volna, de egy bácsi aki felszállt, be nem állt a szája sopronig… azt hittem fejberúgom… és még az mp3lejátszóm is beszart, szóval gáz volt:D No mindegy odaértem, leszálltam, elballagtam nagyiig (kb 5 perc séta), mázlimra végig egy szép felsőtestű, pólótlan srác ment előttem:D
  Jellemző a nyárra, hogy nem eszek sokat, mégis tartom a tömegem… na hát most ettem… odaértem, megettem egy jó nagy adag kaját. Ráadásul gyorsan is, mert anyuék (anyu meg eszti, a hugom) indulni akartak ausztriába. Valami élményfürdőbe mentünk… Az út tök buli volt, ilyen kanyargós fel-le dombok közötti út, és tök szép volt… Odaérve angolul kértem belépőt 4 órára, és amin meglepődtem, hogy hármunknak kereken 40 euró volt ez a négy óra… Bemenve végig rohangáltam hugommal… tök fárasztó volt… fel a csúszdára, sorbaállni, lecsúszni, fel… aztán hullámmedence, labdáztunk, alig álltam a lábamon, amikor elhagytuk a létesítményt. És este megint egy nagy adag kaja… mondtam is Dávid1nek, hogy kövér leszek, mire hazaérek:D
  Szerda reggel egy telefonra keltem, aztán készülődés, újabb ausztriai falu, újabb élményfürdő. Itt jegyezném meg, hogy beszarás, hogy kb. minden ausztriai falunak normális strandja és élményfürdője van, ami színvonalban sokkkal jobb bármelyik magyarországi ilyennél… Na mindegy… Mondtam anyunak, hogy nem fogok fürdeni, ezt be is tartottam, inkább olvastam, meg ilyen alternatív játékot játszottam a családdal (olyan mint a römi (nemtom hogy kell írni szépen) kártyajáték, csak számokkal…). Dél körül szerencsére hugom megunta a csúszdázást meg ugrálást a tornyokból, és kapott egy kis napszúrást is, szóval elhúztunk haza… Ekkor tudtam beszélni Dávid2-vel, és mondta, hogy ha a Dávid1 akar, bemehetünk hozzá fotózásra és szerződéskötésre. Na itt elkezdtem rohanni meg sürgetni a családot, így öt óra előtt nem sokkal hazaértünk, én meg mentem rögtön tovább találkozni Dávid1gyel.
  Már a kocsiból láttam, hogy lélekzetelállítóan néz ki. Fodrász, új felső, váááá:) Nagyon sexy volt:D Bementünk, szerencsére épp nem volt senki, úgyhogy kötetlen beszélgetésbe kezdtünk én, Dávid1-2 és a fotós srác, Gyuszimaci:) Az a csávó egy őrült, de hihetetlen jó arc. Meleg, 36 éves… na mindegy, furi dolgokat csináltunk mi ott együtt:D Aztán jött a fotózás, és amíg a Dávid1 ruhát cserélt, engem fotózott, és így rólam is lett egy sorozat, sőt, Dávid1dal közös képet is csináltunk hármat. Aki megérdemli, az az én képeimet megnézheti majd, ha jól viselkedik:D Öt-negyed hat körül értünk be, és nyolc óra után jöttünk ki, mert állatkodtunk a HMV irodájában. Hazavittem a Dávid1ot, beültünk egy koktélra, aztán beszélgettünk. Egyre több dolgot mondd el magáról, olyanokat, amiről én – ha velem történt volna – nem szívesen beszélnék. Tök jó érzés, hogy így bízik bennem… Aztán hazavittem. Szokásos mindennapi szomorú búcsú. Ami még nem volt: amikor kiszállt a kocsiból, elkezdett bizseregni a testem… vááááá:D na mindegy… Hazafelé beugrottam Gyuszimacihoz beszélgetni meg a képekért. Nagyon jó ember, remélem még találkozom vele:D

• Fotózás [testor.blogol.hu-ról]

  Date: 2006.07.24 | Category: mixed!, testőr.blogol | Response: 0

  Furi volt ez a hétvége… pl a vasárnap volt az első nap a héten, amikor nem láttam a dávidot, és hiányzott (hopsz egy  érzés:))… Msnen sikerült vele kicsit összekapnom, de ennyi az egész. Vasárnap egyébként mindenkivel összevesztem, akivel csak beszéltem… apu… anyu… öcsém… dávid… Biztos én voltam a fasz… Viszont kiolvastam az ügyfél című John  Grisham-művet. Most már nagyon érdekel a mozi változata is a könyvnek… mármint már nem mozi, hanem dvd, de egyre megy:) Vasárnap este korán lefeküdtem, nagyon lefárasztottak a dolgok… Aztán fél tízkor keltett fel Tomi barátom, hogy menjünk holnap (Azaz ma) velencére… vagyis agádra… mondtam neki hogy programom van, és egyébként is, aludnék, és letettem. Kb. három perccel később újra hívott, hogy márpedig velem akar menni:D Aztán sikerült behunynom a szemem és a meleg ellenére az alvásra koncentrálni… Újra csörög… azt hittem meghalok:D Gergő hívott (a srác, aki egy évet kint volt észtországban). Vele lett volna kedvem beszélni, de semmi erőm nem volt. Pedig hiányzott már a hangja, hiányzik a mosolya, hiányzik ő:D

  Űűű most jut eszembe, egy dolgot kihagytam pár napja: Szerda este fél 12kor felhívott a Z. Dávid volt osztálytársam… Ittas volt (szerintem ez senkit nem ér meglepetésként, ha a dávid éjjel telefonál…), és azzal jött, hogy pár napja hallja, hogy mi van velem. Na fasza, habár felkeltett a telefonja, erre tök éber lettem. Honnan – kitől tudja? – kérdeztem. Boti mutatta pár napja neki a blogom… Hm itt elkezdett pörögni a fogaskerék… kinek járt a szája? Bocs attól a két embertől, akinél rákérdeztem, már tudom, hogy alaptalan volt a dolog: Annó úgy voltam egyszer belépve msnre, hogy a személyes üzinél a blog címe volt olvasható. Botit érdekelte, mi van velem, és elolvasta… És elmondta a dávidnak, de itt asszem véget is ért a sor… Boti jó srác, nemtom miért, folyton ellenségesen gondolok rá, de amikor beszélünk, rájövök, hogy mekkora fasz vagyok, ez egy tök jó gyerek:S Elnézést ezért is:S Átküldte új zenekarának (Grungetire) két számát. Hát kurvajó… erős továbblépés a F. után… Kicsit linkinparkos, de sokkal populárisabb zene, mint a régi próbálkozás volt. Tök jó az egész, jó volt hallgatni, és büszke voltam magamra, hogy két embert is ismerek ebből a csapatból. Csak így tovább (Asszem lesznek a szigeten is, menjetek el és nézzétek meg, kurvajó!)

  Ma: hm reggel felkeltem… kicsit néztem tévét, majd msn… végül megint tévé (discovery, motorépítős film, egy mozgássérült srácnak építettek háromkerekű motort [van vmi neve, nemtom mi:S], és a srác sírt, amikor meglátta… visszanyerte a szabadságát – mondta…). Délben indultam itthonról, mert 20 perccel később találkoztam a Dáviddal. Sok mindent csináltunk együtt:D Első kör a westendbe vitt minket, vettünk nekem narancssárga papucsot (spf-nincs róla kép a
  neten), majd neki egy pink koncertdvd-t. Nagyon örült neki, innentől madarat lehetett vele fogatni egész nap:D Utána hm hova is mentünk… Jaaaaa vettünk budaörsön színházjegyet (A padlás, csütörtök, este 8 városmajori szabadtéri színpad), aztán a kelenföldi pun vonatjegyet nekem holnap sopronig. Utána mentünk a (szaunás) Dávidhoz, a HMV-be (www.hmw.hu) a másik dávidnak (fasozmért hívnak mindenkit így? már én is belezavarodtam:D) Hm hát itt az első benyomás az egyik hölgy volt… hm nem volt túl értelmes… de aztán megjöttek a Dávidék (Niki két mondat után olyan benyomást tett bennem, hogy jó választás volt alkalmazni, Dávid meg hozta a formáját, tök ari meg rendi volt). Na: megoldás: Dávid1: nem a szaunás:D Dávid2: szaunás. Szóval Dávid1 elkezdte kitölteni a regisztráláshoz szükséges adatlapokat, addig én Dávid2 (davidian.blogol.hu) képeit nézegettem a svájci túrájukról. Aztán megláttam a Dávid1 által kitöltendő adatlapot… Hát eléggé pornó-centrikus volt:S Na mindegy:D Bementünk egy tárgyalóba, Dávid2 Dávid1 minden kérdésére készségesen válaszolt… És közben elkezdett szakadni az eső… De mint az állat. Esett kb egy órán keresztül… De hatalmas víz volt mindenfelé… Emiatt dugók… Kész katasztrófa:D HMV Dávid1 kitalálta, hogy kell neki venni egy felsőt a fotózáshoz, szóval elmentünk két intimissimibe is, a másodikban volt az a fehér S-es méretben, amit ő kinézett, meg is vettük. Aztán mentünk kajolni (Leonardo Pizzéria, szokásos fűszeres fokhagymás szárnyast ettem krumplipürével), majd hazavittem. Tiszta jó volt megint vele lenni, sőt, puszit is kaptam ma is:D Hazafelé telefonáltam hm kivel is? Ja Tomival meg Normannal, aztán végre a Gergővel is (Észtországból jött…). Aztán bementem az anonim aids központba (www.anonimaids.hu) tesztre, aztán Normanhoz pénzért, aztán haza:D Itthon vagyok, itthon szőrtelenítettem magam, most pedig lassan ledőlök aludni:S Na ez jó hosszú bejegyzés lett:D

• Unalmas hét [testor.blogol.hu-ról]

  Date: 2006.07.14 | Category: mixed!, testőr.blogol | Response: 0

  Hm hát eddig nem nagyon bővelkedett kiemelkedő eseményben a hét… találkoztam 1-2 emberrel, nézegettem a tourt, olvasgattam kis könyvemet (John Grisham – Végrendelet), és vártam, hogy történjen valami.
  Tegnap voltam moziban, Normannal, megnéztük a ő a ő hűűű mi is volt a címe várjál ja a 16 utca című Bruce Willis filmet… Tök furi volt, nem mentett meg mindenkit főhősünk:) Jó film volt, jó véggel, egy lány pl nagyon sírt a film után:) Nézzétek meg, ajánlani tudom csak.
  Ma felkeltem, tök korán. Hiába, a munka izgalma:) Izgi lesz, az biztos, mert az egyik bulira eddig három helyett ketten vagyunk, a szombatira meg kettő helyett eddig csak én:D Hát nemtom:) Vidám lesz:)
  Ha hiányoznék, hívjatok:D

• Magnum szauna [testor.blogol.hu-ról]

  Date: 2006.07.03 | Category: mixed!, testőr.blogol | Response: 0

  Hát a mai nap szenvedéssel telt… reggel azért mert nem tudtam aludni… aztán amikor végre visszaaludtam, akkor meg olyat álmodtam hogy váááá:S Egy kutya támadott meg itthon:S egy rotweiler vagy rottweiler vagy nemtom:D rótvejler vagy mi a tök:D szóval egy ilyen kutya és menekültem és próbáltam megoldani hogy valami (pl egy ajtó) közénk kerüljön, de mindig egy oldalra kerültünk, és közben harapdált és tök rossz volt:S Aztán szenvedtem hogy nincs könyvem:S Mármint van rengeteg de mindet olvastam és akartam:D És megszületett a megoldás: Barbi:) Anyukája John Grisham-függő, és adott 4 könyvet is, hogy olvasgassam, és bár én csak eggyel tudtam szolgálni, szerintem jó csere volt. Délután egykor bonyolítottuk le a cserét, kicsit beszélgettünk. Kettőre értem haza, pizzát készítettem, majd néztem a tourt sokáig. És egész nap viszketett a fülem:S Hat körül találkoztam Petivel, ma a másik szaunát tekintettük meg:S Hát ez ritka szar egy hely:S A hétfőt fiatal napként hirdették, ami ugye azt jelentette, hogy 25 vagy 26 év alatt olcsóbb a bejutás. Ezt egy dologhoz tudnám hasonlítani: ha a discokba ingyen engedik be a lányokat, hogy legyen felhozatal:D Sokkal lepukkantabb, mint a szauna69, az átlagvendég 40-50 éves szőrös fonnyadt bőrű alacsony tag, aki a nála 20-30 évvel fiatalabbakra bukik.S Megint bámultak minket, nem volt medence, vagy jakuzzi, vagy semmi hasonló, koszos az egész, le van pukkanva… vááá jót erről a helyről nem tudok mondani:) Dáviddal beszéltem telefonon, nagyon aranyos volt megint, szerdára beszéltünk meg találkozót, remélem összejön a dolog, már hiányzik:$