Posts Tagged ‘school of life!’

• az új sablon margójára.

  Date: 2010.08.18 | Category: gay!, school of life! | Response: 10

  Mint azt bizonyára észrevettétek, új a sablon:) Azoknak, akik feedolvasóval trükköznek, javasolnék egy kattintást az sviktor.hu-ra. Megéri! Iguazunak örök hála, hogy időt és energiát nem sajnálva terelgette a saját ötleteit, és egészítette ki mindig az én hülyeségeimmel. És köszi tamásnak is, mert he is the one who saved my ass all the time;) (Lásd az impresszumban:D)

  Kékfehérfekete, pasis, új mottóval, csodás headerrel és üzenetet hordozó footerrel. Nem, PaPe, nem vagyok roma, hanem…

  … meleg vagyok, és bizony nem ritkán fordul elő, hogy faszt szopok. Ez így most kicsit nyers, de ez az igazság. A faszszopás az teljesen a magánügyem, viszont a meleg létemet szeretném sokkal nyiltabban élni, mint amennyire most teszem. Félreértés ne essék, nem élek titkokba zárva. Akik szeretnek, vagy akik valaha fontosak voltak az életemben, mind-mind képben vannak arról, hogy az én szívem csak egy másik srác tudja megdobogtatni. Szóval ezen a lépésen túl vagyok, valami mégis hiányzik. Hogy mi? Nem csak őszinte akartam lenni mindig is, hanem szeretném nyíltan élni az életem, nem pedig aggódva, hogy mikor ki támad azért, ami vagyok.

  Jó, jó, persze, tudom sajnos, hogy ez olyan messze van, mint talán eddig sosem volt, és egyre csak távolodunk attól a világtól, amit mi, melegek, optimálisnak tartanánk, és már-már utópia, de … a lepényhal elsőre… Viszont most is, mint mindig, vannak bíztató jelek. Persze az utóbbi időben két dolgot csináltam: vagy sajnáltattam magam, vagy pedig dolgoztam, úgyhogy logikus, hogy ezekkel a jelekkel a munkám közben találkoztam:P De nézzük:

  Melegként természetesen nem most kezdtem el ilyesmin gondolkozni, a bejegyzés gondolata mégis a CEU tavaszi bálján fogant meg bennem. A kinti helyszínnel voltam elfoglalva, de a helyi srácokon kifogott a saját technikájuk, úgyhogy egy ideig ki-be rohangáltam, hogy megoldjam a problémát. Aztán bent elindult a táncműsor, én pedig nagyot néztem: fiú-lány, fiú-lány, fiú-fiú, lány-lány. :O :O:O mi ez itt? Ezt itt szabad? és én nem ide jártam! Hééé! Kérem vissza a pénzem! Álltam, leesett állal, de körülöttem álló tömeg ezt simán természetesnek vette. Kimentem, tettem-vette, egyszer csak mit látok? Két srác egymásba karolva beszélget egy lánnyal. Huhh. Mostantól minden CEU-s bulit bevállalok:)

  Ezután egy táncműsorban dolgoztam, ahol improvizáció volt a lényeg. Már a próbán beleszerettem egy hasba:) Aztán ez a has elkezdett egy másik fiúval improvizatív táncot produkálni, ölelkezni, harcolni, egymáson forgolódni… Laptop teteje lecsuk, nyálat csorgat, irigykedik. Lement a próba, a két előadás, vége a történetnek, itthon nézegettem romeot. Kit találok rajta? Hát nem ott van has?:) Csak aztán ő látott engem, látta, hogy csúnya vagyok, bukó:D

  Végül… július elején egy hetet töltöttem a Balaton partján, így a Balatonsoundot a legelejétől a bontás majdnem legvégéig végigélveztem. Hát emberek, már most szóltam, hogy jövőre is akarok menni! Akármennyire is hihetetlen, de az összes elektronikus zenét szerető fiatal egytől egyig hihetetlenül jól néz ki! És hát igen, nem egy meleg közöttük:) Például az a pár, aki a keverőállásunkban szemben ült le annyira közel egymáshoz, hogy egy a4-es lapot tuti még jobban kilapítottak volna, és a kezük végig összeért, pedig nagyonnagyon meleg volt:) Utána este odajött három napbarnított kockás hasú, félmeztelen, nagyon helyes nyunyú, hogy vigyázzak a csomagjaikra – ki mondott volna nekik nemet?:);) Nem vág szorosan a témába, de azért leírom: pár éve én úgy gondoltam, hogy a Balatonba sosem fogok belemenni, mert blőe. Belementem, mert munka volt, de utána bele mentem szórakozásból is, és… é l v e z t e m!:)

  Szóval meleg vagyok. És boldog. Egy fiúval. Majdnem napra pontosan fél évvel CrazyBoy után újra megtaláltam a számításaimat. Nehéz lesz, de mindenképp kitartok mellette. majd egyszer talán mesélek róla:D

  Ha valaki nem lenne képben az érzésről, akkor annak gyűjtöttem pár képet:) Ezzel búcsúzom.

  És ne feledjétek: S A Y N O T O R A C I S M !

   

  persze, a játék továbbra is megy!

• szar

  Date: 2010.06.05 | Category: it's my life! | Response: 2

  Durva idők vannak… alig van időm pihenni, és akkor is dolgozom:P De már csak két és fél hét nagyon hajtásos:) Itt ülök a városligetben, és több vagonnyi nyugdíjas végez mögöttem látványgyaloglást. Megdöbbentőek.

  Igazából általános kedvtelenség és padlónlét van rajtam:D Vidáman fogom fel a nap nagy részében, és csak néha kerülök magam alá:) [Ilyen még a durva szexfantáziáimban sincs:D Hogy magam alatt vagyok:P] Ezekben az időkben a szokásosnál kevésbé vagyok nyitott mások bajaira… elhallgatom egy darabig, de aztán rájövök, hogy az én problémáim nem érdekelnek senkit, akkor én miért figyeljek másokra?:)

  Na király:S Idesütött a nap, és nem látok semmit a monitorból:S:S:S:S De legalább süt és nem esik. Szeretem a napsütést.

  Ez az oka annak is, hogy kitaláltam tök menő témákat, hogy majd jól írok róluk, de a blogra2.txt-ből nem nagyon jutottak előbbre a megvalósítás útján.

  Akartam reklámot is írni, két új blognak, de szerintem ez sem most lesz. Még a fejem is fáj:S

  Több helyről is megerősítést nyert, hogy szar ember vagyok. És senki nem dühből mondta…

  Hát, ezek mennek. Majd lesz happy bejegyzés is.

  De addig is: csorgassátok a fiveboyseverydayre!:) Naponta új pasik, egy fotósorozat szombaton videóajánlásokkal, és egy téma kibontása vasárnap. Megéri!:)

• Aprók

  Date: 2010.04.11 | Category: mixed! | Response: 8

  Idézet: "Az ágy közös. A párna nem." (Pilinszky)

  Gratu: KicsiDave immár házasember, sokgratu neki innen is!

  Blog: BillieGay miatt frissítettem a linklistát (bár nagyon úgy tűnik, hogy pont miatta tök felesleges volt), és eközben ránéztem megint Tigri blogjára, amin sok bölcsesség van, amik elég szimpatikusak, ezekből példa: “Férfias viselkedésnek számít ugyanakkor rezzenéstelen arccal lenyelni a forró italt – egyébként is, olyankor már minek ugrálni.”, de még ennél is sokkal odabaszósabb a gayromeosoknak emberekhez intézett kéréssorozata:D Szóval olvassátok őt is!

  Munka: újra csinálok táncműsort, néha budán, néha vidéken, ha valaki szeretne megtekinteni munka közben, hát egyeztessünk!

  Sztereotípia: Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem vagyok vagyok átlagember, átlagbuzi, átlagátlag. Semmi. Nem. Nem hallgatok Madonnát, Beyonce meg tőlem egy veresegyházi ács is lehet, akkor sem érdekel:) nem nézek jóbarátokat, nem láttam a “kötelező” filmeket, nincs hajvasalóm, nem szeretem a transzvarietét, szóval, köszönöm, de nem.

  Igen:  Arra szavazok holnap, aki nem akadályoz meg abban, hogy teljes értékű életet éljek. 9%!

  Sport: belső kényszerből újra futok. Heti pár alkalommal egyelőre, mert amikor 1-2 órám van aludni a két munkába állás között, akkor azt inkább ágyban töltöm, mintsem futócipőben, de futottam már este, nappal, melegben, nagyonhidegben, esőben… elszántság. Ez kell ide!

  Pasik: Mindenkinek barát-típus vagyok. De legalább ezt kijelentik a legelején, ezért nem élem bele magam. Csak egy kicsit. Aztán van az a halmaz, amit nagyon kevés egyed alkot: ebbe tartoznak azok, akiknél nem barát-típus vagyok. Lelkesen próbálkozom, és rájövök, hogy idegesítenek:D Egytől egyig:) Úgyhogy most megint üres a lista. Viszont amilyen lelkes vagyok, lehet lesz egy bejegyzés, amiben sorra veszem megint az ismerkedős oldalakat:D Popovot akartam erre beszervezni partnernek, mert ő elég kocka ehhez, de most világot lát, meg amúgy is összekülönböztünk:)

  Ismerkedés: Kicsit az előző téma, de Daróczi kapcsán beszélgettem a főnökömmel az ismerkedésről, és amikor kérdésére válaszoltam, hogy az interneten ismerkedek, akkor annyit mondott: Te tényleg szerencsétlen vagy. Ti is így gondoljátok?

  Amúgy: vannak értelmes gondolatai is… szintén az előbb említett, a kisebbségeknek megfelelő példaként szolgáló Daróczi kapcsán mondta, hogy régebben, amikor szarul mentek a dolgai, gondolkozott azon, hogy mihez kell nagyobb bátorság: megtenni, vagy tovább élni. Én gyáva lennék megtenni, viszont Imádok élni.

  Szó: nincs olyan szó, hogy hisztérika!:)

  Sorozat: Végignéztem 110 résznyi (108 igazából asszem) Gyilkos elméket. Nem rossz, de a múltkor autóztam az erdőben, és arra vártam, mikor megyek át valami szögesdróton, állok félre kereket cserélni, és jelenik meg egy sorozatgyilkos:D Para.

  Fél négy: elteszem magam holnapra (Bár tervbe vettem, hogy elsőként járulok az urnához, de most ünnepélyesen elvetettem:) Szépálmokat!:)

  Ps: tudja valaki, hogy Opera böngészőben hol lehet bekapcsolni, hogy segítse a kitöltéseket, mint pl. a Firefox és a Chrome? Tehát ha van egy e-mail rublika, oda egy s betű lenyomása után felajánlja a teljes mailcímem? Valamint, hogy pl a gayromeos profilokat be tudjam zárni alt+F4-gyel?:D TY előre is!:)

• Dojcsland Velencéje

  Date: 2009.10.27 | Category: school of life! | Response: 15

  Pitypangos bepakolást kívánok!
  A nap süsse a hasad és a bal mellbimbód,
  mint ahogy tegnap a hold megcsillant rajta!

  Október elején voltunk már egyszer ott, de akkor csak 1 nap oda, gyorsan körülnéz, 1 nap vissza – szóval egy rövid kis trip volt, most viszont több napot [őőő 6-ot] voltam oda, Bambergben [csináltam egy gyors googlemapstérképet a fontosabb helyszínekkel, nézzétek meg:P]!

  Gyorsan a program: 1. nap: utazás, este rántott hús+császármorzsa [nagyon finom itt, pedig a magyart utálom!], búzisör:P, alvás. 2. nap: reggeltől másnap hajnali 4-ig építés. 3. nap: reggeltől délutánig építés, majd éjfélig rendezvény. 4. nap: reggeltől éjfélig rendezvény 2 koncerttel. 5. nap: reggeltől délutánig rendezvény, utána bontás. 6. nap: vásárlás, utazás haza, kipak.

  Ezt ennél izgalmasabban nem nagyon tudom leírni, szóval nézzük még pár dolgot, amit ide hozzáfűznék mindenképpen:

  • intercomban – szerintem – full ciki azt mesélni, hogy amellett, hogy "én” mennyire tahó vagyok, a gyerekem sem marad el sokkal tőlem… Tudniillik egy kollégám folyton fingik, és a múltkor azt mesélte, hogy a gyereke fingott az óvodában, majd be is szart, és mondta, hogy nyeles puki. Szerintem ez gáz. Főleg elstoryzni.
  • Amúgy… az előző ember jobb beosztásban van nálunk, mint én; jobban beszél németül, mint én [nem nehéz:P]; és majdnem annyira beszél angolul, mint én, mégis azt játszotta végig, hogy ha valamit el akart mondani külföldiül, akkor elmondta nekem, hogy mit mondjak; a többieket meg hozzám küldte… Ki érti ezt? Normális az ilyen?
  • Ha már nyelvek… 1. nap vacsoránál az étteremben egy helyi arc az angolomat hallva megkérdezte, hogy az USA-ból jöttünk-é:P Nem esett rosszul:) Amúgy alig pár napot voltunk kint, és ezalatt is folyamatosan, érezhetően javult a németem, ugyanis muszáj volt használnom, mert voltak páran, akik nagyon nem beszéltek angolul… Persze, ha nem jutott valami eszembe, akkor simán mondtam angolul:P Pééééldául akárhogy törtem magam, azt nem tudtam megfejteni, hogyan mondják németül: “Can you show me?” Valaki?:P
    Volt egy helyi, aki nem beszélt angolul, de mondta a főnöke, hogy meg kéne tanulnia az angolt, én meg mondtam, hogy nekem meg a németet kéne gyakorolnom:D Meg ugyanaz a csávó mondta: ha Németországban vagyok, és tudok németül, akkor próbáljak meg németül beszélni vele:D
  • Persze, mint mindenhol, itt is vannak magyarok, meg van magyar szál:) Egyik nap pl. idejött egy nő, és ennyit mondott: „Jó-napot kí-vánok” és aztán németül: „Ez minden, amit magyarul tudok” – de tök kedves, hogy próbálkozik:D Tegnap meg nagyon durva volt amúgy… itt ülünk a színpad mellett, szembe az összes nézővel, erre idejött egy magyar, és köszönt, hogy ő magyar, és csak hogy tudjuk: ő is itt van, az első sorban foglaltak neki a szervezők helyet:D Így elstoryzta, kollégámmal meg csak néztünk, hogy ez most mi a retkes fasz volt:D
  • Amúgy max. 1-2 helyes fiúkát láttam kint, és azok is magyarok voltak… 40 millió csúnya pasi országa? na ne mááár!:P

• Unatkozooom:D

  Date: 2009.09.19 | Category: i need answer!, laugh!, school of life! | Response: 3

  Azon gondolkoztam, hogy mit lehet csinálni, ha az ember kurvára unja magát:P Ugyanis itt ülök a …-ban egy konferencián, és 60 percenként át kell húznom egy kart egyik állásból a másikba, és elmondani hozzá 1, esetleg 2-3 angol mondatot, majd ugyanennyi magyart az intercomba… Szóval tényleg nincs semmi dolgom, azt kivéve, hogy nem szabad aludni… Ekkor jön az agyalás, hogy mit is csinálhatnék?

  • A négy napos konferencia elején még volt jópár unread cucc a readeremben, úgyhogy azzal elvoltam.
  • Amikor elfogytak, jött az aratás-kapálás-ültetés-tehénfejés-báránynyírás-nagyléggömbvásárlás: gondoztam a farmomat:P
  • A teljes terület újraültetve, összes pénz elköltve faszságokra, elkergettem minden galambot és felgereblyéztem az összes levelet – jöhet először az érdeklődő indexolvasgatás, aztán szépen lassan lecsúszok a velvetig – az már nagyon az alja, nem csak szó szerint:P
  • Nézegettem a Google Chrome beállításait, és lecseréltem a theme-t!
  • Msnen meg péntek este/szombat reggel mondanom sem kell, hogy mennyi ismerősöm volt…
  • Végül eljutotttam a windowsos kártyajátékok semmivel nem fokozható szintjére: ugyan a passziánszt többször újra kellett indítanom, mire találtam egy pályát, amit végig tudtam csinálni. VISZONT! Van ez a játék [Admirális, FreeCell], amiben megkérdőjelezhetetlenül én vagyok a király!:P [és nem, ez nem olyan, mintha valaki király az aknakeresőben, amikor 10 bombára állítja a legnagyobb pályát]. A rossz hír azonban, hogy ezt is kurvára unom – mert már nem kihívás:)

  Szóval: a lényeg a lényeg: ötleteket várok, mert ez így nagyhalál!!!:) [NEM, NEM fogok szakdogát írni:) Ahhoz tényleg nincs kedvem:S:D]

  Amiről az indexen olvastam, és érdekes, és lehet, hogy nagyobb függőséget fog okozni, mint a Farmville, az a Google Monopoly [Monopoly City Streets], talán, mert a google mapsen játszódik, és megveheted a saját utcádat, vagy amivel az indexes újságíró viccelődik: felhőkarcolót építhetsz a lánchíd közepére:D Sajna 2 napja bezárt, mert ellehetetlült a játék a hülye szabályok miatt, úgyhogy böngésszük ezt a blogot, hogy megtudjuk: mikortól gyün újra! Hopp, asszem mégis megy:D

  Az egyetlen, ami folyamatos ingert biztosított elalvás ellen, azok CB világverőencuki levelei voltak!:P

• Visszacsinálnám

  Date: 2009.09.04 | Category: mixed!, school of life! | Response: 4

  Heló, Sziasztok.

  Szeretnék elnézést kérni mindenkitől. Ez alatt a 3-4 hét alatt nem foglalkoztam senkivel és semmivel, ami nekem fontos. Mint egy kibaszott gép, mentem előre, és másra egyszerűen nem volt kapacitásom.

  Hihetetlen, hogy mennyire jó élmény volt ez a koncert nekem, és hogy mennyire fontos volt a jövőm szempontjából. Rengeteg embernek bebizonyítottam, hogy kispöcsségem fiatal korom ellenére nagyon jól átlátom a dolgokat, merek döntéseket hozni magamtól, vállalom azokat, és igény szerint még meg is tudom indokolni, hogy miért döntöttem úgy. És még több embert megismertem, ami – ugye a kapcsolati háló… – egy szintén nagyon fontos dolog az ember fejlődésében:D Ezek voltak a pozitív dolgok. Ezeket nem csinálnám vissza.

  De ugye sok mindent elbasztam.

  Mindenekelőtt a legfontosabb: nem foglalkoztam azzal, aki számomra a legfontosabb. Ő keresett, érdeklődött, tartotta bennem a lelket, én meg elhanyagoltam. És ha ez még nem lett volna elég, bunkó voltam vele, amire egyáltalán nem szolgált rá… Vissza akarom csinálni!!! Szeretlek, cucu!!!♥

  Nem foglalkoztam a családommal sem, bár őket jó előre felkészítettem, hogy ez húzós 3 hét lesz. Viszont velük találkozni tényleg nem lett volna időm… Éjfélkor estem haza minden nap, és 6-6:30-kor keltem is…

  A barátaim… nem is hallottak felőlem 3 hétig. Néha felbukkantam narancssárga nadrágban, vagy egy fehér bilivel az oldalamon, néha beülő volt rajtam, néha csak egy hatalmas övtáska, a mozgó irodám… Annyira elfelejtettek, hogy még azután sem hívtak, ha beültek valahova, miután vége lett a rohanásnak. Jó, persze… velük is lehettem volna kedvesebb. Ha pl. Kyle féloldalas levelére nem annyit válaszolok, hogy “Élek. Vége.”, akkor talán minden másképp alakul. Visszacsinálnám, ha tudnám.

  És kirúgattam egy embert… megígértem neki, hogy nem fog tudni róla a főnöke, hogy ivott, viszont az én főnököm megelőzött, és mire visszaértem, már a két főnök beszélt egymással… Sajnálom! Tiszta szívből sajnálom. Visszacsinálnám, ha tudnám!

  Ez a hét nap szombattól máig a visszacsinálás jegyében telt. Próbálok újraszocializálódni, nagyonfigyelmesnek lenni, és nem elkövetni újra ezeket a hibákat. Voltam már Karaokézni Kyleékkal, ma este megint Eklektika+Alterego, bográcsozni-sütögetni-iszogatni-beszélgetni a kollégákkal, sokatmesélős vasárnapi ebéden otthon, sétálni a szentendrei Duna parti nyüzsgésben és tökipomposozni, és rengeteg időt tölteni CrazyBoyyal. Mert megérdemli!

• Hívójelem: Silver

  Date: 2009.08.27 | Category: school of life! | Response: 3

  Véget ért a 21 folyamatos, ébredéstől elalvásig munkával teli nap, amit életemből az idei sziget fesztiválra és a sokak által szidott Kincsem parki koncertre áldoztam. Az egész olyan volt, mint egy három hetes nyaralás valami Balaton-party kempingben, mert a szomszéd irodakonténerből átszűrődő német telefonbeszélgetések ezt az érzést keltették bennem:)

  Kb. mindenki, akinek szerepe volt a magyarországi koncert lebonyolításában, figyelt rám. Jó, tudom, önös érdekből tették, mert ha kidőlök, rájuk szakad egy csomó munka, de akkor is:)

  • Karl pl. minden reggel megkérdezte, amikor meglátott, hogy bekentem-e az arcom naptejjel – mivel az első két nap nagyon leégtem!:) “Put some SLAP???!!! on” [angolosok - mi a faszom az a slap? vagyis szlep?:O]
  • Aztán itt volt Tomi, aki óránként rámszólt, hogy igyak, nehogy kiszáradjak;
  • Bálint nyugtatott, hogy pihenjek, mert még sokáig kell az erőm és nehogy megzuhanjak
  • Roy is erre figyelt, de ezt úgy adta elő, hogy FUCKING GO HOME!!!:)
  • Vagy a cateringes Peti és Tomi, akik a szar kaja mellett mindig sütöttek nekem külön rántott húst és/vagy rántott sajtot – ami miatt persze az egész főnökség irigykedett rám a külön kajáért:D:D

  Voltak járműves kalandjaim is. Életemben először quadoztam, ami a legjobb móka! Tövig nyomni a gázkart, és ugratni minden buckán, mégis stabilan állni a 4 keréken… móka! És vagány!:D Bár tavaly mentem 1x talán egy kis robogóval, mégis inkább azt mondanám, hogy idén tanultam meg, mire kell figyelni. Két hatalmasat buktam vele:D Mókás volt, mindig volt valaki, aki kiröhögött:D Először úgy indultam el, hogy a lábam a földön volt, de nem emeltem fel elég gyorsan, ezért a motor kiment alólam, de én fogtam a kormányt, aminek a következtében a gázkart húztam még jobban… elrepült a faszba:D De legalább senkinek nem lett baja. Másodszor fagyit nyaltam, és megcsúsztam [nem a fagyin!], így oldalra fektettem a gépet. Kis karcolódás, de hát bírja…

  • Elkezdtek SILVERnek hívni rádión, mert nem jutott eszükbe, hogy Viktor.
  • Az egyik német cég embere, aki a fotó gazdája is egyben, kijelentette, hogy Site Co. vagyok, akármennyire is nem az a beosztásom, mert amit csinálok, az a Site Co. dolga:)
  • Az egyik kamionos cégnek ez volt a mottója: You Rock – We Roll! Ez annyira megtetszett, hogy meg kellett osztanom:$

  A főnökömmel megbeszéltük bontás közben, hogy mennyire nehéz a szakmánk… “Az elmúlásnak dolgozunk” – mondta. Mert 10 napig éjt nappallá téve azon dolgoztunk, hogy kiszolgáljunk 50e embert, amiben több, mint 300 fő munkája van benne az elejétől fogva, és 4 nap alatt semmi nem maradt belőle, csak pár tonnányi petpalack… Nem vagyunk hídépítők, hogy rámutassunk a Colbert hídra: látod, kisunokám, ezt a nagypapi csinálta.

  Ezen a héten valami más is véget ért:(

• Kipróbálom magam

  Date: 2009.08.19 | Category: school of life! | Response: 8

  Írtam facebookon… aztán kommenteltem rá, hogy tágítom a határaimat… CB rögtön le-mr.-titokzatosozott:P Pedig egyáltalán nem arról van szó, hogy próbálom bevezetni a fenekem a fisting rejtelmeibe:D

  Szóval itt dolgozom a … parkban, és … elmondom a folyamatot:D Először úgy volt, hogy a főnököm beajánl a magyar koncertszervező cég produkciós igazgatója mellé asszisztensnek. Ekkor már tudtam, hogy nagy valószínűséggel itt leszek a koncerten. Aztán a főnököm rájött, hogy ezzel kibaszna magával, és segítsek neki, nem ajánl be [akármennyire jó lett volna az nekem]:P Majd jött a sziget, és ez az egész koncert rám maradt, el lett engedve a kezem [jó, persze, nem mindennel mi foglalkozunk, de rengeteg dologgal, ami elég sok odafigyelést igényel].

  Úgyhogy itt ülök csütörtök óta kb. éjjel-nappal a … parkban. És nagyon jól csinálom a dolgokat, bár most, hogy két nagyon durván akcentusos csávó irányít, van egy-két dolog, amikor vissza kell kérdeznem, hogy most akkor miről van szó?:P De amúgy egész jól csinálom, folyamatosan jön mindenki, hogy hatalmas segítség, hogy megcsinálom hibátlanul, ami a dolgom, és még rengeteg mást is magamra vállalok – vagy megcsinálom, mert nincs más, akihez fordulnának vele…

  Meg… kirúgtam egy embert… Ügyeletes szervizes volt itt, de alkoholt fogyasztott, úgyhogy hazaküldtem. Próbálta tagadni  Elkezdett könyörögni, hogy ne szóljak a főnökének, de ha ő nem volt tekintettel rám, és miatta lebasztak, akkor én miért legyek tekintettel rá? Nem nagyon akart elmenni, csak akkor indult el, amikor megemlítettem, hogy hívok őröket, akik kivezetik. Remélem, nem tettem tönkre az életét…

• beégtem

  Date: 2009.08.12 | Category: laugh!, school of life! | Response: 7

  Most értem haza szigetről, de eszemben van végre az a bejegyzés, amit tegnap meg akartam írni, csak mire hazaértem, elfelejtettem, úgyhogy most nagy sebesen nekiesek, aztán irány az ágy.

  Cikibe kerülök néha, amikor próbálom eljátszani annak a nagyon szűk körnek a hetero macsót, akik nem ismerik az igazságot rólam. Történt tegnap példának okáért a szigeten, hogy álltunk egy daru előtt [ami szerepel az előadásban], néztük, majd megszólal a kollégám: “elég jól össze van rakva.” Erre mondtam, hogy “igen, jól bekábelezték a fényesek” , és ekkor jött az oltás, hogy ő kurvára arról a nőről beszélt, aki előttünk állt…

  Na, azt még nem tanultam meg, hogy az ilyenekből hogyan kell kikeveredni:P

• szerencsétlenségem

  Date: 2009.07.22 | Category: blog!, it's my life!, mixed!, school of life! | Response: 4

  Többen mondták, hogy azokat a postokat szeretik, amik nem a blognak a pornós jellegét, hanem sokkal inkább az ÉNblog mivoltát erősítik, úgyhogy most ilyen napi dolgoknak nézek elébe:P

  Kylenak, gregnek, ádámnak és PaPenek üzenem: aranyosak, hogy akartak képeket, a kylenak ígért sorozattal érkezem jövő héten, úgyhogy ez a sztrájkos bejegyzés egy kis törés lesz a fiús képek sorozat fényes karrierjében:P De azt azért mindenképpen leírom, hogy miről szólt a sztrájk, és a bűnösös bejegyzések: egy blognak részei a kommentek éppúgy, mint a bejegyzések, ezért, ha csak itt vagytok, és olvasgattok, aztán msnen hisztiztek, hogy nincsenek képek… az nem viszi előre a történetet. Ha a kommenthiány a fiús képeknek szól, akkor inkább beszűntetem őket örökre [vagy elköltöztetem egy titkos helyre!]:P És ez nem fenyegetés. Ígéret.

  Aztán jött múlthét végén a lehetőség, hogy megyünk a Félszigetre dolgozni Romániába. Mondtam jó… Aztán így szépen sorban beugrottak a következő gondolatok, ami miatt csökkent a dolog szépsége:

  1. Aznap jön haza CrazyBoy, amikor nekem mennem kéne… – megbeszéltem vele, hogy valahogy csak kibírjuk.
  2. “Egy hét internet NÉLKÜL?:O” – aztán letöltöttem gyorsan még 1 évad elnök embereit, meg kinéztem két könyvet, úgyhogy ezt a problémát megoldottnak tekintettem:)
  3. A következő gondolattól jeges rémület töltötte el az egész testem: “lejárt az útlevelem… mondjuk nem is volt nehéz… mert tavaly 4 hónapot voltam Görögországban, és ott széttéptem az útlevelem, a képem odaajándékoztam egy helyes pasinak [Dominic], a többit meg belebasztam a tengerbe:D aztán lett egy ideiglenes, azzal haza tudtam jönni, de csak decemberig volt érvényes… De aztán feldolgoztam, hogy EU, EGT, meg minden, és hogy jó a személyi is. Viktor megnyugodott. Kiderült az is, hogy nagyon valószínű, h csak szerdán kell menni, így az első két probléma is jóval kisebb lett!
  4. Hétfő reggel autózom a raktár felé, és a rádiót hallgatva bevillan, hogy ránézek, mégis mikor jár le:P Elképedve láttam a számokat: 2008!!!!!! június 03. Felnéztem az útra, majd vissza a kártyára: “Biztos elnéztem, és ott bújuk valamelyik sarokban, hogy igazából 2013-ig jó:P “ nem, sajna, akárhogy néztem, nem jött az isteni megváltás: Viktor, balfasz vagy, hogy nem vetted észre: több, mint 1 éve lejárt a forgalmid!! [Amúgy, a saját védelmemre legyen szólva: itthon nincs szükségem a személyire, mert az új típusú jogosítvány tökéletesen megfelel személyazonosság igazolására] Kollégák elzavartak okmányirodába, de nem találtam olyan megoldást, ami megnyugtatóan biztosította volna, hogy kijussak arra a fesztiválra, ezért kollégám ment külföldre, én meg levontam a tanulságot: olyan szakmában dolgozom, ahol bármikor előfordulhat, hogy menni kell vagy az országon belül, vagy külföldre, ezért folyamatosan kell útlevéllel, személyigazolvánnyal és jogosítvánnyal rendelkeznem!

  Ez történt a hét elején:P De nézzük a jó oldalát: pénteken Brutkó! Addig meg akkor találkozom CB-vel, amikor akarok!

  De a mai nap sem múlt el szerencsétlenség nélkül: nem ment a blogom egész délután… azt hittem, hogy csak egy pár perces szerverhiba, de amikor estig sem oldódott meg, elkezdtem a megoldást kutatni. Csekkoltam biztos, ami biztos alapon a szolgáltató oldalán a domainem elérhetőségét. Legnagyobb meglepetésemre ezt találtam: sviktor.hu elérhető, regisztrációs díj 4200 Ft/ 2 év. Mondom mi a fasz???? Na, hívom karast, hátha tud valamit. Kivételesen ő sem tudott segíteni, úgyhogy hívtam a szolgáltatót. Közölték, hogy náluk megy minden, a domain novemberig ki van fizetve, viszont a domain.hu nem megy, ezért írhatta azt az ő ellenőrzőbaszuk, hogy szabad a címem… Megnyugodtam, és akkor láttam, hogy azok a blogjaink nem mennek, amiken 2.8.1-es wordpress volt. Nem tudom, miért, el volt-e baszarintva, vagy akármi, de miután frissítettem 2.8.2-re, megy minden.

  Ügyes vagyok vagy ügyes vagyok?

• Mindennapok

  Date: 2009.06.26 | Category: it's my life!, mixed!, school of life! | Response: 5

  Faszbúkon írtam már, de fontosnak tartom megjegyezni: VALAKI BAROMIRA ELNÉZTE A NAPTÁRT OTT FENN! NYÁÁÁÁÁÁÁÁR VAN! meleget akarok, napot, vidámságot. Nem éjszakai sötétséget, szelet, hideget és kib*szott esőt egész nap!

  Vannak dolgok, amikről az átfogóbb bejegyzések miatt nem írtam/nem fogok írni. Az az igazság, hogy most nem túl mozgalmas az életem, viszont, KÚSZTÓSZ [mert leírhatatlan a neved]: “Olvashattad nála, mennyire sok szabadideje van, valahogyan muszáj kiélnie magát.” Nos, nem olvaslak azóta, biztos örülsz:D viszont azt bizton [majdnem-szóismétlés] állíthatom, hogy most már nincs sok szabadidőm, alig vagyok itthon.

  Május végén-június elejét jött el az a pont, amikor úgy éreztem, beszélnem kell a főnökeimmel a “hogyantovábbról”. Kedden vagy szerdán szóltam, hogy akkor kéne ejteni egy beszélgetést, végül péntekre tudtuk összehozni. Bementem délután kettőre, úgy volt, hogy akkor ér rá, viszont beesett egy komoly megrendelő, aki ott tárgyalt este 6-ig. 4 órát vártam, majd 3 órát beszélgettünk, és arra jutottunk, hogy mindketten a másikkal [na nem úgy!:D] képzeljük el a jövőnket. Úgyhogy akármennyire is keveset dolgoztam májusban, a lehető legpozitívabban jöttem ki a főnököm irodájából. És hogy mi lett a találkozó következménye? Szinte minden nap dolgozom, nem sokat alszom, ilyenek. És az egyetlen árnyoldala a dolgoknak: alig tudok CB-vel találkozni:( Mindegy, ezt is átvészeljük majd jól.

  Szóval dolgozom. Megbeszélésekre járok, bemutatókat tartok, megfejtek, kitalálok, vagy csak kivitelezek nappal, éjszaka, hétköznap, hétvégén, munkanapon és ünnepnapon – egyre megy. Megint ott tartok, hogy bárhol el tudok aludni: múlthéten a teherautónk platóján talált meg az álommanó, tegnap egy 1 méteres kanapén sikerült olyan pózt találnom, amiben egész tűrhetően tudok aludni.

  Régen büszke voltam arra, hogy minden héten többször kitakarítok itthon… Erre mostanában annyira nincs időm, hogy pl. múlt héten itt volt Captain, és őt kértem meg, hogy legalább mosson fel picit.

  Ja, igen, edzés: ugye futottam egyszer még a hónap elején m.-mel, ami jó móka volt, de nem nagyon tudtunk időpontot egyeztetni, úgyhogy egyelőre várat még magára a második alkalom. Viszont valami mozgás kell. Edzőteremnek esélye nincs, arra nem tudom rászánni magam, de még anno Petitprince bíztatott, hogy fekvőtámaszozzak itthon. Hát ezt büszkén állítom, sikerül tartanom. Naponta kétszer produkálok, és eddig csak pár alkalmat hagytam ki, de akkor hulla voltam a munkától, remélem ez mentségemre szolgál. Összedobtam egy kis grafikont, hogy lássuk, mennyire vagyok fejlődőképes. Nem, nem tudok egyben 70-et, ugye legtöbbször kettővel kell osztani. Amik ilyen 20-30 körül vannak, azok azt mutatják, hogy aznap csak 1x csináltam. Nincs messze az 50, valljuk be [egyelőre 35 megy egyben]! A súlyom sajna stabilizálódott 80 körül, ami tök gáz, de hát ez van… Srác… ha akarsz, edzhetnénk együtt, mert láthatóan egyedül nem megy!:$

  Van nekem egy aranyos kis puli kutyám [nincs], viszont amim tényleg van, az egy lista, blogra.txt, hogy miről is akarok írni mostanában. Vegyük sorra, kvázi ígéret christof-m-esen:

  • Lesznek vasárnapi fiús képek, a sorozat 4. része, Captain kérésére a … áááá, majd vasárnap meglátjátok:D
  • Tan lines c. film és a nyalásra tanítás
  • fürdőszoba-fétish – mindenféle szexualitás nélkül
  • akarok írni filmes beszámolót a másnaposokról, és ha összejön Kylelal a mozi, akkor a Transformersről is lesz.
  • Van pár meleg film a tarsolyomban a tan lines-on kívül [Prayers for Bobby, Cowboys and Angels, meg most találtam kettőt kúsztósznál, ami tetszik – Trick, Where the world mine], ezekről is akarok írni majd egy átfogó postot.
  • Aztán már lassan elérkezünk oda, hogy JÚLIUS 10 – ÖCSÉM SZÜLETÉSNAPJA [ÉS BLOGTALÁLKOZÓ! KYLE-é, és ott lesz többek között SPIKEY is!!! meg persze KYLE! ÉS ÉN! és remélem CB is! GYERTEK MINÉL TÖBBEN! és: NEM! TANDEM! nem. Hanem: EKLEKTIKA!], erről is repítek pár sort.

  Jah igen: és azt még mindenképpen meg akartam jegyezni, hogy IGENIS LEHET SZEXI A HÓNALJSZŐR! Persze jobb nélküle, de azért a merev elutasítás gáz. példa:

  

• újra kell gondolnom az életem

  Date: 2009.05.20 | Category: it's my life! | Response: 7

  Nem lesz hosszú bejegyzés, azokat én is gyűlölöm olvasni:) Csak megosztom, mi van a buksimban:

  Az van mostanában, hogy szinte csak a gond van. Ez most úgy hangozhat, mintha átmentem volna pesszimistába, de ezek tények:) Sok probléma van, és ezeket csak CrazyBoy tudja feledtetni, pedig neki is van elég gondja. Úgyhogy újra kell gondolnom az életem.

  Ugye nem írtam meg a szakdolgozatomat, mert nem volt kedvem foglalkozni vele. Ezt kicsit bánom, de nem sokat nyom a latba. Láttam őket, hogy az utolsó hajrában írtak még 20 oldalt, vagy 50-et, ki mennyit. Meg tudtam volna írni, de amellett, hogy nem volt kedvem, nem akarok szart kiadni a kezemből. Ha megírom, legyen olyan, amiben megfelelő mennyiségű munka van, jól átgondolt, ilyesmi. Viszont ezzel kicsit szembemegyek azzal az elvemmel, amiért gimiben mindig is szót emeltem: mégpedig az, hogy nem fair az, hogy emberek ellógnak egy dolgozatot, majd egy héttel később [+1 hét tanulással] jobbat írnak, mint én. Nekik alapból 3assal kéne indulni, nem?:S Viszont egy dolgot már eldöntöttem: a Speciális közösségek a turizmusban címet lecserélem valami olyasmire, hogy gay tourism, mert arról még van is kedvem írni, de az allergiások igazából kurvára nem érdekelnek, a kutyával utazók bajai meg még annyira sem [Viszont ez jó téma, meg segítőkészek az emberek, szóval ha valakinek kell cím, ezt ajánlom!]:D

  Szóval suli most nincs, viszont van egy fasza munkahelyem, aki elég munkát ad ahhoz, hogy jól éljek. Elméletben. Hogy Josep Mascarót idézzem: Válság van. És mit csináltak a cégek [de legalábbis a legtöbb partnerünk biztosan]? Legelőször a céges bulikat húzták le a palettájukról, úgyhogy ott tartottunk április elején, hogy lófasz munkánk sincs. Azóta persze bejött 1-2, meg múlt hónapban elég sokat dolgoztam, de most a táncshow-n kívül semmit nem csinálok. Ergo itthon ülök egész nap, és  nincs semmi dolgom. Jöhetne az az igen nyerő ötlet, hogy menjek el edzeni. Igen, kéne, de ellustultam. Viszont az is csak 2-2,5 óra/nap, ezzel az ötlettel nem vagyok kisegítve. Dolgozni kéne. De mit? Imádok technikusként melózni, de nincs munka. Mihez értek még? Pp rávilágított, hogy konkrétan semmihez. Király. Úgyhogy ha valakinek van ötlete, sviktorkukac…;) Felmerült a külföld is, de CB nélkül nem mennék. Ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá.

  És mindehhez még hozzájön az is, hogy otthon sincs minden rendben. Apám nem szól hozzá senkihez a családban, mert nem megfelelően reagált öcsém dolgaira, viszont ezt nem ismeri el, ezért besértődik, és azt várja, hogy mindenki tőle kérjen bocsánatot. Úgyhogy a családot is össze kéne raknom újra, csak nálunk otthon mindenki makacs, úgyhogy ez is egy jó kis játék lesz. Igazából két dolog miatt haragszom csak apámra: Az egyik az, hogy ezt az egész sértődősdit/veszekedősdit anyák napján sikerült elkezdenie, ezzel jól elbaszva ezt a napot. A másik meg az, ami sokkal jobban idegesít, hogy elbaszta a család hangulatát. December óta imádtam hazajárni, és öcsém is ezt mondta. Igyekeztünk minél több családi ebédet összehozni, mert jó volt a hangulat, nevetgélés, mesélés, utána társasjáték… Mindenki irigy volt, hogy milyen idilli a családunk. Most meg?:S

  Komolyan, én is csak azt tudom mondani, hogy CB az egyetlen jó dolog, ami mostanában történt velem:S

• qdb.hu

  Date: 2009.04.06 | Category: blog!, laugh!, school of life! | Response: 0

  Unalmas rendezvény vidéken csütörtök-pénteken. Kolléga ajánlotta a QDB.hu-t. Végigolvastam a top-ot. Látensnek nehéz lesz ebből szóviccet alkotnia. Erre gondolta. Egy igazán jót találtam. Ja, az oldal ugyanolyan, mint a bash.hu. Szóval a jó:

  <igal> Szia
  <igal> Itt vagy
  <sZUCSI> kerdezed vagy mondod ?
  <igal> kérdezem?
  <sZUCSI> miert? kerdezed?
  <igal> Csak ugy
  <igal> Hol laksz!!!
  <sZUCSI> miert kiabalsz, miert nem kerdezed ?
  <igal> bocsi  akor hol laksz
  <sZUCSI> akkor 2 K, es meg mindig hianyzik a kerdojel a mondat vegerol
  <igal> légyszi mond meg hol laksz?
  <sZUCSI> ez viszont mar nem kerdomondat
  <sZUCSI> :(

  éljen a csetes ismerkedés az iqhuszárokkal.

• Ebihal v1.0

  Date: 2009.03.21 | Category: gay!, it's my life!, school of life! | Response: 0

  Behódolok én is az Iguazu és 979 által teremtett divatnak, itt az én EBIHALam, annak ellenére, hogy nem vagyok egyedülálló [és ezt tükrözni is fogja a rövid mondanivalóm]:P

  Szóval, az én EBIHALAM: CrazyBoy;)

  Mostanában lesz majd értékelhető bejegyzés is, de ugye egyelőre még minden az újdonság erejével hat, ami CrazyBoy, szóval kis türelmet kérek. Persze addig jó, amíg van ő, hogy írjak róla.

  Kis rinya a végére:

  tök hangos a laptopom, bekaksizott a ventillátor, és most keveri a szart, és ez a baj. Írtam egy cégnek, hogy mondják meg, mennyiért cserélik ki, de úgy néz ki, hogy most telefon helyett gépet fogok venni. Muszáj lesz amúgy is, ha lépni akarok valamit azon a téren, hogy még több pénzt keressek ilyesmi programokkal, hogy elvegyem más emberek kenyerét:D Van két ember ugyanis, aki eladná, ha tudnék ilyennel kreatívkodni.

• Rajongók

  Date: 2009.03.19 | Category: gay!, i need answer!, school of life! | Response: 5

  Dolgozom ugye ebben a tánc-showban. Szombaton ott volt velem CrazyBoy is, aki betegen, de nagyon lelkesen nézte végig a műsort. Szünetben odaültem mellé [nem ült be a keverőállásba], hallgattam a lelkendezését.

  Nem sokkal később arra lettem figyelmes, hogy két kisgyerek [mint később kiderült, 12 és 14 évesek] bámulja a gépeimet. Odamentem, nehogy elbsszanak valamit [Srác: nem szándékosan, csak véletlenül, szóval semmi támadás nem volt a reakciómban!]. Csak érdeklődő kisfiúk voltak, akik megkérdeztek mindent, megnyomkodtak mindent, amit megengedtem, és ámultak. Mielőtt átküldtem volna őket a fénypulthoz, hogy most akkor érdeklődjenek ott, azért volt egy furcsa rész a párbeszédben:

  • Megkérdezhetem, hogy hány éves vagy?
  • Persze.
  • Hány éves vagy?
  • 23
  • Nem látszol annyinak!
  • [Szájtátva]: miért, mennyinek nézek ki?
  • 18-nak!
  • Viktornak hívnak?
  • [Újabb szájtátás, pulzus égbeszökik, autogrammosztó toll kikészít] Igen, de honnan tudod?
  • [Rámutat a gépemre, ami épp zárolva volt] Oda van írva

  Aztán beszámoltak arról, hogy nekik melyik srác tetszik a legjobban:) Persze ezen is összevesztek, mint kb. mindenen:

  • Nekem az a srác tetszik, akinek ilyen csík van a szeménél, és tök gyorsan lépdel oldalra!
  • [másik srác]: nekem is ő tetszik!
  • Neeeeem, ő nekem tetszik, ne másolj már!

  Kinéztem menekülően CrazyBoyra, aki csak mosolygott. Amikor meg vége lett a műsornak, és masírozott ki a tömeg a teremből, két hangos “SZIAVIKTOR”-t hallottam, amikor elmentek mellettem. Mókás egy mozzanat volt. Rajongók.

  Amúgy szerintem ez nem ilyen meleg szikra volt a srácoknál. Szerintem mindannyian úgy voltunk vele 12-14 évesen, hogy fiúk tetszettek, őket akartuk másolni, ők voltak a példaképek, a követendő minta. Csak aztán vannak fiúk, akik utána elkezdenek lányokat nézni, randizgatni, majd gyereket nemzenek, és vagyunk mi, akik már nem csak példaképként tekintünk rájuk, hanem akár társként is.

  Szerintetek?:D Kis buzik voltak?:)

• Untermann

  Date: 2009.02.08 | Category: be up-to-date!, school of life! | Response: 6

  Voltam ma edzésen, és step közben hallgattam egy rádióinterjút, amiben előkerült ez a szó: untermann. Gondolkoztam rajta, érdekelt, ezért utána ‘kutattam’ [ráment pár órám, az tuti;)]:

  Népszótár.com: “A cirkuszi artisták világában a tartó ember, vagyis az előadó páros vagy csoport azon tagja, akinek vállán, karjain, fején, stb. a többiek előadják a számot.”

  Az interjú amúgy a klubrádión ment, Orbán Györggyel [A Ráday Könyvesház vezetője] ma délelőtt készült, és az ismétlést adták 8-tól. Ő mesélt az untermannokról, akik az ő szavaival: “Ugye régen voltak ezek az erőcsoportok a cirkuszban, és alul van egy ilyen vastagnyakú ember, aki legkésőbb jön ki a tapsrendre, és leghamarabb megy be, viszont a többiek, akikkel együtt dolgozik, általában megbecsülik, tudják, hogy ki a megbízható, akire rá lehet állni és tapsot lehet aratni.” Amúgy ő kulturális untermannak hívja magát. [itt balra egy untermannus]

  Ez indította be azt a gondolatmenetet, ami szerint én is egy ilyen untermann vagyok… a szórakoztató ipar egyik untermannja a sok százból-ezerből. Sok munkám/tapasztalatom van egy produkcióban, mégis csak akkor veszik észre, hogy ott vagyok, ha elrontok valamit – ilyen persze sosem fordul elő. Szóval… végig a háttérben dolgozunk a sikeres rendezvényért. Ezt mindenki elfogadja, és együtt él vele. Ez a mi munkánk. Néha mégis hihetetlenül nehéz… Például egy hete volt ennek a magyarok ritmusának a médiapremierje. Próbáltam velük egy hetet, reggeltől estig, és olyan tapsot kaptak, hogy hinnye… én meg ültem a nézőtéren, kicsit magaménak érezve az egészet, és baromira vágyva a színpadra. Ez rossz. Amúgy tényleg ez az egyik álommunkám. Amúgy miközben kutattam, ezen a Cirque du soleil-csávón ragadt meg a szemem percekig, úgyhogy muszáj megosztanom – jobbra]

• Olimpia kettő…

  Date: 2009.02.06 | Category: be up-to-date!, it's my life!, school of life! | Response: 0

  Először ez alapján a kép alapján csak annyit akartam írni a mai rendezvényről, hogy “Itt ülök, és mondják hogy van egy olyan program, hogy vízipipa Michael Phelpsszel”. Aztán rájöttem, hogy ez csak itt volt vicces, de már leírtam, a backspace meg kikopott:D Amúgy… miközben kutattam a fenti képet, ezt találtam. Vicces – megintcsak szerintem. Ez Ő is Phelps. Igaza lehet annak a standupkámedisnek, aki lénynek titulálta:) Kicsit olyan ez, mint a télen a parton, állványon tárolt hajók esete:P

  

  Hamár egyszer belekezdtem, akkor leírom a bankos meglátásomat is [remélem egyik megrendelőnk sem olvassa:P]:

  Sok bankkal dolgozunk együtt, és akármennyire válság van, csak röhögünk azon, hogy mindegyik azt mutatja be a saját grafikonjain, hogy “mi vagyunk a legjobbak az OTP mögött, de idén azt akarjuk, hogy rólunk szóljon a piac”… Legalább a saját fiókvezetőiknek vallanák be, hogy “Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”…

• boldogság

  Date: 2009.02.02 | Category: school of life! | Response: 3

  Teljesen ki voltam akadva pénteken, ugyanis opció volt az, hogy egy másik, unalmasabb munka miatt kivesznek engem az előzőekben említett produkcióból. Teljesen ki voltam akadva… Már akkor hiányzott az egész [persze most is hiányzik, már nem láttam a darabot két egész napja…] Ma voltam bent beszélgetni a tulajdonossal. Aztán történtek az események, én itthon kómáltam, délután meg jött ez a mail:

  “[…] A vmi az az lenne,hogy a *** darabot Viktor fogja csinálni. Ha
  egészségügyileg(reméljük nem),ha családilag (pláne reméljük nem) ill. ha
  iskolailag úgy  jönne ki a lépés,hogy nem tud menni, akkor *** lesz az
  ember hiszen nem elég,hogy be is tanulta a darabot,de még szereti is…”

  Repülni tudnék. Akit érdekel, mailben küldök róla tájékoztatást!

• Elnöki tánc

  Date: 2009.01.28 | Category: gay!, it's my life!, school of life! | Response: 0

  Péntekenként igyekeztem úgy időzíteni az edzésre járást, hogy dél körül érkezzek-végezzek, mert akkor öltözött egy tánccsoport:D És annyira csodálatosan nézett ki mindegyik, és hát a testük… élmény volt velük zuhanyozni:D Megkérdeztem lent a teremben, hogy kik ők, és annyi volt a válasz, hogy táncosok, akik bérlik az egyik kistermet.
  Másik szála a történetnek:
  Van nekünk 120 db ledpanelünk, *60*60-as darabok. Mutatom is rögtön, hogy mire használjuk őket:

   
  Na, itt a kék cucc a háttérben a ledrács. Kitalálták, hogy ennek az üzemeltetését is tanuljam meg, mert akkor még több munkát tudok csinálni. Volt egy 2 napos oktatás is pár hete, akkor megtanultam az egészet a szoftvertől a szervízelésig, és ez alatt a tanulási nap alatt közölte a cégtulajdonos, hogy van egy 40 előadásos táncműsor, amit jó lenne, ha én csinálnék.

  Két hete pénteken gyanús lett, hogy ezek a srácok az edzőteremben azok, akiknek a műsorát fogjuk csinálni, úgyhogy rákerestem a neten arra a szóra, amit mi cégileg tudunk, mint a társulat neve, és leesett az állam, amikor rájöttem, hogy ők azok.

  Már pár napja próbálunk aktívan, és amellett, hogy próbálom megtanulni a darabot, hogy mikor milyen animációra van szükség, meg figyelek a ritmusra, és néha még msnezek is, arra is nagyon kell ügyelnem, hogy ne bambuljak nagyon, és néha visszaszívjam a tátott szájam sarkából kígyózó nyálcsíkot:)

• Bújék

  Date: 2008.12.31 | Category: it's my life!, school of life! | Response: 5

  Életem második, kurvaunalmas, dolgozós szilvesztere. Nincs kedvem vidám bejegyzéshez:S Szebb jövőt mindenkinek…

• miku:’(

  Date: 2008.12.06 | Category: gay!, school of life! | Response: 6

  Tavaly mikuláskor asszem piros fecskés szexi pasikkal örvendeztettem meg a kedves publikumot, most meg nagy hurryben vagyok, hogy még éjfél előtt összehozzak egy bejegyzést. Két téma is van a fejemben, az egyik ‘beleszarós’, a másik full gáz:S

  Az előző hely, ahol lehúztam sűrűbb-ritkább munkavégzéssel hét kemény évet, a végére már nagyon nem jött be nekem. De egy dolog mégis tetszett: úgy ítéltem meg, hogy fontos, hogy tudják, hogy meleg vagyok, ezért ott elmondtam majd’ mindenkinek, és ebből sosem volt probléma, ugyanolyan fontos része voltam a csapatnak. Aztán ugye jöttek a problémák göröghon után, és munkahelyet váltottam.

  Imádok velük dolgozni! Egytől egyig jó emberek, nagyon jó csapat, és mindenki, aki valamilyen kapcsolatba kerül velünk, ámul, hogy nálunk mekkora az összetartás. DE! Van egy “Pötty” problémájuk a melegek elfogadásával, és egyelőre a tizenpár főből senkit nem találtam, akinek el is mondanám. És egyre durvább megnyilvánulásaik vannak, amitől tök rossz kedvem van. És jelzem is nekik.

  Két olyan szituáció is volt egy héten belül, hogy az egyik fellépő/rendező/műsorvezető/egyéb meleg volt. Láthatóan meleg. És a drága kollégáim közölték, hogy ők bizony “LEBASZNÁNAK NEKI EGYET” – hát baszdmeg. Közöltem velük, hogy primitív a hozzáállásuk, de belül sírtam:(

• MultitaskingTest

  Date: 2008.10.14 | Category: i need answer! | Response: 16

  Múlt héten, a föld alatt lapultam minden nap, és mivel sok dolgom nem volt problémamegoldóként, neteztem. németeztem, msneztem, és amikor már nagyon nem tudtam mit csinálni, ezzel játszottam. Meg mindenki más is. A benti gép fala tele van kis kék postitekkel, amin az egyéni rekordok vannak:) Kíváncsi vagyok, nektek mennyi jön össze. A játékszabály szerint amcsi katonáknak két perc körül… Na persze:) So? Nektek?

  

• KÖNYV-elő

  Date: 2008.09.28 | Category: be up-to-date! | Response: 2

  Csütörtökön telefonáltam, én fasz, ezért mehettem dolgozni – bár semmi kedvem nem volt, de vagy egy hónapja megígértem. MLM rendezvény az ország másik felén… 1 telefon – nincs wifi. Akkor bizony kell vmi olvasnivaló. Amiket legutóbb beszereztem [2 Jeffery Deaver és a Truancy], már [majdnem] kiolvastam, szóval nézzünk körül a neten, mi érdekel.

  Három könyv címével a tarsolyomban indultam neki az alexandrának, ebből kettőt a mozgólépcső mellett láttam kiplakátolva, egy meg mefi.be hatására van rajta már régóta a listámon [meg persze azért, mert az összes többi robincook ott figyel a polcomon:)

  Eredmény: a Halálcsapdát nem találtam a boltban, és még a címét is elfelejtettem, mire odaértem. A Pánikot mindkét helyen keresték [elkeseredésemben bementem egy libribe is, ahol a nő megesküszött rá, hogy ott van a polcon...], de aztán most reggel lecsekkoltam, és nem véletlenül nem találták sehol: szeptember 30-án jelenik meg, pedig érdekesnek tűnik.

  Amit viszont sikerült megvételeznem, az Tarjányi Péter ex-kommandós életrajzi-elemző könyve, Meglátni és megveretni,  aminek “Az apropó nem más, mint a 2006. szeptembere, a tévészékház ostroma óta tartó, újra és újra fellángoló utcai randalírozások.” A könyv nem túl terjedelmes, de van saját honlapja részletekkel, ami nekem tök szimpatikus elgondolás. Vannak a könyvnek testőrös részei, egy kis múlt, és sok vélemény a jelenről, szóval érdekes lehet a “randalírozásokat” egy belsős szemszögéből is végigolvasni. Mégis egy tök másjellegű idézettel ajánlom a könyvet, amin a fent említett MLM konferencián sírva röhögtünk:

  “Különböző szituációkban – repülőgépvisszafoglalás, fegyveres bűnöző elfogása, satöbbi – folyt a küzdelem. Az izraeli csapat vezetője, aki korábban az atlantai olimpia biztonságáért felelős stáb egyik főnöke volt, egyszer csak közölte velünk:
  - Mi egyszerűen intézzük el az otthonába szorított terrirstát. Először felszólítjuk megadásra, majd előgördül két, tolótalppal felszerelt harckocsi, és rádózerolja a házat.
  Ezt olyan természetességgel adta elő, hogy a lélegzetem is elállt. Kérdeztem, mi lesz a nőkkel és a gyerekekkel.
  - Ha a felszólítás ellenére nem bújnak elő, ők is az ellenségeink.
  - És ha a család jönne, de apu nem engedi?
  - Az már túszejtés. Kilőjük az apát, majd újra felszólítjuk a családot. Ha nem mozdulnak, megy a tolótalp. Háborús övezetben élünk, nem vidámparkban.”

  No igen.

• PiCsaba, színész

  Date: 2008.08.28 | Category: be up-to-date! | Response: 0

  Ez szól? Hát ez kurvára nem szól baszdmeg!!!

• [múlt] Heti vegyes

  Date: 2008.08.25 | Category: mixed! | Response: 2

  • Mivel öcsém Lengyelbe’ van, családi összefogással nekünk kellett kitakarítanunk a gekkó terráriumát. Én megfogtam, annak ellenére, hogy öcsém meg volt győződve róla, hogy nem merem, aztán… innentől anyu e-mailes beszámolója, mert el kellett mennem moziba: “Kész. Kitakarítottuk, aztán apa fogta a dobozt, odatartotta a terrárium ajtajához, és egy fakanállal próbálta ösztökélni hogy másszon be. Nem volt egyszerű. Aztán egy kicsit furcsának érezte az új környezetet. Azért gondolom így mert addig egyfolytában a terrárium oldalán próbált felmászni. De 9-re már megbékélt, és megette az összes kaját.” Hát, ez is megvan.

  

  • Ígértem, hogy írok a szigetről, meg arról, hogyan támadták meg a színpadot, de gondolkoztam, hogy hogyan épülne fel egy olyan bejegyzés [mert - ezt már írtam egyszer, de nem az van, hogy leülök ide, és elkezdem írni, és ami jön, az felkerül a netre, hanem fekszem, vezetek, vagy valami monoton cselekvést végzek, és közben elképzelem, megtervezem, megfogalmazom, hogy ne maradjon ki semmi], és arra jutottam, hogy bizony csak én élvezném, meg baromi unalmas lenne, úgyhogy le sem írom [hogy hogyan hugyozták le először a technikát a biztonsági őrök szeme láttára, aztán meg [[vagyis ez volt előbb]] hogyan támadta meg két fiatal a színpadot nap közben].
  • Aztán arról is akartam már írni, sőt, tuti írtam is pár szót, hogy mennyire szar a sulim. De ez csak általánosság volt. Azt sem tudtam alátámasztani, hogy az oktatóink egy kalap szart nem érnek. És aztán a HGVben megjelent egy rangsor, ami részben a tanárok alapján teszi sorba az iskolákat. Nem mondom, hogy a diákok villogtak, de a tanárok… majdnem utolsók lettek. Grat nekik. Éljen a BGF! 49 intézményből a 35. hely. Erre méltán lehetünk büszkék.
  • végre lezártam magamban ezt a Görögország dolgot – vagyis már nem kell semmit csinálnom vele kapcsolatban, amit magamnak megígértem. Ugye végig írtam a naplót, amit a vége kivételével itt is lehetett olvasni, és elkészült az a powerpoint prezentáció, ami a kinti dolgokat foglalja össze, és navigál végig pár helyen. A napló itt (docx), a prezentáció itt (pptx) érhető el.
  • Voltunk esküvőn Sopronban, unokatesóm és K. Tamás nagykorú, és istennek hála, itt sem volt az, amire már sok esküvő óta várok – hogy valaki nemet mond:) Szar idő volt, meg az unokatesóm is kórházból szökött meg, hogy igent mondhasson, de hát… minden jó, ha jó a vége. Még a suzukim is ünnepi díszbe burkolózott:)
  • Ide kapcsolódik, hogy valaki beletolatott az egyes számú családi autóba. Aput idézem: “belémszállt egy őrült”. Öcsémmel elképzeltük – hiányzik a kocsi teljes hátulja, totálkár, roncstelep. Ehhez képest, odaérkezünk, és amikor háromszor körbejárva sem találtam a sérülést, kihívtam aput, hogy mutassa meg. Hát igen… belészálltak:S

  

  • Nekem kell ilyen póló. Kétszer láttam a batmant, és már biztos, hogy kell.

  

• Sziget – vége

  Date: 2008.08.17 | Category: school of life! | Response: 2

  idén hét napon keresztül KITONBoltam magam.

  

• csak röviden

  Date: 2008.08.13 | Category: mixed! | Response: 0

  Nagyon sok lenne ez az utóbbi pár nap elmesélve, szóval csak címszavakban, péntektől:

  Péntek: SMB, 100%-os buli, pultozás, bontás közben hatalmas felhőszakadás, szarráázás, pl. a ledcsíkokból literszámra vízkiöntés, 0 alvás.

  Szombat: VN, vihar hajnalban, szarráázás, esőbenépítés, 4órakésésselkészlevés, alvás a színpad alatt, délután újabb vihar, monitorállás-fedés kaszaként végig a színpadot, pánik, rohanás, kárelhárítás, zorall, rúzsamagdi, djelmaradt, alvás éjféltől.

  Vasárnap: VN – koraikelés, semmitnemcsinálás, tűzoltóbemutató, semmitnemcsinálás, zenehadtest-stagelés (mint a szardíniás dobozban: 80nm színpad – 31 fúvós [[székekkel!!!!]], 24 fős kórus,nagydob, gitárerősítők, szinti, karmester, énekesek – és úgy mikrofonozd be őket, h mindenki a színpadon van), zenehadtest-élvezés (legjobb zenekar:D), hooligans, áramprobléma-megoldás, bontás, alvajárás, ákoselkergetaludni, alvás a teherautóban az ágyon

  Hétfő: Sziget, még mindig munka (már csak 1 hét:D), világítással pikkpakk készlevés, semmitnemcsinálás, mégis hajnali négyig kint levés.

  Kedd: ugyanez, csak délután kettőtől… és itt már nemcsak az olaszokat kellett kiszolgálni, hanem egy teljes, angolul nem beszélő bábszínházat is (viccesek… 20 lámpával készültünk rájuk, és egy olyan rajzot raktak elénk, amin egy egész színház belseje szerepel, tele lámpával…), végül ők is összeálltak, fagyoskodás, “végre kész lettek”, irány haza.

  Most megint rohanásban vagyok, de még írok majd arról, hogy megtámadták a színpadunkat, meg a mai napi nemnagyonalvásokról is.

• Élek.

  Date: 2008.08.12 | Category: school of life! | Response: 2

  Kicsit párszor áthúzták a számításaimat, ezért elcsigázottan, koszosan (már nem, 4 nap után végre vízhez jutott a testem), de itt vagyok, és még mindig van erőm mosolyogni.

  Hogy merre is jártam?

  Szerdától a balatoni beauty contesten tevékenykedtem, mint évek óta már mindig. Szerdán építésnap, csütörtök töklógatás, majd főpróba [szerda és csütörtök éjszaka lámpaállítás és programozás, csütörtökön a PA-re rákötött DVD lejátszóval, Mulánt nézve és hangosan énekelve [[Csilla meg folyton rettegett, hogy fel fognak jelenteni minket [hajnali 4kor:D]. Mulánt még sosem láttam, de csütörtökön megnéztem vagy háromszor, és ezt a dalt [kedvenc:D] már kívülről fújom: [az ének 52 mp-nél kezdődik, és Stohlbuci énekli, akinek baromira bejön a hangja.]

  Na, most rohanok, mert még ennem kéne, meg fogat mosni, borotválkozni, tankolni és összepakolni [istenem, csak a pass-t ne felejtsem el!!!], aztán 48 perc múlva Budaörsön lenni, 108 perc múlva pedig kint a szigeten. Innen folytatom.

• rendezvényes aranyköpés:

  Date: 2008.08.01 | Category: laugh!, school of life! | Response: 0

  És akkor majd erre dj a játszik.

• éhes vagyok…

  Date: 2008.07.14 | Category: be up-to-date!, mixed!, school of life! | Response: 3

  … de főzni sincs erőm. Végigdolgoztam a hétvégét, még aludni sem volt időm, nem hogy edzeni:(

  

  még ezt is megenném, pedig nem szeretem a csokit:)

  

• most két (három) dolog borít ki teljesen.

  Date: 2008.07.11 | Category: be up-to-date!, i need answer!, school of life! | Response: 1

  1. david pajtásomnál olvasni lehetett egy madárról, aki végigcsiripelte az éjszakát. Idézet következik: “fél3kor mégis milyen madár csivitel megállás nélkül az ablakom előtt? tidű tidű tidű tidű tidű itt elszámol hétig és tidű tidű tidű tidű tidű.” [Itt vannak a kategóriában írott bejegyzései]. Nos, szomorú, de igaz. Egy hasonló fenevad zaklat engem már második éjszakája. Tíííííííí szünet tííííííííí szünet [egy szünet kb. 7 mp, úgyhogy tuti van valami kapcsolat...]. Először azt hittem, hinta. De amikor este 11-től folyamatosan csinálta, és még hajnali 3-kor is, akkor a hinta-szálat elvetettem. És most is, folyamatosan. Kiborít. Úgyhogy, pajti, ha sikerült kezelned a kérdést, várom a megoldást, de mástól is. Nem bírom tovább. UPDATE 23:22: abbahagyta. Nagyon remélem, hogy valaki elpusztította örökre – vagy legalábbis megnémította!
  2. Nem csak az egyik nagynevű kollégámat, meg még sok másikat, de engem is zavar, hogy tele van dilettáns faszokkal ez a szakma. Ami ma történt: 11re kellett leérni a helyszínre, ahol már állnia kellett volna a sátornak, amibe építünk. Nem állt. Hívtam a főnököm, káromkodás, a megrendelő reakciója, arra, hogy “mindenki hajnalban kelt, jöhettünk volna délután is…” az volt, hogy “egyetek, igyatok, fürödjetek, pihenjetek – bocs.”… 5 órát basztuk a rezet. Mindennapi történet, de mégis, minden nap kiborít.
  3. 3 órája folyamatosan fáj a fenekem, járni alig bírok. Ez nem az a fájdalom, amit a fitness okozott, attól ülni nem bírtam. Nem, most valami kidörzsölte, és meghalok. Sírás. Kiborít.

• Fasza hang kft.

  Date: 2008.06.22 | Category: be up-to-date! | Response: 2

  Megyek mindjart vissza a regi munkamhoz. Mar nagyon hianyzik – de neha megis valami mast csinalnek inkabb. Sziget kft. Nekem ott a helyem, csak valahogy be kene jutni:/ Errol almodozom mar tobb, mint 1 eve:S

  

  kep: napirajz.hu

• ervek es ellenervek

  Date: 2008.05.22 | Category: it's my life! | Response: 0

  Hogy miért maradok mégis?

  • csak három hét pluszt jelent a maradás

  • plusz 200e Ft.

  • diploma a szállodától

  • 100%, hogy aláírják a papírt a sulinak

  • írnak egy ajánlólevelet

  • megvan az esélye annak, hogy ha egy leendő munkaadóm referenciát akar, őket jelöljem meg, és tuti, hogy a legjobbakat fogják mondani.

  • Rengeteg ember van itt is, aki nagyon hiányozna

  ÉS ezzel szemben mik szólnak a hazamenetel mellett?

  • szarnak a szerződésre

  • megcsináltam a 600 órát a sulinak

  • teljesen kivan a lábam

  • faszok az apartmantársaim

  • idegesít, hogy az étteremben én vagyok az, aki mindenkinél jobban hajt, és mégis mindig másokat raknak át jobb pozíciókba.

  Na, hát kb. ennyi. Maradok, most ez végleges. Nem fogok többet hisztizni, már csak pár nap:)

• First day in hell

  Date: 2008.03.04 | Category: it's my life! | Response: 5

  HAROM UJ KEP A GALERIABAN!

   

  T-125 folytatás

  AZ ORSI KIVERTE… ha valakit érdekel, a részletek mailben – esetleg;P

  Este kb 2 órán keresztül hallgattam a szobatársam papolását a bizalomról, meg hogy ’you will see’ [tök idegesítő, sokan elkezdenek történeteket, meg megpróbálják elmondani, hogy milyen itt a munka, majd a felénél abbahagyják a story-t, és ezzel a you will see fordulattal részükről le is van zárva…], aztán hajnali 2 körül rászóltam, hogy aludnék már, és aludtam

  T-124 First day in the ’hell’, Vasárnap 2008. március 2.

  Valami hihetetlen csoda folytán felkeltek a lányok reggelizni, úgyhogy megvolt a napi jam adag. Aztán Beával felkerekedtünk, és bementünk a szitibe. Akartunk venni kb. 1 karton vizet [mert itt nem lehet a csapból inni, vagymi:S], meg harisnyát [neeeem, nem nekem], de bele se gondoltunk abba, hogy itt vasárnap minden zárva lesz, úgyhogy mindössze két ásványvízért sétáltunk majd’ egy órát. Utána borotválkozás, majd ebéd [szokás szerint tészta, rizs, krumpli volt a választék], aztán felöltöttük csodás egyenruhánkat [itt már welcome to the army – a másik, amit a welcome to the hell mellett sokan mondanak], kis parfüm, kis nevetés azon, hogy a másikon hogy áll, és irány a munka.

  Pohárfényezéssel [polish] kezdtünk, megcsináltunk rengeteg-rengeteget, és közben el is törtem egyet [nincs erős kezem, de ahogy áttöröltem, letört a fele:D], majd 20 perc szünet után – amit a szükségleteink kielégítésével töltöttünk – ecetes vízzel kifényeztünk olyan mennyiségű evőeszközt, ami számomra még most is hihetetlen. A tároló, amiben megkaptuk őket, olyan nehéz volt, hogy egyedül szinte nem is tudtam felemelni:S Utána Mogyi, az étteremvezető megmutatta a terítés és a tányércipelés trükkjeit, mondta, hogy jók vagyunk, gyorsan tanulunk, és hogy igazából tök könnyű a dolog – és tényleg az! Aztán, nem fogjátok kitalálni – megint poharat fényeztünk, legalább annyit, mint első alkalommal, és végül a korábbi adagnál is több evőeszköz megfényezésével tettük fel a napra a koronát. Viszont mindenki segítőkész volt, amikor pl. lehetett egy kis kaját csenni innen-onnan, mindig megkerestek, és szóltak nekünk, hogy mi is spájzoljunk, mert „ha minden nap a kantinban eszel, csak beteg leszel” – mondta az indiai srác.

  Aztán megláttam a beosztást, ami elrontotta az egész estém. Az első három nap után a lányokkal tök más beosztásban dolgozunk, amik majdhogynem ütik egymást. Két lehetőség van: egyikünk 8-13, a másik 13-22 vagy 8-13 és 18-22, a másik pedig 13-22. Szóval a közös programoknak nagyjából lőttek, és emiatt – mivel kicsit [NAGYON!] egyedül éreztem magam hirtelen – el is kenődtem. Aztán hívtak a lányok [kicsivel éjfél előtt], hogy menjünk be [a szépfiúval - ő a cukrász] ötösben [egy volt szállodai munkaerő, egy cukrász srác, és mi hárman] Moudaniaba. Bementünk, iszogattunk, nevetgéltünk – innentől rögtön jobb lett a kedvem.

  Még talán gyorsan a beosztásom: A tegnapot is beleértve, az első 4 nap ingyen dolgozunk betanulás címén, minden nap 13-22-ig. Aztán Csütörtökön, az első fizetős napon is 13-22, pénteken 8-13-ig, szombaton és vasárnap pedig ez a reggel és este munka felállás lesz. Igen, ezen a héten nincs Day off – szabadnap.

  T-123 hétfő, 2008. március 3. [Az ötödik nap]

  Megbeszéltük, hogy nincs reggeli, majd 11 körül megyünk netezni a városba, aztán meló. De reggel 8-kor felkeltette valaki a lányokat [ők meg engem], hogy le kell menni aláírni valami szerződést [ami szokás szerint végül szerdára halasztódott]. És találkoztunk Mariaval, a HResünkkel, aki egy nagyon mosolygós hölgy, és tök fiatal, meg érdeklődő. A legfontosabb info a szerdai szerződés- és biztosítás-aláíráson kívül az volt, hogy április elején átköltöztetnek minket egy faluval arrébb [gyalog 15-20 perc], mert [és itt zagyvált valami ködöset az indokokról] csak. Viszont a stafftól tudjuk, hogy ott minden szobához külön zuhany van. Ja, és persze van fél óránként kisbusz, ami viszi a népet ide-oda.

  Különben nem indult túl jól ez a nap: Ugye felkeltettek a telefonnal, aztán beleejtettem a wc-be a tusfürdőm, végül pár perce leszakítottam a függönyt a szobában [amit nagy nehezen megoldottam egy kis átcsoportosítással]. Ennél már tényleg csak jobb lehet.

  Délben ebéd, már uniformisban, aztán kis polishing, majd 4 és 5 között már bementünk az étterembe, és ott tettünk-vettünk. Terítettünk, állást tisztítottunk, és közben alig bírtunk betelni a páratlan kilátással. Aztán kis szünet, amiről mi értünk vissza először. Pihentünk még egy pöttyet, aztán 6-kor eligazítás, és megtudtuk, kit hova osztottak be az éttermen belül a vacsorához. Én egy aranyos középkorú hölgyhöz kerültem, aki ugyan érti az angolt, de többnyire csak németül beszél, szóval egy érdekes, mixelt nyelven szólt hozzám mindig. És mindent engedett csinálni. Rendelést vettem fel, fizettettem [vagyis ráírattam a fogyasztást a nem all inclusice vendégek szobájára], új terítékeket tettem fel, szóval pik-pak eltelt a maradék pár óra a napból. Aztán még megterítettünk reggelihez – és realizáltuk, hogy szinte nem érezzük a lábunkat és a csuklónkat, annyira fáj. A többiek szerint 1-2 héten belül el fog múlni. Hát, már nagyon jó lenne…

  Felmerült Mogyi részéről, hogy csinálhatnám én a buffet-t, de… az egy szar munka. Nincs borravaló, egész nap csak rohangálni, nem beszélni senkivel, nem találkozni vendégekkel… Szóval szerintem nemet fogok mondani – mivel megkérdezte, hogy akarom-e csinálni. Hát, nem akarom. Most, hogy láttam a munkát az étteremben, és gyönyörködhettem a kilátásban, teljesen biztos vagyok ebben.

  Most ennyi, majd folyt. köv.

• csak a jó dolgok [meg egy kis sérülésmustra]

  Date: 2008.02.25 | Category: mixed!, school of life! | Response: 6

  Annyi mindenen felhúztam magam ez alatt a 4 nap alatt, amit Debrecenben töltöttem, hogy órákon keresztül szidhatnám a kollégáimat, meg a szervezést, de nem teszem. Csak a jó dolgokkal akarok foglalkozni, ugyanis most ránéztem a visszaszámlálóra: 2 nap és 22 óra múlva már a levegőben leszek. Az összepakolással nem állok túl jól, mert igazából sok kedvem nincs hozzá, meg még vásárolnom is kell pár dolgot, úgyhogy ezt a projektet most szüneteltetem, viszont megvan minden papírom már, tehát kb készen állok a 4 hónapra. Tegnap jöttem rá, hogy ez tök sok idő igazából. Na, elég volt az elkalandozásból, térjünk a tárgyra:)

  Egy tök jó 4 csillagos szállodában lakott az egész stáb, és ami még egy kis plusz: egybe van építve a konferenciaközponttal, így akár papucsban és fürdőköppenyben is átsétálhattam volna a vezérlőbe:)

  Kollégák a budapesti rendezvényen találtak egy lábszár-méretű műfaszt, amit az egyikük berakott a kocsiba, úgyhogy most a raktár dísze. Amikor visszaértünk vidékről, ezzel szórakoztunk, miközben a teherautóra vártunk. Két kép is született, az egyik itt van alul, a másik nincs, mivel az sokkal perverzebb:D

  

  Aztán: kollégám gépén, és az előadók álltal hozott anyagban is találtam vicces videókat, szerencsére fent vannak a youtube-on, úgyhogy nem kell körülményesen megoldani, hogy megmutathassam őket, hát íme. Az első a Blur studio alkotása, egy aranyos-humoros történet egy ősemberről:) A második nem rajzfilm, hanem egy őrült kakadu – hógolyónak hívják – [vagymi, cockatoo] táncol és énekel a BSB – Everybody c. számára. Annyira kemény, főleg a meghajlás a végén a tapsnál;P A végére egy klipp, szerintem nagyon kis aranyos a szám, meg a klipp is. Sub Bass Monster – Ragga a csodaszarvasról. “Akinek hónalja van, az nem lehet hontalan”

  Összeszedtem pár sérülést is a napok alatt, ez csak azért, hogy sajnáljatok:) Rögtön elinduláskor úgy meghúztam a hátam, hogy a járásom olyan volt, mintha balnehéz lenne a fejem és ez elhúzná a testem oldalra. Aztán – ez már debrecen – bevertem a térdem. Majd a srácok rámragasztottak valami vignettát vagymit, ami után alig maradt szőr az alkaromon. Utána a főnököm beleharapott a fülembe. [ki érti ezt?:S] Bontás közben ráejtettem egy betápszekrényt a jobb gyűrűs ujjamra. A szekrény kb 60 kilo, és ráadásul egy csavar volt az ujjam alatt, szóval emiatt, ha lehet, még sokkal jobban fájt. Végül tegnap este kipakolásnál meghúztam a karom és megfáztam. Lehet, hogy vigyázni kéne magamra:)

• kommentár nélkül

  Date: 2008.02.22 | Category: stories! | Response: 0

  User’s manual

  Problem: No power

  Cause: Power is not connected

  Solution: Time to have a coffee break

• elutazom pár napra debrecenbe, hétfőn jövök

  Date: 2008.02.21 | Category: school of life! | Response: 0

  

• gondolatok a hűtőből

  Date: 2008.02.10 | Category: be up-to-date! | Response: 4

  [najó, Schönbrunnból, vagyis a kastély mellől... na: tegnap déltől ma este 9ig a bécsi Parkhotel Schönbrunnban tengettem az időt, dolgoztam. A következő gondolatok az ez idő alatti beszélgetések során születtek. Punkt. Es gibt. Ja.]

  #1 többen [zoli és spring, pl] írtak arról, hogy mennyire kulturáltak vagyunk. Schönbrunn, parkhotel, 4 csillag. 300 fő egyszerre rámozdul a büféebédre. Minden nemzet sorbaáll, szépen, kulturáltan. A díszmagyarja nem, könyököl jobbra, balra, “bocs-bocs”, és egy kis krumplit tesz a tányérra, majd két csévinggel később ugyanaz a húsért, majd kicsit arrébb a saliért is. Gratulálok.

  #2 Kollégám szerint a schönbrunni kastély kertje akkora, hogy nem lehet megkerülni. Meg lehet. Csak több ora feszített tempójú séta fel a hegyre, le a hegyről. És akármennyit mész, ott van melletted. Megkerültük.

  

  #3 Mondjuk itt meg az volt a furcsa, hogy be akartunk menni a kertbe, kb fél hatkor, de ki volt írva, hogy ötkor zár, ergo nem mentünk – pedig nyitva volt a kapu. De két japó turista még csak rá se nézett a táblára, ment előre. Remélem rájuk zárták a kaput és megfagytak:P

  #4 Mindenki beszél magyarul. Kollégák meséltek egy rendezvényhelyszín villanyszerelőjéről, akihez odament a külföldi megrendelő: “szia, kéne betáp [külföldiül]” – helyi ‘kolléga’: “Nem kapsz, most pedig elmész a jó kurva anyádba” ['kolléga' 140 kilós kopasz állat]. Megrendelő pedig elkullogott. A srác ránézett a mesélőre, és mondta: “Ugyehogy mindenki beszél magyarul?” Na, ezt a szösszenetet meg csak azért, mert a hosszú séta után akartunk enni. Találtunk is egy kedves kis éttermet. Beültünk, kaptunk étlapot, majd jött a ki mit iszik kérdés. ‘Cola’, ‘Cola’, ‘őőőő Ginger’ – pincér bután néz. ‘Srácok, mi a gyömbér? – kolléga kérdezi’. Pincér: “Ja, az nincs” [magyarul]. Kiderült, hogy a srác 20 éve kiment két hónapra dolgozni, csak ott ragadt – azóta már családja is ott van. Aztán néztük az étlapot, másik kolléga borsos húst akart kérni, de a pincérnek fogalma nem volt, hogy mi az – jah, mert közben hozott csak nekünk valahonan hátulról két magyar nyelvű étlapot. Szóval, a borsos húst megnézte angolul. Reakció: “Ki fordította ezt, baszdmeg?”:D

  

  #5 bontás közben találtam kirakva egy csomó Vienna GayGuide-ot. Ez tök jól esett, hoztam is egyet. Majd egyszer biztos hasznos lesz:P

  #6 Hazafelé úton szóba került a hosszú élet. Mármint, konkrétabban az örökké élet. Erre az volt a kollégám válasza, hogy: “Mit tett a bakelittel a cd? Mit tett az analóg fotózással a digitális fényképezés? Elértéktelenedtek. Az örökké éléssel az élet is elértéktelenedne. Mert az egyetlen dolog, amitől az emberek félnek, az az elmúlás. Aki mástól fél, az hazudik.” Mi erről a véleményetek?:O

• kresz – mozaikszó.

  Date: 2008.02.04 | Category: be up-to-date! | Response: 8

  Mielőtt akármi is: Régen tök sokat gondolkoztam a KRESZ mozaikszó jelentésén, de semmi értelmeset nem sikerült kiszülnöm magamtól. Most rákerestem wikin, és ezt leltem – hátha mást is érdekelt:

  “A KRESZ egy, a Közlekedési REndSZabályok szavakból összeállított mozaikszó. A KRESZ voltaképpen egy rendeletbe foglalt szabálygyűjtemény, jogi nevén az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, mely „a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.” (1. §) 1988 óta a közlekedés legalapvetőbb szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tartalmazza.”

  Egy újabb szabály felkerült arra a listámra, amit kötelező jelleggel betartok. Nem azt mondom, hogy a kresz azért van, hogy legyen mit megszegni, de van benne néhány tényleg felesleges szabály. Viszont ezeket fontosnak tartom:

  1. Ugye elvették a jogosítványom, így a gyorshajtásra azért igyekszem nagyon odafigyelni.
  2. Biztonsági öv alap – az, hogy egyszer megbüntettek érte… akkor indultam el, és készültem bekapcsolni. Esküszöm.
  3. Ittas vezetés – egyszer ültem életemben úgy autóba, akkor is kb 100 métert mentem, de már bánom. A legnagyobb felelőtlenség, mind magaddal, mind a veled utazókkal, mind a többi, közlekedésben résztvevővel szemben.
  4. Piros lámpa – ezt csak néha, véletlenül hagyom figyelmen kívül. Például ilyen a Margit körúton, a kanyarban, a fa mögött lévő lámpa – azt rendszeresen csak akkor veszem észre, ha már utazó sebességgel melléértem – és akkor már nem kezdek satufékezni…
  5. Mozgássérült parkolóhelyre amúgy sem állnék… Pl múltkor jöttem haza, találtam végre egy helyet. Tök álmos voltam, leparkoltam, és kb csak arra volt erőm, hogy hazavonszoljam magam. Aztán kiszálltam, bezártam az autót, és akkor láttam meg a felfestért a földön. Káromkodva visszaszáltam, és átálltam máshova [akkor szabadult fel egy hely közvetlenül a bejárati ajtóm előtt:D][nem, Treen, nem a tizediken:D]. Másik meg: A vamdesignban dolgoztunk 2006 karácsonyakor, amikor is leparkoltunk, és elkezdtük becipelni az alagsorba a nem kevés technikát, amit az esti rendezvény igényelt. És sajna csak mozgássértült helyre tudtunk megállni – mert különben vagy elálljuk az egysávos utat, vagy kilométerekről kéne becuccolni a motyót. És jött egy mozgássérült kocsi, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Próbáltuk meggyőzni, hogy álljon meg máshol, és láttam rajta, ő sem akar kibaszni velünk, de kb 10 perc múlva odajött, és megkérte, hogy álljunk el, mert ő nem tud máshol kiszállni – és felszabadított nekünk [máig nem tudom, hogyan] egy helyet pár kocsival arrébb. Rögtön átálltam. És még egyszer: nem azért van külön parkolóhelyük, hogy valahogy kárpótolja őket a társadalom a korlátozottságukért, hanem mert “NEM TUDOK MÁSHOL KISZÁLLNI”!!!!!!
  6. És ha parkolás, akkor jöjjön a lista új eleme is: Többet nem állok meg járdán, meg egyáltalán, olyan helyen, ahol ezt tábla kifejezetten nem engedi. És ennek nincsenek ilyen össztársadalmi okai, nem balesetvédelmi szempontok motiválnak… Egyszerűen megbasztak a fővárosi közterületfelügyelők:) Úgyhogy ezzel együtt jó hetet zártam: ugye elhagytam egy tízezrest, meg most ez a büntetés is ugyanennyi… Úgyhogy egy nap full feleslegesen dolgoztam múlt héten:S Még jó, h kerékbilincset nem kaptam. Mellesleg teljesen jogosan büntettek meg, kint van a megállni tilos tábla… De amióta űzöm ezt a szakmát, amikor az iparművészeti múzeumba megyünk, mindig az előtte levő járdaszakaszon parkoltunk, mert az elég széles, hogy elférjen a kocsi, meg akár két babakocsi egymás mellett, és amúgy sincs nagy gyalogosforgalom ott. De next time inkább vmelyik fizetős kis utca. Az mégsem 10000:S

• jobb híján dolgoztam

  Date: 2008.02.03 | Category: school of life! | Response: 0

  pénteken egy mlm cégnek a rendezvényén. Dögunalom volt, de legalább viszonylah hamar vége lett:) Viszont volt egy ember, az elnök úr, akit mindenki elnök úrnak hívott, nem lehetett ránézni, nevetni rajta, gesztikulálni a jelenlétében, mindenki full öltönyben volt… a csávó csak piros szőnyegen hajlandó járkálni… teljesen kész volt. Kollégám szerint az a csávó még önmagával sem beszél:)

  Tegnap egy szalagavatón tevékenykedtem… Odamentünk, elkezdtük összerakni a zeigot, és közben néztem a ‘felhozatalt’:) És felfedeztem egy ismeretlen arcot. Már ott voltam, hogy odamegyek, és a nyakába ugrom, amikor lebeszéltem magam: “áááá, biztos nem ő az”. Elfordultam, molyoltam tovább. Majd visszanézve már ott állt vigyorogva mellettem:) Gergő, az egyik legjobb arc volt a futóegyesületemben, kb 6 évig futottunk együtt.  A véletlen úgy hozta, hogy az ő szalagaggatóján dolgoztam:) A próbák alatt sokat beszélgettünk, de nézve a próbákat én kétségesnek találtam, hogy királyság lesz az esti műsor. És minden előadás… annyira felspannolták magukat, hogy kb hiba nélkül mentek le a táncok, és teljesen magával ragadt a hangulat…

  Ma még egy hosszú bontás, és erre a hétre nincs több munka:)

• Le sourire

  Date: 2008.01.27 | Category: be up-to-date!, school of life!, stories! | Response: 9

  Ma voltam dolgozni. Megint előjött, ami koránkelésnél szokott. Egész éjszaka alig aludtam, mert kb óránként ránéztem a telefonomra, hogy nem késtem-e el. Hát nem, viszont alig aludtam.

  2 dolgot tartok említésre érdemesnek… különben egy újabb piramisjátékos céggel ‘ismerkedtem meg’… szóval shit volt az egész:)

  A neckermannom – a kollégáim így nevezik a szépséges leathermanem – miközben szereltem egy projektort fel a falra, beleesett kinyitva számba, ami hála a jó égnek, szépen feldagadt. juppí:S Legalább a fogaim megmaradtak… Ez igazából vicces, csak baromira fájt:S

  A másik meg… az egyik előadó felolvasta ezt a kis történetet, és tök jó, úgyhogy megosztom itt [kb egy órán keresztül kerestem a neten:D]. Ha minden igaz, Hanoch McCarty [de ha nem ő, az sem baj, mert nem ő a lényeg:P] szavai Pöti szerzőjének egyik művéről:D Olvassátok mosolyogva!!!

  “Saint-Exupéry vadászpilótaként harcolt a nácik ellen, és bevetés közben vesztette életét. A második világháború előtt a spanyol polgárháborúban is részt vett a köztársaságiak oldalán. Ez az időszak ihlette A mosoly (Le sourire) című elbeszélését. Ezt szeretném most megosztani olvasóimmal. Nem tudni, hogy saját életéből merített eseményt dolgoz-e fel, vagy a képzelet szüleménye. A történet szerint ellenséges fogságba esett és börtönbe zárták. Őrei rideg tekintetéből és a durva bánásmódból biztosra vette, hogy másnap kivégzik. Innen kezdve a saját szavaimmal mesélem el a történetet, amennyire emlékszem rá. Nem volt kétséges, hogy halálra szánnak. Remegtem az idegességtől. A zsebeimben kutattam, hátha maradt valahol egy cigaretta motozás után. Találtam is egyet, de reszkető ujjaimmal alig tudtam az ajkamhoz emelni. Ekkor ráeszméltem, hogy gyufám sincs, elvették tőlem. Cellám rácsán át az őrre néztem. Ügyet sem vetett rám. Végtére is ki törődik egy senkivel, egy hullajelölttel? Spanyolul kiszóltam neki:
  - Nem tudna tüzet adni kérem?
  Felém pillantott, vállat vont, és odajött, hogy meggyújtsa a cigarettámat. Eközben a tekintetünk óhatatlanul találkozott. Ebben a pillanatban elmosolyodtam. Nem tudom, miért tettem. Talán az idegességem miatt, talán azért, mert amikor testközelbe kerülünk valakivel, nehéz megállni a mosolygást. Akárhogy is, mosolyogtam. Ebben a másodpercben mintha egy szikra húzott volna ívet a két szív között. Nyilván az őr is viszonozta mosolyomat a rácson túlról. Már felparázslott a cigarettám, de ő ott maradt a közelemben, egyenesen a szemembe nézett, és egyre mosolygott. Én is tovább mosolyogtam, most már abban a tudatban, hogy nem egyszerűen egy börtönőrt, hanem egy embert látok magam előtt. A tekintete mintha új távlatokat nyitott volna.
  - Van gyereke? – kérdezte.
  - Igen, nézze! – vettem elő a tárcámat, és idegesen kotorásztam benne a családi fotók után. Ő is előhúzta a gyerekei képét, és arról beszélt, hogy milyen jövőt tervez nekik. A szemem megtelt könnyel. Elmondtam neki, menynyire félek, hogy nem láthatom többé a családomat, nem láthatom felnőni a gyerekeimet. Az ő szemébe is könnyek szöktek. Hirtelen egy szó nélkül kinyitotta a zárka ajtaját, és némán kiengedett. Kivezetett az épületből, nesztelenül, a kertek alatt kikísért a városból. A település szélén elengedett, s továbbra is szótlanul sarkon fordult és otthagyott.
  Egy mosoly mentette meg az életemet.”

• 2007_2008 [wiko.freeblog.hu-ról]

  Date: 2008.01.01 | Category: it's my life!, wiko.freeblog.hu | Response: 0

  

  Először az ígért nagyonrövid évértékelés, amit tegnap akartam, de erről majd később:)

  Január: a harmadik vizsgaidőszakom, életem első olyan meleg bulija, ahova nem csak benéztem, viszont ekkor szakítottam Sebivel, soksok szomorúság volt, aztán egy fűvelfával lefekvős időszak következett, továbbá kiderült, hogy gasztroenterológiailag teljesen egészséges vagyok, és lisztérzékényes se vagyok.

  Februárban végre kiköltözött az előző tulajdonos a lakásomból, elkezdődtek a felújítások, és elhatároztam, hogy újra sportolni fogok.

  Márciusban nagyon jól haladtak a felújítások, már átszineződtek a falak, alakultak a padlóburkolatok, és közben rájöttem, hogy álomvilágban élek. Elkezdődött a bebútorozás, beépült a konyhabútor, és új képekkel gazdagodott a kiállítási anyag:) Azok számára, akik később kapcsolódtak be, Viktor van Gogh egyik első kibontakozása:

  Áprilisban elkezdtem a mixertanfolyamot, részt vettem egy netes boxer”szépségversenyen”, kétszer voltam színházban, és írtam egy kedves barátomról is, aki azóta eltűnt:(

  Májusban beköltöztem végre a lakásba, egy ideig együtt voltam még Sebivel, megcsináltam életem első koktélját, felraktam az egyetlen étel receptjét, amit meg tudok csinálni. És még az történt… hogy azért izgult az egész évfolyam, hogy ne neki kelljen szeptembertől gyakorlatra mennie. Én is izgultam, ugye, de végül szerencsére nem lettem kiválasztott. Ami a vicc, hogy most februártól már mindenképpen menni kell, de még mindig nincs gyakorlati helyem, és ebből kb egyedül vagyok az egész csoportból:S

  Júniusban elkezdtem tervezgetni a dekorációt a lakásban. Nagy kép a nappaliba, 30*30as kisképek az előszobába, naaagykép a hálószobába, hát, eddig 0, azaz nulla valósult meg ebből:S Még talán annyi volt, hogy elkezdtem az utazásirodai gyakorlatot. Unalmas napok az irodában:S

  Júliusban sikeresen teljesítettem a BMA tanfolyamát, az utazási irodában egy telefonáló szólt, hogy KISS MINI EBB VAN, és írtam a panelprogram közbeszerzéséről is, amely bejegyzést viszonylag kis érdeklődés követett:( És voltam színházban, megnéztem az azóta is örömmel hallgatott Vámpírok bálját, és a régóta várt Jekyll és Hydeot.

  Augusztusban befejeztem a testor.blogol.hu írását. Nem tudom miért, hirtelen úgy éreztem, hogy váltani akarok, és azóta ide, a freeblogosok táborába tartozom. 246 bejegyzést írtam oda és 370szer gondolta úgy valaki, hogy hozzászól. Szépvolt, jóvolt, de mostmár itt. Mivel augusztus a munka hónapja volt (ugye fesztiválok, borfalu, missbalaton…), a bejegyzések is e körül a téma körül csoportosultak. Írtam vicceset, de éppúgy érintettem komoly témát is.

  Szeptember – ugye elkezdődött a suli, harmadéves vagyok, hihetetlen. Rájöttem, hogy odavagyok a göndör pasikért, aztán készültek rólam új képek, karasnak köszönhetően és nem utolsó sorban, 22 éves lettem.

  Októberben indult világmegváltó útjára a nagylopás sorozat, összekevertek az október 23-i blokád egyik résztvevőjével, kinyomoztam a lakásszámom okát, Lyall segítségével rájöttem, hogy mérleg az aszcendensem, és egy ilyen fizetős oldal segítségével az erre jellemző tulajdonságokkal is szembesültem, és elkezdtem, amit már egy ideje tervezek: rávettem magam az úszásra. És még… a tanáraimon is nagyon kiakadtam.

  Novemberben voltam életem első blogtalálkozóján, folytatódott a nagy lopás, kiddoval nagyon sokat voltunk együtt moziban, az iskolában és a blogon is kiakadtam a sztrájkkal kapcsolatban és kiddo és a TI segítségetekkel elkészült a megnézendő filmek listája, továbbá megírtam az összes beadandómat, rengeteget tanulva az utolsó hetekben.

  December a karácsony, az ünnepek, a szeretet hónapja, amit én nagoyn nem éltem át egészen szentestéig. Sikerült a számvitel1 vizsgám, L megincsinálta velem az interjút a szakdolgozatához a comingoutról, voltam többször korizni, és elkezdtem behozni a lemaradásom a filmes műveltség terén:)

  Meg év közben sok-sok pasival randiztam, szexeltem, szereztem új barátokat, kaptam soksok szeretetet, belekerültem egy új blogos meleg közösségbe, írtam 100 bejegyzést, és már majdnem 500 kommentet kaptam hozzá, sokat tanultam, mégtöbbet dolgoztam, de egyszercsak ennek az évnek is vége lett:) Jövőre (Vagyis már idénre, vááá) megvannak a tervek, fogadalmak, el kell kezdeni a megvalósítást!

  

  Azaz szilveszter. Idén életem első fullegyedül töltött szilveszterére készültem. Nem volt olyan, aki tényleg szerette volna, hogy együtt szilveszterezzünk. Volt 1-2 illemmeghívás, de ahhoz nem volt sok kedvem, úgyhogy maradt a szgép, meg a meleg ágyam. Aztán 31-én reggel társam telefonjára ébredtem 07:28-kor. A párbeszéd kb így zajlott:

  - Szia társam! mit csinálsz ma?

  - szia, most keltem, mit szeretnél?

  - Nincs kedved dolgozni ma?

  - Mennyiért?

  - Mennyit kérsz?

  - *nagyösszeg*

  - Mindjárt visszahívlak!

  Ekkor ágyból kipattanás, pisi, anyatelefon, hogy legyen készenlétben. Jön a hívás, hogy akkor fél óra múlva legyél ezen és ezen a benzinkúton, ott felvesz egy kocsi, megyünk Győrbe. Melegruha, indulás. CSak hangot vittünk, elég az hozzá, hogy kurvahideg volt. Unokatesóm hozott nekünk meleg ebédet, meg innit, meg szendvicset, úgyhogy semmiben nem szenvedtem hiánytz, csak a melegből. Hajnali egykor, a hosszú, bp-szintű tüzijáték alatt már nagyon fáztam. Még talán annyi, hogy Győrnek nagyon szép a polgármesteri hivatala! 11 körül értem haza. Hát, legalább nem voltam egyedül.

  

  Végül az idei fogadalmak-tervek:

  • idén mindenképpen szeretném véghezvinni a feljebb említett lakásdekorációt
  • nem akarom abbahagyni a rendszeres testmozgást, és szeretném, hogy végre olyan testem legyen, amivel 100%ig elégedett vagyok
  • Összerakom újra az életem, hogy ne kelljen többet a magánnyal foglalkoznom
  • és baromira örülnék, ha végre az életem is megoszthatnám vkivel!!!

  És így kuriózumként szeretném megosztani a szélesebb nyilvánossággal Teo egyik fogadalmát: ”
  Nem pisilek többet a csapba. Jó hát előfordult.. :D”

• Piros gomb [wiko.freeblog.hu-ról]

  Date: 2007.12.15 | Category: it's my life!, school of life! | Response: 0

  Karácsonyi bulidömping, dolgoztam éjjel-nappal, de ettől függetlenül egész sokat aludtam. Na mindegy, ez unalmas, erről nem fogok mesélni. Tegnap egy borházban voltam céges rendezvényen, és volt egy cucc. Nem tudtam mi az, volt egy monitor, rajta egy piros gomb. Kíváncsi fából faragtak, megnyomtam, és vártam. Ez lett az eredmény. Ugye nem hasonlít rám???:O:’(:P

  

• 3F – Front, Filmek, könnyFakasztóanvicces [wiko.freeblog.hu-ról]

  Date: 2007.11.29 | Category: laugh!, school of life! | Response: 0

  Front: Ma tuti front van… sok mindenki viselkedett kiakasztóan, és biztos én is. Erről akartam írni eredetileg, de aztán beugrott több jobb téma:D

  Fakadék: vége lett a konferenciának, elkezdődött a bontás, amin egy órán keresztül tudtam részt venni. Már a vége felé jártam, amikor jobbról kurvanagy káromkodás hallatszott. Odanéztem, és az egyik bútoros nem beleborította a 10 egymáson lévő széket a medencébe?:P (ez az a bizonyos 15 fokos, amiről már írtam:D)

  Filmek: Kiddo folyton emlékeztet rá, hogy mennyi filmet nem láttam, és készíti is a kis listáját, hogy milyen filmeket KELL megnéznem azok közül, amiket még nem láttam. Kb ezek vannak eddig rajta:

  • Harcosok klubja
  • Amilie csodálatos élete

  Biztos van még sok, amit mondott, most hirtelen ezek ugrottak be. Aztán vannak azok, amiket a kollégáim alapműveltségnek tekintenek, és mindenkinek a kedvence, meg minden, én mégis halálra untam magam rajta. Pedig állítólag filmes alapműveltségek. Ilyenek a…

  • … Ponyvaregény
  • … Gyalog galopp
  • … Brian élete
  • … Indul a bakterház

  Hogy csak néhány példát említsek. Már látom, hogy egy napom rá fog menni a műveltségbeli hiány pótlására, úgyhogy ha lúd, legyen kövér, várom a további ‘EZT MUSZÁJ LÁTNOD’ javaslatokat:)

• olyan izmos, mint még sose vót [wiko.freeblog.hu-ról]

  Date: 2007.11.28 | Category: it's my life!, school of life! | Response: 0

  Ma érdekesen néztek kb egész nap az emberek… Dolgoztam, egy konferencián. Bent ültem végig az egyik szekcióterem végében, és kezeltem a technikát. Közben fél füllel a kollégák ökörködését hallgattam intercomon, meg írtam az egyik házidogám (az ellenőrzés rád vár, nonCredam;P), és akkor rájöttem:D Olyan izmos a kezem, hogy öröm nézni:) Tehát megéri úszni. Végig ebben gyönyörködtem utána:)

  [Gyk.: nem kell egy bodybuilder izmos karjára gondolni, az én mércémmel mérjetek:D]

• SzerencsétlenÉN [wiko.freeblog.hu-ról]

  Date: 2007.11.25 | Category: it's my life! | Response: 1

  Hát, sosem megy haza a vendég, úgyhogy egy újabb rövid bejegyzés tőlem NEKTEK. Ez a két nap (ma még ma van alvásig…) baromira nem jött össze nekem… folyton minden szarul sült el… kezdődött ott, hogy megérkeztem, és azt vettem észre, hogy csöpög a Cola a táskámból, mert úgy tettem be, hogy nem volt rácsavarva a teteje (igen, és persze, hogy a 2l-est…)! A ma úgy kezdődött, ‘kezdődött’, hogy reggel 6:10kor lefeküdtem aludni egy egésznapos suli, majd tanulás, végül 10 óra munka után, azzal, hogy beállítottam az órám 8-ra, mivel 9-10ig számvitelem volt. Reggel felriadtam, ránéztem az órámra, 10:23 volt… Aztán a rendezvényhelyszínről kiurgottam boltba, és kifogyott a benzin a kocsi(m)ból, jellemzően akkor, amikor sietnem kellett volna vissza (és a bolt kb 3 kmre van!). Végül megkértem a kolléganőm, hogy nyissa ki a Colám, mert a tegnapiból kiindulva tuti ki fog ma is folyni. Kinyitotta, és nem kifolyt neki?:) Úgyhogy takaríthattam megint a vezérlőt (ahova tegnap is produkáltam:D) (vezérlő – kicsit sci-fis, de így hívják a konferencia központ vezérlőjét). Ennyi. Lehet nevetni.

• csak bírd ki [wiko.freeblog.hu-ról]

  Date: 2007.11.11 | Category: mixed! | Response: 0

  Nah, négy nap, távol mindenkitől, akivel nap mint nap szoktam beszélgetni, sőt, internetmentesen is, úgyhogy igaz, hogy testileg nagyon fáradt vagyok, de szellemileg viszont tök kipihent. Najó, a netmentesség nem teljesen volt igaz, mert egy 20 percet olvasgattam Lyall blogját, meg egyet kommenteltem, és néztünk jópár videót a youtube-on, köztük vicceseket, megdöbbentőeket is, ezekből a legsokkolóbb, ami egy komoly problémára hívja fel a figyelmet: [vulgáris!!!!]

  Egyik este, főműsor után néztük maradéksütemény-eszegetés közben. Mivel gondolom a kislány ezt ‘elleste’ valahonnan, abban a családban nagy gáz lehet:S Persze volt nagyon sok pozitív pillanata is ennek a négy napnak (ja, Tihanyban voltam, dolgozni, egy teljesen új stábbal; és már az is hatalmas élményt jelentett, hogy nem egy három fős bulin dolgoztunk, hanem egy 2600 fős rendezvényen, kb 40 technikussal). Kezdve azzal, hogy sokat fejlődtem videotechnika terén, lévén, hogy négy napig mással nemigen volt időm foglalkozni:) Megismertem sok (nekem) új technikust, köztük a történetkirály T-t, a jóseggű-mindigvidám R-t (eddig ne érdekeltek nagyon a fenekek, mármint nem jegyeztem meg senkiről, hogy igen, ez fenék, de neki tényleg helyes:), az álompasi G-t és a nyunyó P-t:) Végigtomboltam egy EDDA-koncertet, [és közben szerelmes lettem egy srácba a tömegből:D] és ez a szám maradt meg legjobban bennem:

  REFRÉN:

  Mert a szerelem keresi a szerelmet.
  Hidd el, téged is valaki úgy szerethet,
  Ahogy szeretnéd, hogy szeressen egy lány.
  
  Vagy épp egy sráááááác.

  Jah, meg a hely, ahol kajáltunk 4 szer, étterem a komp mellett… A pincér volt a legnagyobb szám, nemtom hogy került a vendéglátásba, de… ááá ezt nem lehet elmesélni, szakadtunk a röhögéstől mind a négy alkalommal.

  Lyall sorozatos bejegyzéséről jut eszembe, láttam két sorozatot is, ami érdekelhet, és lehet, hogy elkezdem nézni, valahogy ‘megszerzem’ a részeit;P Az egyik A Degrassi Gimi, melyben épp a ma reggeli részben comingoutolt az egyik fiatal szereplő, a másik pedig Dexter, melynek főszereplője, Dexter Morgan (Michael C. Hall) a miami rendőrség
  vérnyom elemzője, aki a valóságban azonban egy vérengző pszichopata, ki az
  éj leple alatt oltja ki sorozatgyilkosok életét, akik után egész nap
  nyomoz. Szóval van néznivaló, csak bírjam szusszal meg szabadidővel:D
  

  Végezetül még egy pár (gyk. kettő) video a youtuberól, ami rengeteg vidám pillanatot okozott az unalmas pillanatokban: Az ifju Skywalker Lajos kalandjai és egy mucsis szösszenet:) jó szórakozást:D

  Nekem most a bőség zavara áll fenn:D Tanulni tuti nem fogok, majd szerdától – talán;) Viszont vár még rám két szökés-rész, egy dr. House, meg a Bourne Ultimátum, szóval maholnap filmes napok jönnek:D

• BOCSÁNATOK (+kiadatás; +munka; +suli) [wiko.freeblog.hu-ról]

  Date: 2007.11.06 | Category: be up-to-date! | Response: 0

  A legfontosabb: itt is szeretnék bocsánatot kérni 979től, senkit nem akartam sosem megbántani, főleg nem olyanban véleményt mondani, amiben szerintem nincs egyértelműen ‘jó’ vagy ‘rossz’. Szóval, bloggertársam, BOCSÁNAT!

  Aztán még egy fontos dolog… Írta Lyall, hogy nem írt semmit, mert nem tudott értelmeset írni vagymi. Én sem tudok sokszor. Meg ilyen általános igazságokat sem, mint Kevin és Jake, vagy Lyall, vagy Kyle. Én a saját kis faszságaimat tudom csak megosztani, olyan stílusban, amilyen ÉN vagyok. Nem akarok másnak tűnni, szóval… azért is BOCSÁNAT, ha ez valakinek nem tetszik.

  Nyugi, a filmről is akarok írni, nem is sokat, csak bejelentkezve megláttam egy feliratot, amit már oly sokszor hiányoltam a freeblogon. Információ arról, hogy ‘kimaradás’ lesz:) Kis változás, de én örülök neki.

  Ja, még a film előtt: nagyon furis dolog történt tegnap, amikor bementem fizetésért… Többiek megkértek, hogy amikor a tulajdonos elé állnak panaszaikkal és jobbító javaslataikkal, álljak oda velük, és mondjam el, hogy én hogy érzem. Ez tök jól esik, viszont… azon gondolkoztam, hogy nem fogja-e úgy érezni akármelyik munkatársam is, hogy beleszólok olyan dologba, amihez semmi közöm nincs, lévén, hogy én külsős vagyok, nem vagyok állandó alkalmazott. Mindegy, ha minden igaz, jövőhéten kiderül, addig nem idegeskedem ezen. Összegyűjtöm a véleményeimet – ami főleg kritika lesz mindenki felé – aztán, ha úgy alakul, és olyan lesz a hangulat, elmondom.

  Ma voltam interjút készíteni a leghűségesebb városban. Vezettem közel 500 km-t. Az odautat (meg a tegnap estét) meg végigizgultam, mert nem tudtam, miket fogok kérdezni. Aztán leülve az alanyokkal szemben, annyira egyértelműen következtek a kérdések, hogy egy idő után már csak azon kellett izgulnom, hogy beleférjek a felvétellel a hugom mp3 lejátszójának a kapacitásába:)
  
  Na, amit már kétszer is ígértem: Vasárnap újra volt mozi, Kiddoval, mammut, kiadatás. A CIA-s filmet néztük meg, ami azért valós problémákról beszél, de mozis stílusban. Volt hepiend, akció, szerelem, kínzás, terhes feleség, minden, ami szem-szájnak ingere. És Kiddonak szokás szerint nem tetszett, de amíg ő választ filmet, ezen nem görcsölök:D Volt benne egy robbanás, amit olyan hanghatás meg némaság követett, hogy én simán elhittem volna, hogy mellettem történt. A kínzások meg… hát, én tuti beszélni kezdtem volna már az első kör után. Meg volt egy jelenet, amikor a helyi főguru (nemtom a beosztását) úgy ment végig a városon, hogy dudált és villogott – szamarakra:D Volt benne csavar is, ilyen idősíkos, és kb 5 percig soroltam magamban az eseményeket, és próbáltam helyretenni magam:) Szóval.. ez is ilyen ajánló, nézzétek meg. De tényleg. Ezt is.

• napi vegyes (sírás, okt23, munka) [wiko.freeblog.hu-ról]

  Date: 2007.10.23 | Category: mixed! | Response: 0

  Tök furcsa… Olvasgatom más emberek blogjait, és amiről azt gondolom, hogy velem úgysem fog megtörténni, hát nem megtörténik?:) Vagy pl… csinálok valamit, és egy másik blogon megtalálom. Baszki. Tucatgyerek vagyok egy tucatbloggal:S Például olvastam Kevin írását az élvezeti cikkekről, és hát aznap nem elhagytam az mp3 lejátszóm? Biztos csak azért, mert elgondolkoztam rajta, hogy nekem is nagyon bejön az a Sony futós modell, és lecserélem az enyémet. Vagy, Például2, A NAGY LOPÁS miatt tegnap kutakodtam otthon, találtam egy csomó gyerekkori képet, be is szkenneltem őket, készül belőle a bejegyzés, és erre most… valami komment miatt olvasgatom Miért lennék szent blogját, és erre nem nála is van ilyen??? Elsírom magam:( El is ment a kedvem mindentől:S Pedig már kész A Nagy Lopás első része…

  Aztán kis politika… Ugye Október 23-a van, nemzeti ünnep a zavargások és világmegváltó beszédek napja. És van nekünk egy rendőrségünk. Akiknek az a dolga, hogy őrizzék meg a rendet. És van nekünk egy Szijjártónk is, aki bölcsen “rendkívüli sajtótájékoztatóján felszólította a rendőrséget, hogy
  tegyenek meg mindent a rendbontások elkerülése érdekében.
  Emlékeztetett, hogy a rendőrség azt mondja, a békés rendezvények
  megzavarására lehet felkészülni. Az ellenzéki politikus azt kérte, hogy
  ha valóban így van, akkor a rendőrség tegye a dolgát, akadályozza meg
  ezt, és ne riogasson.” (index.hu) Én ezennel felszólítom, hogy politikusként politizáljon, és ne rabolja értelmetlen faszságokkal az újságírók és a híreket követők idejét.

  Ha már politika… Van egy értelmes srác is ám a fideszben… meg egy leleményes:) Rogán egy kis balfasz, de az, hogy sztárként írnak róla a bulvárlapok… hát le a kalappal:) Ő a modern kor mátyás királya:) Az értelmes pedig Kósa. Ugyanabban az indexes eseménysor-követésben ez a beszédrészlet olvasható tőle: “Nem tüntetéssel, lázongással kell a fennálló kormányt megbuktatni,
  hangoztatta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke kedden Debrecenben, a
  nagyerdei ,56-os emlékműnél, több mint ezer fős hallgatósága előtt.
  Kósa Lajos, Debrecen polgármestere szerint ma nem áll jogában senkinek
  erőszakoskodni, hamis párhuzamot vonni az 56-os pesti srácokkal, mert
  akkor diktatúra volt, ma pedig demokrácia van és nincs az országban
  idegen hatalom. Azt mondta, aki nem tud tenni az országért, csak
  hablatyol, annak mennie kell, legyen bármelyik oldalon.” Szóval azért abban az emberben van kurázsi, hogy nem ellenségeskedik, ahogy az összes jófej fideszes, hanem menne előre, és húzza magával az egész pártot, akik a másik irányba haladnak – ‘mert mi ha törik ha szakad megszüntetjük a többbiztosítós rendszert’:S

  

  Nya mindegy:) Számvitelt kéne tanulnom, de meguntam:S Teleírtam kisbetűkkel 9 A/4-es oldalt – ez a házinak kb a fele – jó esetben. Úgyhogy mesélek tovább (ez a post már három órája készül:D). Szóval múlt héten voltam dolgozni, kétszer is:) Az építés nagyon lassan ment, bontásra mentem még, de akkor már ‘a kezembe vettem az irányítást’. Első körben megkérdeztem attól, aki a bontást vezeti, hogy miért azokra a feladatokra küldte el az embereket, amik 1-2 emberesek, és miért nem a nagyszínpadot, riggelést kezdtük bontani… Akkor megkérdezte, hogy mit kéne csinálni szerintem, és végül az én elképzeléseim szerint, de az ő irányításával dolgoztunk. Éjfélre értem haza… Hát, 10re számítottam, de hát ez van:S Jah, még az építéshez annyi, hogy nagyon-nagyon szép dolgot hoztunk össze, amit Cshangtechnikuslány a hozzáértésével valami csodává állított össze. Ne ragozzuk tovább, beszéljen helyettem az a két kép, ami ezt a bekezdést keretezi:)

  

  [a képekhez még annyit, hogy többek szerint rám hasonlít:S Nagy kerek fej + két bazi fül:) UGYE NEM?:O]

  Az első leütött karakter óta már közel hat óra telt el:) De hősiesen kűzdök; most értem haza számvitelről, és már itt is ülök:D Hazafelé druszám beszédét hallottam, aminek a ‘legszebb’ képe a “népszavazás-kérdések útjáról felszedett sínek” volt… Hát nemtom… lehet, így volt, de ők meg pont a kurva kérdéseikkel szedik fel az sineket a reformok vonatja elől:S Váááá, igazából kinevettem érte. A 300 000 aláírás tényleg szép teljesítmény, de hát ilyen elvakult emberekkel, akik a szakadó eső ellenére hallgatják vezérüket… hát nem volt nehéz:)

  Reggel kutyát sétáltattam:) Mert hogy itt aludt drága gazdijával együtt, és hozott nekem filmet:) Az éneklős amcsi film, a High School Musical második részét:) Most jutottam el oda, hogy megkuksizzam, épp másolom fel a gépre:) Úgyhogy ma megint dalolósan folytatódik a nap:) És a következő bejegyzés a NAGY LOPÁS lesz képekkel, úgy éljek:P

• napi vegyes [wiko.freeblog.hu-ról]

  Date: 2007.10.10 | Category: mixed! | Response: 0

  Nah, jön a mai napi vegyes. Napi vegyes – ez annyira tetszik, lehetne vmi beszélgetős reggeli rádióműsor címe is:D:D, de nem, ez most a blogomban egy új kategória, a ‘dayz’ típusú bejegyzések gyűjtőneve lesz:D Szóval ma, meg egy kis tegnap is:) Najó, legyen kronológiai a sorrend:D

  Amit hétfőn láttam, eléggé elkeserített:S A suli mellett van ugye a mentőállomás, és hát benézve egy kívülről elég pofás mentő ablakán, ez a kép fogadott. Remélem nem itt tart a budapesti betegellátás. Vagy ha igen, mi lehet Kelet-Magyarországon? Jézusúristen. [Nem, nem vagyok fotós. Igen, telóval készült. Igen, ablakon keresztül. Béna vagyok, ez van:D A lényeg látszik...]

  

  A napokban lezajlott nálunk is az évi lomtalanítás. Szeméthegyek
  (Nem kupacok, HEGYEK), kisebbség. Karassal beszélgetve rájöttem, hogy
  ez nem is gáz. Nem ártanak a légynek sem. Ami viszont engem tökre
  elszomorított, hogy nagyon sok fiatal és gyerek volt velük nap közben
  is… Se iskola, se óvoda, lomkupacokat túrnak. Hát, így nehéz lesz a
  lomtúráknál feljebb lépni életszínvonalban:S

  Tegnap. Meló, aztán számvitelóra, erről sokat nemtok mondani. Najó, mégis:) A számvitel hihetetlen.. A többiek a suliban fél évig tanulják, én eddig négyszer voltam, és kb tudom az egész félévi anyagot. És nem, nem tanították, hanem tudom. Orsi, a tanárnénike mindent tud, de tényleg, baromi okos, elmondja, mire figyeljek, mi tök felesleges, és értem. Lehet, hogy ha erre egy éve több figyelmet fordítok, most ennyivel előrébb tartanék:D na mindegy, szinte 100 százalékosan hiszem, hogy sikerülni fognak a vizsgáim. Mert ugye 1, 2, 3 eszköz a tartozik oldalon nő, a követel oldalon csökken:P

  

  Aztán este jött az, ami miatt már egy ideje hatalmas emberek még hatalmasabb óriásplakátjával van tele az egész város, a tv2 új valóságshowja, a nagy fogyás:) Mielőtt saját véleményt írnék, elég furi, hogy milyen alpári szavakkal illették egyesek a dagikat:) Kisherceg pl, akinek a véleményével amúgy egyet értek, bejegyzésében ‘zsírosdisznóknak’; az index egyik blogja meg bejegyzésében az “Úgy mázsálják őket, mint a hízósertéseket” hasonlattal élt. Szóval azért… Én tökre meghatódtam azon pl, hogy ki miért akar fogyni. Ezek az emberek érzik, hogy kurvanagy gáz van velük, és persze abban is van valami, hogy egy ideig lustaságból nem tudnak lefogyni, meg hibáztak is, meg blabla, de egy bizonyos súly felett már nem tudnak önmaguktól fogyni. Szerintem. Mert azért 200 kilót mozgatni az kurvára megterhel minden izületet… meg vááá. Nehéz dolog ez. De az a történet, hogy nem tudott lehajolni a haldokló apjához, szerintem elég kemény volt. Nomeg az is, hogy – a mérleg szerint – volt olyan, aki egy hét alatt TIZENNÉGY kilót fogyott. Az rengeteg. A fél testem annyi kb:) Viszont, mint petitprince-nél lezajlott sok-sok kommentváltásban láttuk, azért ezt nem biztos, hogy mutogatni kéne, viszont remélem sok-sok gyereket elrettent, és ráállít arra az útra, hogy bizony sportolni kell, mert elhízol, és a kutyának sem fogsz kelleni. Nah, zagyva lett:( mindegy, tegnap akartam írni, csak kb ahogy vége lett a műsornak, mentem vissza bontani.

  Ma is munka volt, aztán 10:00kor mentem a raktár felé, mert… ez majd mindjárt:D De a raktár felé menet két olyan jó pasi ült egy, a dugóban mellettem álló kocsiban, hogy amikor megindult a sor, szabályosan üldöztem őket, hogy még egyszer láthassam őket (szóismétlés:S):D:D Ekkora buzi lennék?:S:D Utólag kár, hogy nem fotóztam le őket… Szóval amiért a raktárba mentem, az az, hogy kaptam új kesztyűt:D AAAAnnyira szép:D Fekete citromsárga csíikokkal és mintákkal, tök kényelmes, és van hozzá ilyen tartó is, hogy az övön lehessen hordani:) Tök büszke vagyok rá. Mondjuk, amikor rajtam lóg a kesztyű, a ziazsák, a szerszám, a zseblámpa, a karabíner, a szigetelőszalag, előggé balnehéz vagyok, és karácsonyfa-jelleget veszek fel:D

  Az a baj, hogy már most igen álmos vagyok (kitöröltem egy káromkodást, tessék büszkének lenni rám:)), és éjfélre mehetek vissza bontani. Remélem azért reggel hatra végzünk, mert valamikor most már kéne aludni is. Délután negyed kettőig van ugyanis idő csicsikálásra, a gyorsan sokat tipikus esete, aztán suli, majd úszás anyuval, majd mozi kiddoval (Kiddo drága: Ígérem, nem mondom le:P:P) Meg el kéne mennem ajándékot vásárolni, meg headsetet meg webcamet a géphez, de hát lehet, hogy ez már péntekre marad.

  Végezetül zárja a sort egy kis történelem, mégpedig a céges kesztyűim közül az utolsó három (köztük a legújabb, képekben:D) [Bal oldalt... szövet anyagból van, megerősítés nélkü, szóval, ha leengedtem egy kötelet, rögtön szétjött négy ujjon legalább:D Mellette a legújabb, a tartóval:D Hát nem szépség?:P ÉS végül az időrendben középső. Az első drágább munkáskesztyűm, amíg tiszta volt, az is nagyon jól nézett ám ki:)]