Posts Tagged ‘Orsi’
-
Tudtátok?
Tudtátok, hogy Antwerpen nem Hollandiában van? Én is tudtam, csak egy pillanatnyi elmezavar miatt mondtam Orsinak, hogy Hollandia. Ciki. Istenem, egyszer neki is lehet igaza. Igazából Belgium egyik legfontosabb városa. 461496-an lakták két éve. Központi pályaudvarát Louis Delacenserie tervezte, legfontosabb jellemzői az óriási, 60 méteres üveg és fém boltív valamint a márvány belső tér.
Na, ez a pályaudvar volt a székhelye annak a márciusi flash mob-nak, [villámcsődület: emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik], amit a mindennapi betevőn találtam. 200 táncos állt neki egy jól megkoreografált táncnak a muzsika hangja dallamaira. Az állomás a feje tetejére állt, és mindenki tátott szájjal bámulta őket. Két kedvencem a 3:49-nél önfeledten tapsoló láncos rocker, és az az idősebb csávó a kislánnyal, akik legelőször elkezdtek táncolni. Tiszta móka az egész.
Beszélgettünk arról, hogy milyen lenne ez kis hazánkban: a keletiben rögtön leszúrnának, vagy az egyik “Szó-dó-lá-fá-ti-do-ré” közben azt hallanád: Taaaaaaaaaaaaxxxxiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiit?
És akkor a video:
Van kedvenc flash mobotok? Olyan, mint ez, vagy a lecture musical, vagy akár az az improvEverywhere akció, amikor 111 félmeztelen férfit vittek be az Abercombie and Fitch boltjába?:)
-
jubileum
Ma egy éve, hogy Orsival [és Beával] nekiindultam életem talán eddigi legnagyobb kalandjának, Görögországnak.
Túlzás lenne azt mondani, hogy nem hiányzik, mégis azok az álmok, melyben újra munkába állok a méltán híres Oceania Clubban, rendre úgy végződnek, hogy arra gondolok: “Mi a faszt keresek én itt?” vagy így: “Kellett ez nekem?”
Időközben Timos visszahívott, többiekkel meg pár szót beszéltem csak.
Szép volt, jó volt, vége van, de már csak nyugatra mennék. Ha megyek egyáltalán [hosszabb időre, persze]…
-
olimpia
Sok blogon pasis bejegyzések, én sem maradok el, főleg, mert szokás szerint Orsi megint mutatott egy érdekes egyedet. Rossz a kedvem, nem részletezném, de most ez vidított fel:
Matthew Mitcham (Brisbane, Ausztrália, 1988. március 2. – ) ausztrál műugró, a 2008. évi nyári olimpiai játékok olimpiai bajnoka 10 méteres toronyugrás számban. Mitcham a 2008-as olimpia egyetlen nyíltan meleg férfi résztvevője volt. [Wikipedia]
Fotók innen: Advocate.com
-
Orsi
Höhö – Orsinak erről a képről én jutottam az eszébe. Pedig MÉG nincs ilyen jó testem…
-
rémálomföld
Nem szoktam nagyon álmodni. Mostanában mégis van egy álmom. És ha be kéne sorolni, akkor ez bizony egy rémálom:( Neeem, nem a szokványos rémálom-fajta, nem kelek fel ordítva, nincs átizzadva a lepedő reggelre, sőt, be sem pisilek, de mindig rossz érzésem van közben/utána. Hogy mi is az álom?
Azt álmodom már vagy tizedszerre, hogy a nagy csapat fogta magát, visszament Görögországba. Ott van mindenki… Orsi, Bea, Tina, Gill, Romana, Dominic – és első este az étteremben elgondolkozom azon, hogy ‘bakker, még van négy hónap hátra’, és akkor mindig elsírom magam.
MIÉRT?:’(
-
Rég volt nagyon sulis bejegyzés
Szerintem. Úgyhogy: ma a németről beszélek nektek, gyerekek. Múlthéten végig dolgoztam, szóval csak Orsi ‘aligaligemlékszem’ beszámolójából voltak halvány infóim, de egy biztos volt: pénteken (ma) német zh. Téma: Magyar konyha, Német konyha, Osztrák konyha, Svájci konyha, Étkezési trendek – NÉMETÜL!!! – mondjuk milyen nyelven is lenne németórán… na mindegy.
Aztán: Szerda. Közölte a némettanárnéni, hogy: Mivel költözik a tanszék, tehát nem tud nyomtatni, ő meg kézzel nem ír feladatsort, deshalb szóban felel az egész csoport:) Rögtön írtam egy köresemest, dass azok, akik nincsenek itt, is tudják. [A dolog pikantériája, hogy Viki az sms után öt perccel be is esett hitetlenkedve:D] Na mindegy, szóbeli.
Némettanárbácsipajtinak elküldtem beszkennelve a könyvet szerda este 9kor. Hajnali ÖT UTÁN küldött nekem mailt, majd 9re jött hozzám, úgy, hogy másfél óra az út a szentemnek. Kijegyzetelte, amit átküldtem, csinált belőle szószedetet, und szókártyákat, hogy tudjam tanulni. Aztán átjött, és átvettük együtt az egészet. Hogy mi mit jelent… Jah, majd elfelejtettem, az idegen ételekről hozott képet is, azokat is megnéztük együtt, hogy tudjam, kb. miről van szó. Ja igen, BALÁZS! LEGKÖZELEBB JÓ LENNE, HA MEG IS FŐZNÉD ŐKET!!!:D
Utána persze tanulgattam, majd edzés, majd tanulgattam tovább, de ma reggel úgy mentem be, hogy lesz, ami lesz. Amíg a többiek feleltek, addig egy témát írásban ki kellett dolgozni. Én a német konyháról írtam, másfél oldalt, azt elég jól tudtam. A másik téma, amit simán bevállaltam volna, a modern magyar konyha, de azért féltem. Amikor kérdezte, hogy ki akar felelni, elbújtam:D ez így ment 80 percen keresztül, aztán Vikivel kb. egyszerre felpattantunk, hogy mi még sorra akarunk kerülni. Viki bekam vmi borvidékes kérdést, Viktor meg mit? Na mit? Mo-dern ma-gyar kony-ha:D:D
Leültem, kidolgoztam, elmondtam. A nő el volt ájulva, hogy azt hitte, hogy nem is tudok beszélni, meg hogy mennyit tanultam, aztán… Láss csodát:) Mondtam neki, hogy az a baj, hogy mindig olyat kérdez tőlem, amire magyarul sem tudom a választ:D De nem is ez a lényeg. NÉÉÉÉGYES lett. 4-es. És csak azért nem ötös, mert amikor megkérdezte, hogy a magyar konyha gesund oder ungesund, akkor rosszat válaszoltam… Váááááá. Segond. Négyes.
-
újabb pontok
Mostanában bejön ez a pontokba szedett írás, ma is így fogok tenni. Csináltam is hozzá egy új kategóriát. Van még egy, amit akartam, de azt Pöti nem engedi, hogy megcsináljam:’(
- Nézem most ezt a hal a tortánt baszki, ez a másik tévé… Szóval.. a lényeg az, hogy nekem gyanús ez az István Dani.
- Tegnap este óta kerestem egy számot. Csak a refrén egyik sorára emlékeztem, és így két embernek egy óra keresés után sem sikerült meglelnie, pedig itt hevert előttünk az egész internet. De semmi, úgyhogy feladtuk. Aztán ma reggel hallottam a rádióban megint, úgyhogy felvettem telefonra. Közben pedig rájöttem arra, hogy a szöveget is rosszul értettem:) De az immár helyes szöveggel sem jutottam előrébb ma délután. Aztán rátaláltam egy, az új petőfit fikázó fórumra, ahol az egyik hozzászólásban be van linkelve ez a videó, ami többször is lemegy az mr2-n. Faszért kell fikázni, amikor mindenki ezt hallgatja?:O [Mindent megtettem, hogy berakjam ide a videót a jutúbról, de azt írta, hogy többé nem elérhető, pedig de... szóval... előadó és számcím, ha meg akarod vásárolni a cd-t: Guillemots - Get over it]
- Ma meghatódtam azon, amit az a két, 80 év feletti nyugdíjas tett – 61 évnyi házasság és közös spórolás után adtak 20 milliót a veszprémi kórháznak úgy, hogy az idős néni havi nyugdíja alig 40pár ezer forint…
- kaptam ma Tinától és Orsitól képeslapot Szlovéniából. Szeretem ezt a két csajt, baszki.
- Másik hír dolog: szerintem feri elbaszta azt, hogy az adócsomag előtt szól, hogy ha nem szavazzák meg, lemond. Mert most, ha le akarják váltani, akkor majd jól direkt nem szavazzák meg.
-
para van, én mondom.
Anyuék külföldön, főnök nem veszi fel a telefont, hogy adjon fizetést, így a rendelés kilőve, marad az, hogy magamnak kell kaját gyártanom. Meg is van minden, el is terveztem edzés előtt. Vettem 260 Ft-ért egy Bonduelle márkájú kukoricát, konzervben. Van itthon majonéz, meg sütök Sága krokettiniket, és jól lakok. Oké, nem vagyok akkora szakács, mint Petit, de hát baszki:) enni kell.
Aztán itt vagyok, elkezdeném csinálni. Csak az a baj, hogy én kint vagyok, a kukoricák meg bent, és köztünk van a konzerv. Keresem rajta a perforációt, nincs. Keresem a feltépőcuccost – nincs. Kérek ötletet az igaz barátoktól: mindenki a konzervnyitóig jut. De azt nem kalkulálják be, hogy addig éhen pusztulok:(
És amúgy is, annyit hisztizek, csináltam egy rinya kategóriát:)
UPDATE: felesleges volt hisztizni, szűk 8 perc alatt kezeltem a problémát. Orsi feldobta, hogy kés, nekem meg beugrott, hogy anno baromi drágáért vettem egy kést. Nyitogattam, és az egyik csavarhúzó mögött elbújva ott figyelt a konzervnyitó. Már megérte, megmentette az életem:)
-
Görögország-szindróma
Orsival ebben szenvedünk.
- Folyton egyedül érezzük magunkat, mióta hazajöttünk, nem találjuk a helyünket
- Nem tudunk mit kezdeni magunkkal
- Hajnalig ébren vagyunk, mert nem tudunk aludni
- És aztán reggel 10-kor meg már ébren
- és esténként mennék a Dream-be…
-
Parbeszedek
Viktor: from next week everybody will get 3 days off
Tina: I think I’m having an orgasm.
Orsi: Like you remember what that feels like.
Viktor: Baaaaaszdmeeeeg!
Tina: Tipota bazdmeg here!——————————————-
Orsi: Alig várom, hogy megjelenjen ez a film.
Viktor: Melyik?
Orsi: Hu bazdmeg, el kell menjek tampont cserélni! -
Az utolso elotti
T-12 2008. június 22. péntek [114]
Ma egész nap tök fáradt voltam, végig ásítoztam a napot. A délutáni alvás internetezés miatt maradt ki. A büfé viszont szerencsére nem volt nagy hajtás ma, nagyjából elosztva jöttek az emberek, nem volt roham.
Péntek lévén este Dreambe mentünk, de én fél egykor eljöttem, mert nyitott szemmel aludtam…
Ezen kívül semmi érdekes nem történt ma…
T-11 2008. június 21. szombat [115] Jota pende
Ma a reggeli és a vacsora is 1 darab rohanás volt, az elejétől a végéig. Nem tudom, mi történt, de folyamatosan fogytunk ki mindenből, és a mosogatógépek sem bírták nagyon az iramot. És mindennek tetejébe kb. 50 fok volt ma is… Mindenkiből folyt a víz, és mégis rohantunk.
Délután végre sikerült kialudnom magam, megszakítás nélkül aludtam három órát. Aztán felkeltem, tisztálkodás, séta vissza. Elkezdtem átöltözni, és akkor vettem észre, hogy a fekete cipőm baromira nincs ott:S Körbenéztem az egész öltözőben, beleértve a nyitható szekrényeket is, de sehol nem találtam. Úgyhogy – mit volt mit tenni – felvettem a fehér utcai cipőmet, és abban kezdtem el felkészíteni a büfét [közben meg vagy 30szor elmondtam, hogy miért van rajtam fehér cipő]. Kicsit rosszul éreztem magam, mert van egy orosz lány, aki az első napján fehér cipőben jött dolgozni, és őt azóta White Shoesnak hívom – és most én is ide süllyedtem. Nagyseggű közben folyamatosan kereste a megoldást, végül hazament egy pár fekete cipőért nekem. Egy kicsit nagy rám, de legalább tudok dolgozni – mert megmondtam, nem vagyok hajlandó új cipőt venni erre a három napra, mert többe kerül, mint amennyit keresni tudnék.
Grigori viccet is csinált a dologból: elmesélte, hogy a görög hadseregben van öt valami, és abból az ötödikbe tartozók fehér cipőt hordanak, és nekik semmit nem kell csinálni:) Úgyhogy, mondta, én ilyen vagyok:P Azt az ötödik szakaszt vagy mit jota pendének hívják, aki meg abba tartozik, az jotas.T-10 2008. június 22. vasárnap [116] az utolsó szabadnap
Ahogy a négy hónapnak az elején sok volt az „első”, most egyre több utolsó dolog fog jönni. Ma volt például az utolsó szabadnapom, amit Orsival töltöttem. Márciusban még hihetetlennek tűnt, hogy Gorannak az egyik hat hónapjában összesen 10 szabadnapja volt. Hát, nekünk 4 hónap alatt 14, ami nem sokkal több… És hogy mit is csináltunk?:) Ettünk, neteztünk, megnéztünk egy nagyon szar filmet, és jól éreztük magunkat.
Ps: A Pathology-t senkinek nem ajánlom, 90 perces, de 60 percnél már annyira untuk, hogy ki kellett kapcsolni.
Vicces kedvében volt a Mogyi, mikor a beosztást készítette, az egyszer biztos:) Aztán este a szálláson mondta Davidbuffe, hogy megváltoztatták a beosztást, és holnap nem leszek büfében, de azt ’elfelejtette’ megnézni, hogy akkor mégis mikor dolgozom, úgyhogy mit van mit tenni, bemegyek 8-ra:S
T-9 2008. június 23. hétfő [117] Two days and today
Ma annyi minden történt, hogy nem is tudom, hol is kezdjem, de az az egy biztos, rég volt már ennyire eseménydús napunk itt:)
Reggel ugye korai kelés, majd bestoppoltam az Orsival, így már fél 8-kor bent voltunk. Természetesen az első dolgom az volt, hogy megnéztem a beosztást – és akkor elkezdtem káromkodni, ugyanis annyira megváltoztatták, hogy még csak nem is délelőtt, hanem délután dolgozom… Szóval 13:30-ra vissza kell jönnöm. Remek, elindulok sétálva haza, de félúton megállt mellettem nagyseggű, és kérdezte, hogy mi van, miért megyek haza, aztán hazavitt. Aztán – mivel nem tudtam visszaaludni – végignéztem a Skins első évadjának a maradékát (7 rész), majd fürdés, busz, és mentem vissza dolgozni.
Rengetegen voltunk a hatos stationbe beosztva, úgyhogy az ebéd alatt egy darab vörösbort szolgáltam fel, különben troliztam, meg a tálcákat cipeltem ki a stationökből.
Aztán kezdődött a terítés, és hívott Orsi: hazaengedik őket korábban, úgyhogy egy géppel repülünk haza – mert jött rengeteg új munkaerő megint az étterembe:) És közben megtudtam, hogy Tina és Romana is mennek haza, valamint valószínűleg mind az öt lengyel is:) Na, a vacsora emiatt nagyon királyságos volt: a konyhában ugráltunk, nevettünk, ölelkeztünk, az étteremben meg mindenkinek az arcán szívből jövő, full őszinte mosoly volt. Annyira jól esett ennyi boldog embert látni, hogy azt elmondani nem lehet:)
Este vacsoráztunk a Dreamben, utána elmentünk a discoba, karaoke estet hallgattunk, meg folytattuk az örömködést ott is – miközben eléggé berúgtam:)
T-8 2008. június 24. [118]
Ma a tegnap este miatt – meg mert megtehettem – a délelőttöt alvással töltöttem. Kelés 12 körül, utána rendbe szedtem magam meg szenvedtem még egy kicsit az ágyamban és már jött is a busz. Szokás szerint station 6, Annával [meg Zari és Rodica]… Róla csak annyit kell tudni, hogy hát nem éppen egy villám a szentem:) Végül ügyesen megszerveztem a terítést, így kész lettünk időben, és volt mindenünk a terítéshez, valamint a lehető legjobban előkészültem a reggelihez is. A vacsora gyorsan lement, de amiatt nem volt túl jó, hogy Zarival versenytkummantottam, Anna pedig nem túl gyors ugye, szóval Rodica pl. egyedül csinálta a teljes setupot. Szegény. Én a saját daily cleaningemmel voltam elfoglalva, de így sem értem el a buszt, úgyhogy rohanás haza, mert el akartam érni a visszabuszt, mert ugye disco. Mivel felvettek [stoppoltam], el is értem, még zuhanyozni is maradt időm. És bár iszonyúan fájt a fejem, mentem discoba. Iszogattunk, elvoltunk, és csináltunk vagy 100 fényképet:) Ma is sikerült berúgni, úgyhogy próbálok gyorsan sokat aludni, mert negyed 8-kor kelés szigorúan:)
T-7 2008. június 25. [119] Az utolsó munkanap
Az utolsó munkanap. Tök furcsa volt leírni. Meg már az is furcsa volt, hogy bementem, és a beosztáson az egyes stationben találtam magam. Furcsa. Furcsa, mert mégis ugyanolyan nap, mint a többi [kb. mint a 18. születésnapom]…:) A reggeli lightos volt, még a szokásos egyes station-beli reggelinél is lightosabb. Aztán a terítéssel is kész lett hamar mindenki, szóval kitakarítottuk az office-t. Aztán rövid ebédszünet, és akkor már ott tartottunk, hogy megvolt az utolsó reggeli és az utolsó nagy terítés. Ebéd helyett az office-t súroltam Mogyival és Manolihhal, aztán fél órát beszélgettem még Jelenával és nagyseggűvel, majd busz haza. Délután alvással telt, aztán vacsi. Orsi meg a szabadnapja ellenére bejött, hogy együtt töltsük az utolsó munkanapom utolsó három és fél óráját. Az egyesbe kértem magam vacsorára [reggelinél nem kellett kérni], szóval Orsival együtt aztán kifejezetten untuk magunkat:) Aztán kb. 10 percenként mondta mindenki, mennyim van hátra. Mint egy elnyújtott visszaszámlálás [kicsit úgy éreztem magam, mint aki börtönből szabadul: gratulálások, hogy letöltöttem a büntetésem, visszaszámlálás… már csak a rabruhámat kell leadnom:)]. Aztán eljött a 10 óra, megcsináltuk a csoportképet, beszélgettem Timossal a jövőbeli terveinkről (megveszem a szállodát, és kirúgom, aztán veszek egy 7 csillagos szállodát Törökországban [ahol 1000 $ egy éjszaka] és odahívom F&B menedzsernek:P), csináltam vele is egy közös képet, és vége lett. Nem kell többet dolgozom. Este disco, aztán busz haza, alvás, ébresztőóra-beállítás nélkül:)
T-6 2008. június 26. [120] – T-4 2008. június 28. [122] csütörtök – szombat
Ha az utolsó munkával töltött hét lassan telt, akkor az a hét, amit pihenésre kaptam hazamenetel előtt maga az örökkévalóság. Mindenki dolgozik, szóval marad az alvás délig, utána kis napozás, olvasás, filmezés, megint alvás, evés, alvás, napozás, este dream és/vagy disco. Ez a napi program.
És még valamit el lehet mondani általánosságban: halálra unom magam.
-
és még…
engem rohognek ki a lovaspornom miatt a tobbiek, amikor a Feri kapott egy ilyen zacskot az Orsitol. A helyesiras gyenge, meg hianyzik az eleje, de azert ra lehet ismerni:P
Apropo, ha valakinek megvan az az ominozus lovasporno, kerem.
-
thegreekstory chapter 88-93.
T-38 2008. május 25. vasárnap [88] – T-33 2008. május 30. péntek [93]
Na, nem sokat írtam ezen a héten. Nem is történt sok minden, de ha mégis történt valami említésre méltó, akkor is lusta voltam arra, hogy erőt vegyek magamon, és leírjam, vagy éppen találtam más csinálni valót az íráson kívül. Ez a más csinálni való leginkább alvás, vagy strandolás volt [le is vagyok égve kb. mindenhol], úgyhogy erről sem nagyon akarok írni. Akkor nézzük, mire emlékszem még:
-
A munka mostanában szánalmas, hasonlatképpen azt hoztam fel egy beszélgetésben, hogy úgy dolgozunk, mintha a cukrásznak liszt nélkül kéne sütnie [vagy egy másik hasonlat: a tűzoltónak víz nélkül tüzet oltania]. Nincs annyi pohár [vizes és boros], hogy megterítsünk a teljes étteremben [azóta a for staff dobozból vettek 300 darabot…], van kb. 100 db. kóláspohár, ami 1 órával nyitás után azt eredményezi, hogy harc megy a kólás poharakért, és aki alulmarad, az bizony mosogathat. Nincs elég carafe, mert 1/ amúgy sem volt; 2/ a múltkor a konyhás néni összetört 16 darabot… Tehát egy rendelés kivitele annyi ideig tart, hogy sok:) Mosogatni kell, keresgélni cuccokat, amit mosogathatunk, aztán polisholás, aztán lehet elkészíteni a rendelést, majd kivinni. És közben folyamatosan ott a Mogyi, mondja a fülünkbe, hogy faster, faster, faster.
-
Éjszakánként mostanában nagyon rosszul alszom. Vagy azért nem tudok aludni, mert lehetetlen helyeken viszket a testem [leégés és a szúnyogok], vagy mert valaki éppen hangosan hallgat zenét, vagy mert fáj valamim.
-
Ja, a beosztás, amit még vasárnap kaptam meg: H: dayoff; K-P: 8-13:30, 18:30-22:00, sz: Buffe1; v: buffe2
-
Ide kapcsolódik, hogy gyantás szólt, hogy neki nem kell a vasárnapi szabadnapja, én meg mondtam, hogy OK, akkor adja nekem:) Úgyhogy, ha minden igaz, vasárnap buffe 2 helyett szabadnapom van
-
-
Kaptunk új pincéreket az étterembe. Ötöt Csehországból és kettőt Moldovából [ha minden igaz, ez utóbbi még meg nem erősített hír]. Jól dolgoznak, már voltak 3 hónapig Görögországban szállodai gyakorlaton, annak ellenére, hogy csak 17-18 évesek. Most a teljes régi staff elkezdett újra reménykedni a két szabadnapban. Vasárnap kiderül, hogy volt-e alapja.
-
A 17 éves cseh srác annyira, de annyira aranyosan néz ki, hogy elmondhatatlan. És még jófej is. A lányok a tanúim, mennyire boldog voltam, hogy az étteremben fog dolgozni. Aztán az első munkanapja végén Mogyi szólt neki, hogy holnaptól minibárban lesz. Jeee…:S Legalább reggelente láthatom, mert jön az étterembe trolizni.
- UPDATE: A kis buzi ma ugy bamulta Suzana feneket, hogy majdnem levertem. Pedig meg a neve is szepseges: d o m i n i c . . .
-
-
Pénteken kibeszéltük Tinával, hogy a menedzsereink mennyire hülyék. Folyamatosan ellent mondanak maguknak, és csodálkoznak, ha értetlenkedünk. A legújabb az volt, hogy Mogyi folyamatosan mondja ugye, hogy faster, faster, ma meg reggelinél kicsit pörgés volt, és gyorsan haladtam az étteremben, erre mondta, hogy nyugi, lassan, ebben az étteremben senkinek nem kell rohannia. Fasza.
-
Pénteken ebédre beesett 200 vendég rögtön nyitáskor. Ez egyébként is gáz lenne, főleg úgy, hogy azt szoktuk meg, hogy ebédkor 2 óra alatt jön összesen ennyi vendég.
-
Orsi beteg volt a héten. Én próbáltam kinyalni a seggét, de ennek a lánynak semmi nem jó. Hoztam neki rizspudingot, nem kért éppen [pedig az a kedvence], hoztam neki „gyümölcskosarat”, azon kiakadt, mert nem szereti a banánt, a körtétől fosott, az egyik narancsnak volt egy kis ’bőrhibája’, a nektarinokat meg a Beával ettük meg… Ma meg, ez mindennek a teteje, átjött a szobámba, mert chipset akart enni. Az egyetlen nyitott zacskóból evett, aztán pár falat után rájött, hogy nem ízlik neki, nyissunk ki egy másikat. Adtam neki egy másikat, azon talált egy kis lyukat, és ő nem eszik olyanból, amit nem tudja, ki nyitott ki. Végül kinyitott egy harmadik zacskót, és abból evett két szemet, aztán közölte, hogy nem kér többet, mert hányingere van… Szeretem az Orsit:)
-
-
ujabb visszaszamlalas
Galériába felraktam képet szépfiúról, és Ivanról!
T-103; T-102 2008. március 22-23. Szombat-Vasárnap
Munka-munka-munka. Tegnap voltam netezni a rövid szünetemben, kaptam leveleket, sikerült elintézni az Erasmust, már utalják a pénzt. Mentettem olvasnivalót a netről, majd megint munka. Este nem a tengerparton iszogattunk, hanem a lányok szobájában, mert fújt a szél [napközben rövidgatyás idő volt]. Megittunk két üveg bort, aztán ők lementek a discoba, én meg elhúztam aludni, mert mért ne.
Ma is munka, aztán a szünetet [14:30-17:30] is végig dolgoztam, mert Orsinak migrénje volt, és én igaz barát vagyok. Estére teljesen tönkrement a cipőm, úgyhogy a sötétbarna lévisz cipőmben dolgoztam, holnap délután megpróbálok újat venni, remélem, nyitva lesznek a boltok. Estére kilett a faszom az egész munkával. Mindenki megmondta nekem, hogy mit csináljak, és mindennek tetejébe megkaptuk az új beosztást, amiben mindenkinek jutott kis pihenő, kivéve nekem. És Mogyi ezt jól csinálja: kirakja a beosztást, és aztán rögtön lelép, nehogy esélyünk legyen panaszkodni. Nem gond, holnap fogok. Most sokkal jobban fáj a sarkam, mint általában. Dejó. Naplóírás után pedig alvás.
T-101 2008. március 24. hétfő; T-9
Mint láthatjátok, új visszaszámlálás kezdődött, mivel… de ne rohanjunk ennyire előre. Reggel ismét korai kelés, reggeliztetés, ebédeltetés, majd korábban lelépés, mert cipőt venni indultam. Beáék szerint eleve feleslegesen, mert Görögországban [de legalábbis Moudaniaban] hétfő és szerda délután minden zárva van [2-5-ig amúgy is…]. De én azért bizakodtam, mert nagyseggű, aki helyi lakos, mondta, hogy tuti nyitva lesz a bolt. Sétáltam, még napsütésben indultam el, ezért rövidgatya, de egyre erősödött a szél, aztán megérkeztem a helyre, zárva. Fasza. Az internetkávézóban a cipőbolt mellett megláttam Alexet [azt,akivel együtt ittunk egyik este a Prideban], rögtön segítséget is kértem tőle, hol vehetek cipőt? Ő nem tudta – és nem is akarta elmagyarázni, úgyhogy [Baszki, Gill már megint részeg, és ki-be járkál a szobámba, és mondja a faszságait…:S] kocsiba pattantunk, és körbenéztük a város összes cipőboltját, de – és ezen már meg sem lepődök – mind zárva volt. Közben láttam a tengert, hatalmas hullámok… Bementem a boxba, neteztem pár percet, aztán kajoltam a többiekkel, Gyrost, mi mást, és futás vissza, mert közben eleredt az eső is a nagy szél mellé [volt egy rész, ahol a tenger az utcát is elöntötte picit:D]. Munka este, a szokásos, laza kezdés, aztán kicsit pörgősebb folytatás, majd a végére beleerősítés… Csak egy pár perc volt, amikor minden elfogyott egyszerre, de megoldottam, kaptam is érte pár ’bravo’-t Mogyitól. Vége a vacsorának, akkor Mogyiék [mogyi, nagysegg, timos, dimitris] odahívtak az asztalukhoz, és mondták, hogy [idézem szó szerint]: „You have 8 more days in buffet”:D:D:D:D értitek??? még 8 nap és mehetek vissza teríteni és felszolgálni. Azért vannak kétségeim, de legalább kicsit boldogabbá tette a napomat. Mit kicsit… azóta vigyorgok… Orsi meg pont most szakított szépfiúval. Szomorú:S Viszont nagyon fáj a sarkam:S Aztán átmentem a lányok szobájába, ahova betoppant Gill, és leitatott RAKIÁval, ami az elmondása alapján Macedón nemzeti ital, és Zoki, a konyhai Zoran hozta otthonról. Nagyon szar íze van, de muszáj volt innom vele, mert folyton azt mondogatta, hogy „Ha férfi vagy, megiszod”:D:D nem baj, ittam a buffetből való elkerülésre:D
velem, de picit máshol!
keress rá
ha nagyon akarod…
- 2011. / június
- 2011. / május
- 2011. / április
- 2011. / március
- 2011. / február
- 2011. / január
- 2010. / december
- 2010. / november
- 2010. / október
- 2010. / szeptember
- 2010. / augusztus
- 2010. / július
- 2010. / június
- 2010. / május
- 2010. / április
- 2010. / március
- 2010. / február
- 2010. / január
- 2009. / december
- 2009. / november
- 2009. / október
- 2009. / szeptember
- 2009. / augusztus
- 2009. / július
- 2009. / június
- 2009. / május
- 2009. / április
- 2009. / március
- 2009. / február
- 2009. / január
- 2008. / december
- 2008. / november
- 2008. / október
- 2008. / szeptember
- 2008. / augusztus
- 2008. / július
- 2008. / június
- 2008. / május
- 2008. / április
- 2008. / március
- 2008. / február
- 2008. / január
- 2007. / december
- 2007. / november
- 2007. / október
- 2007. / szeptember
- 2007. / augusztus
- 2007. / július
- 2007. / június
- 2007. / május
- 2007. / április
- 2007. / március
- 2007. / február
- 2007. / január
- 2006. / december
- 2006. / november
- 2006. / október
- 2006. / szeptember
- 2006. / augusztus
- 2006. / július
- 2006. / június
- 2006. / május
- 2006. / április
Kategóriák
- be up-to-date! (224)
- blog! (68)
- date (9)
- gay! (188)
- i need answer! (57)
- it's my life! (217)
- laugh! (73)
- mixed! (183)
- school of life! (121)
- sexdate (27)
- stories! (63)
- testőr.blogol (236)
- Uncategorized (1)
- wiko.freeblog.hu (4)