Posts Tagged ‘hideg’

  • Kyle

    Date: 2009.02.18 | Category: stories! | Response: 3

    Tegnap blogtalálkoztunk Kylelal [mint megtudtam, neki ez az első, én vagyok az első;) Szűz volt még ilyen téren:D]. Most álljon itt ennek hiteles krónikája.

    17:00 – Szakad a hó.
    17:35 – Már muszáj indulni, mert nem fogok odaérni.
    17:50 – Nagyon csúszik az út, lassan megyek. Le kéne parkolni. Bakáts téren találok is egy helyet.
    17:56 – Megkérdeztem egy öreg nénit, hogy melyik a Ráday utca. Erre végigmutatott azon, amin álltam: “Ez.” Úgyhogy közel voltam a célomhoz.
    17:58 – Odaértem. Mivel már találkoztunk egyszer, és akkor is előttem ért oda, biztos voltam benne, hogy ott lesz a sarkon, ahol megbeszéltük. Nem volt ott:\
    18:00 – Viktor nagyon fázott, egyre többször nézett az órájára, közben meg egyre hangosabban szidott mindenkit, akinek köze van ahhoz, hogy 1/ mínusz fokok vannak; 2/ fúj a szél nagyon és 3/ ennek következtében vízszintesen esik a hó.
    18:03 – “Nem bírom tovább!” Telefon elő, és akkor látom, hogy ott vár egy sms Kyletól, amit 17:52-kor írt: “Tekintettel a fantasztikus időjárásra beültem a jaffaba. Itt várlak.” Juppí, feleslegesen fagytam szarrá, irány a Jaffa.
    18:07 – Megérkeztem. Ő ott ült a melegben.

    Itt egy hosszabb ülős, teázós, banánturmixozós, limonádézós beszélgetés következett az életeinkről, a jövőről, meg ilyesmi. Be nem áll a szája [jó értelemben persze;)]! Én sem vagyok egy csendes kisfiú, de csak úgy tudtam szóhoz jutni, ha belevágtam, emiatt egy idő után meg is jegyezte, hogy “Nálad minden történetemet 4-5 részletben tudom elmesélni!:D” Aztán arra jutottunk, hogy tovább megyünk, pl. karaokezni. Úgyhogy a cél már világos volt: Főbe-járat [Kyle már írt róla annó], csak le kellett küzdenünk egy logisztikai problémát: én kocsival voltam, úgy meg nem lehet ugye alkoholt fogyasztani.

    Úgyhogy Viktor és Kyle kocsiba bepattan, Kyle nem tudja becsukni az ajtót, majd sikerült neki. Irány haza. Ideértünk, nagy nehezen találtunk parkolóhelyet. Kyle nem tudja becsukni az ajtót, majd sikerült neki 2. Fel hozzám, gyors pisilés, 1-1 jäger, taxirendelés, ittataxi, menjünk. Sofőrrel megbeszéltük egy jó öt perc alatt, hogy merre menjünk [ő kerülőt akart mindenképp, de nem hagytam magam.] Aztán a taxival fordultunk egy jó 270 fokot, mert kicsit megcsúsztunk. Innentől már sima utunk volt, de azért tett bele a taxis egy jó fél kilométeres kerülőt… Megérkezünk, fizetünk, kiszállás, Kyle nem tudja becsukni az ajtót, majd sikerül neki 3. Rövid battyogás, megjöttünk, lemegyünk.

    És ami a legfontosabb: VAN EGY AUTOGRAMMOM BIBIBIIIII!!!!!Csend van. Gyanús. Még nem indult be a dolog, úgyhogy gyorsan szerzünk italt, átböngésszük a dallistát, és Kyle rögtön teleír vagy 10 kispapírt számcímekkel. Aztán elkezdődik, felváltva jönnek az énekesek, bátrak és kevésbé bátrak, jó hangúak, hamisak és halkak, magyar vagy külföldi dalt választók, és egyre jobb lett a hangulat:D Aztán bebaszcsiztam. Nagyon. Kyle is, de ő egyre bátrabban ragadt mikrofont. Közben az asztalunkhoz verődött még egy srác, aki azzal szórakozott, hogy papírokat adott be az én nevemmel, és a Die Toten Hosen – 10 Kleine Jägermeister című szám címével. Alig tudtam visszaszerezni. A műsorvezető kedves volt, visszaadta, de megígértette velem, hogy legközelebb eléneklem. Aztán szép lassan eljött a 3 óra, a bazár bezárt, mi szedelődzködtünk, taxit hívtunk, elbúcsúztunk és hazamentünk.

    Hősiesen jelentem, nem hánytam se ott, se a taxiban, se itthon [ezt volt a legnehezebb megállni].

    Ma másnap van nagyon. Az időt húztam reggel az ágyban, mert ott jó volt. Aztán azt hittem, jól vagyok. Felkeltem, aztán rájöttem, hogy fekve mégis jobb, visszafeküdtem. De szép lassan összekapartam magam, és egy idő után még az evésre is rászántam magam, ami rég esett ilyen jól – a két étkezésem között 23,5 óra telt el… Bölcs vagyok, ugye? Aztán, hogy teljesíteni tudjam az ígéretem, letorrenteztem 3 verziót is a 10 Kleine Jägermeisterből, megvan a dalszöveg is, és másfél órán keresztül gyakoroltam. Aztán megint rosszul lettem, de ez már egy másik történet.

    Folyt. köv.

  • csak röviden

    Date: 2008.08.13 | Category: mixed! | Response: 0

    Nagyon sok lenne ez az utóbbi pár nap elmesélve, szóval csak címszavakban, péntektől:

    Péntek: SMB, 100%-os buli, pultozás, bontás közben hatalmas felhőszakadás, szarráázás, pl. a ledcsíkokból literszámra vízkiöntés, 0 alvás.

    Szombat: VN, vihar hajnalban, szarráázás, esőbenépítés, 4órakésésselkészlevés, alvás a színpad alatt, délután újabb vihar, monitorállás-fedés kaszaként végig a színpadot, pánik, rohanás, kárelhárítás, zorall, rúzsamagdi, djelmaradt, alvás éjféltől.

    Vasárnap: VN – koraikelés, semmitnemcsinálás, tűzoltóbemutató, semmitnemcsinálás, zenehadtest-stagelés (mint a szardíniás dobozban: 80nm színpad – 31 fúvós [[székekkel!!!!]], 24 fős kórus,nagydob, gitárerősítők, szinti, karmester, énekesek – és úgy mikrofonozd be őket, h mindenki a színpadon van), zenehadtest-élvezés (legjobb zenekar:D), hooligans, áramprobléma-megoldás, bontás, alvajárás, ákoselkergetaludni, alvás a teherautóban az ágyon

    Hétfő: Sziget, még mindig munka (már csak 1 hét:D), világítással pikkpakk készlevés, semmitnemcsinálás, mégis hajnali négyig kint levés.

    Kedd: ugyanez, csak délután kettőtől… és itt már nemcsak az olaszokat kellett kiszolgálni, hanem egy teljes, angolul nem beszélő bábszínházat is (viccesek… 20 lámpával készültünk rájuk, és egy olyan rajzot raktak elénk, amin egy egész színház belseje szerepel, tele lámpával…), végül ők is összeálltak, fagyoskodás, “végre kész lettek”, irány haza.

    Most megint rohanásban vagyok, de még írok majd arról, hogy megtámadták a színpadunkat, meg a mai napi nemnagyonalvásokról is.

  • Date: 2008.04.02 | Category: it's my life!, mixed! | Response: 0

    T-98 2008. március 27. Csütörtök [29] T-6

    Ma valami hihhhhhetetlen csoda történt: Beával besétáltam a délutáni szünetemben a cipőbolthoz. Belül felkészültem már rá, hogy megint zárva lesz, de én nem adtam fel – és megérte, mert nyitva volt. Kiválasztottam egy fekete bőr cipőt, ami nagyon királyul nézett ki, 50 € volt, és így munka után mondhatom, hogy viszonylag kényelmes is, szóval megérte.

    Egyébként kezdem teljesen szétbarmolni a kezeim… A jobb kézfejemen már kb. 10 vágás van, míg a balt ma leöntöttem forróvízzel, és közben meg mindkét kezemen 1-1 körmömmel csináltam ma valamit, amitől vérzett……

    Este a büfében nem volt nagy hajtás, egészen addig,míg Mogyi valami hirtelen ötlettől elkezdett grenadinszirupos pezsgőt osztogatni a vendégeknek. És ez bizony azt jelentette, hogy kb. 200 ilyet pikkpakk le kellett gyártani. Pezsgőnyitás, pohárpolish, töltés, beleaszirup – és a kész tálca már ment is ki az étterembe. Közben Mogyi olyan volt, mint egy nagy gyerek: egyszer ellőtte a fejem mellett a pezsgődugót, utána az egyik lány mögött szánt szándékkal leejtett egy fémtálcát, ami hatalmas robajjal ért földet – és ilyen megszeppent arccal közölte, hogy túl nehéz volt… De aztán – miközben elküldött egy újabb üveg szirupért – azt mondta a lánynak, hogy bír engem… Ez igen jól esett.

    T-97 2008. március 28. péntek [30] T-5

    Annyira kimerült és ingerült régen voltam, mint ma reggeliztetés közben. Alig volt annyi erőm, hogy felemeljem a tányérokat a troliról a pultra. Emiatt még kevesebb időm volt mindenre, és a szünetet megint végig kellett dolgoznom, hogy elkészüljek. És még az is felbosszantott, hogy a menedzserek magasról tesznek arra, hogy mennyi időm van a dolgokra… Ha találnak valami ad-hoc feladatot, akkor ki csinálja meg? Na ki? Hát persze, hogy én:S Így is két órával többet dolgozom naponta, mint a többiek, és legalább másféllel többet, mint amennyit papíron kéne, és legalább 2,5-3-mal többet, mint ami a szerződésben van…

    Nap közben Mr. Timos [ő az F&B manager] megkérdezte, hogy jobb-e a buffet, mint amilyennek először gondoltam. Mondtam, hogy nem annyira, és amiatt csak még rosszabb, hogy ez a 30. napom szünnap vagy legalább fél nap nélkül, és erre még csak rátett, hogy minden nap kvázi reggel 07:45-től 22:45-ig dolgozom azzal a 3 óra szünettel. Kétszer visszakérdezett, hogy jól értette-e a 30-at, rákérdezett Mogyinál, aki csak mosolygott, és aztán mondta, hogy jövő héten kapok 2 vagy 3 szabadnapot. Aztán amikor Mogyi újra kijelölt a munkám mellé még trolizni is, ő már egy hét szabadnapról beszélt:D Funny. Igazából elég lenne 1 nap is, vagy legalább az, hogy ne kelljen hajnalban kelnem. Majd kiderül, holnap új beosztás.

    Vacsora előtt Mogyi rákérdezett Gillnél, hogy ő a fiúkat vagy a lányokat szereti:) hát, az utóbbi időben kevés viccesebb dolgot éltem meg:) Látnotok kellett volna Gill döbbent arcát… Akkorát röhögtem, hogy nem lehet elmondani… Ez jobb volt annál, mikor nagysegg kérdezgette az embereket, hogy mikor szexeltek utoljára:P

    Este beszélgettünk sokakkal az előtérben, és többek között megtudtuk, hogy valószínűleg kedden költözünk Dionysiosba. Vagy hogy írják. That’s all.

    T-96 2008. március 29. szombat [31] Újra service? újra service! T-4

    A mai nap igazából 3 nem szokványos – polisholás, rohanás, lábfájás, délutánialvás – dolog történt:

    • Pasxalis – alias nagyseggű – kijelentette, hogy nem pincérek, hanem munkások vagyunk:)

    • mivel Mogyinak holnap szabadnapja van, ma kaptuk meg a jövő heti beosztást, aminek két érdekessége van:

      1. elkerülök a buffetből: kedden már ketten leszünk a másik sráccal, hogy betanítsam, utána pedig visszakerülök a pincérek egyre népesebb csapatába!

      2. Mindenki kapott, így én is kaptam végre szabadnapot, csütörtökre. Még nem tuti, hogy akkor lesz, mert lehet, hogy elcserélem, de a lényeg, hogy lesz:)

    • Este lementem a discoba picit. Szokás szerint fél kettőkor kidobták a teljes személyzetet, én ekkor fújtam takarodót. A többiek lementek a Beachre inni. Maybe next time csatlakozom, de egyelőre most hulla fáradt vagyok.

    Megjött újabb két pincér. Ők görögök, és a Saniból jöttek, és az egyikükről szól ’Az álom mostantól 1 hónapig valóság’ című post!

    Ennyi volt a mese mára. Gyors óraátállítás [köszi anyu a segítséget:) Többieknek magyarázat: sosem tudom, hogy mikor merre kell mozgatni a telefonom képzeletbeli mutatóit. Itt ugyan ki volt rakva, hogy véletlenül se felejtse el senki, de csak annyi, hogy 3-kor [[itt ugye nem kettő, mert itt GMT+2 óra van]] 1 órával előre állítjuk. De ez, hogy „előre” nekem teljesen kétértelmű… ]

    Este Orsi újra összejött szépfiúval. Durvább, mint egy teniszmeccs, komolyan. Csak úgy kapkodom a fejem:) Egy fél napig nem beszélünk, és máris annyi minden történik, hogy órákig mesélhetnék:)

    T-95 2008. március 30. vasárnap [32] T-3 2 új roommate, aztán mégse…?!:S

    A maival együtt már csak 3 napom van a buffetben. Ja igen, nem is itt kezdődött a nap, hanem az óraátállítással: reggel alig lézengtek az emberek az étteremben, mivel 1 órával ’korábban’ nyitottunk. Aztán volt olyan, aki megkérdezte tőlem, hogy most hány óra van, és a kedvenceim azok voltak, akik 10 óra után [akkor zár a büfé] estek be, majd felháborodva vették tudomásul, hogy nincs már kint kaja. Na, nekik egyenként elmagyarázni, hogy miért, az volt vicces:) Szokás szerint kicsivel 2 óra után, de még jóval fél három előtt leléptem a munkából, alvást terveztem be [mi mást?:S].

    Aztán 16:40 körül [45-re volt beállítva az ébresztés] megtörtént az, amitől kicsit tartottam: kulcscsörgés az ajtóm előtt, majd kopogás, mert benne volt a kulcsom a zárban: két román srác jött be, miután kinyitottam az ajtót. Az első párbeszéd legérdekesebb momentuma az volt, amikor megkérdezte [ismétlem, ROMÁNIÁBÓL jött] az egyik srác, hogy „ugye az angol a hivatalos nyelv nálatok?”:S Aztakurva, ezek nem lehetnek ennyire buták:S Aztán közölte, hogy az ágyában fekszem, aztán hogy ez az ő szekrénye, ezt meg ezt meg ezt ő vette, hol vannak a vállfái, ilyesmi. Kicsit hamar az idegeimre mentek:S Mindegy, nem volt sok időm beszélgetni velük, mert gyors fürdés, és irány a meló. Előtte még megkérdeztem a front office managert, hogy lehetséges-e két lánnyal közös szobát kapni ott, ahova költözünk, de nemet mondott.

    A vacsi nagyon lassú volt, semmi pörgés, semmi… Tökre untam… Estére szó volt arról, hogy megkapjuk a staffos dobozba bedobott borravalóból a részünket, de ez valamiért elmaradt. Munka közben először Cristinaval próbáltam lepaktálni day off cserével kapcsolatban, aztán róla kiderült, hogy „igaz barát”, mert valami kamu indokkal elutasított. De Liliya hajlik a dologra, csak meg kell kérdeznie a pasiját, hogy neki jó-e a másik nap. Most ebben bízom/bízunk a Beával [mert Orsi is akart cserélni, aztán mondta, hogy én többet vagyok egyedül, menjek el én Beával [[Ezúton is hála neki!]]]

    Aztán munka után visszajöttem a szobába, és eltűntek a bőröndök… Kicsit furcsán néztem a lányokra, aztán pár perccel később berontott a srác, elvitt az üres szekrényből pár dolgot, meg még párat, ami itt volt a szobában, és kijelentette, hogy az övé, és kiviharzott. Később megtudtam, hogy a költözésig a mellettem lévő szobában fognak lakni. Ez csak azért zavar egy kicsit, mert van kulcsuk a szobámhoz, és hát nem sok jót hallottam eddig róluk. Elég annyi, hogy az egyikük azt hiszi magáról, hogy a helyi basszájba, viszont a másik fogja csinálni ’helyettem’ a büfét, úgyhogy rá egy szavam sem lehet:) De az pl. tök vicces, hogy amint megjelentek itt az előtérben beszélgetni, Gill és Darko is behúzott a szobájába:)

    T-94 2008. március 31. hétfő T-2 [33] megint két új szobatárs, pesszimizmus, aggódás

    Reggeli közben szokás szerint semmi, délután alvás, aztán arra ébredtem, hogy megint bejött Toma egy új sráccal, akiről kiderült, hogy magyar, és tök jó fej. Aztán gyors zuhanyzás, ami közben kaptam még egy új szobatársat, aki szlovén, és nem túl jól beszél angolul, de normálisnak tűnik.

    És a lényeg, hogy rájöttem, tök pesszimistán állok a dolgokhoz, pedig semmi okom nincs rá:S Aggódtam a büfé miatt, és két hét után visszaraktak servicebe. Aggódtam, hogy egyedül leszek a szabadnapomon, és Liliya végül rászánta magát, hogy cserél a Beával, úgyhogy a csütörtököm vele töltöm, megyünk Thessalonikibe shoppingolni, városnézni, nemittlenni. És végül aggódtam a szobatársak miatt, hogy a románokat kapom meg, és most ezzel a két sráccal úgy érzem, hogy meg vagyok áldva:)

    T-93 2008. április 1. kedd [34] az utolsó büfés nap, költözés

    Ma csak annyi volt a dolgom, hogy betanítsam az egyik román srácot büféboynak, és aztán holnaptól hawaii dizsi napfény:) A srác eléggé flegmán állt hozzá a dolgokhoz, de miután összetört 3 tányért, és csak negyedszerre sikerült lemásolnia egy hajtogatást, visszavett az arcából, de őszintén: nem nagyon hiszem, hogy menni fog neki holnap egyedül:S

    Munka után irány Julia [Front Office manager], hogy megtudjam, mi a tök lesz az új helyen. Ő felküldött összepakolni, majd vissza hozzá. Kiderült, hogy a pesszimizmusomnak részben helye volt, mivel a románokkal vagyok egy szobában:S Najó, ez nem igaz. Egy apartmanban, a szobát meg Ferivel, a tök nagy arc magyar sráccal osztom meg [Pl. ő sztorizta el tegnap, hogy felbomlott a koalíció:D]. A költözés pörgősen zajlott, mert a groom srácnak, aki hivatalból költöztetett minket, sietnie kellett [a Beát például majdnem otthagyta a hotelben:D]…

    Az új hely zsír, tiszta fürdőszoba, nagy konyha, és két kis szoba – így néz ki egy apartman. És most, másnap reggel, elmondhatom, hogy az egyetlen hátránya, hogy éjszaka kurvahideg van:S Melegítőben és pulcsiban aludtam, és azt hittem, megfagyok.

    T-92 2008. április 2. szerda [35] séta, újra service

    Reggel gyalog indultam el a szállásról a szállodába…

  • Befagy a ….ám!

    Date: 2008.02.19 | Category: mixed! | Response: 5

    Ez hihetetlen… Igaz, hogy még tél van, de akkor is… Egész nap ment az olajradcsi. És az ember azt hinné, hogy majd megy Görögországba, és ott meleg lesz. Bea is rávilágított – ő az origot mutatta, de az indexen is láttam, hogy ott bizony nincs meleg, sőt, egész konkrétan Athénban pl fél méteres hó esett. Hm.

    athenho.jpg

    Gyorsan kattantam msnre, megkérdeztem görög pajtásom a helyzet súlyosságáról, és szerencsére megnyugtatott, hogy ott nem esett, csak athén környékén. Petitprince segítségével közben a neten kerestem időjárási adatokat, ezek alapján nincs olyan nagyon rossz idő Thessalonikiben, de azért gatyarohasztó hőség sincs: 0 fok körül van most, de azt írja, hogy szombatig folyamatosan melegszik az idő. Szóval csak egy gyors pánik volt:) Végére pasis kép, megnyugtatásul;P

    wetset07.jpg

  • Miss Balaton 2006 [testor.blogol.hu-ról]

    Date: 2006.08.06 | Category: school of life! | Response: 0

    Szóval kedd délután kettőre mentünk raktárba. Amikor odaértünk, láttuk, hogy tuti nem kevés cuccot viszünk, mert egy 80 köbméteres pótkocsis teherautó parkolt a raktár előtt. Bent molyoltunk vagy két órát, aztán elkezdtük rakni a gépet. Pakolás közben láttam, hogy setét fellegek gyülnek az égen, de próbáltam nem tudomást venni róluk. Aztán amikor az utolsó sort pakoltuk a kocsiba, leszakadt az ég. De a betápot még be kellett rakni, szóval szokás szerint szarrá áztam. Aztán mindenki bemenekült a rakiba. És az eső csak esett és esett:) A raktár előtt pár perc alatt bokáig érő víz gyűlt, szóval úgy döntöttünk, a pótot majd másnap reggel töltjük fel. Hazautaztunk, majd összeraktam a táskám, és alvás.
    Szerda reggel hét raktár. Bepakoltuk a pótot, meg jutott cucc az ivecoba is, aztán indultunk siófokra, a verseny állandó helyszínére. Én a póttal utaztam, egy élmény volt: még sosem ültem ekkora kocsiban. Odaértünk, az építő csapat már ott állt a bejáratnál, várva, hogy dolgozhasson. Még egy órát tolatgatott a kocsi. A kipaknál azt vettem észre, hogy én vagyok ott az egyetlen, aki már látta valaha a fedést: Istiék kocsijából kifogyott a benzin, zoli később indult, Ákos másik bulit épített. Szóval az én irányításommal kezdtük kirakni az alut. Így éjfél körül mentünk aludni, addigra kész volt a teljes fedés, már csak apróbb munkák voltak hátra.
    A csütörtök érdekes nap volt, csak ‘címszavakban’, hogy mit csináltunk: ittunk (sört), ittunk (sört), vacsoráztunk (fél ötkor mentünk egy családias étterembe, zoli fizetett), főpróbáltunk (a lányok akkor léptek rá először a színpadra, szóval inkább a koreográfia tanulásával voltak elfoglalva, némelyik jegyzetelt is még közben:D Én ültem, aztán elkezdett esni az eső. Nahurrá, rohanás, mindent letakar, elég gyors voltam, de a cipőm beázott, szóval a főpróbát álmosan remegve a hidegtől ültem végig.). Az utolsó pontot kifejtem, mert hihetetlen élmény volt. Ha címszóban akarnám, akkor jäger, de bővebben: Fél egykor lett vége a főpróbának, gondoltam hurrá, megyünk aludni. Zoli felvetette, hogy üljünk be valahova. Találtunk egy helyet, ahol – gondolom a szakadó eső miatt – mi voltunk az egyetlen vendégek. Én kértem egy sört, a többiek már jägerrel kezdtek; aztán volt egy kör, amikor sorba mindenki mondta, hogy jägert kér. Addig Ákossal tartottuk magunkat, de akkor titi felrakta ákos kezét, hogy ő is kér, isti meg – amikor hozzám értünk – mondta, hogy te is iszol:D Én nem ellenkeztem, innentől a többi körről nem tudom, hogy jött ki, de a lényeg, hogy egy óra alatt sok tízezres számlát csináltunk. Aztán kidobtak minket, mondván, hogy zár a hely. Ja még egy erről a helyről: Mariann, a pincérlány szerintem erre a pályára termett. Aranyos volt, és gond nélkül beszélt rá minket az italra. Szóval kidobtak, továbbálltunk. Találtunk egy helyet, ahol karaokeztak, ott vertünk tábort. Zoli, mint egy gyerek, úgy viselkedett. Nevetgélt, énekelt, táncolt, beszólt, piszkált, nyúlkált, és nagyon jól érezte magát, vele együtt persze mindenki. Az este csúcspontja talán az volt, hogy Omega néven felment a színpadra, és Ákos léggitározásával és üvegpohárba éneklésével kísérve elénekelte a Gyöngyhajú lányt:D:D Én hajnali négykor indultam vissza Ákossal szunyni egyett. Másnap kiderült, hogy a szobából csak én nem hánytam:D
    Péntek reggel fél kilenckor arra kelt a szoba, hogy Istinek csörög a telefonja. Bpen feltörték a kocsiját. Innentől 11ig csak telefonált, utána Zolival elindult megoldani a helyzetet. Ekkor kicsit aludtunk, majd délben jött egy nő, hogy lassan el kéne húznunk, mert 11ig fizették a szobát:D Fél egykor sikerült, de a szomszédban akkor kezdtek el csak kelni:D Kisétáltunk a helyszínre, összeraktuk a felszerelést, hogy a délutáni fő-főpróbára minden összeálljon. Megint ott volt a srác, akivel tavaly végigbeszélgettem a műsort, most is ez történt. Éjfélkor lett vége, az egyik szőke lány nyert. Sírás, világbéke, egészséges életmód, miegymás. Elkezdtünk bontani. Szombat délben értem haza.
    Szombat délután ötre viszont újra raktárba kellett menni, az Úszó EB záróbulijára vittünk technikát. Arról volt szó, hogy odavisszük, és ott van sok ember, segítenek összerakni. Hát ehhez képest ketten voltunk egész addig, amíg a Titike a hiányzó felszereléssel meg nem érkezett. Felvertük az alut, és 11 körül már sikerült is elhúznunk haza. Még fürdésre sem szakítottam időt, alvás ezerrel.
    Éjszaka lejött a Mysterious Skin című film, ami a leírása szerint egy több fesztiválon is díjnyertes dráma, ami szól a pedofiliáról, prostitúcióról, megalázásról, álmokról, mindez meleg oldalról megközelítve. valszeg ma ezt fogom nézni, és ha nem esik ez a kibaszott eső – most esik – akkor este megyek futni Dávid1dal. Na, fürdés…

  • napi vegyes [testor.blogol.hu-ról]

    Date: 2006.06.11 | Category: be up-to-date!, mixed!, school of life! | Response: 0

    Tök jól esik, hogy ahány emberrel beszéltem eddig erről a pénteki történetről, egy idő után mindenki nekem adott igazat. Ez két dolog miatt lehet: vagy tényleg igazam van, és ennek kétségkívül jobban örülnék, vagy pedig ‘úgy sikerült előadnom a történetet’, hogy abból az én igazam tűnjön ki…. no mindegy nem rágódok tovább ezen nyílvánosan:S
    Tegnap felmentem a neptunra megnézni, hogy sikerült a szociológia vizsgám. Hát… most nem jött be a rossz formám:D Négyes lett a vizsgám:) Asszem ebből nem megyek javítani…
    Továbbra is tegnap:
    Délután voltam a raiffeisen (Vagy hogy írják) napokon (fedőneve Via-dal volt:D) park-tájfutó eseményt csinálni. Általánosan elmondható, hogy a négy óra alatt amíg ott voltam, nem volt olyan szar idő, bár volt egy zuhé, amikor az egész sporttelep kiürült:D Nem volt sok induló, de én jól szórakoztam velük, látva, hogy még sosem csináltak ilyet, és mennyire élvezték. Remélem lesz 1-2 jövőbeli tájfutó közöttük:)
    Este színház, a muzsika hangja. Itthon aggódtam, hogy igénybe veszik az esőnap nyújtotta lehetőséget, de végül elkezdődött az előadás és végig is játszották. Ami ennél rosszabbul érintett az az volt, hogy az első felvonás közepén feltámadt a szél, ami csökkentette a hőérzetet, és nem sokkal később az eső is rákezdett, az egyik szereplő a szövegébe viccesen beleépítette a ‘jólesik’ vicces beszólást is. Az előadás kicsit amatőrös volt, amit a meghajlásnál jelentkező káosz mutatott a legjobban, de ennek ellenére nekem tetszett. A gyerekek bátran énekeltek és nem is volt rossz hangjuk, a kaszás művészúrnak van még javulnia éneklés terén, de ő is próbálkozott, nem is rosszul. Összességében tetszett az előadás, ebből az egyébként tök unalmas darabból kihozták a maximumot. Ennél jobban csak akkor élveztem volna, ha nem ázok szarrá:) A nézőtéren egyébként lincshangulat volt a kinyitott esernyők miatt, sokan ordibáltak, hogy nem látnak, meg ‘fogja be’-ztek:D
    Már ma:
    Reggel olvastam 150 oldalt, így elérhető közelségbe került az utolsó esküdt vége:) Utána a pénteki jelenetnek köszönhetően lementem kicsit autót takarítani, majd hazajövet anyu fogadott a jó hírrel, hogy az egyik érdeklődő megvenné az újpesti lakást, amiért annyit szenvedtem, hogy eladjuk végre:) Szóltunk az ingatlanos néninek, hogy nekünk okés a buli, mehetünk ügyvédhez, remélem most végre ez is összejön.
    Na nemsokára ebéd, majd írok még:)

    Az kell, hogy mindenki lássa, létezem…

  • napi vegyes [testor.blogol.hu-ról]

    Date: 2006.06.07 | Category: mixed! | Response: 0

    Na a tegnapból ami kimaradt: mint a képekből is látszik, Karasss barátommal beszélgettem majd egy órát. Megint rá kellett jönnöm, hogy az ő társaságát is nagyon szeretem (csak ne lett volna olyan kurva hideg pólóban:D) Aztán stat tanulás helyett a llaci megfűzött, hogy menjünk moziba (ugye tegnap volt 20060606 -> 666… ), az Ómen bemutatójára. Hát a filmről nem írnék most, csak annyit, hogy párszor eléggé ráparáztam a kérdésre, meg voltak testőrök is a filmben, de a vége eléggé walt disney-sre sikerült.
    A mai nap három dolog ‘körül forgott’: Pasikám, Statisztika és Szociológia.
    Reggel voltam stat vizsgán, három feladat, az egyiket értettem, arra 25 ből 19, a másik kettőre 55ből összesen 14 pontot kaptam, és így 8 ponttal elmaradtam a kettestől:S Délután volt jegybeírás… Majd próbálkozok még a szigorlat napján – több eséllyel, mert szerintem kezdem érteni a dolgot. Jegybeírás után alukáltam két órát, majd ettem és átolvastam azt a keveset, amim van szocból, és most itt vagyok:D Már csak kettőt kell aludni, és itt a péntek, amikor jön az én kis pasikám:D

megelőztek!

kategóriák!

ajánlom!

csorgasd!

érdekeljen!

nevess!

olvasd!

verd!

kiválasztottaknak!

Archívum