Kékfehérfekete, pasis, új mottóval, csodás headerrel és üzenetet hordozó footerrel. Nem, PaPe, nem vagyok roma, hanem…

… meleg vagyok, és bizony nem ritkán fordul elő, hogy faszt szopok. Ez így most kicsit nyers, de ez az igazság. A faszszopás az teljesen a magánügyem, viszont a meleg létemet szeretném sokkal nyiltabban élni, mint amennyire most teszem. Félreértés ne essék, nem élek titkokba zárva. Akik szeretnek, vagy akik valaha fontosak voltak az életemben, mind-mind képben vannak arról, hogy az én szívem csak egy másik srác tudja megdobogtatni. Szóval ezen a lépésen túl vagyok, valami mégis hiányzik. Hogy mi? Nem csak őszinte akartam lenni mindig is, hanem szeretném nyíltan élni az életem, nem pedig aggódva, hogy mikor ki támad azért, ami vagyok.

Jó, jó, persze, tudom sajnos, hogy ez olyan messze van, mint talán eddig sosem volt, és egyre csak távolodunk attól a világtól, amit mi, melegek, optimálisnak tartanánk, és már-már utópia, de … a lepényhal elsőre… Viszont most is, mint mindig, vannak bíztató jelek. Persze az utóbbi időben két dolgot csináltam: vagy sajnáltattam magam, vagy pedig dolgoztam, úgyhogy logikus, hogy ezekkel a jelekkel a munkám közben találkoztam:P De nézzük:

Melegként természetesen nem most kezdtem el ilyesmin gondolkozni, a bejegyzés gondolata mégis a CEU tavaszi bálján fogant meg bennem. A kinti helyszínnel voltam elfoglalva, de a helyi srácokon kifogott a saját technikájuk, úgyhogy egy ideig ki-be rohangáltam, hogy megoldjam a problémát. Aztán bent elindult a táncműsor, én pedig nagyot néztem: fiú-lány, fiú-lány, fiú-fiú, lány-lány. :O :O:O mi ez itt? Ezt itt szabad? és én nem ide jártam! Hééé! Kérem vissza a pénzem! Álltam, leesett állal, de körülöttem álló tömeg ezt simán természetesnek vette. Kimentem, tettem-vette, egyszer csak mit látok? Két srác egymásba karolva beszélget egy lánnyal. Huhh. Mostantól minden CEU-s bulit bevállalok:)

Ezután egy táncműsorban dolgoztam, ahol improvizáció volt a lényeg. Már a próbán beleszerettem egy hasba:) Aztán ez a has elkezdett egy másik fiúval improvizatív táncot produkálni, ölelkezni, harcolni, egymáson forgolódni… Laptop teteje lecsuk, nyálat csorgat, irigykedik. Lement a próba, a két előadás, vége a történetnek, itthon nézegettem romeot. Kit találok rajta? Hát nem ott van has?:) Csak aztán ő látott engem, látta, hogy csúnya vagyok, bukó:D

Végül… július elején egy hetet töltöttem a Balaton partján, így a Balatonsoundot a legelejétől a bontás majdnem legvégéig végigélveztem. Hát emberek, már most szóltam, hogy jövőre is akarok menni! Akármennyire is hihetetlen, de az összes elektronikus zenét szerető fiatal egytől egyig hihetetlenül jól néz ki! És hát igen, nem egy meleg közöttük:) Például az a pár, aki a keverőállásunkban szemben ült le annyira közel egymáshoz, hogy egy a4-es lapot tuti még jobban kilapítottak volna, és a kezük végig összeért, pedig nagyonnagyon meleg volt:) Utána este odajött három napbarnított kockás hasú, félmeztelen, nagyon helyes nyunyú, hogy vigyázzak a csomagjaikra – ki mondott volna nekik nemet?:);) Nem vág szorosan a témába, de azért leírom: pár éve én úgy gondoltam, hogy a Balatonba sosem fogok belemenni, mert blőe. Belementem, mert munka volt, de utána bele mentem szórakozásból is, és… é l v e z t e m!:)

Szóval meleg vagyok. És boldog. Egy fiúval. Majdnem napra pontosan fél évvel CrazyBoy után újra megtaláltam a számításaimat. Nehéz lesz, de mindenképp kitartok mellette. majd egyszer talán mesélek róla:D

Ha valaki nem lenne képben az érzésről, akkor annak gyűjtöttem pár képet:) Ezzel búcsúzom.

És ne feledjétek: S A Y N O T O R A C I S M !

persze, a játék továbbra is megy!

001: m. kérésére a megfestett srácok:)

Úgyhogy vagyok, fetrengek itthon. Megyek erre-arra moziba, vacsizni, beszélgetni, EDZÉSRE, de még így is marad idő, amit netezéssel **szok el. Viszont ennek van pozitív oldala is, mégpedig az, hogy gyöngyszemekre bukkanok, amiket rögtön fel is vettem a readerbe, ahol már eddig is számos blog, rss hírforrás szerepelt. Akkor tehát a találati lista:

• Hulljon le a lepel – bár akit érdekelt, már úgyis tudja: ITT elérhető egy 23 perces werkfilm arról a produkcióról, amiről nemrég 3 egymást követő bejegyzésben is írtam, és még mindig meg vagyok halva érte.
• Mutattam Pötinek is a videót, aki cserébe ezt mutatta nekem, mondván, hogy “ez már ledfal” – hát igen, a szám is nagyon jó, a technika is, szóval nyálcsorgatás.

• Aztán itt van a hg.hu, ahol többek között blog jelleggel folyamatosan tudósítanak az építészet, belsőépítészet és design világából. Még csak pár napja nézem őket, de már olvastam egy 10 méteres mustangról, amit a denveriek démoninak tartanak, egy “színes játékvár” gyerekkórházi osztályról, maximális védelmet nyújtó kerékpártárolóról, új városrészekről, vagy éppen …
• … arról, hogy a két centis plasztikemberek világa mennyire különbözik a miénktől. Képek a plastic life című flickr gyűjteményből:

• Amúgy ennek a műfajnak a megteremtője egy brit street-art művész, Slinkachu, akinek már könyve is megjelent a miniatűr emberekről készült képeivel. Az ő munkásságát a blogján követhetjük nyomon.

• Ha a HG.hu-ról írtam, akkor muszáj lesz az építészfórumról is. Mostanában egyre jobban izgat az építészet. Pár hete folyamatosan olvasom a portfolio.hu ingatlanmellékletét is, és ezt a duót bővítette trióvá az építészfórum, ahol főleg pályázatokról, azok eredményeiről és az építész szakma eseményeiről lehet olvasni, de itt olvastam egy designpályázaton nyert herendi porcelán pendriveról, egy libanoni épület díszvilágításáról, amit magyarok csináltak, vagy egy új élelmiszeráruház terveiről is.
• Nem építészetet, viszont egy annál melegebb témát boncolgat Iguazu újabb blogja, a január közepe óta közvetítő Homarblog [nem azonos az index fogyasztóvédelmi magazinjával]. A témákat nem írja le más jobban, mint az első bejegyzés egyetlen mondata: “Fűtsünk be együtt”. Divat, filmek, testápolás, zene, pasik, és a meleg világ hírei mind-mind megtalálhatók a bejegyzések között. Kicsit olyan, mintha a boxermagazin tért volna vissza, csak színvonalasabb írásokkal;)
• Még egy picit Iguazu, akinek a cucosai között egy igazi álompasira bukkantam, szóval ez az oldal is bekerült a readerbe;) Amit még mindenképpen meg kell itt említeni, hogy tök jó az a montázs a háttérben [annak ellenére, hogy a legelső kép rögtön az a virág, amiről mindig egy segglyuk jut az eszembe:D], a képek, a színvilág, designból csillagos ötös!

• Nem Igunál, hanem egy másik gaytalkos bloggernél, spikeynál [aki már olvasható twitteren is] figyeltem fel Cüstös viccesen értelmes kommentjeire, így belenéztem a blogjába. Itt szerencsére ugyanazzal az emberrel ‘találkoztam’: Érdekes kérdéseket feszeget [társasjáték két fiúkutyánál, hogy egymással folytatnak szexuális viszonyt; arról is ír, hogy képtelen vérzés nélkül borotválkozni (–> Braun cruzer a tuti befutó nálam;]) ; egy román-magyar meleg pár tragédiájáról], viszonylag viccesen: “Majd fogtam magam, odamentem a fürdőszobai polchoz, kinyitottam, kivettem a szájvizem – amiről ezek szerint apámnak eddig nem volt tudomása -, és láttam a szemén, hogy erősen nézi, hogy mi az, majd mikor kupakba töltöttem belőle, és bedobtam a számba, hirtelen kikerekedett a szeme, majd azonnal megszakadt a szövegfolyama, lassan rám vetette tekintetét a flakonról és megszólalt: “Te iszod a sampont?!“.” Mellesleg a blog designja is igen jó!

Remélem, szakítotok időt végigböngészni a listát. Érdemes.

Ti tudtátok, hogy így néz ki a narvál?:D Én azt hittem, hogy szegény állatokat eltalálta sok-sok gerely… Mint ezt a nagyonügyes fotóst annó tavaly:D:D

Aztán volt egy kép, ami valami szabadvalamis síverseny ELŐDÖNTŐJÉN készült:) A döntőbe az jutott, aki túlélte?:)

És végül, de nem utolsó sorban, a nagy kedvencem, ez. Ha valakinek megvan nagyon nagyban, ezt pl. szívesen kitenném a falra:)

még ezt is megenném, pedig nem szeretem a csokit:)

most a szerda délutáni strandozás képeit raktam fel, itt egy kis ízelítő, a többi a galériában.

Hogy miről is szól a film? Van egy srác, akinek van „barátnője”, de közben a legjobb barátjával masztizik folyamatosan, akinek szintén van barátnője. És az első srác, Tobi fülig szerelmes a legjobb barátjába. Na, és ők ketten egy négypárevezős fiúcsapat tagjai, akik a lánycsapattal [akinek tagjai a barátnők] elmennek valami versenyre + edzőtáborba, ahova megérkezik a QueerSchlag nevű másik csapat, szintén csupa fiatal sráccal. Az elején még elviccelődnek rajta, hogy „hihi, el van írva a pólótok, a Quer csak egy e-vel van [[nem értem]], de aztán hamar kiderül az igazság. És miközben Tobi ugye Achimba szerelmes, a melegek társaságát keresi, és közben álkapcsolatot tart fenn a lánnyal.

Na, kb ennyi a story. Van benne minden, amivel a fiatal tudatlan bumbik találkozhatnak. Coming out, barátnő, aki le akar velünk feküdni, szerelem a legjobb barátba, közös masztik, meleggyűlölet, lányos melegek… Nekem tetszett, és bár tudtam belül, hogy túl szép lenne [Achim – Kostja Ulmann tényleg jól is néz ki!!!], ha összejönne Tobival, azért végig a Happy endért izgultam. És a film vége talán olyan lett, amilyen az élet is lenne – ez de szép befejezés volt, ugye?!:)

Kepek a filmbol (az elso kepen van Achim, a jolkinezo!)

Gyorsan kattantam msnre, megkérdeztem görög pajtásom a helyzet súlyosságáról, és szerencsére megnyugtatott, hogy ott nem esett, csak athén környékén. Petitprince segítségével közben a neten kerestem időjárási adatokat, ezek alapján nincs olyan nagyon rossz idő Thessalonikiben, de azért gatyarohasztó hőség sincs: 0 fok körül van most, de azt írja, hogy szombatig folyamatosan melegszik az idő. Szóval csak egy gyors pánik volt:) Végére pasis kép, megnyugtatásul;P

1/ Ugye csütörtökön voltam korizni Bejával és Orsival. Még előtte, szerdán meg voltunk együtt könyvesboltban, ahol láttak egy hatalmas naptárat (A3as volt, asszem), amin nagyon szexuális pasik voltak:) Ott – mert én akkor még azt hittem, hogy vicc – azzal viccelődtek, hogy majd csinálnak nekem egy ilyet. És mit kaptam tőlük? egy lapozgatós naptárat. Pasis képekkel. Ők csinálták!!! Hazafelé minden piroslámpánál ezt nézegettem:) Van apróbb hiányossága, aki elsőnek észreveszi, az kap egy tábla csokit:D

2/ Miután kimenekültünk pénteken az utazásszervezés óráról a tanárnéni “Akinek megy a vonata, menjen” felszólítására, és miután a lepontozott közös házidolgozatunk lapjaiból egyenként papírgalacsint gyúrtunk és azzal háborúztunk az iskola folyosóján, kiddo és pumer is meglepett egy karácsonyi csomaggal, amire – férfiasan bevallom – kurvára nem számítottam ez után. Megszenvedtem a kicsomagolással, próbáltam valamennyire ötvözni a két módszert – az egyiket, amit a szüleimtől lestem el, hogy ragasztó óvatosan lefejt, papír összehajtogat, a másik meg saját fejlesztés, mondván, hogy a papír úgysem kell, a kiváncsiság meg nagy úr… de ezt mindenki ismeri. Vegyük sorra, először, amire a kísérőkártyán bukkantam: a szokásos karácsonyi dolgokon kívül volt rajta egy személyre szóló idézet nekem: “Ha az ember nem veszekedhet valakivel, magányosnak érzi magát.” [ehhez NEM kérek kommentet!!!:D] És amikre belül bukkantam: egy már-már kötelező dvd a filmeslistáról [Kutyaszórítóban]; pasis egéralátét (szőröshasúpasis!!!, de sexy:D) és ilyen őőő matyuska babaként külön csomagolva két kitűző. Az egyiket szeretném, ha meg is magyaráznátok, mert sem én, sem a csajok nem nagyon értették;P [a smiley-sat!].

[Azért... a múltkor csak két dolgot kellett elrejtenem, amikor jöttek civilek, most már 4re duzzadt a szám hirtelenjében (nem viccet csinálni, nem a szám, hanem az elrejtendő cuccok szááááma)(lehet, hogy ez a szar vicc csak nekem ugrott be?????:O)]

3/ Haladunk tovább időben a szenteste felé. Vasárnap ugye a fizikai fejlődés napja volt, vagymi:D Úszásra menet belefutottam Lyallbe, ahogy az ajándékomon dolgozott. Igyekeztem úgy csinálni, hogy elhigyje, hogy nem látott, de nehéz volt, és nem is sikerült túl jól. Úszás közben végig azon járt az agyam, hogy vajh’ mi lehet az. Minden megfordult már a fejemben. Aztán hazaérve ez a felirat fogadott az ajtón: “Kérem ne (!!! nyúljon hozzá, kiv. ha ön wiko. köszönöm” Mögötte pedig az elmaradhatatlan karácsonyi kísérőkártya, ami egy régi ígéretemre emlékeztet, és ez a kis kutyusos szépség. Csináltam róla egy képet, csak nektek;P [Ez a kép annyira kis intim, hogy nem kaptok belőle nagyot:D

4/ Szenteste, ajándékozás a családdal. Én, mivel magamnak vettem meg az ajándékaim, igazából azért izgultam, hogy a többiek örüljenek a 'tényleg-meglepetéseknek'. És hát ez össze is jött, volt nagy meglepődés, öröm, boldogság, csak úgy áradt a szeretet mindenkiből. Amiket kaptam: Nagyon szép üveg mérleg, mert anyum kidobta a régit:) Egy memóriakártya-pendrive kombó, mert elhagytam az mp3lejátszóm, és a telefonom 60 megája nagyon szűkös volt:D Valamint egy nagyon szép ing, 'slim fit', barna, csíkos. Kaptam meglepiből egy már-már szokásos unicum nextet (lehet szólnom kéne szüleimnek, hogy tényleg nem iszom alkoholt?!:D) és öcséméktől egy nagyon "szexi" pólót:D

5/ Végül két és fél nap Sopron, rokonlátogatás, egész nap ételek mindenhol, de tartottam (és persze mérleggel folyamatosan kontrolláltam) magam. Volt pár ajándékozás, de sajnos a reggeltől estig tanulás [számvitelvizsgasorok] volt, ami végigkísérte az ünnepet. Amiket itt kaptam, könyvek [ezeknek vicces a 'története': apa mondta, hogy rendel könyveket a neten, szóljak, hogy nekem mi kell, mert úgy akkor olcsóbb lehet, vagymi. Elküldtem a címeket, meg is jöttek a könyvek, és hoztam volna el otthonról, mert ugye azért rendeltem őket, hogy olvassam. Ekkor mondta anya, hogy nem vihetem, ajándék lesz:) Úgyhogy így sikerült megrendelnem a saját ajándékom úgy, hogy még én sem tudtam róla:P] A címek: Robin Cook – Szfinx; Hugh Laurie – A balek; Michael Connelly – Halálszoros. Aztán, kaptam még egy cd-t. A vámpírok bálja előadás soundtrackje. Írtam nekik egy levelet még szeptemberben, hogy lesz-e cd. Azt mondták, hogy decemberben, 12 számmal. Ekkor kicsit elkenődtem, aztán kijött a cd, amin 41 szám volt (vagyis két cd). Boldogság, szóval ezt kaptam még. Továbbá egy ikeás cd (és kacat;P)-tartót, és a vidéki rokonoknak sem szólt senki, hogy nem iszom, úgyhogy egy mézesvilmost is:) Hát, ennyi. És, persze egy kép az itthoni fáról, próbálom felvenni a versenyt petitprince fájával, hátha:D

De természetesen a karácsony nem erről szól. Hatalmas mennyiségű szeretetet kaptam egész évben a barátaimtól és a szeretteimtől, amiért nem tudok eléggé hálás lenni. Szeressétek egymást, barátaim és olvasóim, mert a szeretet nagy kincs ám!!!

Azt hittem, hogy a harcosok klubja valami mortal kombat koppintás kigyúrt japánokkal és zsánklódvándámmal, meg hasonlók, de tévedtem, szerencsére:) Ez egy mindenkinek való film, nézzétek meg.

Végezetül két kép, hogy miket alkottam a házidogáim borítójára fotosopban. Lehet gratulálni hozzájuk:D

Dolhai Attila: Az ég tudja miért

0 évesen, anyum hasában készültem az élet nevű hosszú utazásra.

1 évesen már tudtam járni

1,5 évesen az első szavam a ‘nem’ volt:)

2 évesen már monológokat mondtam és megszületett öcsém:) voltak holtpontok a kapcsolatunkban, de én azért még mindig nagyon szeretem. Mindig fel tud vidítani, jó gyerek ő, ha valaki tudja kezelni.

4 évesen az óvodások komoly és felelősségteljes életét kezdtem élni.

5 évesen a kedvenc könyvem a Tesz-Vesz-Város volt, és már nem csak a képeket nézegettem ám:)

6 évesen én voltam az óvoda legnagyobb színésze: a Ludas Matyiban beválogattak döbrögi szerepére

7 évesen elkezdtem egy világvégi kísérleti iskolába járni. Asszem jó választás volt a szüleim részéről. Mint ahogy az is, hogy
‘csináltak’ egy kislány-testvért:) Sírtam, mikor megtudtam, hogy lesz.

8 évesen hihhetetlen ideges voltam, hogy öcsém bármikor lóghat az oviból, nekem meg be kell járnom iskolába:(

9 Az iskolai lányszerelmek éve… amik nem vezettek sehova.:( De hát mindenkinek eljön az életében:)

10 évesen elkezdtem tájfutni, ami 10 évig kb naponta volt része az életemnek.

11 évesen voltak az első ‘fiús játékok’ az életemben, egy osztálytárssal, az üres teremben…

12 évesen tanultam, mint a gép, hogy felvegyenek az általam kiszemelt gimibe. Meg is lett az eredménye… a 6-8-szoros túljelentkezésből nekem lett a legtöbb pontom, felvettek a gimibe

13 évesen hatosztályos gimibe kezdtem járni, az osztály kis nyomija voltam.

14 évesen kezdtem el meleg témájú hm pornót nézni:)

15 évesen “a tanulásmódszertan órák különleges színfoltja voltam. Munkámra lehetett számítani, bár a figyelmem és a fegyelmem nem volt mindig egyensúlyban. Hozzászólásaid, érdeklődésed pozitívan hatott az órákra.”

16 évesen elkezdtem technikusként dolgozni ott, ahol most is húzom az igát.

17 évesen is legoztam még. Kis történeteket, eseményeket kreáltam, és azokat oldottam meg kis autókkal, meg kis bábukkal:) Hálás vagyok érte apuéknak, szerintem nagyban növelte a kreativitásom.

18 évesen teljesítettem életem eddigi egyetlen olyan tájfutófutó eredményét, amire azóta is igazán büszke vagyok:) Megnyertük az egyesületi váltó OB-t (az én kiemelkedő futásomnak köszönhetően)

19 évesen egy év pihi, miközben egy félresiklásnak köszönhetően a közgáz hallgatóinak népes táborához tartoztam [és ez a nagy baráti coming out éve is]

20 évesen elvették a jogsim gyorshajtásért, és begyűjtöttem életem első csonttörését:)

21 évesen voltam először igazán szerelmes; az első meleg buli (és az első ‘meleg’ szilveszter)

22 évesen a suli mellett saját vállalkozásunk beindításán töröm a fejem egy barátommal.

Aztán kis politika… Ugye Október 23-a van, nemzeti ünnep a zavargások és világmegváltó beszédek napja. És van nekünk egy rendőrségünk. Akiknek az a dolga, hogy őrizzék meg a rendet. És van nekünk egy Szijjártónk is, aki bölcsen “rendkívüli sajtótájékoztatóján felszólította a rendőrséget, hogy
tegyenek meg mindent a rendbontások elkerülése érdekében.
Emlékeztetett, hogy a rendőrség azt mondja, a békés rendezvények
megzavarására lehet felkészülni. Az ellenzéki politikus azt kérte, hogy
ha valóban így van, akkor a rendőrség tegye a dolgát, akadályozza meg
ezt, és ne riogasson.” (index.hu) Én ezennel felszólítom, hogy politikusként politizáljon, és ne rabolja értelmetlen faszságokkal az újságírók és a híreket követők idejét.

Ha már politika… Van egy értelmes srác is ám a fideszben… meg egy leleményes:) Rogán egy kis balfasz, de az, hogy sztárként írnak róla a bulvárlapok… hát le a kalappal:) Ő a modern kor mátyás királya:) Az értelmes pedig Kósa. Ugyanabban az indexes eseménysor-követésben ez a beszédrészlet olvasható tőle: “Nem tüntetéssel, lázongással kell a fennálló kormányt megbuktatni,
hangoztatta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke kedden Debrecenben, a
nagyerdei ,56-os emlékműnél, több mint ezer fős hallgatósága előtt.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere szerint ma nem áll jogában senkinek
erőszakoskodni, hamis párhuzamot vonni az 56-os pesti srácokkal, mert
akkor diktatúra volt, ma pedig demokrácia van és nincs az országban
idegen hatalom. Azt mondta, aki nem tud tenni az országért, csak
hablatyol, annak mennie kell, legyen bármelyik oldalon.” Szóval azért abban az emberben van kurázsi, hogy nem ellenségeskedik, ahogy az összes jófej fideszes, hanem menne előre, és húzza magával az egész pártot, akik a másik irányba haladnak – ‘mert mi ha törik ha szakad megszüntetjük a többbiztosítós rendszert’:S

Nya mindegy:) Számvitelt kéne tanulnom, de meguntam:S Teleírtam kisbetűkkel 9 A/4-es oldalt – ez a házinak kb a fele – jó esetben. Úgyhogy mesélek tovább (ez a post már három órája készül:D). Szóval múlt héten voltam dolgozni, kétszer is:) Az építés nagyon lassan ment, bontásra mentem még, de akkor már ‘a kezembe vettem az irányítást’. Első körben megkérdeztem attól, aki a bontást vezeti, hogy miért azokra a feladatokra küldte el az embereket, amik 1-2 emberesek, és miért nem a nagyszínpadot, riggelést kezdtük bontani… Akkor megkérdezte, hogy mit kéne csinálni szerintem, és végül az én elképzeléseim szerint, de az ő irányításával dolgoztunk. Éjfélre értem haza… Hát, 10re számítottam, de hát ez van:S Jah, még az építéshez annyi, hogy nagyon-nagyon szép dolgot hoztunk össze, amit Cshangtechnikuslány a hozzáértésével valami csodává állított össze. Ne ragozzuk tovább, beszéljen helyettem az a két kép, ami ezt a bekezdést keretezi:)

[a képekhez még annyit, hogy többek szerint rám hasonlít:S Nagy kerek fej + két bazi fül:) UGYE NEM?:O]

Az első leütött karakter óta már közel hat óra telt el:) De hősiesen kűzdök; most értem haza számvitelről, és már itt is ülök:D Hazafelé druszám beszédét hallottam, aminek a ‘legszebb’ képe a “népszavazás-kérdések útjáról felszedett sínek” volt… Hát nemtom… lehet, így volt, de ők meg pont a kurva kérdéseikkel szedik fel az sineket a reformok vonatja elől:S Váááá, igazából kinevettem érte. A 300 000 aláírás tényleg szép teljesítmény, de hát ilyen elvakult emberekkel, akik a szakadó eső ellenére hallgatják vezérüket… hát nem volt nehéz:)

Reggel kutyát sétáltattam:) Mert hogy itt aludt drága gazdijával együtt, és hozott nekem filmet:) Az éneklős amcsi film, a High School Musical második részét:) Most jutottam el oda, hogy megkuksizzam, épp másolom fel a gépre:) Úgyhogy ma megint dalolósan folytatódik a nap:) És a következő bejegyzés a NAGY LOPÁS lesz képekkel, úgy éljek:P

Ezek a képek az egyszerűség miatt ‘nyűgöznek le’, és a mixertanfolyam miatt úgy érzem, eléggé beillenek a képbe:D A következő kettő színeivel, látványvilágával szintén passzol, de már nem az az egyszerűség, mint ez a négy.

és végül fiúk, akik elférnének 1-1 falon:D

vagy akár ő is:

nah ennyit a lakásról:D Utána fuvaroztam Dávidot, vettünk egy multifunkciós gépet, és elvittem neki vidékre, dugóban álltam, meg idegeskedtem a sok fasz vezető miatt:D Aztán Romeo kedvessel találkoztam, voltunk egy netkávézóban, tök hangulatos kis hely, aztán ebet sétáltattunk… Te, az a kutya úgy örült nekem:$ ugrándozott, játszadozott, tuti megismert:D (nincs még vége, csak… szóval mindjárt folytatom)

(folytatás) Szóval ebet sétáltattunk, aztán megmutattam Exnyúlnak a lakást, neki is tetszett ám (ma volt valaki az elektromos művektől, hogy anyum nevén legyen a villanyóra is, és ő is csak ámult, mikor átléptel a küszöböt:D), aztán elmentünk moziba:D Szórakoztatni akartam, mert unta magát az új helyen, ahol lakik:D Remélem többé-kevésbé sikerült is. Szóval mozi, Tíz csapás… Két dolog a filmről: Bibliai témájú misztikus thriller, és filmen ennyiszer nem kaptam még szívgörcsöt, mint ezen:D Az egyik ijesztős résznél Romeo drága annyira megijedt, hogy elejtette a félzacskó popkornt:D (c-vel). Szóval ajánlom mindenkinek tiszta szívemből! Szóval emiatt a sürü program miatt tegnap is éjfélkor ölelt magába a kis fekhelyem (már nem sokáig ez a kicsi:D tudjátok, 160*200 cm;P); ma meg 06:20-kor keltem, mentem suliba… Ifoföcin angolházit írtam és vertem a fejem a padba, angolon meg a nyelvvizsgára készülés és az ehhez kapcsolódó háziellenőrzés előtt azt kérte a tanárnőnk, hogy írjunk egy MEMO-t, de mintha alapfokú vizsgán lennénk:D Szóval legyenek benne nagyon alap hibák:D Az enyém tök jól sikerült:D Rosszul írtam a dátumot, nem ragoztam, lehagytam többesszámokat, német szót írtam bele, meg pl. az osztályvezetők (department managers) helyett ilyenek születettek, hogy classleader, classboss:D Aztán még visszakaptuk ükomon az önéletrajzokat, és itt vetődött fel egy dolog, ami kedvenc témám, amikor Budapestről, mint idegenforgalmi célpontról beszélünk. Ugyanis az előadó srác szerint – és ezzel mélységesen egyetértek – komoly problémák vannak itt. Csak 1-2 dolog: Budapest három főbb attrakciója (vár, hősök tere, váci utca) tök messze van egymástól, így nem alkotnak egy központi, autómentes turistaterületet, mint pl. Prága óvárosa, főtere (ami hatalmas, és nekem ez hiányzik igazán bpből.), továbbá az, hogy ott a városon keresztülhaladó folyó megközelíthető, de nem csak ott, mindenhol igyekeznek bevonni a ‘vérkeringésbe’, és nem az autóknak adni, lásd: plázs, sétányok… Budapesten meg milyen ötletek-intézkedések vannak??? “Szélesítsük 2*2 sávosra az alsó rakpartokat” Mi a fasznak? hogy még messzebb kerüljön tőlünk a Duna? Megszűntették a plázst – emögé nem látok be, de ezt sem tartom túl jó ötletnek… Szóval… Kéne egy gyors belvárosi rendezési terv, mert a turisták Prágába fognak menni – sztem:D

Ennyi volt a mese mára, zárul Vitya móka tára. (ennél szarabb befejezést:S jézusom:S)

És végül ezt a vicces magnót találtam a lakásban, gondolom a munkásoké, csak kicsit megsínylette a munkálatokat:D

Crikvenican a parton ülve, verseny után

Ugyanott, egy nappal korábban:)

A rajtra várva…

És a rajt pillanata…

Döntőnézés este:)

A befutón… meghallva:D

Frissítő sör a parton

A sprint végén (most nézem, egész jó lábaim vannak:D)

Az utolsó napi pálya után – kihaltam:S

Végül egy kép a szerpentinről:D A látszat ellenére jól voltam végig:D