Posts Tagged ‘sírás’
-
heartbreaking
-
szoci hétvége
Nekiindultam, szocializálódtam.
- délben megbeszélés
- délután jött captain, beszélgetés, iszogatás
- este blogtali
- tamás nagyonnagyon jófej!
- PaPe übersexy
- ‘Kristóf vagyok, Olvasó’ sem kutya:)
- SPF nem is fasz:)
- őszintesrácot kicsit zárkózott, de jó pályán mozog:)
- Mennyei Mandarin őrült picit, de aranyos:)
- Iguazu kicsit szótlan volt, de aztán itthon megnyílt a szája
- Rion idegeskedett, és nem volt jó kedve, bár még ez is jól állt neki.
- hiányzott Kevin
- hiányzott Maxen
- séta haza, majd taxizás
- reggel Captain törölközőbe csavart testének látványára ébredés
- munka közben beszélgetés a kétsráccal
- fuvarozásuk nyugatiba
- hazajövés
- moziprogramkitalálás
- egymásiksrác rábeszélése
- mozi
- eredet
- jó 10/10
- eredet
- hazafuvarozás, közben beszélgetés kicsit összeveszés, de jólérezés
- kocsiban véletlenül hozzáérés, de nem jelent semmit:)
- hazaérkezés
- romeon üzenet megkapás
Emiatt a végére minden elbaszódott, és a jókedv, amit két napig építgettem, kártyavárként omlott össze. Szar az egész. Sírok. Blőe.
-
Napi 1 perc Svikóval 021
- Ugyan már, kedvesem – felelte az, és előredőlve megpaskolta Tina térdét, bár őt ez valahogy inkább zavarta. – Mindannyiunknál elmegy néha a vizesblokk. Ettől még nem lesz gyengébb.
olvassatok. olen steinhaner – a Turista. kémregény.
-
Bátorság
Nem ahhoz kell bátorság, hogy önszántadból befejezd, hanem ahhoz, hogy tovább élj.
Mondhatta volna akármelyik nagy ember, akitől idézni szoktak, de saját gondolat.
Hazaértem, villódzó fények. Rendőr a kapuban, mellette egy letakart kupac. Később megtudtam, hogy egy ember. A szomszédom. Rendőr az ajtóm előtt, a 10. emeleten. A mellettem lévő lakás középkorú tulajdonosa döntött úgy, hogy 2010. május 13. lesz a második dátum a sírkövén.
Délután fél 4 körül lépett át a párkányon. Délután fél négy óta esze vesztetten csipog a két papagája. Tudnak valamit.
Nem érintett volna meg a dolog, de az utóbbi időben konkrétan kísért ez a jelenség.
[…] Elkezdtem felkutatni a srácokat, akikkel ismerkedtem. Egyszer, életemben egyszer szedtem össze a bátorságot annyira, hogy „felszedjek” egy srácot. Rengetegszer megbámultam. Kifelé menet láttam, hogy mögöttem van, kifelé tart ő is. Megvártam az ajtó előtt. Remegtem, de áradt belőle a természetesség… önkezével vetett véget az életének. […]
[…] Ausztriában voltam dolgozni… nem is, csak kiugrottunk Bécs mellé egy eszközért. Ketten mentünk, mert drága a cucc?! Nem tudom az igazi okát. De volt 5 órám beszélgetni egy emberrel, akivel rengeteg időt dolgozom együtt, de szinte semmit nem tudok róla. Mesélt a hitéről. És mesélt arról, mennyire rossz helyzetben volt a családja. És hogy bevette az összes otthon lévő gyógyszert. Meg akart halni. De megijedt. Vagy inkább bátorságot gyűjtött, hogy tovább éljen! […]
És most itt van ez a mai… De a legdurvább még hátravan.
Van egy kis ember. Alig múlt 19 éves. És elmondta, hogy üres az élete. Van egy srác, őt jelölte meg utolsó esélyként. Nem depressziós, csak olyan semmilyen. Ilyeneket mond. Meg azt, hogy ez az ő élete, és joga van úgy befejezni, ahogy neki tetszik. Hogy mi tartja vissza? Keresi a módszert. Mert nem akarja széttrancsírozni a hulláját, és nem akar fájdalmat. Valamint biztosra akar menni. BASSZUS! AZT VÁRTA, HOGY ÖTLETEKET ADOK NEKI!!! Én is azt hittem, hogy figyelemfelhívás, de olyan nyugodtsággal beszél a terveiről, olyan természetességgel, hogy az egész rémisztő. Fekszem itthon sok éjszakán keresztül, és nem tudok mást tenni, csak sírok a tehetetlenségtől. Le akarom beszélni. Meg akarom mutatni neki az élet szépségét. De nem tudom, hogyan csináljam. Hogyan kezdjek neki. Nem tudom, mi a helyes. Nem nézhetem tétlenül.
Délután 4-re értem haza. Elmentem a holtest mellett, el a rendőrök mellett. Láttam a helyszínelőket, és a diszkréten, de szigorúan lepecsételt ajtót. Azóta hányingerem van. Hallom a madarakat. Bíztam benne, hogy a házon kívülről jön, és elfelejthetem az egészet. Kinyitottam az ablakot, és kinéztem. Nem voltak madarak. De volt mélység. 10 emeletnyi lehetőség a zuhanásra. És az a durva, hogy érdekel, hogy mi járt a fejében életének utolsó öt percében. Szeretném tudni. Viszont egy oldot biztosan tudtam: sosem történhet olyasmi, hogy rászánjam magam.
Gyűlölöm, hogy vezetjük az öngyilkossági statisztikákat…
Nem ahhoz kell bátorság, hogy önszántadból befejezd, hanem ahhoz, hogy tovább élj. Önzőség előbb befejezni.
-
a nem-megkönnyebbülés
Dear m.,
Nagyon örültél a múltkor, hogy személyes hangvételű volt a bejegyzésem. Emlékszel? Azt mondtad, hogy “Végre egy kis Svikó. =)”. Nem volt olyan rég, és mégis rengeteg dolog történt azóta, amiket mégsem mesélhettem el itt kötetlenül, mert túl sokan tudják, hogy ki vagyok. És ezeket bizony nem akartam megosztani. Épp ezért komolyan gondolkoztam azon, hogy egy közblogszerveren indítok egy Svikó érzései blogot, valami olyasmi néven, hogy nemtudom, fosv.blog.hu. Mi a véleményed róla?
Durva nap volt a hétfő… Sok negatív élmény ért, de kicsit meg is könnyebbültem. Túl vagyok rajta. Régóta tudtam, hogy el fog jönni. Készültem is rá sokat. Najó, nem sokat:P Reggel 9-kor kezdődött, de már 8-kor bent voltam. A záróvizsga napja. Mindenki tanul, én meg csak ülök, bámulok magam elé, és próbálok nem elaludni. Aztán rákérdeznek, hogy mi az a BCG mátrix, és én el tudtam magyarázni. Tök mindegy volt, hogy mikor menjek be, ezért nem erőlködtem a sorrendet illetően. Majdnem az utolsó voltam. Magabiztosan mentem be. 21-es tétel. Kihúztam. A fele az volt, amit tudtam elég jól, mert azt tartottam a legszopatósabbnak, ezért sok időt szántam rá. A másik feléről viszont fogalmam sem volt. Ültem, bámultam magam elé, és próbáltam megint nem elaludni:) Sorra kerültem, elhadartam az elejét, majd néztem. Őszintén megmondtam: nem tudom, ehhez a tételhez mi tartozik, miről kéne beszélnem. Elmondták, majd ezzel még jobban összezavartak:( Ültem, és azon gondolkoztam, hogy hogyan szabadulhatnék mihamarabb. Megjött a megváltó mondat: “írt még valamit a papírjára?”. Kijöttem. Szomorúan. Éreztem, hogy ez nem volt az igazi. Azon gondolkoztam amúgy, hogy – mivel ezt a jegyet írják rá, nem ér ugyanannyit a diplománk. Nekem is volt olyan tétel, amiből még dicséretet kaptam volna, de most talán megbuktattak. ÁÁÁ:( Szomorú sétálgatás. Lefelelt mindenki, lehet bemenni. Mindenki mehet szakdolgozatot védeni – EZAZ! Nem buktattak meg:P Hatalmas megkönnyebbülés. Bementem védeni. Beszéltem, beszéltem. Kérdeztek. Miért ezt a témát választotta? Szerencsére megkerültem a választ. Nem akartam coming outolni. Elégedettek voltak, kijöttem. Eredményhirdetés. Salfer Viktor – 2-es, 5-ös (szakdolgozat pedig 4,5 és 5), összesen 4-es. Gratulálunk.Hétfő óta diplomás közgazdász vagyok idegenforgalmi és szálloda szakon.
De semmi megkönnyebbülés:( Utána egyetemistához méltatlanul nem inni mentem, hanem dolgozni. Munka közben először megbeszéltem egy találkozót CrazyBoyyal, utána meg lemondtam. Nem tudom miért, pihenni volt kedvem.
Érezte, hogy valami nincs rendben, mert azt írta, hogy beszélnünk kéne. Találkoztunk, leültünk egymással szemben. Elmondtam neki, hogy mi a helyzet, hogy mit érzek. Ő is elmondta, hogy mit érez. Bakker, könnyes a szemem megint. Az a baj, hogy nagyon nehéz elmagyarázni egy embernek, hogy szereted, meg fontos neked, csak nem működtök párként. Nehéz elmagyarázni, hogy azért húztad a dolgot, mert nem akartad megbántani, nem akartad szomorúnak látni. Az ő szeme is könnyes volt. Legszívesebben odamentem volna, megöleltem volna, mert a szívem ezt diktálta, de ésszel tudtam, hogy ezzel csak rontanék a dolgon. Aztán az egyik válaszára rosszul reagáltam (“Akkor akár be is fejezhetjük a beszélgetést”), és felpattant, majd elment. Én meg ott ültem, könnyes szemmel, kicsit sírdogáltam is. Ő azt várta, hogy utána menjek, de nem akartam. Én pedig mindenképpen meg akartam ölelni, mielőtt elmegy. Nagyon nehéz ez, de így lesz jobb mindkettőnknek. Írtam neki egy sms-t, hogy Vigyázzon magára, mint minden alkalommal, amikor elbúcsúztunk. Azt írta vissza, hogy kabbe, meg hogy egy gyáva pöcs vagyok:( Ekkor elsírtam magam. PaPe azt mondta, hogy ha én szakítottam, nincs jogom szomorkodni. Dehogy nincs. Senki nem érti meg, mit érzek. Tudom, hogy pont az én számból ez hülyeségnek hangzik, de nem minden fekete vagy fehér.Este felhívott. Nevetve mondta, hogy mennyire utál. Beszélgettünk vagy 10 percet. Tök jó volt a hangulat. Én így akartam tőle elválni:(
Kedden indul a 2 hónap, 4 ország világjáró turném, de nem tudom, mi legyen a 4. helyszínnel:(
Nos, m., ezek járnak a fejemben. Nomeg az, hogy még sosem voltam nemegyedül valentin napon…:(
Üdvözletemet küldöm a messzi Németországból a hasonlóan havas Magyarországra.
Sok puszi!
Viktor
-
rémálomföld
Nem szoktam nagyon álmodni. Mostanában mégis van egy álmom. És ha be kéne sorolni, akkor ez bizony egy rémálom:( Neeem, nem a szokványos rémálom-fajta, nem kelek fel ordítva, nincs átizzadva a lepedő reggelre, sőt, be sem pisilek, de mindig rossz érzésem van közben/utána. Hogy mi is az álom?
Azt álmodom már vagy tizedszerre, hogy a nagy csapat fogta magát, visszament Görögországba. Ott van mindenki… Orsi, Bea, Tina, Gill, Romana, Dominic – és első este az étteremben elgondolkozom azon, hogy ‘bakker, még van négy hónap hátra’, és akkor mindig elsírom magam.
MIÉRT?:’(
-
miku:’(
Tavaly mikuláskor asszem piros fecskés szexi pasikkal örvendeztettem meg a kedves publikumot, most meg nagy hurryben vagyok, hogy még éjfél előtt összehozzak egy bejegyzést. Két téma is van a fejemben, az egyik ‘beleszarós’, a másik full gáz:S
Az előző hely, ahol lehúztam sűrűbb-ritkább munkavégzéssel hét kemény évet, a végére már nagyon nem jött be nekem. De egy dolog mégis tetszett: úgy ítéltem meg, hogy fontos, hogy tudják, hogy meleg vagyok, ezért ott elmondtam majd’ mindenkinek, és ebből sosem volt probléma, ugyanolyan fontos része voltam a csapatnak. Aztán ugye jöttek a problémák göröghon után, és munkahelyet váltottam.
Imádok velük dolgozni! Egytől egyig jó emberek, nagyon jó csapat, és mindenki, aki valamilyen kapcsolatba kerül velünk, ámul, hogy nálunk mekkora az összetartás. DE! Van egy “Pötty” problémájuk a melegek elfogadásával, és egyelőre a tizenpár főből senkit nem találtam, akinek el is mondanám. És egyre durvább megnyilvánulásaik vannak, amitől tök rossz kedvem van. És jelzem is nekik.
Két olyan szituáció is volt egy héten belül, hogy az egyik fellépő/rendező/műsorvezető/egyéb meleg volt. Láthatóan meleg. És a drága kollégáim közölték, hogy ők bizony “LEBASZNÁNAK NEKI EGYET” – hát baszdmeg. Közöltem velük, hogy primitív a hozzáállásuk, de belül sírtam:(
-
most két (három) dolog borít ki teljesen.
- david pajtásomnál olvasni lehetett egy madárról, aki végigcsiripelte az éjszakát. Idézet következik: “fél3kor mégis milyen madár csivitel megállás nélkül az ablakom előtt? tidű tidű tidű tidű tidű itt elszámol hétig és tidű tidű tidű tidű tidű.” [Itt vannak a kategóriában írott bejegyzései]. Nos, szomorú, de igaz. Egy hasonló fenevad zaklat engem már második éjszakája. Tíííííííí szünet tííííííííí szünet [egy szünet kb. 7 mp, úgyhogy tuti van valami kapcsolat...]. Először azt hittem, hinta. De amikor este 11-től folyamatosan csinálta, és még hajnali 3-kor is, akkor a hinta-szálat elvetettem. És most is, folyamatosan. Kiborít. Úgyhogy, pajti, ha sikerült kezelned a kérdést, várom a megoldást, de mástól is. Nem bírom tovább. UPDATE 23:22: abbahagyta. Nagyon remélem, hogy valaki elpusztította örökre – vagy legalábbis megnémította!
- Nem csak az egyik nagynevű kollégámat, meg még sok másikat, de engem is zavar, hogy tele van dilettáns faszokkal ez a szakma. Ami ma történt: 11re kellett leérni a helyszínre, ahol már állnia kellett volna a sátornak, amibe építünk. Nem állt. Hívtam a főnököm, káromkodás, a megrendelő reakciója, arra, hogy “mindenki hajnalban kelt, jöhettünk volna délután is…” az volt, hogy “egyetek, igyatok, fürödjetek, pihenjetek – bocs.”… 5 órát basztuk a rezet. Mindennapi történet, de mégis, minden nap kiborít.
- 3 órája folyamatosan fáj a fenekem, járni alig bírok. Ez nem az a fájdalom, amit a fitness okozott, attól ülni nem bírtam. Nem, most valami kidörzsölte, és meghalok. Sírás. Kiborít.
-
Grégory Lemarchal
Igazából a saját szerencsétlenkedéseimről akartam írni, de pár napja mutattott egy srác egy videót. Grégory Lemarchal van rajta. Ő nyerte a Star Academy-t 2004-ben, a szavazatok 80%-ának megszerzésével. És a cisztikus fibrózis (nem altatók!!!!!!) elleni kűzdelembe, miközben szervátültetésre várt, 2007 áprilisában meghalt. 24 évesen. Itt egy videó róla:(
-
napi vegyes (sírás, okt23, munka) [wiko.freeblog.hu-ról]
Tök furcsa… Olvasgatom más emberek blogjait, és amiről azt gondolom, hogy velem úgysem fog megtörténni, hát nem megtörténik?:) Vagy pl… csinálok valamit, és egy másik blogon megtalálom. Baszki. Tucatgyerek vagyok egy tucatbloggal:S Például olvastam Kevin írását az élvezeti cikkekről, és hát aznap nem elhagytam az mp3 lejátszóm? Biztos csak azért, mert elgondolkoztam rajta, hogy nekem is nagyon bejön az a Sony futós modell, és lecserélem az enyémet. Vagy, Például2, A NAGY LOPÁS miatt tegnap kutakodtam otthon, találtam egy csomó gyerekkori képet, be is szkenneltem őket, készül belőle a bejegyzés, és erre most… valami komment miatt olvasgatom Miért lennék szent blogját, és erre nem nála is van ilyen??? Elsírom magam:( El is ment a kedvem mindentől:S Pedig már kész A Nagy Lopás első része…
Aztán kis politika… Ugye Október 23-a van,
nemzeti ünnepa zavargások és világmegváltó beszédek napja. És van nekünk egy rendőrségünk. Akiknek az a dolga, hogy őrizzék meg a rendet. És van nekünk egy Szijjártónk is, aki bölcsen “rendkívüli sajtótájékoztatóján felszólította a rendőrséget, hogy
tegyenek meg mindent a rendbontások elkerülése érdekében.
Emlékeztetett, hogy a rendőrség azt mondja, a békés rendezvények
megzavarására lehet felkészülni. Az ellenzéki politikus azt kérte, hogy
ha valóban így van, akkor a rendőrség tegye a dolgát, akadályozza meg
ezt, és ne riogasson.” (index.hu) Én ezennel felszólítom, hogy politikusként politizáljon, és ne rabolja értelmetlen faszságokkal az újságírók és a híreket követők idejét.Ha már politika… Van egy értelmes srác is ám a fideszben… meg egy leleményes:) Rogán egy kis balfasz, de az, hogy sztárként írnak róla a bulvárlapok… hát le a kalappal:) Ő a modern kor mátyás királya:) Az értelmes pedig Kósa. Ugyanabban az indexes eseménysor-követésben ez a beszédrészlet olvasható tőle: “Nem tüntetéssel, lázongással kell a fennálló kormányt megbuktatni,
hangoztatta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke kedden Debrecenben, a
nagyerdei ,56-os emlékműnél, több mint ezer fős hallgatósága előtt.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere szerint ma nem áll jogában senkinek
erőszakoskodni, hamis párhuzamot vonni az 56-os pesti srácokkal, mert
akkor diktatúra volt, ma pedig demokrácia van és nincs az országban
idegen hatalom. Azt mondta, aki nem tud tenni az országért, csak
hablatyol, annak mennie kell, legyen bármelyik oldalon.” Szóval azért abban az emberben van kurázsi, hogy nem ellenségeskedik, ahogy az összes jófej fideszes, hanem menne előre, és húzza magával az egész pártot, akik a másik irányba haladnak – ‘mert mi ha törik ha szakad megszüntetjük a többbiztosítós rendszert’:SNya mindegy:) Számvitelt kéne tanulnom, de meguntam:S Teleírtam kisbetűkkel 9 A/4-es oldalt – ez a házinak kb a fele – jó esetben. Úgyhogy mesélek tovább (ez a post már három órája készül:D). Szóval múlt héten voltam dolgozni, kétszer is:) Az építés nagyon lassan ment, bontásra mentem még, de akkor már ‘a kezembe vettem az irányítást’. Első körben megkérdeztem attól, aki a bontást vezeti, hogy miért azokra a feladatokra küldte el az embereket, amik 1-2 emberesek, és miért nem a nagyszínpadot, riggelést kezdtük bontani… Akkor megkérdezte, hogy mit kéne csinálni szerintem, és végül az én elképzeléseim szerint, de az ő irányításával dolgoztunk. Éjfélre értem haza… Hát, 10re számítottam, de hát ez van:S Jah, még az építéshez annyi, hogy nagyon-nagyon szép dolgot hoztunk össze, amit Cshangtechnikuslány a hozzáértésével valami csodává állított össze. Ne ragozzuk tovább, beszéljen helyettem az a két kép, ami ezt a bekezdést keretezi:)
[a képekhez még annyit, hogy többek szerint rám hasonlít:S Nagy kerek fej + két bazi fül:) UGYE NEM?:O]
Az első leütött karakter óta már közel hat óra telt el:) De hősiesen kűzdök; most értem haza számvitelről, és már itt is ülök:D Hazafelé druszám beszédét hallottam, aminek a ‘legszebb’ képe a “népszavazás-kérdések útjáról felszedett sínek” volt… Hát nemtom… lehet, így volt, de ők meg pont a kurva kérdéseikkel szedik fel az sineket a reformok vonatja elől:S Váááá, igazából kinevettem érte. A 300 000 aláírás tényleg szép teljesítmény, de hát ilyen elvakult emberekkel, akik a szakadó eső ellenére hallgatják vezérüket… hát nem volt nehéz:)
Reggel kutyát sétáltattam:) Mert hogy itt aludt drága gazdijával együtt, és hozott nekem filmet:) Az éneklős amcsi film, a High School Musical második részét:) Most jutottam el oda, hogy megkuksizzam, épp másolom fel a gépre:) Úgyhogy ma megint dalolósan folytatódik a nap:) És a következő bejegyzés a NAGY LOPÁS lesz képekkel, úgy éljek:P
-
dolgok – komolyabb [testor.blogol.hu-ról]
hétfőn-kedden kapcsolatunk talán legmélyebb válságán jutott – remélem – túl.
Hazudni… a hazugság újabb hazugságokat szül. Egyszer mindenki belebukik. Nincs értelme. Hazudtam. Hibáztam. Sokan azt mondják, ha tehetnék, újrakezdhetnék, ugyanígy csinálnák. Én nem! Jobban szeretem őt mindenkinél, és nem akarom elveszíteni. Sokat sírtam ez alatt a két nap alatt, de tudom, Ő jobban szenvedett miattam. Utálom magam érte.
Jah még egy:
mindenki figyeljen oda arra, hogy másról csak olyat híreszteljen, amiről meggyőződött, hogy igaz, és tudja, hogy a másik nem bánja, hogy továbbadja! Nemcsak törvénytelen, de hihetetlen köcsögség is! -
Unalmas hét [testor.blogol.hu-ról]
Hm hát eddig nem nagyon bővelkedett kiemelkedő eseményben a hét… találkoztam 1-2 emberrel, nézegettem a tourt, olvasgattam kis könyvemet (John Grisham – Végrendelet), és vártam, hogy történjen valami.
Tegnap voltam moziban, Normannal, megnéztük a ő a ő hűűű mi is volt a címe várjál ja a 16 utca című Bruce Willis filmet… Tök furi volt, nem mentett meg mindenkit főhősünk:) Jó film volt, jó véggel, egy lány pl nagyon sírt a film után:) Nézzétek meg, ajánlani tudom csak.
Ma felkeltem, tök korán. Hiába, a munka izgalma:) Izgi lesz, az biztos, mert az egyik bulira eddig három helyett ketten vagyunk, a szombatira meg kettő helyett eddig csak én:D Hát nemtom:) Vidám lesz:)
Ha hiányoznék, hívjatok:D
velem, de picit máshol!
ha nagyon akarod…
- 2011. / június
- 2011. / május
- 2011. / április
- 2011. / március
- 2011. / február
- 2011. / január
- 2010. / december
- 2010. / november
- 2010. / október
- 2010. / szeptember
- 2010. / augusztus
- 2010. / július
- 2010. / június
- 2010. / május
- 2010. / április
- 2010. / március
- 2010. / február
- 2010. / január
- 2009. / december
- 2009. / november
- 2009. / október
- 2009. / szeptember
- 2009. / augusztus
- 2009. / július
- 2009. / június
- 2009. / május
- 2009. / április
- 2009. / március
- 2009. / február
- 2009. / január
- 2008. / december
- 2008. / november
- 2008. / október
- 2008. / szeptember
- 2008. / augusztus
- 2008. / július
- 2008. / június
- 2008. / május
- 2008. / április
- 2008. / március
- 2008. / február
- 2008. / január
- 2007. / december
- 2007. / november
- 2007. / október
- 2007. / szeptember
- 2007. / augusztus
- 2007. / július
- 2007. / június
- 2007. / május
- 2007. / április
- 2007. / március
- 2007. / február
- 2007. / január
- 2006. / december
- 2006. / november
- 2006. / október
- 2006. / szeptember
- 2006. / augusztus
- 2006. / július
- 2006. / június
- 2006. / május
- 2006. / április
Kategóriák
- be up-to-date! (224)
- blog! (68)
- date (9)
- gay! (188)
- i need answer! (57)
- it's my life! (217)
- laugh! (73)
- mixed! (183)
- school of life! (121)
- sexdate (27)
- stories! (63)
- testőr.blogol (236)
- Uncategorized (1)
- wiko.freeblog.hu (4)



