Azóta azt tanácsolták nekem a munkatársaim, hogy egyedül ne nagyon mászkáljak az épületben, mert ez a két tuskó keresni fog. Viszont, hogy kirúgják őket ezután, azt majdnem biztosra veszem:D Jejejeee:D

Szituáció: Csináljuk ezt a csodás dolgot itt, ahol ez a rendezvény van. Ülök, és nyomkodom a billentyűzeted, facebookchat, üzenetek, kommentek, és dolgozom is közben [adatbázisok, levelezések, rajzok]. És ül itt egy másik arc is.

Párbeszéd:

- Csetelsz?
- Igen.
- Asszonnyal? […] Tényleg, van asszony?
- Nincs [kínosvigyor]…
- De ugye volt már?
- Szerintem ne erőltessük a témát.
- De ugye volt? Mondd, hogy volt!
- Látod? most erőlteted.

Eredmény: vörös arc és egyértelmű égés.

Azt figyelembe véve, hogy nem akarok hazudni soha, ti mit csináltatok volna másképp?

- Ott kezdődött a rossz, hogy összevesztem az egész családommal, az ajándékvásárlás miatt. Tele lett a faszom. Amit én kapok a családtól, tesóktól, nagyitól, vegyem meg magamnak. Amit én adok nekik tesóimmal, vegyem meg én. Amit tesóim kapnak, vegyem meg én, mert senkinek nincs ideje rá. Csak nem veszik figyelembe, hogy reggel 9-től este 10-ig dolgozom, mert egy táncműsort próbálunk ezerrel. Ma jeleztem, hogy el kéne valakinek ugrania egy ajándékért, az egyiknek nem volt kedve, a másiknak sem [pedig ő kb 10 percre volt a bolttól], öcsém tanul, húgomat meg nem akarom egyedül elküldeni a város másik végére. nem baj, majd jövőre megvesszük az ajándékokat, úgysem az a lényeg. Pedig annyira jól elterveztem mindent. [Persze mára megenyhültem, szóltam, hogy majd délután megyek a próbára, voltam már csomó helyen vásárolni, és most minden megvan. Végre.]

+ Aztán jött a délután. Felnéztem planetromeora, és egy álomtestű osztrák srác nézegette a profilom. Hagytam neki egy footprintet jól, hogy tudja, hogy jól néz ki, aztán ennek az lett a vége, hogy közel 200 levelet írtunk egymásnak – most kapaszkodjon mindenki: NÉMETÜL! Annyira büszke voltam magamra:P Bár néhányszor visszakérdeztem, volt hogy ő is, alapvetően értettük egymást. Aztán kiültem ebédelni az amerikai vendégművésszel, aki megdicsért, hogy milyen jó az angolom. Captainék szerint sincs vele nagy gáz. Szóval nyelvtudásilag dagad a májam!:)

- Fél 8 múlt. Nemsokára előadás. Körbejárok, leellenőrzök mindent, pedig nem szoktam. Éreztem, hogy valami nem okés. Az amerikai kérdezte is, hogy miért vagyok ideges. Mondtam, hogy nem tudom, de érzem, hogy gáz lesz. 8 perc múlva előadás. Utolsó tesztelés. Nem megy egy berendezés. Kurvaélet. Olyan rohangálás volt, mint már régen. Imádom ezt csinálni. Aaaadrenalin. Végül időben kezdtünk, de büdösen ültem le a nézőtérre:)

+ Vége az előadásnak, táncosok nagy körben ülnek a színpadon. Vannak vagy 30-an. Köztük legalább hm várjatok, számolok. Megvan. Legalább 3 olyan sráccal, akit bármikor hazavinnék. És még 3, akit csak az ágyamból nem rugdosnék ki. Én meg, a csúnya srác, állok a színpad szélén, koreográfusok, többiek bent a körben. És megköszönték nekem a munkámat. Tapsolva, sikítva, meg úgy igazán. Éreztem, hogy értékelik – külön kiemelve az SOS problémamegoldást műsor előtt. Végül kaptam egy percet, beszéltem, aminek hasonlóan hangos, és nagyon mosolygós reakció lett a vége:) Hazáig mosolyogtam az új autómban:)

Ma este 8 utolsó előadás. Kortás tánc. Ha valakit érdekel, ne habozzon.

Egész délután smseztünk, majd ledumáltuk, hogy találkozunk munka után a hősök terén. Ott volt, és hm szebb volt, mint délelőtt. Én már 40 órája ébren voltam, mégis kurvajó volt vele lenni. Beszélgettünk, majd elvittem Budapest legszebb helyére. Ekkor megkérdeztem, hogy nálam alszik-é. Mondta, hogy nem akarta említeni, de délután ő is pont erre gondolt, hogy nálam kéne aludnia. Úgyhogy jött.

[...]

Megfürdött, majd adtam neki alsónadrágot és felsőt, és mentünk aludni [muszáj volt, mert leültem a gép elé 1 percre, ő mellém ült, és beszélt, de közben elaludtam:P]. Én alsónadrágban, ő a kapott szerelésben került az ágyba. Nem tudom, már miért, de elkezdtem harcolni vele, hogy leszedjem a felsőt, legyen ő is félmeztelen. Küzdöttünk, harcoltunk, majd egyszer csak elcsattant egy csók:$

[...]

Átöleltem hátulról, még mindkettőnknek állt a farka. Elaludtam.

Hajnali 5-kor arra ébredtem, hogy nem alszik. Beszélgettünk. Ő bánja az este történteket, és lelkiismeret-furdalása van.

Nos, ez ma volt két hete. Eltűnt msnről, eltűnt facebookról, eltűnt romeoról. Utolsó üzenetében azt írta, hogy egyedül akar lenni.

Két napja visszaregisztrált romeora. Zárszóként csatolom az üzenetváltást. Nem tudom, mit tegyek. Őt akarom, sokkal jobban, mint a múltkori srácot, de nem merek harcolni érte, nehogy még jobban elüldözzem. Vá.

1. Me30. Nov. 2010 – 23:10
szia:(
tök szarul éreztem magam, amiatt, mert eltűntél.

minden okés?:$

viktor

2. a_srác 01. Dec. 2010 – 21:10
GAYROMEO MESSAGE INFO

a_srác (Profile No. .) received your message:

viktor

3. Me01. Dec. 2010 – 21:14
nem tartasz méltónak arra, hogy válaszolj?

4. a_srác 01. Dec. 2010 – 21:17
Kedves Viktor.
Sajnálom, hogy eltűntem, ne érezd magad szarul emiatt. Túl sok szar dolog történt mostanában velem, nincs kedvem rosszban leni veled.

5. Me01. Dec. 2010 – 21:18
és van kedved jóban lenni velem?

6. a_srác 01. Dec. 2010 – 21:23
most jelenleg élni nincs kedvem. kérlek, picit várjunk, míg rendeződnek a dolgaim.

7. Me01. Dec. 2010 – 21:25
tudok segíteni abban, hogy rendeződjenek?

8. a_srác 01. Dec. 2010 – 21:26
nem

9. Me01. Dec. 2010 – 21:30
ha, esetleg, kéne valaki, akinek a vállán kisírod magad, szólj.

majd még kereslek:(

pv

10. a_srác 01. Dec. 2010 – 23:26
Lenne egy gonosz kérdésem. Mikor volt utoljára HIV szűrésen? Nemmintha gyanakodnék, csak kérdezem.

11. Me02. Dec. 2010 – 07:25
na, köszönöm szépen.

pénteken vagy hétfőn elmegyek, csak, hogy megnyugtassalak, okés?

12. Me02. Dec. 2010 – 07:27
amúgy…. augusztusban voltam utoljára. És nem olyan a szexuális életem, hogy bármi okod lenne aggódni.

13. a_srác 02. Dec. 2010 – 08:59
Bocsánat, nem kell elmenned. Csak tömik az emberek arcába ezt a hülyeséget és tegnap este picit megijedtem. Tényleg bocsi. :(

Beszélgettem egy sráccal. Azt mondta, hogy ne öljek energiát olyan srácokba, akikkel egyoldalú az egész, mert csak feleslegesen alázom meg magam. Úgyhogy ez a projekt is ugrott.

Hazaértem, rám írt hugom skypeon. Felnőtt a kiscsaj, koktélrecepteket kért. Adtam tippeket, meg csomagoltam neki töményet, cukorszirupot, törőfát, menő fekete szívószálat. Készül valamire. Lassan neki is comingoutolnom kellene… Meséltem neki, hogy holnap megyek németországba dolgozni. Kocsival. Laposra fogom ülni a seggem, mondtam… meg azt is mondtam, hogy inkább a hasamon kéne ülnöm végig, hogy az legyen lapos. Padlót fogott ettől.

Pisilek itthon. Megrémülök, hogy egy véres fekély díszíti a farkam:S Aztán rájöttem, hogy csak egy szösz:)

Közelebbi barátságot kötöttem Shazammal. Ő nem ki, hanem egy mi. Konkrétabban egy iPhone alkalmazás, ami megmondja kb 3 másodperc alatt, hogy milyen zene szól éppen. 3 számnál teszteltem, de eddig nem tévedett. így lett meg a Smoove and Turrell – Beggarman, aztááán Pet Shop Boys – Viva la Vida   Domino Dancing, és végül a hatalmas lélekmelengetés, a Scissor Sisters – Fire With Fire. Sisters, és egy pasi énekel. ÉS mennyire HELYES!!!! Furis ez, de nagyon jó hallgatni.

Na, de megyek. Megszólalt a Hawaii Five-O feelgood főcíme, kezdődik a sorozat. Puszi.

Kékfehérfekete, pasis, új mottóval, csodás headerrel és üzenetet hordozó footerrel. Nem, PaPe, nem vagyok roma, hanem…

… meleg vagyok, és bizony nem ritkán fordul elő, hogy faszt szopok. Ez így most kicsit nyers, de ez az igazság. A faszszopás az teljesen a magánügyem, viszont a meleg létemet szeretném sokkal nyiltabban élni, mint amennyire most teszem. Félreértés ne essék, nem élek titkokba zárva. Akik szeretnek, vagy akik valaha fontosak voltak az életemben, mind-mind képben vannak arról, hogy az én szívem csak egy másik srác tudja megdobogtatni. Szóval ezen a lépésen túl vagyok, valami mégis hiányzik. Hogy mi? Nem csak őszinte akartam lenni mindig is, hanem szeretném nyíltan élni az életem, nem pedig aggódva, hogy mikor ki támad azért, ami vagyok.

Jó, jó, persze, tudom sajnos, hogy ez olyan messze van, mint talán eddig sosem volt, és egyre csak távolodunk attól a világtól, amit mi, melegek, optimálisnak tartanánk, és már-már utópia, de … a lepényhal elsőre… Viszont most is, mint mindig, vannak bíztató jelek. Persze az utóbbi időben két dolgot csináltam: vagy sajnáltattam magam, vagy pedig dolgoztam, úgyhogy logikus, hogy ezekkel a jelekkel a munkám közben találkoztam:P De nézzük:

Melegként természetesen nem most kezdtem el ilyesmin gondolkozni, a bejegyzés gondolata mégis a CEU tavaszi bálján fogant meg bennem. A kinti helyszínnel voltam elfoglalva, de a helyi srácokon kifogott a saját technikájuk, úgyhogy egy ideig ki-be rohangáltam, hogy megoldjam a problémát. Aztán bent elindult a táncműsor, én pedig nagyot néztem: fiú-lány, fiú-lány, fiú-fiú, lány-lány. :O :O:O mi ez itt? Ezt itt szabad? és én nem ide jártam! Hééé! Kérem vissza a pénzem! Álltam, leesett állal, de körülöttem álló tömeg ezt simán természetesnek vette. Kimentem, tettem-vette, egyszer csak mit látok? Két srác egymásba karolva beszélget egy lánnyal. Huhh. Mostantól minden CEU-s bulit bevállalok:)

Ezután egy táncműsorban dolgoztam, ahol improvizáció volt a lényeg. Már a próbán beleszerettem egy hasba:) Aztán ez a has elkezdett egy másik fiúval improvizatív táncot produkálni, ölelkezni, harcolni, egymáson forgolódni… Laptop teteje lecsuk, nyálat csorgat, irigykedik. Lement a próba, a két előadás, vége a történetnek, itthon nézegettem romeot. Kit találok rajta? Hát nem ott van has?:) Csak aztán ő látott engem, látta, hogy csúnya vagyok, bukó:D

Végül… július elején egy hetet töltöttem a Balaton partján, így a Balatonsoundot a legelejétől a bontás majdnem legvégéig végigélveztem. Hát emberek, már most szóltam, hogy jövőre is akarok menni! Akármennyire is hihetetlen, de az összes elektronikus zenét szerető fiatal egytől egyig hihetetlenül jól néz ki! És hát igen, nem egy meleg közöttük:) Például az a pár, aki a keverőállásunkban szemben ült le annyira közel egymáshoz, hogy egy a4-es lapot tuti még jobban kilapítottak volna, és a kezük végig összeért, pedig nagyonnagyon meleg volt:) Utána este odajött három napbarnított kockás hasú, félmeztelen, nagyon helyes nyunyú, hogy vigyázzak a csomagjaikra – ki mondott volna nekik nemet?:);) Nem vág szorosan a témába, de azért leírom: pár éve én úgy gondoltam, hogy a Balatonba sosem fogok belemenni, mert blőe. Belementem, mert munka volt, de utána bele mentem szórakozásból is, és… é l v e z t e m!:)

Szóval meleg vagyok. És boldog. Egy fiúval. Majdnem napra pontosan fél évvel CrazyBoy után újra megtaláltam a számításaimat. Nehéz lesz, de mindenképp kitartok mellette. majd egyszer talán mesélek róla:D

Ha valaki nem lenne képben az érzésről, akkor annak gyűjtöttem pár képet:) Ezzel búcsúzom.

És ne feledjétek: S A Y N O T O R A C I S M !

persze, a játék továbbra is megy!

Október elején voltunk már egyszer ott, de akkor csak 1 nap oda, gyorsan körülnéz, 1 nap vissza – szóval egy rövid kis trip volt, most viszont több napot [őőő 6-ot] voltam oda, Bambergben [csináltam egy gyors googlemapstérképet a fontosabb helyszínekkel, nézzétek meg:P]!

Gyorsan a program: 1. nap: utazás, este rántott hús+császármorzsa [nagyon finom itt, pedig a magyart utálom!], búzisör:P, alvás. 2. nap: reggeltől másnap hajnali 4-ig építés. 3. nap: reggeltől délutánig építés, majd éjfélig rendezvény. 4. nap: reggeltől éjfélig rendezvény 2 koncerttel. 5. nap: reggeltől délutánig rendezvény, utána bontás. 6. nap: vásárlás, utazás haza, kipak.

Ezt ennél izgalmasabban nem nagyon tudom leírni, szóval nézzük még pár dolgot, amit ide hozzáfűznék mindenképpen:

• intercomban – szerintem – full ciki azt mesélni, hogy amellett, hogy "én” mennyire tahó vagyok, a gyerekem sem marad el sokkal tőlem… Tudniillik egy kollégám folyton fingik, és a múltkor azt mesélte, hogy a gyereke fingott az óvodában, majd be is szart, és mondta, hogy nyeles puki. Szerintem ez gáz. Főleg elstoryzni.
• Amúgy… az előző ember jobb beosztásban van nálunk, mint én; jobban beszél németül, mint én [nem nehéz:P]; és majdnem annyira beszél angolul, mint én, mégis azt játszotta végig, hogy ha valamit el akart mondani külföldiül, akkor elmondta nekem, hogy mit mondjak; a többieket meg hozzám küldte… Ki érti ezt? Normális az ilyen?
• Ha már nyelvek… 1. nap vacsoránál az étteremben egy helyi arc az angolomat hallva megkérdezte, hogy az USA-ból jöttünk-é:P Nem esett rosszul:) Amúgy alig pár napot voltunk kint, és ezalatt is folyamatosan, érezhetően javult a németem, ugyanis muszáj volt használnom, mert voltak páran, akik nagyon nem beszéltek angolul… Persze, ha nem jutott valami eszembe, akkor simán mondtam angolul:P Pééééldául akárhogy törtem magam, azt nem tudtam megfejteni, hogyan mondják németül: “Can you show me?” Valaki?:P
  Volt egy helyi, aki nem beszélt angolul, de mondta a főnöke, hogy meg kéne tanulnia az angolt, én meg mondtam, hogy nekem meg a németet kéne gyakorolnom:D Meg ugyanaz a csávó mondta: ha Németországban vagyok, és tudok németül, akkor próbáljak meg németül beszélni vele:D
• Persze, mint mindenhol, itt is vannak magyarok, meg van magyar szál:) Egyik nap pl. idejött egy nő, és ennyit mondott: „Jó-napot kí-vánok” és aztán németül: „Ez minden, amit magyarul tudok” – de tök kedves, hogy próbálkozik:D Tegnap meg nagyon durva volt amúgy… itt ülünk a színpad mellett, szembe az összes nézővel, erre idejött egy magyar, és köszönt, hogy ő magyar, és csak hogy tudjuk: ő is itt van, az első sorban foglaltak neki a szervezők helyet:D Így elstoryzta, kollégámmal meg csak néztünk, hogy ez most mi a retkes fasz volt:D
• Amúgy max. 1-2 helyes fiúkát láttam kint, és azok is magyarok voltak… 40 millió csúnya pasi országa? na ne mááár!:P

• A négy napos konferencia elején még volt jópár unread cucc a readeremben, úgyhogy azzal elvoltam.
• Amikor elfogytak, jött az aratás-kapálás-ültetés-tehénfejés-báránynyírás-nagyléggömbvásárlás: gondoztam a farmomat:P
• A teljes terület újraültetve, összes pénz elköltve faszságokra, elkergettem minden galambot és felgereblyéztem az összes levelet – jöhet először az érdeklődő indexolvasgatás, aztán szépen lassan lecsúszok a velvetig – az már nagyon az alja, nem csak szó szerint:P
• Nézegettem a Google Chrome beállításait, és lecseréltem a theme-t!
• Msnen meg péntek este/szombat reggel mondanom sem kell, hogy mennyi ismerősöm volt…
• Végül eljutotttam a windowsos kártyajátékok semmivel nem fokozható szintjére: ugyan a passziánszt többször újra kellett indítanom, mire találtam egy pályát, amit végig tudtam csinálni. VISZONT! Van ez a játék [Admirális, FreeCell], amiben megkérdőjelezhetetlenül én vagyok a király!:P [és nem, ez nem olyan, mintha valaki király az aknakeresőben, amikor 10 bombára állítja a legnagyobb pályát]. A rossz hír azonban, hogy ezt is kurvára unom – mert már nem kihívás:)

Szóval: a lényeg a lényeg: ötleteket várok, mert ez így nagyhalál!!!:) [NEM, NEM fogok szakdogát írni:) Ahhoz tényleg nincs kedvem:S:D]

Amiről az indexen olvastam, és érdekes, és lehet, hogy nagyobb függőséget fog okozni, mint a Farmville, az a Google Monopoly [Monopoly City Streets], talán, mert a google mapsen játszódik, és megveheted a saját utcádat, vagy amivel az indexes újságíró viccelődik: felhőkarcolót építhetsz a lánchíd közepére:D Sajna 2 napja bezárt, mert ellehetetlült a játék a hülye szabályok miatt, úgyhogy böngésszük ezt a blogot, hogy megtudjuk: mikortól gyün újra! Hopp, asszem mégis megy:D

Az egyetlen, ami folyamatos ingert biztosított elalvás ellen, azok CB világverőencuki levelei voltak!:P

Szeretnék elnézést kérni mindenkitől. Ez alatt a 3-4 hét alatt nem foglalkoztam senkivel és semmivel, ami nekem fontos. Mint egy kibaszott gép, mentem előre, és másra egyszerűen nem volt kapacitásom.

Hihetetlen, hogy mennyire jó élmény volt ez a koncert nekem, és hogy mennyire fontos volt a jövőm szempontjából. Rengeteg embernek bebizonyítottam, hogy kispöcsségem fiatal korom ellenére nagyon jól átlátom a dolgokat, merek döntéseket hozni magamtól, vállalom azokat, és igény szerint még meg is tudom indokolni, hogy miért döntöttem úgy. És még több embert megismertem, ami – ugye a kapcsolati háló… – egy szintén nagyon fontos dolog az ember fejlődésében:D Ezek voltak a pozitív dolgok. Ezeket nem csinálnám vissza.

De ugye sok mindent elbasztam.

Mindenekelőtt a legfontosabb: nem foglalkoztam azzal, aki számomra a legfontosabb. Ő keresett, érdeklődött, tartotta bennem a lelket, én meg elhanyagoltam. És ha ez még nem lett volna elég, bunkó voltam vele, amire egyáltalán nem szolgált rá… Vissza akarom csinálni!!! Szeretlek, cucu!!!♥

Nem foglalkoztam a családommal sem, bár őket jó előre felkészítettem, hogy ez húzós 3 hét lesz. Viszont velük találkozni tényleg nem lett volna időm… Éjfélkor estem haza minden nap, és 6-6:30-kor keltem is…

A barátaim… nem is hallottak felőlem 3 hétig. Néha felbukkantam narancssárga nadrágban, vagy egy fehér bilivel az oldalamon, néha beülő volt rajtam, néha csak egy hatalmas övtáska, a mozgó irodám… Annyira elfelejtettek, hogy még azután sem hívtak, ha beültek valahova, miután vége lett a rohanásnak. Jó, persze… velük is lehettem volna kedvesebb. Ha pl. Kyle féloldalas levelére nem annyit válaszolok, hogy “Élek. Vége.”, akkor talán minden másképp alakul. Visszacsinálnám, ha tudnám.

És kirúgattam egy embert… megígértem neki, hogy nem fog tudni róla a főnöke, hogy ivott, viszont az én főnököm megelőzött, és mire visszaértem, már a két főnök beszélt egymással… Sajnálom! Tiszta szívből sajnálom. Visszacsinálnám, ha tudnám!

Ez a hét nap szombattól máig a visszacsinálás jegyében telt. Próbálok újraszocializálódni, nagyonfigyelmesnek lenni, és nem elkövetni újra ezeket a hibákat. Voltam már Karaokézni Kyleékkal, ma este megint Eklektika+Alterego, bográcsozni-sütögetni-iszogatni-beszélgetni a kollégákkal, sokatmesélős vasárnapi ebéden otthon, sétálni a szentendrei Duna parti nyüzsgésben és tökipomposozni, és rengeteg időt tölteni CrazyBoyyal. Mert megérdemli!

Kb. mindenki, akinek szerepe volt a magyarországi koncert lebonyolításában, figyelt rám. Jó, tudom, önös érdekből tették, mert ha kidőlök, rájuk szakad egy csomó munka, de akkor is:)

• Karl pl. minden reggel megkérdezte, amikor meglátott, hogy bekentem-e az arcom naptejjel – mivel az első két nap nagyon leégtem!:) “Put some SLAP???!!! on” [angolosok - mi a faszom az a slap? vagyis szlep?:O]
• Aztán itt volt Tomi, aki óránként rámszólt, hogy igyak, nehogy kiszáradjak;
• Bálint nyugtatott, hogy pihenjek, mert még sokáig kell az erőm és nehogy megzuhanjak
• Roy is erre figyelt, de ezt úgy adta elő, hogy FUCKING GO HOME!!!:)
• Vagy a cateringes Peti és Tomi, akik a szar kaja mellett mindig sütöttek nekem külön rántott húst és/vagy rántott sajtot – ami miatt persze az egész főnökség irigykedett rám a külön kajáért:D:D

Voltak járműves kalandjaim is. Életemben először quadoztam, ami a legjobb móka! Tövig nyomni a gázkart, és ugratni minden buckán, mégis stabilan állni a 4 keréken… móka! És vagány!:D Bár tavaly mentem 1x talán egy kis robogóval, mégis inkább azt mondanám, hogy idén tanultam meg, mire kell figyelni. Két hatalmasat buktam vele:D Mókás volt, mindig volt valaki, aki kiröhögött:D Először úgy indultam el, hogy a lábam a földön volt, de nem emeltem fel elég gyorsan, ezért a motor kiment alólam, de én fogtam a kormányt, aminek a következtében a gázkart húztam még jobban… elrepült a faszba:D De legalább senkinek nem lett baja. Másodszor fagyit nyaltam, és megcsúsztam [nem a fagyin!], így oldalra fektettem a gépet. Kis karcolódás, de hát bírja…

• Elkezdtek SILVERnek hívni rádión, mert nem jutott eszükbe, hogy Viktor.
• Az egyik német cég embere, aki a fotó gazdája is egyben, kijelentette, hogy Site Co. vagyok, akármennyire is nem az a beosztásom, mert amit csinálok, az a Site Co. dolga:)
• Az egyik kamionos cégnek ez volt a mottója: You Rock – We Roll! Ez annyira megtetszett, hogy meg kellett osztanom:$

A főnökömmel megbeszéltük bontás közben, hogy mennyire nehéz a szakmánk… “Az elmúlásnak dolgozunk” – mondta. Mert 10 napig éjt nappallá téve azon dolgoztunk, hogy kiszolgáljunk 50e embert, amiben több, mint 300 fő munkája van benne az elejétől fogva, és 4 nap alatt semmi nem maradt belőle, csak pár tonnányi petpalack… Nem vagyunk hídépítők, hogy rámutassunk a Colbert hídra: látod, kisunokám, ezt a nagypapi csinálta.

Ezen a héten valami más is véget ért:(

Szóval itt dolgozom a … parkban, és … elmondom a folyamatot:D Először úgy volt, hogy a főnököm beajánl a magyar koncertszervező cég produkciós igazgatója mellé asszisztensnek. Ekkor már tudtam, hogy nagy valószínűséggel itt leszek a koncerten. Aztán a főnököm rájött, hogy ezzel kibaszna magával, és segítsek neki, nem ajánl be [akármennyire jó lett volna az nekem]:P Majd jött a sziget, és ez az egész koncert rám maradt, el lett engedve a kezem [jó, persze, nem mindennel mi foglalkozunk, de rengeteg dologgal, ami elég sok odafigyelést igényel].

Úgyhogy itt ülök csütörtök óta kb. éjjel-nappal a … parkban. És nagyon jól csinálom a dolgokat, bár most, hogy két nagyon durván akcentusos csávó irányít, van egy-két dolog, amikor vissza kell kérdeznem, hogy most akkor miről van szó?:P De amúgy egész jól csinálom, folyamatosan jön mindenki, hogy hatalmas segítség, hogy megcsinálom hibátlanul, ami a dolgom, és még rengeteg mást is magamra vállalok – vagy megcsinálom, mert nincs más, akihez fordulnának vele…

Meg… kirúgtam egy embert… Ügyeletes szervizes volt itt, de alkoholt fogyasztott, úgyhogy hazaküldtem. Próbálta tagadni  Elkezdett könyörögni, hogy ne szóljak a főnökének, de ha ő nem volt tekintettel rám, és miatta lebasztak, akkor én miért legyek tekintettel rá? Nem nagyon akart elmenni, csak akkor indult el, amikor megemlítettem, hogy hívok őröket, akik kivezetik. Remélem, nem tettem tönkre az életét…

Cikibe kerülök néha, amikor próbálom eljátszani annak a nagyon szűk körnek a hetero macsót, akik nem ismerik az igazságot rólam. Történt tegnap példának okáért a szigeten, hogy álltunk egy daru előtt [ami szerepel az előadásban], néztük, majd megszólal a kollégám: “elég jól össze van rakva.” Erre mondtam, hogy “igen, jól bekábelezték a fényesek” , és ekkor jött az oltás, hogy ő kurvára arról a nőről beszélt, aki előttünk állt…

Na, azt még nem tanultam meg, hogy az ilyenekből hogyan kell kikeveredni:P

Kylenak, gregnek, ádámnak és PaPenek üzenem: aranyosak, hogy akartak képeket, a kylenak ígért sorozattal érkezem jövő héten, úgyhogy ez a sztrájkos bejegyzés egy kis törés lesz a fiús képek sorozat fényes karrierjében:P De azt azért mindenképpen leírom, hogy miről szólt a sztrájk, és a bűnösös bejegyzések: egy blognak részei a kommentek éppúgy, mint a bejegyzések, ezért, ha csak itt vagytok, és olvasgattok, aztán msnen hisztiztek, hogy nincsenek képek… az nem viszi előre a történetet. Ha a kommenthiány a fiús képeknek szól, akkor inkább beszűntetem őket örökre [vagy elköltöztetem egy titkos helyre!]:P És ez nem fenyegetés. Ígéret.

Aztán jött múlthét végén a lehetőség, hogy megyünk a Félszigetre dolgozni Romániába. Mondtam jó… Aztán így szépen sorban beugrottak a következő gondolatok, ami miatt csökkent a dolog szépsége:

1. Aznap jön haza CrazyBoy, amikor nekem mennem kéne… – megbeszéltem vele, hogy valahogy csak kibírjuk.
2. “Egy hét internet NÉLKÜL?:O” – aztán letöltöttem gyorsan még 1 évad elnök embereit, meg kinéztem két könyvet, úgyhogy ezt a problémát megoldottnak tekintettem:)
3. A következő gondolattól jeges rémület töltötte el az egész testem: “lejárt az útlevelem… mondjuk nem is volt nehéz… mert tavaly 4 hónapot voltam Görögországban, és ott széttéptem az útlevelem, a képem odaajándékoztam egy helyes pasinak [Dominic], a többit meg belebasztam a tengerbe:D aztán lett egy ideiglenes, azzal haza tudtam jönni, de csak decemberig volt érvényes… De aztán feldolgoztam, hogy EU, EGT, meg minden, és hogy jó a személyi is. Viktor megnyugodott. Kiderült az is, hogy nagyon valószínű, h csak szerdán kell menni, így az első két probléma is jóval kisebb lett!
4. Hétfő reggel autózom a raktár felé, és a rádiót hallgatva bevillan, hogy ránézek, mégis mikor jár le:P Elképedve láttam a számokat: 2008!!!!!! június 03. Felnéztem az útra, majd vissza a kártyára: “Biztos elnéztem, és ott bújuk valamelyik sarokban, hogy igazából 2013-ig jó:P “ nem, sajna, akárhogy néztem, nem jött az isteni megváltás: Viktor, balfasz vagy, hogy nem vetted észre: több, mint 1 éve lejárt a forgalmid!! [Amúgy, a saját védelmemre legyen szólva: itthon nincs szükségem a személyire, mert az új típusú jogosítvány tökéletesen megfelel személyazonosság igazolására] Kollégák elzavartak okmányirodába, de nem találtam olyan megoldást, ami megnyugtatóan biztosította volna, hogy kijussak arra a fesztiválra, ezért kollégám ment külföldre, én meg levontam a tanulságot: olyan szakmában dolgozom, ahol bármikor előfordulhat, hogy menni kell vagy az országon belül, vagy külföldre, ezért folyamatosan kell útlevéllel, személyigazolvánnyal és jogosítvánnyal rendelkeznem!

Ez történt a hét elején:P De nézzük a jó oldalát: pénteken Brutkó! Addig meg akkor találkozom CB-vel, amikor akarok!

De a mai nap sem múlt el szerencsétlenség nélkül: nem ment a blogom egész délután… azt hittem, hogy csak egy pár perces szerverhiba, de amikor estig sem oldódott meg, elkezdtem a megoldást kutatni. Csekkoltam biztos, ami biztos alapon a szolgáltató oldalán a domainem elérhetőségét. Legnagyobb meglepetésemre ezt találtam: sviktor.hu elérhető, regisztrációs díj 4200 Ft/ 2 év. Mondom mi a fasz???? Na, hívom karast, hátha tud valamit. Kivételesen ő sem tudott segíteni, úgyhogy hívtam a szolgáltatót. Közölték, hogy náluk megy minden, a domain novemberig ki van fizetve, viszont a domain.hu nem megy, ezért írhatta azt az ő ellenőrzőbaszuk, hogy szabad a címem… Megnyugodtam, és akkor láttam, hogy azok a blogjaink nem mennek, amiken 2.8.1-es wordpress volt. Nem tudom, miért, el volt-e baszarintva, vagy akármi, de miután frissítettem 2.8.2-re, megy minden.

Ügyes vagyok vagy ügyes vagyok?

Vannak dolgok, amikről az átfogóbb bejegyzések miatt nem írtam/nem fogok írni. Az az igazság, hogy most nem túl mozgalmas az életem, viszont, KÚSZTÓSZ [mert leírhatatlan a neved]: “Olvashattad nála, mennyire sok szabadideje van, valahogyan muszáj kiélnie magát.” Nos, nem olvaslak azóta, biztos örülsz:D viszont azt bizton [majdnem-szóismétlés] állíthatom, hogy most már nincs sok szabadidőm, alig vagyok itthon.

Május végén-június elejét jött el az a pont, amikor úgy éreztem, beszélnem kell a főnökeimmel a “hogyantovábbról”. Kedden vagy szerdán szóltam, hogy akkor kéne ejteni egy beszélgetést, végül péntekre tudtuk összehozni. Bementem délután kettőre, úgy volt, hogy akkor ér rá, viszont beesett egy komoly megrendelő, aki ott tárgyalt este 6-ig. 4 órát vártam, majd 3 órát beszélgettünk, és arra jutottunk, hogy mindketten a másikkal [na nem úgy!:D] képzeljük el a jövőnket. Úgyhogy akármennyire is keveset dolgoztam májusban, a lehető legpozitívabban jöttem ki a főnököm irodájából. És hogy mi lett a találkozó következménye? Szinte minden nap dolgozom, nem sokat alszom, ilyenek. És az egyetlen árnyoldala a dolgoknak: alig tudok CB-vel találkozni:( Mindegy, ezt is átvészeljük majd jól.

Szóval dolgozom. Megbeszélésekre járok, bemutatókat tartok, megfejtek, kitalálok, vagy csak kivitelezek nappal, éjszaka, hétköznap, hétvégén, munkanapon és ünnepnapon – egyre megy. Megint ott tartok, hogy bárhol el tudok aludni: múlthéten a teherautónk platóján talált meg az álommanó, tegnap egy 1 méteres kanapén sikerült olyan pózt találnom, amiben egész tűrhetően tudok aludni.

Régen büszke voltam arra, hogy minden héten többször kitakarítok itthon… Erre mostanában annyira nincs időm, hogy pl. múlt héten itt volt Captain, és őt kértem meg, hogy legalább mosson fel picit.

Ja, igen, edzés: ugye futottam egyszer még a hónap elején m.-mel, ami jó móka volt, de nem nagyon tudtunk időpontot egyeztetni, úgyhogy egyelőre várat még magára a második alkalom. Viszont valami mozgás kell. Edzőteremnek esélye nincs, arra nem tudom rászánni magam, de még anno Petitprince bíztatott, hogy fekvőtámaszozzak itthon. Hát ezt büszkén állítom, sikerül tartanom. Naponta kétszer produkálok, és eddig csak pár alkalmat hagytam ki, de akkor hulla voltam a munkától, remélem ez mentségemre szolgál. Összedobtam egy kis grafikont, hogy lássuk, mennyire vagyok fejlődőképes. Nem, nem tudok egyben 70-et, ugye legtöbbször kettővel kell osztani. Amik ilyen 20-30 körül vannak, azok azt mutatják, hogy aznap csak 1x csináltam. Nincs messze az 50, valljuk be [egyelőre 35 megy egyben]! A súlyom sajna stabilizálódott 80 körül, ami tök gáz, de hát ez van… Srác… ha akarsz, edzhetnénk együtt, mert láthatóan egyedül nem megy!:$

Van nekem egy aranyos kis puli kutyám [nincs], viszont amim tényleg van, az egy lista, blogra.txt, hogy miről is akarok írni mostanában. Vegyük sorra, kvázi ígéret christof-m-esen:

• Lesznek vasárnapi fiús képek, a sorozat 4. része, Captain kérésére a … áááá, majd vasárnap meglátjátok:D
• Tan lines c. film és a nyalásra tanítás
• fürdőszoba-fétish – mindenféle szexualitás nélkül
• akarok írni filmes beszámolót a másnaposokról, és ha összejön Kylelal a mozi, akkor a Transformersről is lesz.
• Van pár meleg film a tarsolyomban a tan lines-on kívül [Prayers for Bobby, Cowboys and Angels, meg most találtam kettőt kúsztósznál, ami tetszik – Trick, Where the world mine], ezekről is akarok írni majd egy átfogó postot.
• Aztán már lassan elérkezünk oda, hogy JÚLIUS 10 – ÖCSÉM SZÜLETÉSNAPJA [ÉS BLOGTALÁLKOZÓ! KYLE-é, és ott lesz többek között SPIKEY is!!! meg persze KYLE! ÉS ÉN! és remélem CB is! GYERTEK MINÉL TÖBBEN! és: NEM! TANDEM! nem. Hanem: EKLEKTIKA!], erről is repítek pár sort.

Jah igen: és azt még mindenképpen meg akartam jegyezni, hogy IGENIS LEHET SZEXI A HÓNALJSZŐR! Persze jobb nélküle, de azért a merev elutasítás gáz. példa:

<igal> Szia
<igal> Itt vagy
<sZUCSI> kerdezed vagy mondod ?
<igal> kérdezem?
<sZUCSI> miert? kerdezed?
<igal> Csak ugy
<igal> Hol laksz!!!
<sZUCSI> miert kiabalsz, miert nem kerdezed ?
<igal> bocsi  akor hol laksz
<sZUCSI> akkor 2 K, es meg mindig hianyzik a kerdojel a mondat vegerol
<igal> légyszi mond meg hol laksz?
<sZUCSI> ez viszont mar nem kerdomondat
<sZUCSI> :(

éljen a csetes ismerkedés az iqhuszárokkal.

Szóval, az én EBIHALAM: CrazyBoy;)

Mostanában lesz majd értékelhető bejegyzés is, de ugye egyelőre még minden az újdonság erejével hat, ami CrazyBoy, szóval kis türelmet kérek. Persze addig jó, amíg van ő, hogy írjak róla.

Kis rinya a végére:

tök hangos a laptopom, bekaksizott a ventillátor, és most keveri a szart, és ez a baj. Írtam egy cégnek, hogy mondják meg, mennyiért cserélik ki, de úgy néz ki, hogy most telefon helyett gépet fogok venni. Muszáj lesz amúgy is, ha lépni akarok valamit azon a téren, hogy még több pénzt keressek ilyesmi programokkal, hogy elvegyem más emberek kenyerét:D Van két ember ugyanis, aki eladná, ha tudnék ilyennel kreatívkodni.

Nem sokkal később arra lettem figyelmes, hogy két kisgyerek [mint később kiderült, 12 és 14 évesek] bámulja a gépeimet. Odamentem, nehogy elbsszanak valamit [Srác: nem szándékosan, csak véletlenül, szóval semmi támadás nem volt a reakciómban!]. Csak érdeklődő kisfiúk voltak, akik megkérdeztek mindent, megnyomkodtak mindent, amit megengedtem, és ámultak. Mielőtt átküldtem volna őket a fénypulthoz, hogy most akkor érdeklődjenek ott, azért volt egy furcsa rész a párbeszédben:

• Megkérdezhetem, hogy hány éves vagy?
• Persze.
• Hány éves vagy?
• 23
• Nem látszol annyinak!
• [Szájtátva]: miért, mennyinek nézek ki?
• 18-nak!
• Viktornak hívnak?
• [Újabb szájtátás, pulzus égbeszökik, autogrammosztó toll kikészít] Igen, de honnan tudod?
• [Rámutat a gépemre, ami épp zárolva volt] Oda van írva

Aztán beszámoltak arról, hogy nekik melyik srác tetszik a legjobban:) Persze ezen is összevesztek, mint kb. mindenen:

• Nekem az a srác tetszik, akinek ilyen csík van a szeménél, és tök gyorsan lépdel oldalra!
• [másik srác]: nekem is ő tetszik!
• Neeeeem, ő nekem tetszik, ne másolj már!

Kinéztem menekülően CrazyBoyra, aki csak mosolygott. Amikor meg vége lett a műsornak, és masírozott ki a tömeg a teremből, két hangos “SZIAVIKTOR”-t hallottam, amikor elmentek mellettem. Mókás egy mozzanat volt. Rajongók.

Amúgy szerintem ez nem ilyen meleg szikra volt a srácoknál. Szerintem mindannyian úgy voltunk vele 12-14 évesen, hogy fiúk tetszettek, őket akartuk másolni, ők voltak a példaképek, a követendő minta. Csak aztán vannak fiúk, akik utána elkezdenek lányokat nézni, randizgatni, majd gyereket nemzenek, és vagyunk mi, akik már nem csak példaképként tekintünk rájuk, hanem akár társként is.

Szerintetek?:D Kis buzik voltak?:)

Népszótár.com: “A cirkuszi artisták világában a tartó ember, vagyis az előadó páros vagy csoport azon tagja, akinek vállán, karjain, fején, stb. a többiek előadják a számot.”

Az interjú amúgy a klubrádión ment, Orbán Györggyel [A Ráday Könyvesház vezetője] ma délelőtt készült, és az ismétlést adták 8-tól. Ő mesélt az untermannokról, akik az ő szavaival: “Ugye régen voltak ezek az erőcsoportok a cirkuszban, és alul van egy ilyen vastagnyakú ember, aki legkésőbb jön ki a tapsrendre, és leghamarabb megy be, viszont a többiek, akikkel együtt dolgozik, általában megbecsülik, tudják, hogy ki a megbízható, akire rá lehet állni és tapsot lehet aratni.” Amúgy ő kulturális untermannak hívja magát. [itt balra egy untermannus]

Ez indította be azt a gondolatmenetet, ami szerint én is egy ilyen untermann vagyok… a szórakoztató ipar egyik untermannja a sok százból-ezerből. Sok munkám/tapasztalatom van egy produkcióban, mégis csak akkor veszik észre, hogy ott vagyok, ha elrontok valamit – ilyen persze sosem fordul elő. Szóval… végig a háttérben dolgozunk a sikeres rendezvényért. Ezt mindenki elfogadja, és együtt él vele. Ez a mi munkánk. Néha mégis hihetetlenül nehéz… Például egy hete volt ennek a magyarok ritmusának a médiapremierje. Próbáltam velük egy hetet, reggeltől estig, és olyan tapsot kaptak, hogy hinnye… én meg ültem a nézőtéren, kicsit magaménak érezve az egészet, és baromira vágyva a színpadra. Ez rossz. Amúgy tényleg ez az egyik álommunkám. Amúgy miközben kutattam, ezen a Cirque du soleil-csávón ragadt meg a szemem percekig, úgyhogy muszáj megosztanom – jobbra]

Hamár egyszer belekezdtem, akkor leírom a bankos meglátásomat is [remélem egyik megrendelőnk sem olvassa:P]:

Sok bankkal dolgozunk együtt, és akármennyire válság van, csak röhögünk azon, hogy mindegyik azt mutatja be a saját grafikonjain, hogy “mi vagyunk a legjobbak az OTP mögött, de idén azt akarjuk, hogy rólunk szóljon a piac”… Legalább a saját fiókvezetőiknek vallanák be, hogy “Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”…

“[…] A vmi az az lenne,hogy a *** darabot Viktor fogja csinálni. Ha
egészségügyileg(reméljük nem),ha családilag (pláne reméljük nem) ill. ha
iskolailag úgy  jönne ki a lépés,hogy nem tud menni, akkor *** lesz az
ember hiszen nem elég,hogy be is tanulta a darabot,de még szereti is…”

Repülni tudnék. Akit érdekel, mailben küldök róla tájékoztatást!

 
Na, itt a kék cucc a háttérben a ledrács. Kitalálták, hogy ennek az üzemeltetését is tanuljam meg, mert akkor még több munkát tudok csinálni. Volt egy 2 napos oktatás is pár hete, akkor megtanultam az egészet a szoftvertől a szervízelésig, és ez alatt a tanulási nap alatt közölte a cégtulajdonos, hogy van egy 40 előadásos táncműsor, amit jó lenne, ha én csinálnék.

Két hete pénteken gyanús lett, hogy ezek a srácok az edzőteremben azok, akiknek a műsorát fogjuk csinálni, úgyhogy rákerestem a neten arra a szóra, amit mi cégileg tudunk, mint a társulat neve, és leesett az állam, amikor rájöttem, hogy ők azok.

Már pár napja próbálunk aktívan, és amellett, hogy próbálom megtanulni a darabot, hogy mikor milyen animációra van szükség, meg figyelek a ritmusra, és néha még msnezek is, arra is nagyon kell ügyelnem, hogy ne bambuljak nagyon, és néha visszaszívjam a tátott szájam sarkából kígyózó nyálcsíkot:)

Az előző hely, ahol lehúztam sűrűbb-ritkább munkavégzéssel hét kemény évet, a végére már nagyon nem jött be nekem. De egy dolog mégis tetszett: úgy ítéltem meg, hogy fontos, hogy tudják, hogy meleg vagyok, ezért ott elmondtam majd’ mindenkinek, és ebből sosem volt probléma, ugyanolyan fontos része voltam a csapatnak. Aztán ugye jöttek a problémák göröghon után, és munkahelyet váltottam.

Imádok velük dolgozni! Egytől egyig jó emberek, nagyon jó csapat, és mindenki, aki valamilyen kapcsolatba kerül velünk, ámul, hogy nálunk mekkora az összetartás. DE! Van egy “Pötty” problémájuk a melegek elfogadásával, és egyelőre a tizenpár főből senkit nem találtam, akinek el is mondanám. És egyre durvább megnyilvánulásaik vannak, amitől tök rossz kedvem van. És jelzem is nekik.

Két olyan szituáció is volt egy héten belül, hogy az egyik fellépő/rendező/műsorvezető/egyéb meleg volt. Láthatóan meleg. És a drága kollégáim közölték, hogy ők bizony “LEBASZNÁNAK NEKI EGYET” – hát baszdmeg. Közöltem velük, hogy primitív a hozzáállásuk, de belül sírtam:(

Hogy merre is jártam?

Szerdától a balatoni beauty contesten tevékenykedtem, mint évek óta már mindig. Szerdán építésnap, csütörtök töklógatás, majd főpróba [szerda és csütörtök éjszaka lámpaállítás és programozás, csütörtökön a PA-re rákötött DVD lejátszóval, Mulánt nézve és hangosan énekelve [[Csilla meg folyton rettegett, hogy fel fognak jelenteni minket [hajnali 4kor:D]. Mulánt még sosem láttam, de csütörtökön megnéztem vagy háromszor, és ezt a dalt [kedvenc:D] már kívülről fújom: [az ének 52 mp-nél kezdődik, és Stohlbuci énekli, akinek baromira bejön a hangja.]

Na, most rohanok, mert még ennem kéne, meg fogat mosni, borotválkozni, tankolni és összepakolni [istenem, csak a pass-t ne felejtsem el!!!], aztán 48 perc múlva Budaörsön lenni, 108 perc múlva pedig kint a szigeten. Innen folytatom.

még ezt is megenném, pedig nem szeretem a csokit:)

Egy tök jó 4 csillagos szállodában lakott az egész stáb, és ami még egy kis plusz: egybe van építve a konferenciaközponttal, így akár papucsban és fürdőköppenyben is átsétálhattam volna a vezérlőbe:)

Kollégák a budapesti rendezvényen találtak egy lábszár-méretű műfaszt, amit az egyikük berakott a kocsiba, úgyhogy most a raktár dísze. Amikor visszaértünk vidékről, ezzel szórakoztunk, miközben a teherautóra vártunk. Két kép is született, az egyik itt van alul, a másik nincs, mivel az sokkal perverzebb:D

Aztán: kollégám gépén, és az előadók álltal hozott anyagban is találtam vicces videókat, szerencsére fent vannak a youtube-on, úgyhogy nem kell körülményesen megoldani, hogy megmutathassam őket, hát íme. Az első a Blur studio alkotása, egy aranyos-humoros történet egy ősemberről:) A második nem rajzfilm, hanem egy őrült kakadu – hógolyónak hívják – [vagymi, cockatoo] táncol és énekel a BSB – Everybody c. számára. Annyira kemény, főleg a meghajlás a végén a tapsnál;P A végére egy klipp, szerintem nagyon kis aranyos a szám, meg a klipp is. Sub Bass Monster – Ragga a csodaszarvasról. “Akinek hónalja van, az nem lehet hontalan”

Összeszedtem pár sérülést is a napok alatt, ez csak azért, hogy sajnáljatok:) Rögtön elinduláskor úgy meghúztam a hátam, hogy a járásom olyan volt, mintha balnehéz lenne a fejem és ez elhúzná a testem oldalra. Aztán – ez már debrecen – bevertem a térdem. Majd a srácok rámragasztottak valami vignettát vagymit, ami után alig maradt szőr az alkaromon. Utána a főnököm beleharapott a fülembe. [ki érti ezt?:S] Bontás közben ráejtettem egy betápszekrényt a jobb gyűrűs ujjamra. A szekrény kb 60 kilo, és ráadásul egy csavar volt az ujjam alatt, szóval emiatt, ha lehet, még sokkal jobban fájt. Végül tegnap este kipakolásnál meghúztam a karom és megfáztam. Lehet, hogy vigyázni kéne magamra:)

Tegnap egy szalagavatón tevékenykedtem… Odamentünk, elkezdtük összerakni a zeigot, és közben néztem a ‘felhozatalt’:) És felfedeztem egy ismeretlen arcot. Már ott voltam, hogy odamegyek, és a nyakába ugrom, amikor lebeszéltem magam: “áááá, biztos nem ő az”. Elfordultam, molyoltam tovább. Majd visszanézve már ott állt vigyorogva mellettem:) Gergő, az egyik legjobb arc volt a futóegyesületemben, kb 6 évig futottunk együtt.  A véletlen úgy hozta, hogy az ő szalagaggatóján dolgoztam:) A próbák alatt sokat beszélgettünk, de nézve a próbákat én kétségesnek találtam, hogy királyság lesz az esti műsor. És minden előadás… annyira felspannolták magukat, hogy kb hiba nélkül mentek le a táncok, és teljesen magával ragadt a hangulat…

Ma még egy hosszú bontás, és erre a hétre nincs több munka:)

2 dolgot tartok említésre érdemesnek… különben egy újabb piramisjátékos céggel ‘ismerkedtem meg’… szóval shit volt az egész:)

A neckermannom – a kollégáim így nevezik a szépséges leathermanem – miközben szereltem egy projektort fel a falra, beleesett kinyitva számba, ami hála a jó égnek, szépen feldagadt. juppí:S Legalább a fogaim megmaradtak… Ez igazából vicces, csak baromira fájt:S

A másik meg… az egyik előadó felolvasta ezt a kis történetet, és tök jó, úgyhogy megosztom itt [kb egy órán keresztül kerestem a neten:D]. Ha minden igaz, Hanoch McCarty [de ha nem ő, az sem baj, mert nem ő a lényeg:P] szavai Pöti szerzőjének egyik művéről:D Olvassátok mosolyogva!!!

“Saint-Exupéry vadászpilótaként harcolt a nácik ellen, és bevetés közben vesztette életét. A második világháború előtt a spanyol polgárháborúban is részt vett a köztársaságiak oldalán. Ez az időszak ihlette A mosoly (Le sourire) című elbeszélését. Ezt szeretném most megosztani olvasóimmal. Nem tudni, hogy saját életéből merített eseményt dolgoz-e fel, vagy a képzelet szüleménye. A történet szerint ellenséges fogságba esett és börtönbe zárták. Őrei rideg tekintetéből és a durva bánásmódból biztosra vette, hogy másnap kivégzik. Innen kezdve a saját szavaimmal mesélem el a történetet, amennyire emlékszem rá. Nem volt kétséges, hogy halálra szánnak. Remegtem az idegességtől. A zsebeimben kutattam, hátha maradt valahol egy cigaretta motozás után. Találtam is egyet, de reszkető ujjaimmal alig tudtam az ajkamhoz emelni. Ekkor ráeszméltem, hogy gyufám sincs, elvették tőlem. Cellám rácsán át az őrre néztem. Ügyet sem vetett rám. Végtére is ki törődik egy senkivel, egy hullajelölttel? Spanyolul kiszóltam neki:
- Nem tudna tüzet adni kérem?
Felém pillantott, vállat vont, és odajött, hogy meggyújtsa a cigarettámat. Eközben a tekintetünk óhatatlanul találkozott. Ebben a pillanatban elmosolyodtam. Nem tudom, miért tettem. Talán az idegességem miatt, talán azért, mert amikor testközelbe kerülünk valakivel, nehéz megállni a mosolygást. Akárhogy is, mosolyogtam. Ebben a másodpercben mintha egy szikra húzott volna ívet a két szív között. Nyilván az őr is viszonozta mosolyomat a rácson túlról. Már felparázslott a cigarettám, de ő ott maradt a közelemben, egyenesen a szemembe nézett, és egyre mosolygott. Én is tovább mosolyogtam, most már abban a tudatban, hogy nem egyszerűen egy börtönőrt, hanem egy embert látok magam előtt. A tekintete mintha új távlatokat nyitott volna.
- Van gyereke? – kérdezte.
- Igen, nézze! – vettem elő a tárcámat, és idegesen kotorásztam benne a családi fotók után. Ő is előhúzta a gyerekei képét, és arról beszélt, hogy milyen jövőt tervez nekik. A szemem megtelt könnyel. Elmondtam neki, menynyire félek, hogy nem láthatom többé a családomat, nem láthatom felnőni a gyerekeimet. Az ő szemébe is könnyek szöktek. Hirtelen egy szó nélkül kinyitotta a zárka ajtaját, és némán kiengedett. Kivezetett az épületből, nesztelenül, a kertek alatt kikísért a városból. A település szélén elengedett, s továbbra is szótlanul sarkon fordult és otthagyott.
Egy mosoly mentette meg az életemet.”

Fakadék: vége lett a konferenciának, elkezdődött a bontás, amin egy órán keresztül tudtam részt venni. Már a vége felé jártam, amikor jobbról kurvanagy káromkodás hallatszott. Odanéztem, és az egyik bútoros nem beleborította a 10 egymáson lévő széket a medencébe?:P (ez az a bizonyos 15 fokos, amiről már írtam:D)

Filmek: Kiddo folyton emlékeztet rá, hogy mennyi filmet nem láttam, és készíti is a kis listáját, hogy milyen filmeket KELL megnéznem azok közül, amiket még nem láttam. Kb ezek vannak eddig rajta:

• Harcosok klubja
• Amilie csodálatos élete

Biztos van még sok, amit mondott, most hirtelen ezek ugrottak be. Aztán vannak azok, amiket a kollégáim alapműveltségnek tekintenek, és mindenkinek a kedvence, meg minden, én mégis halálra untam magam rajta. Pedig állítólag filmes alapműveltségek. Ilyenek a…

• … Ponyvaregény
• … Gyalog galopp
• … Brian élete
• … Indul a bakterház

Hogy csak néhány példát említsek. Már látom, hogy egy napom rá fog menni a műveltségbeli hiány pótlására, úgyhogy ha lúd, legyen kövér, várom a további ‘EZT MUSZÁJ LÁTNOD’ javaslatokat:)

[Gyk.: nem kell egy bodybuilder izmos karjára gondolni, az én mércémmel mérjetek:D]

Másik, ami a munkáról jutott eszembe: Év elején még kb naponta olvastam a napirajz.hu-t, és ott láttam egy képet. Nevettem rajta, de nem fogott meg. Szombat éjjel viszont megláttam azt a képet a raktárban kinyomtatva, és rájöttem, mennyire igaz ez ránk, amikor 8-10 ember munkáját hárman-négyen vagyunk kénytelenek elvégezni, mert “ezt dobta a gép”:

Nah, hát eljött ez a pillanat is:D két hete kérem kollégám, hogy küldje át ezt a képet, és tegnap végre megérkezett:D SMB07 fejgépezés:D Jah, meg van még egy kép, amit meg akarok osztani:) Tegnap volt az utolsó nap az utazási irodában, és megkértem, hogy ezt küldjék el nekem:) Egy kedves utasunktól kaptuk, aki ilyen északi hajós nyaralásra ment. Ugyebár szép táj, meg hát amúgy is, tengerjáró hajó, amin dolgozni szeretnék. Ez tipikus olyan hely, ahova egyszer el kell jutnom:

Uhh, képzeljétek, tegnap mit kaptam Sebastiantól: egy Coke-os dögcédulát:) Nem nagy ajándék, de én nagyon örültem neki:)

Ja igen, még arról akartam írni, hogy ismerkedtem egy sráccal. Nagyon jól nézett ki, és többé-kevésbé még jól el is tudtam beszélgetni vele, úgyhogy bekéreckedtem a naptárába, és csütörtök este sziget után találkoztunk. Itt aludt nálam… Elvoltunk, mindegy, nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy ő hogyan állt hozzá a nemi betegségekhez. Kb hozzámért, és már az volt a kérdése, hogy most ugye nem kapott el tőlem semmit???:S Miatta múlt hétfőre előrehoztam a félévenkénti tesztet, de hát nemtom:S Lehet, hogy nem normális az se, hogy én inkább próbálok élni, mintsem hogy ettől rettegjek, ahányszor együtt vagyok valakivel, de hát azért ebben is van valami furi. Védekezzetek, de azért ne essetek át a ló másik oldalára:) Hm, itt eszembe jutott egy csoporttársam a suliból:) Ő a higiéniából csinál nagy ügyet. Jó, oké, evés előtt kézmosás, de hát akkor is, ilyen parák, hogy nem kapaszkodik a metron, mert a kapaszkodókat már hányan megfogták, meg .. szóval ha karikaturista lennék, és a személyiségét próbálnám belevinni a képbe, akkor valami légmentesen záródó kamrába raknám egy szkafanderbe, ahol hipóval fertőtlenített almát harapdál steril gumikesztyűs kézzel:D

Ja, meg amiről még írni akartam régebben, az csak egy ilyen kis szösszenet: valamelyik nap másztam haza az utazási irodából földalattival (az oktogonnál van az iroda), és amikor szálltam át a deákon, nem volt kedvem megállni az ellenőr felszólítására. Mentem tovább, miközben ő ordibált utánam: “Fiatalember!”,”Uram”. Én hajthatatlanul mentem tovább, de a szemem sarkából láttam, hogy ‘üldöz’. Majd amikor elordította magát így, elnyújtottan, hogy “Hööölgyeeeem” – hát ez annyira kész volt, hogy muszáj volt megállnom:D

Na mindegy, este színház, majd arról és a péntekiről részletesebben beszámolok egy színházas bejegyzésben. Álljon itt még néhány kép rólam munka közben:D

az első a kibaszott didikirály volt… egy sötétbőrű előadó nevezte így magát:) hihetetlen, élőben még durvább, mint felvételeken… Egy igazi fasz – vicces értelemben:) A színpadon folyamatosan káromkodott, meg röhögcsélt:) közben meg folyton azt mondta, hogy ‘Hoppááá’:D Beszartam a röhögéstől:D Aztán bedobták az ittas vendégek a medencébe, úgy, ahogy volt:D Ruha, telefonok, pénztárca… emiatt kirakta az egyik konténerünkre a zoknijait száradni. Úgyhogy az ereklyegyűjtők figyelmébe ajánlom, jó pénzért bármit:D  Aztán: A főbejáraton akartuk kipakolni a zeig felét, mert különben liftezni, lépcsőzni és több száz métert gyalogolni kényszerültünk volna… És akkor a portás beszólt. Erre a második legidősebb kollégám elkezdett ordítani velünk, hogy húzzunk bele, mi meg csak röhögcséltünk. És akkor meg akarta ütni a Dávidot. Egészen addig vicces volt, amíg rá nem jöttünk, hogy komolyan gondolja, és nem viccel… Ha nem állt volna le, én tuti közbelépek… Aztán kitoltunk még pár konténert, megint beszólt a recepciós tag, én kulturáltan kértem a türelmét, de ő csak folytatta, erre a korelnökünk (5gyerekes családapa) úgy leoltotta, hogy még a kocsitól is ordibált neki… annyira röhögtem, hogy egy konténer mögött fetrengtem a földön… Nagyon kemény volt:) That’s all… most megyek pasiznivagymi…

Alig jut idő az alvásra… talán túl sok mindent bevállalok?:S A múlt hét végén kezdődött a kálváriám… csütörtökön csak pénzért mentem, de ezalatt két munkára is rávett szeretett főnököm… úgyhogy vasárnap reggelig alig aludtam… Aztán kis pihi, majd kétnapos munka decemberbenvagyhol… egy világcég mekkoraistenkirályokvagyunk napját csináltuk ott… dögunalom volt az egész. Alig vártam hogy induljunk haza. Már reggel kitűztem magunk elé célul a 8 órás hazaérkezést, és ezt szinte percre pontosan be is tartottuk. Aztán a kipak alatt sajna befutott egy másik bál is, annak is ki kellett pakolni a teherautóit… Aztán a parkírozás közben letörtem egy kölcsöncégesautó visszapillantóját… hogy én mekkora balfasz vagyok… csak picit kellett volna odafigyelnem… na mindegy, kb ingyen dolgoztam a héten:S Ma gazdasági jog vizsga volt… 20 perc, 24 pont… mindenhova írtam vmit… aztán majd kiderül hétfőn. hja, ifoföci hármas lett:( mindegy:S délután kicsit tornáztam, meg lement a kvíz,amit írtam (ilyen bartenderes megoldás, mindenkinek nagyon tetszett:):) Holnap meg megint meló… úgyhogy legközelebb péntek délután leszek net közelben:S szombat-vasárnap meg szigeti sportvarázs… hogy minek mondok igent mindenre gondolkozás nélkül:(

jah, majd elfelejtettem:) Főnököm megkért hogy scanneljek céges képeket, és találtam köztük magamról is:) Azt akarom ezzel vigasztalni, aki nem talált meg a hetedikes képen. Aztán ha van rá igény, szép sorban felrakom majd mind a 6 év képeit:) Még talán ki is nagyítom magam belőle:D:D

Egy internetes cég születésnapi rendezvényét csináltuk a Balaton mellett. Csütörtök az építés napja volt, reggel fél 8tól hajnali kettőig építettünk, hogy összeálljon mind a 9 helyszín. Sátorvilágítások, hangtornyok, színpad a koncerthez, és hatalmas szabadtéri disco a medence partján. Volt staff kéteringünk, és összeállt minden a vendégek érkezéséig. Aztán én du négykor elmentem ausztriába, egy kis bulit lebontani. A hazaúton kaptam egy telefont, miszerint ledőlt a teljes medenceparti cájg… Nem hittem el, felhívtam egy másik kollégám, és ő is megerősítette ezt. Akkor ráléptem a gázra, és rohantam vissza. Visszaérve már a cucc nagy részét szétszedték, de akkor is látszott, hogy itt a kár minimum 30 milla:S Az összes lámpa darabokra tört:S Na mindegy, megyünk tovább, aztán majd lesz valahogy… Szombat reggel hazahozott Zoli, összerántottam magam, és mentem a mixertanfolyam első gyakorlati órájára.

Tök jó, hogy a 8 emberben benne van mindenki, aki tetszett nekem az elméleti csoportból:D Átmentünk a pult felszerelésén, bemutatkoztunk, mindenki mondott pár szót magáról, aztán elkezdtünk koktélt keverni, és inni. Hat koktélt néztünk végig, de csak egyet csináltam, mert kb. ennyire volt lehetőség (ez tök gáz:S Azt hittem mindenki mindent… na mindegy.) Az összes koktél, amit csináltunk, szar volt. Mármint teljes mértékben megfelelt a nemzetközi szabványnak, meg a ‘receptnek’, de hát az összes keserű volt:S Böááááá… Én csak belekóstoltam ilyen szívószálas trükkel a koktélokba, de a mellettem ülő srác megitta az összes szart:D Én Manhattan koktélt csináltam, színre és ízre is olyan lett mint amit az oktató kevert:D tök büszke voltam magamra:D No ennyi. Este aludtam kb 6tól kisebb-nagyobb megszakításokkal ma délig. Azóta fetrengeg, hasizmozok, megnéztem egy dr. house részt, és most épp a taxi négyet bámulom.

nah ennyit a lakásról:D Utána fuvaroztam Dávidot, vettünk egy multifunkciós gépet, és elvittem neki vidékre, dugóban álltam, meg idegeskedtem a sok fasz vezető miatt:D Aztán Romeo kedvessel találkoztam, voltunk egy netkávézóban, tök hangulatos kis hely, aztán ebet sétáltattunk… Te, az a kutya úgy örült nekem:$ ugrándozott, játszadozott, tuti megismert:D (nincs még vége, csak… szóval mindjárt folytatom)

(folytatás) Szóval ebet sétáltattunk, aztán megmutattam Exnyúlnak a lakást, neki is tetszett ám (ma volt valaki az elektromos művektől, hogy anyum nevén legyen a villanyóra is, és ő is csak ámult, mikor átléptel a küszöböt:D), aztán elmentünk moziba:D Szórakoztatni akartam, mert unta magát az új helyen, ahol lakik:D Remélem többé-kevésbé sikerült is. Szóval mozi, Tíz csapás… Két dolog a filmről: Bibliai témájú misztikus thriller, és filmen ennyiszer nem kaptam még szívgörcsöt, mint ezen:D Az egyik ijesztős résznél Romeo drága annyira megijedt, hogy elejtette a félzacskó popkornt:D (c-vel). Szóval ajánlom mindenkinek tiszta szívemből! Szóval emiatt a sürü program miatt tegnap is éjfélkor ölelt magába a kis fekhelyem (már nem sokáig ez a kicsi:D tudjátok, 160*200 cm;P); ma meg 06:20-kor keltem, mentem suliba… Ifoföcin angolházit írtam és vertem a fejem a padba, angolon meg a nyelvvizsgára készülés és az ehhez kapcsolódó háziellenőrzés előtt azt kérte a tanárnőnk, hogy írjunk egy MEMO-t, de mintha alapfokú vizsgán lennénk:D Szóval legyenek benne nagyon alap hibák:D Az enyém tök jól sikerült:D Rosszul írtam a dátumot, nem ragoztam, lehagytam többesszámokat, német szót írtam bele, meg pl. az osztályvezetők (department managers) helyett ilyenek születettek, hogy classleader, classboss:D Aztán még visszakaptuk ükomon az önéletrajzokat, és itt vetődött fel egy dolog, ami kedvenc témám, amikor Budapestről, mint idegenforgalmi célpontról beszélünk. Ugyanis az előadó srác szerint – és ezzel mélységesen egyetértek – komoly problémák vannak itt. Csak 1-2 dolog: Budapest három főbb attrakciója (vár, hősök tere, váci utca) tök messze van egymástól, így nem alkotnak egy központi, autómentes turistaterületet, mint pl. Prága óvárosa, főtere (ami hatalmas, és nekem ez hiányzik igazán bpből.), továbbá az, hogy ott a városon keresztülhaladó folyó megközelíthető, de nem csak ott, mindenhol igyekeznek bevonni a ‘vérkeringésbe’, és nem az autóknak adni, lásd: plázs, sétányok… Budapesten meg milyen ötletek-intézkedések vannak??? “Szélesítsük 2*2 sávosra az alsó rakpartokat” Mi a fasznak? hogy még messzebb kerüljön tőlünk a Duna? Megszűntették a plázst – emögé nem látok be, de ezt sem tartom túl jó ötletnek… Szóval… Kéne egy gyors belvárosi rendezési terv, mert a turisták Prágába fognak menni – sztem:D

Ennyi volt a mese mára, zárul Vitya móka tára. (ennél szarabb befejezést:S jézusom:S)

Keddtől dolgoztam végre megint. Megint a hangos cég, ‘megint’ autós rendezvény. Egy felsőkategóriás autókat gyártó cég fejlesztéskipróbálós tesztvezetős ‘hetét’ csináltuk vidéken, egy versenypályán. Nagyon szép autók, le a kalapppal:S Csak hát nincs rá, és szerintem még egy darabig nem is lesz tizenpár millám:’( Két napig építettük a bált, ennyi idő alatt egy lepukkant gyártelepből a dekorosokkal egy modert kiállítócsarnokot csináltunk, szinte semmi sem látszódott az eredeti épületből. Büszkeség ölelte szívem:D Szerdán fél ötkor eljöttem az építés végéről, mert rohantam színházba. Rohanás haza, rohanás fürdeni, fogatmosni, hajatmosni, rohanás a kocsihoz, irány a színház:S Operett. A fehérvári útig jutottam, ott megállt a forgalom. Könnyes szemmel leraktam a kocsit, és futás a villamoshoz, majd irány a színház. Exkedvesemmel mentem, nagyon jól éreztem vele magam. Legviccesebb az volt, hogy a szünetben ‘megszokásból majdnem megcsókolt:D’. A Dr. Bőregér című nemtomasszemoperettet néztük, én baromi jól szórakoztam.D Vicces volt a számok szövege, a történet – furis volt, egy este alatt játszódott, volt 1 jópasi szereplő – Szabó Dávid, meg egy vicces – a fogdaőr… Ő előadott egy kb 10 perces magánszámot, aminek a végén az egyik hölgytől kért Sligovicát, mondta hogy tudja, hogy van nála, és amikor a hölgynéző tagadott, előszedte a széke alól:D Hát beszarás volt, komolyan mondom:D A darab happyenddel zárult, mi meg mentünk haza, én konkrétan aludni – mentem volna, ha nem két napja a holnapi verseny SI-jével ügyködnék. Csütörtök – Péntek üzemeltetés vidéken a felsőkategóriásautósrendezvényen. Négyen voltunk technikusok, és komolyan mondom, annyira untam magam, mert semmi dolgom nem volt, hogy szinte reggeltől estig feküdtem – de hát pénzt adnak érte:D

Szombaton elkezdtem öcsémmel kipakolni a szekrényemet, dobozolás, átcipelés… De hát nem volt sok idő rá, tanulni kellett a – mint később kiderült, elmaradt – mixerzh-ra, aztán meg mixertanfolyam. Adorján, aki mellettem ült, megint kitett magáért. és bebizonyította, hogy híján van az intelligenciának. Jövőhéten rumkóstolós óra lesz, aki akar, jöjjön el velem;P

Aztán: Szavazzatok továbbra is rám a boxerkiraly.radiog.hu-n, egy wellnesshétvégéért harcolok:D (0690612313 radiog resu). Ma megint egy kis költözés, meg ugye a sokpénzkeresős verseny… majd igyekszem gyakrabban írni:D Pás

Jaj:D kaptam egy új monitort:D Meg kell osztanom veletek, hogy legalább ennyi örömöm van az új gépben:S Mert hétfőn vinnem kell szervízbe, mert van olyan,h ogy meghal, és akkor egy másfél-két óráig nem hajlandó felbootolni:S Szóval a monitor:

Meló: keresek munkát folyamatosan… Már ott tartok, hogy elmennék ilyen palacemoziba is dolgozni… csak kéne vmi rendszeres jövedelem… Mert ez a technikusi cucc jó buli, csak az, hogy kiszámíthatatlan, az nagyon nem jön be rajta.  Aztán jelentkeztem a pride.hu egyik hirdetésére is, egy jól menő vállalkozó sofőrt keres. Nagyon szimpatikus volt a meló és a hozzáállásuk is így utólag, bár be kell valljam, egy kicsit paráztam a dologtól. Aztán végül nem tudtak alkalmazni, mert a suliban szarul vannak az óráim:( Péntek szombatra viszont megint volt technikusi meló, új BMWX5 bemutató. Csak két – lényegében mégis egy dolgot említenék: mind az építésnél, mint a bontásnál bele kellett mennem a medencébe, ami a tér közepén volt, mivel mindkétszer beleejgettem valamit. Amit a medencéről tudni kell: 16 fokos benne a víz… nem embernek való… amikor először bementem, nem kaptam levegőt:S bontásnál már löktek, így az még szarabb volt, és akkor kb 5 percet bent voltam, mert nem egy dolog esett be. A helyszínről a raktár felé Tamással mentem, és láttunk egy autót az árokban, megálltunk segíteni. Máig nem tudom/tudjuk, hogy rakta be oda a külföldi hölgy az autót, de azt mondta, ad 100$-t, ha kiszedjük… aztán végül nem sikerült, mert az egyetlen vontatókötél, amit szerezni tudtunk, elszakadt:S

Lakás: végre megvan a lakás… már voltam is benne, ma meg végre a festő is idetolta az arcát. Megbeszéltük, hogy a padlón teljes burkolatcsere, lesz boltív, piros meg narancssárga falak, szép konyhabútor, franciaágy:D szóval fasza lesz az egész:D Csak még kb 3-4 hét, mire minden kész lesz, és költözhetek:D De már megvan a számítógép is, ami a költözés feltétele volt a részemről, szóval már csak a lakást kell összetákolni:D