Posts Tagged ‘here’

• bash! bash! bash!

  Date: 2010.08.21 | Category: laugh! | Response: 0

  Én: Hát ha gyerekem lesz és lány,akkor a neve
  v emerencia v galaxia lesz.ha fiú akkor rambo v tyson
  Boglárka: hmm…hát nem hiszem h tőled lesz gyerekem :D:D
  Én: hát ki kell ábrándítsalak,nekem nem lehet gyerekem :S
  Boglárka: ha nem lehetne nem it mondanád :D:D
  Én: dede…jó,nagyon kicsi az esélye,vmi 5%.ezért használok óvszert,am az is felesleges lenne.gyerekkoromban volt egy csúnya balesetem,még edzésen
  Boglárka ahham
  Én: sérültek a golyszik,ezért nem nőttem pl magasra sem mert még a hormonháztartásomra is hatással volt később az a sérülés
  Boglárka: és hogyan volt hatással a sérülés?
  Én: hát ha versenyen úgy tökönrúgnak h felszáll a golyód,az elég negatív hatással van
  Boglárka: hát ez szomorú
  Én: később a személyiségemre is kihatott…nem tudom észrevetted-e,de álmomban nyerítek,mert skizofrénia lépett fel és a második énem egy tenyészcsődör…szerencsére cask alváskor és szex közben jön elő néha
  Boglárka: úristen ádám te annyira hülye vagy :D:D

• cikiiii – A harmadik epizód

  Date: 2010.01.09 | Category: gay!, laugh! | Response: 2

  Az első részben olvashattatok rendőr előtt történő élvezésről és pornófotózáson történő lankadt pillanatokról, majd az azt nem sokkal követő második felvonás többek között csúszdában szexelés közbeni rajtakapásról, vagy éppen kölcsön lakásban felejtett használt óvszerekről szólt. Nézzük, miből sikerült összekaparni a harmadik adagot, amihez Maxen, man_is_madman, waldorf, zolka, és Nathan küldött történeteket, amihez én is hozzácsapom a saját beégésemet:) De az, hogy melyik kié, ismét csak titok marad:P Lehet találgatni.

  Mindenkinek van masztis, rajtakapós storyja. Kezdjük talán ilyenekkel:)

  1. "Otthon vertem a farkamat valami izgalmas pornográf videóra, amikor hazajött öcsém, de már késő volt. Nem tudtam abbahagyni, nagyon közel voltam az elélvezéshez, úgyhogy még húztam párat, és spricceltem. a tenyerembe, az ablak felé fordulva. Öcsém meg mögöttem állt, és nevetett. Alig tudtam kikergetni:)"

  2. “Anyu egyszer rám nyitott maszturbálás közben. A szobámban voltam, levettem a pólót és letoltam  a nadrágot, nyitva volt a szekrény, így mikor benyitott, hirtelen kapcsoltam és volt még annyi lélekjelenlétem, hogy odaugrottam a szekrény ajtajának a takarásába, és kijelentettem, hogy átöltözöm, máskor jó lenne, ha kopogna….nem tudom, mit láthatott meg :D Remélem semmit…

  Aztán van ilyen rajtakapás is:D Az erősebb idegzetűek maradjanak, és olvassák el ezt a beszélgetés-részletet, a gyengébbek ugorjanak egyet:P

  3. waldorf üzenete:
  hát mondjuk az számít, h a piercinges haverom feljött, h új ékszert tegyen a faszomba, és azt mindig itthon csináltatom, miután beszívtam, bepiáltam… levetkőztem, lefeküdtem, miki áll a pöcsöm felett egy kurvanagy tűvel, amit szúr át rajtam; érfogó a másik kezében, és belép apám a szobába? nekem elég ciki volt, meg abszurd a kép, hogy egy extra vastag tűvel a farkamban remegek a röhögéstől, apám meg lesápad:D
  Viktor üzenete:
  *ez mehet a blogra?:D
  waldorf üzenete:
  *tőlem:D
  Viktor üzenete:
  *milyen nickkel?
  waldorf üzenete:
  *az kell?:D
  Viktor üzenete:
  *kéne:D
  waldorf üzenete:
  *lyukasfarkú?:DD

  Ugye? ez jó volt:D Szexes rajtakapás-szerűség a négyes:)

  4. “Volt egy sztorim: A barátnőmmel voltunk náluk, épp benne voltunk a dolgokban. Az emeleten voltunk és az ő szobájának az ajtaja nyitva volt, a szülők meg egyszer csak megjöttek, s anyukája elindult fel az emeletre, kipattantunk az ágyból, én felborítottam a csipszes tálat, felkaptam a ruhámat, ő is felöltözött, ésssss épp csak készen lettünk, mikor anyukája bejött. Csapzott hajjal állt, nekem meg félre volt gombolva az ingem, elég kínos volt, kérdőre vont, hogy mit csinálunk, mi meg hebegtünk-habogtunk, hogy filmet nézünk, de tök átlátszóak voltunk:)”

  Amikor meg úgy buksz le, hogy nem szexeltek, de mégis vérciki… na, az ilyen:

  5. *szóval eléggé anitpatikus idióta
  *és mindent velünk [velem és hugommal] akart megcsináltatni
  *ami az ő dolga lett volna
  *mi meg nagyon utáltuk
  *és ráadásul nálunk lakott, hogy kora reggel kezdeni tudjon és csak 2 hetente hétvégén ment haza
  *mert messze lakott
  *és
  *jó előre elhatároztuk hugommal, hogy majd jól kibeszéljük
  *mikor elemegy
  *és az első két hét leteltével
  *mikor elment a buszhoz
  *elkezdtük tök hangosan, szinte ordítva szídni, hogy mekkora egy bunkó, hogy mindent velünk csináltat, meg egy szemét meg nemtom, és persze mindezt sok csúnyaszóval
  *aztán kb. fél óra múlva visszajött és benyitott
  *énmeg épp valami olyat mondtam, hogy: "és a múltkor is mikor [...] mekkora egy faszfej, mit képzel magáról, akis szemét"
  *és ottvolt benn
  *csak nem vettük észre
  *aztán mikor odanéztem kicsit meglepődtem
  *és megpróbáltam kimagyarázni magam, hogy háhá nem rólad beszéltünk
  *de nem vette be
  *:D

  És amikor a piában az igazság:

  6. "Elmentem bulizni életemben először melegekkel. Azért, mert van egy srác aki nagyon bejön, s tudtam velük tart majd. Taliztunk máskor is több randi alkalmával, de semmi nem jött össze még fél éve. Persze azt sosem mertem megmondani azóta sem, h még mindig annyira tetszik mint akkor és sokat gondolok rá:S Nem akartam kifejezni miket érzek felé, hiszen szerintem ő semmit irántam.
  Szóval mikor felvettük őt is a kocsival, akkori eldöntésem ‘h egy korty piát sem iszok’ – rögtön romba dőlt. S sikerült fél órán belül módszeresen berúgnom:S Ekkor egyik haveromat, akivel véletlen egyezik a vezetéknevünk elneveztem a "férjemnek:D" (Mivel ha összeházasodunk majd, nem kell nevet változtatnunk, ‘ezmilyenkirálymár alapon’:D)
  Azt a srácot pedig akiért oda-vissza vagyok, meg a "szeretőmnek" hívtam:D S részegen elecseteltem, hogy hármasban milyen jól fogunk majd élni:xD -"A férjem, a szeretőm és én"-
  Mivel a részeg ember mindig őszinte, egy csomó zagyvaságot összehordhattam, sikerült minden hülyeségem felfedni, s totál rákattantam a srácra:$
  Ráadás miközben fogott h el ne dőljek, az én általam való szorítása/ölelgetése közben totál hülyét csináltam magamból:S Halványan emlékszem/emlékeztettek arra is, hogy kérdezgettem tőle ott, hogy "szeretsz?", (-mivel nem válaszolt-) elkezdtem totál őszinte lenni, s kipakoltam azt is, h "miért nem akarsz úgy szeretni, ahogy én szeretlek!?" "Miért nem szeretsz végre?!" Szóval tiszta égés… S azt is a fejéhez vágtam, hogy az előző pasimat az 5 hónap alatt nem is szerettem, mert végig csak őrá gondoltam, s őt szerettem:$ A legcikibb, hogy ráadás tök józan volt, hiszen semmit sem ivott egész este folyamán. Váhh…legszívesebben elsüllyednék a föld mélyére itt helyben ha meglátnám:S"

  De be lehet égni hétköznapi helyzetekben is, ha nem tudjuk kezelni őket:

  7. “Vártam a 4-6-ost, fáradt voltam, gondoltam leülök a korlátra. Le is ültem, az meg leszakadt, vagyis elhajlott (a döbbenetes súlyom alatt), és egy olyan kellemetlen pozícióba kerültem, hogy azt a rendszeresen edzésre járók is alig bírták volna, guggoltam konkrétan, de úgy, h tartani kellett magam. ami a legdurvább: olyan zavarba jöttem h úgy csináltam mintha ez természetes lenne, úgyhogy elengedtem egy villamost, sőt, még egy cigit is elszívtam ugyanúgy.”

  8. “A másik a kettes metrón történt: A kezemben maradt a kapaszkodó, a keleti és a stadionok között, akkor még nagyon pubi voltam, és nem tudtam kezelni az ilyeneket, úgyhogy meg sem fordult a fejemben, hogy elrakjam emlékbe, hanem a tömött metrón lazán leguggoltam és letettem magam mellé, aztán meg mint aki jól végezte dolgát leszálltam. természetesen mindenki röhögött, de nem olyan vicces röhögéssel, hanem szánakozva.”

  De egy korai pillanat is alakulhat nagyon viccesen:)

  9. “Hát nem is tudom hirtelen, hogy ez volt-e a legcikibb, mindenesetre akkor cikinek éreztem:) Ez tavasszal volt, húsvétkor. Én nem foglalkozom a húsvéttal, nem locsolkodok, meg az egész nem érdekel, így későn keltem fel viszonylag. Közel 11 volt, amikor kikászálódtam az ágyból, és alsónaciban mentem ki a szobából, és akkor derült ki, hogy vannak már nálunk vendégek, és volt köztük egy kislány is, olyan 5 év körüli. Amúgy ismerősök voltak, így nem volt nagy gond, hogy egy szál alsógatyában látnak, bár egy kicsit kényelmetlenül éreztem magam, meg váratlanul ért az egész, de köszöntem nekik, meg beszélgetni kezdtem a kislánnyal, mert jött hozzám mutatni a legújabb kis műanyag babáját. Aztán, ahogy beszélgettünk, leguggoltam hozzá, mert kényelmetlennek éreztem, hogy fölfelé kell néznie rám. És ahogy leguggoltam, egyszer csak éreztem, ahogy oldalt kijöttek a golyóim az alsónaciból.
  Bár tisztában voltam vele, hogy mi történt, nem néztem oda, nehogy amiatt ő is odanézzen, de hiába, mert szinte egyből észrevette, mert nézett egyből oda… Na, ekkor még megsimogattam a fejét és szerintem totál vörös fejjel gyorsan felálltam és elmentem onnan :) Még utána vártam, hogy lesz-e valami visszajelzés, vagy tőle, vagy a szüleitől, vagy bárkitől, de szerencsére senki nem szólt semmit utólag sem :) Így megúsztam :)”

  És zárjuk szexszel az estét, hogy mindenkinek legyen egy jó éjszakája:)

  10. “Tehát: második szex. Az első szuper volt. Egy álom, egy összeolvadás blablabla. A második már nem annyira, és ha a rosszat el lehet rontani még jobban, akkor neki sikerült. Én voltam alul, épp mondani akartam neki hogy figyelj, aludjunk, próbáltam kimászni alóla, erre ő benyomta, pontosabban BELELIHEGTE a fülembe, hogy "ahhhh ííímádom azt a kígyó testedet…"  
  Nem bírtam tovább és olyan röhögőgörcsöt kaptam, hogy jobban remegtem mint szex közben :-D És ez azóta már szállóige! Van pár barátom, akivel sziszegve köszönünk.”

  Jó *verést* mindenkinek:D És továbbra is várom a történeteiteket, ha akartok még ilyesmit olvasni a jövőben:P

• Útinapló

  Date: 2009.12.16 | Category: gay!, mixed!, stories! | Response: 8

  Két nap, 2200 km – kiugrottunk Hannover mellé tegnap és ma:) Nem volt hó, csak baromi sokat autóztunk öten. Kényelmetlen semmiképp nem volt, mert béreltünk egy mikrobuszt, de elültem a seggem:D

  Odaértünk, lecucc a szállodában, megkérdeztük a recepción: merre van étterem? Hát, van egy kínai a szomszédban, egy olasz két utcányira, de 10 perc sétával elérhető a belvárosi karácsonyi vásár. Több sem kellett a kollégáimnak – irány a vásár:) Kolbász, churros fahéjas cukorral, forraltbor – és megvolt a hangulat a tömeghez és a nézelődéshez. Vettem ezt-azt (titokban kell még maradjon:D), aztán megérkeztünk egy punchárushoz. Tojáslikőrös-fehérboros puncsot ittak a kollégák, nekem már a punch is sok lett volna, ez meg még extrémül is hangzott, kihagytam. Főnököm erre megszólal: Beállt a hátam. Erre én, Viktor segítőkészen: “fogjam a zacskódat?” Mondanom sem kell gondolom, mindenki előtt megjelent a kép, ahogy alányúlok, és megemelem… Dőltek a röhögéstől (azóta azzal baszogatnak:D) Utána még beültünk egy étterembe, ahol persze tudott magyarul a felszolgáló (szép a szemed, kislány:D). Rendeltünk, vega kaját, ami nagyon finom volt, csak két falat után elkapott a hányinger, ami miatt muszáj volt abbahagynom az evést. De fotóztam egy csomó német feliratot man_is_madman megbízásából:) (Beteg a srác, azokból akar németül tanulni:D)

  Jó kis este volt, csak a fejfájás meg a hányinger rányomta a bélyegét. A szobába érve megfejtettük a Wifi kódot, és neteztem még két órát (miközben mellettem a Jégkorszak 3-at nézte a kollégám). Hát, ennyi volt az első nap.

  8:00-kor reggeli. Összekapartam minden német tudásom, és kértem még egy terítéket, meg egy fekete teát, úgyhogy elégedetten költöttem el a reggelimet. Irány a városi stadion, aminek a megtekintéséért vágtunk neki az útnak. Kérdeztünk, fényképeztünk, én meg vagányan jegyzeteltem az ÚJ IPHONEomba, amihez vasárnap reggel jutottam hozzá – és rögtön a szívemhez nőtt:) (ha valaki ilyet használ esetleg, érdekelne, hogy milyen programokat telepített rá). 1 óráért ennyit utazni… 10-kor már tovább is álltunk. 2 óra autózás Lipcséig, ahol valami bevásárlóközpont volt a cél. Lapos volt és 1 szintes, de olyan hosszú, hogy 1 óra volt, amíg oda-vissza végigsétáltunk rajta. Akkor még élelmiszerbolt, aztán nekiláttam újságot hajkurászni man_is_madmannek (miután persze beszereztem a CrazyBoynak szánt cuccokat;) ).

  1. bolt:

  - Halo, guten Tag. Ich möchte ein Schwul-magazin kaufen.
  - Schuhe-magazin?
  - Schwul. Für gay menschen.
  - Wir haben kein.
  - Auf Wiedersehen.

  2. bolt:

  - Helo, dou you speak english, because my german is not so good…
  - A little bit.
  - Please, help me, I need a gay-magazin.
  - Game-magazin?
  - Nonono, GAY, schwul!!!
  - Oh! – és adta is.

  Csak azt nem értem, hogy ennyire nem természetes dolog Berlin közelében ilyet kérni? Miért kell direkt félreérteni a kérdésemet??? Furis volt, meg 7,90€:D

  Először 1 órát szántunk a bevásárlóközpontra, végül 4 órát töltöttünk ott… Sok, de megérte:) Vettem még fűszereket, narancsos-mangós Graninit:D ennyiiiiiiiiiiiiii.

  Most Prágában vagyunk. Még 540 km van hátra… Éjfél lesz, mire hazaérünk:(

  Rég volt ilyen…. igazi napi vegyes bejegyzés. Kell ez is:)

• támadnak a herék

  Date: 2009.07.05 | Category: gay!, it's my life! | Response: 1

  Elleptek a paranoia tünetei. Támadnak a herék. Jönnek a neten keresztül, ha híreket olvasok, ha telefonálok, vagy ha megpróbálok elbújni, és játszom egyet a pajtásaimmal. Ez nem normális. Üldöznek. Mintha csak felettem esne az eső.

  2-3 napja hívott Captain a heréjével [vagyis a telefonjával, na], amiről majd lesz külön bejegyzés is.

  Tegnap honfoglalóztunk a nagyokkal, mi volt az egyik kérdésben? HEREFOJTÓ ARANKA!!!

  és akkor jön most a cikk indexen [vagyis totalcaron][vagyis2: totalbikeon]:  Herelengető.

  Vááááá. Kezdek megkattanni. Most megy a tour… és megint a herék… fanszőrtelenítés.

  Rettegek minden új történéstől.

• Ya sas

  Date: 2008.03.01 | Category: it's my life!, mixed! | Response: 5

  Az elso gorogorszagi post, plusz uj kepek a galeriakban /katt a kepre!!/!

  

  Tovabbi kepek itt!

  T-127 nap

  Furcsa dolog a repülés… hatalmas gyorsulás, kvázi folyamatos emelkedés, majd amikor észrevettem, hogy végre nem csak felhők vannak alattunk, hanem elláttunk lefelé 10000 métert is akár, már be is kapcsolódott az övek bekapcsolását jelző led, készülődtünk a leszálláshoz. A reptér nagyon kicsi, de ahhoz képest, hogy nem a főváros reptere, nagyon igényes, bár nincs sok ember. A buszra is utolsónak szálltunk fel, és rögtön jött a gondolat a lányok részéről, hogy öt (én 4) hónap múlva fogom látni legközelebb. Jött a futószalagon a poggyász, természetesen a miénk volt a legutolsó 3 bőrönd. Kilépve a főbejáraton elkapott az Amazing Race feeling, taxit szerezni, elmagyarázni angolul nem beszélő embereknek, hogy hova akarok menni, aztán rájönni, hogy tök rosszul ejtem ki a dolgokat.

  A közlekedés egy vicc, a taxi a 80-as táblánál simán jött 150-nel, és a sávokat sem nagyon tartotta be. A 2×2 sávos út közepén ment, és nem nagyon zavartatta magát, majd néha minden előjel nélkül nyomott egy padlóféket, és egy kicsit ment lassan, majd szépen egyenletesen újra felgyorsított. De a repülőtértől 47 km-re lévő Nea Moudania-t így pik-pak elértük. Viszont – gondolom, mivel angolul szólaltunk meg – a taxis rendesen átvágott minket kb. 15 €-val. Mert a taxiórát elfelejtette bekapcsolni… Ahogy számoltam a kis árlista alapján maximum negyvenet kellett volna kérnie, de 55-öt mondott. Mindegy, még ez is kevesebb, mint a hatvan, amit a HR-es csaj mondott.

  Megérkeztünk a szállodába, ami csodálatosan néz ki, nagyon kedvesen fogadtak minket. Minden staff-tag, akivel találkoztunk, mosolygott, bemutatkozott, megkérdezte, hogy honnan jöttünk, mennyi ideig leszünk itt, és hogy melyik részlegen fogunk dolgozni. Aztán jött a szobakiosztás, kicsit [nagyon!] szomorúan vettem tudomásul, hogy nem lehet megoldani, hogy a lányokkal egy szobában legyek. Egy román srácot kaptam, még másfél hónapig marad. Átjött egy másik román srác is, ő Erdély közepéből származik, egy félig magyar, félig román faluból. Ő tud magyarul, de azt mondta, hogy fél éve csak angolul szólal meg, úgyhogy eltart neki egy ideig, míg eszébe jut. De mindegy is, holnap megy haza. Van még itt egy ferdeszemű lány is, ő a lányok szobatársa lesz, de eddig csak láttuk, még nem beszéltünk vele. A nevekkel gondban vagyok. Egyedül a Darko nevű srác nevére emlékszem, de rá is csak a film miatt.

  A feketeleves viszont akkor ért minket, amikor megláttuk a szobákat, és a környékét. Hát, ez a része a szállodának már nem öt csillagos, sőt… Szemét mindenfelé, a fürdőszobáról inkább nem is írok semmit. Ultragáz. Bea nagyon kivan, ő – amikor először meglátta – haza akart menni:S Ők egy öt ágyas szobában vannak hárman. Nekik van saját zuhanyzójuk, de a szekrényük kettejüknek van egy, és az is leszakadt polcokkal. [Ezt este megszereltem]. Nekem legalább a szobám normális. A román srác is az, megbeszéltük, hogy bízhatunk-e egymásban, mert mindkettőnknek vannak értékeink. Cigizik, de megígérte, hogy a szobában nem fog.

  Most megyek, jelenésünk van a maitre de restaurant-nál, eligazitás, vagy mi a fene, aztán román srác körbevisz a városban minket.

  Eligazítás… furis a főnök kiejtése… De aranyos. Jött a sablon szöveg, hogy mi egy nagy család vagyunk, ahol mindenki boldog és szereti egymást. Amikor ezt elmondtuk a többi alkalmazottnak, kinevettek minket. Kaptunk vizet, meg két szendvicset és egy banánt, mert ő is volt már így külföldön, tudja, hogy milyen úgy elmenni valahova, hogy nincsenek ott a barátai, a kedvenc ízei, az ágya, stb.

  Városnézés: Hát, körbevitt. Végigsétáltunk a tengerparton, megmutatta a szupermarketeket, az internetszalont, a fast foodot. Aztán bevásároltunk, vettünk mindent, ami kell, és most itt ülünk a lányokkal a szobájukban, beszélgetünk, videókat néztünk, majd betoppant a magyarul beszélő román szakács srác, belekezdett a 67-es úton c. Republic nótába, majd elkezdte firtatni, miért van C a végén. Mivel neki ma van az utolsó napja, bejött Darko elbúcsúzni tőle. Kapott ajándékot is, erre Orsi mondta, hogy reméli, hogy nem fognak sírni. Sokat mesélt a szállodáról, ami külön érdekes volt, mert ugye egyre inkább előjön a passzív magyar szókincse, úgyhogy ilyeneket mond: fake magyar passport. Ebben a storyban, az útlevelesben úgy bukott le a főhős, hogy a spanyol határőr megkérdezte a román sráctól, akinek magyar útlevele volt [fake magyar passport, ahogy már írtam], hogy hány híd van Budapesten a Duna felett. Egy másik érdekes story, hogy szerinte ebben a szállodában két hét után vagy őrült lesz valaki, vagy „gay”. És ami még vicces, hogy a lányok szobatársáról, Christináról úgy beszél, hogy Mappet girl:D Jajj, az tök rossz, hogy ő elmegy holnap. Itt ül két órája, és csak mesél és mesél. Uff, mindjárt éjfél… Reggeli 8:15-kor a lányokkal. Most lassan alvás.

  T-126 nap

  Hajnalban reggeliztünk. Hozzá kell szoknunk, – és a tapasztalat megerősítette a beszámolókat – hogy a napi reggeli jam, sajt és valami felvágott, amiről lemaradtunk, mivel a reggeli vége felé toppantunk be. Aztán mire végeztünk, a ’kedves’ konyhás néni megjött a friss kenyérrel és a felvágottal. Hát… köszi.

  Utána kis pihenés a szobában, zuhanyzás, fogmosás, felöltözés, 10-re jelenés Mogyinál, ami az étteremvezető fedőneve lesz mostantól Odamentünk, mosolyogtunk, mentünk volna az ’uniformisért’ – de a nő, akinek oda kellett volna adnia, nem volt a helyén. Nem baj, menjünk vissza 11-re. 11-kor már Mogyi sem volt ott, meg a nő sem, úgyhogy menjünk holnap… Kíváncsi leszek, meddig akarják ezt játszani

  Tengersok szabadidőnk lévén a lányokkal kiléptünk az ablakomon – asszem nekem van a legnagyobb balkonom a szállóban, csak nem ajtó vezet oda, hanem az ablakon kell átmászni. De [most nézzétek meg a képeket] szerintem a kilátás kárpótol. A szobatársam szerint itt szoktak lenni a staff partyk… vajh miért? Viszont megértettük azt is, hogy miért mondja mindenki azt, hogy a szállodánk a ’middle of nowhere’ közepén fekszik Mindenfelé új házak, amik a szállodából élőknek adnak otthont, mellettük meg szántóföldek, és tényleg semmi. A miénk az egyetlen szálloda a környéken…

  Megkértük a szobatársam [a Harmonikás], hogy mutassa meg, hol lehet simkártyát venni. Előtte beugrottunk ebédelni, színes tészta volt darált hússal [vagyis én ezt választottam], és esküszöm finom volt! A srácnak különben fogalma nem volt, hova menjünk simkártya ügyben, viszont végigjártuk a környék összes elektronikai-cikk boltját, mert 17€-s mp3 lejátszót akart venni. Aztán két órával az elindulás után találtunk egy telefonost, aranyos volt, segítőkész, és kb. 1 perc alatt a kezünkbe nyomta a simkártyákat. Nem kérdezett semmit, se nevet, se semmit, adta a kártyát. Nem értem, otthon miért csinálnak ebből személyi-fénymásolós-sokpercigtartüó procedúrát… Fel is töltöttük, így legalább nem 210, hanem csak 30 forintért tudjuk hívni egymást.

  Aztán két internetszalonban is próbáltam nethez jutni. Az egyikben ugyan megengedték, hogy használjam a notebookom, de nem volt net a kábelben [két géppel is leellenőriztem], a másikban volt [igaz, hogy ott csak a pc-n nyomulhattam], de olyan lassú, hogy 10 perc alatt nem töltődött be egy oldal. Hagytam a fenébe, majd holnap. Hazafelé megkóstoltuk az itteni gyrost, ami tocsogott az olajban [ez minden ételükről elmondható], úgyhogy gyenge gyomorpanasszal indultunk vissza a hotelbe – a tengerparton! Ami még a gyrososnál vicces volt, hogy a csajt először megrázta egy hatalmas szikrával a gyrossütő, aztán a gyrosvágó késsel elvágta a kezét, úgyhogy nem volt meglepő, hogy utána már csapkodott. Leültünk, beszélgettünk, néztük, hogy csillog a napfény a vízen, és közben megszólított minket egy magyar család. 20 éve élnek itt, van pár pékségük, és ők sem értették, hogy miért pont Görögországba jöttünk. Aztán Bea mesélt arról is, hogy több pasi is rászólt már, hogy szex közben ne szorongassa a heréjüket. No comment – de amikor átmegyek hozzájuk legközelebb, viszem a suspensort:D

  Apropó, ’nem értették’. Egyik munkatársunk sem. Hozzájuk képest mi nagyon Nyugat-Európaiak vagyunk, nekik ez jó pénz, nekünk nem. És tényleg, kicsit munkásszálló/menekülttábor feelingje van a helynek. Van köztük még pár, aki az önéletrajz miatt jött ide, de többségüknek ez a havi 100e forint annyira jó pénz, hogy vagy nem először vannak itt, vagy tervezik visszajönni. Szomorú. Ez például a magunkkal hozott ruhák mennyiségén is látszik. Nagy, teli bőrönd, sok ruha, cipők, minden, míg az ő szekrényeikben lóg egy nadrág, pár felső, és ennyi. Vagy mi izgultuk túl a dolgot, vagy ők tényleg nem a legjobb anyagi körülmények közül jöttek. És ezzel szemben állunk mi, akik beültük három notebookkal a lányok szobájába, naplót írni. Szánalmasak vagyunk mi is.

  Visszazökkenve: délután délutánialvás, majd vacsora, majd egy órát át superbombereztünk telefonon, aztán amazing race-t néztünk, majd kimentünk a iszogatni a többiekhez a lányok balkonjára. Ott volt a mappet girl, aki tök aranyos, és honfitársa, Ivan, meg még két srác a faluból. Csak úgy dölt belőlük a szó, jó társaság voltak, de szerintem mi sem maradtunk alul mesélésben, egészen addig, míg valahogy Magyarország történelmére terelődött a téma. Akkor kínos csend, majd bevallottuk, hogy nem tudjuk röviden elmondani. Azt még mindenképp el kell mondanom így a nap vége felé, hogy az egyik srác a faluból álomszépen néz ki:$ Majd igyekszem lefotózni, és megmutatni őt is. Most alvás, lassan 1 óra…

  T-125 nap

  Szép kezdet… megbeszéltük a lányokkal, hogy fél kilenckor találkozunk, hogy menjünk enni. Most negyed 10 van, és még alszanak:S Úgyhogy miattuk én is lemaradtam a reggeliről… Nemsokára uniformispróba, aztán megnézzük a nagy templomot a városban, meg feltöltjük a képeinket a netre.

  Kaptunk egyenruhát. Mindegyikünknek jól áll, bár az állapotával kapcsolatban azért nem lenne alaptalan, ha kifogásokat emelnénk… Beára még vár egy kis varrás is pl…