Posts Tagged ‘vihar’

• csak röviden

  Date: 2008.08.13 | Category: mixed! | Response: 0

  Nagyon sok lenne ez az utóbbi pár nap elmesélve, szóval csak címszavakban, péntektől:

  Péntek: SMB, 100%-os buli, pultozás, bontás közben hatalmas felhőszakadás, szarráázás, pl. a ledcsíkokból literszámra vízkiöntés, 0 alvás.

  Szombat: VN, vihar hajnalban, szarráázás, esőbenépítés, 4órakésésselkészlevés, alvás a színpad alatt, délután újabb vihar, monitorállás-fedés kaszaként végig a színpadot, pánik, rohanás, kárelhárítás, zorall, rúzsamagdi, djelmaradt, alvás éjféltől.

  Vasárnap: VN – koraikelés, semmitnemcsinálás, tűzoltóbemutató, semmitnemcsinálás, zenehadtest-stagelés (mint a szardíniás dobozban: 80nm színpad – 31 fúvós [[székekkel!!!!]], 24 fős kórus,nagydob, gitárerősítők, szinti, karmester, énekesek – és úgy mikrofonozd be őket, h mindenki a színpadon van), zenehadtest-élvezés (legjobb zenekar:D), hooligans, áramprobléma-megoldás, bontás, alvajárás, ákoselkergetaludni, alvás a teherautóban az ágyon

  Hétfő: Sziget, még mindig munka (már csak 1 hét:D), világítással pikkpakk készlevés, semmitnemcsinálás, mégis hajnali négyig kint levés.

  Kedd: ugyanez, csak délután kettőtől… és itt már nemcsak az olaszokat kellett kiszolgálni, hanem egy teljes, angolul nem beszélő bábszínházat is (viccesek… 20 lámpával készültünk rájuk, és egy olyan rajzot raktak elénk, amin egy egész színház belseje szerepel, tele lámpával…), végül ők is összeálltak, fagyoskodás, “végre kész lettek”, irány haza.

  Most megint rohanásban vagyok, de még írok majd arról, hogy megtámadták a színpadunkat, meg a mai napi nemnagyonalvásokról is.

• mindenki írt róla, beállok a sorba

  Date: 2008.07.26 | Category: mixed! | Response: 1

  Ezen nincs mit szépíteni, szar idő van, na. Én meg rinyáltam, hogy ezért megérte hazajönni… Hiányzik a meleg:( Mondjuk tegnap este olvastam az indexen, hogy egy picit még szarabb lesz, aztán lassan elkezd javulni, és a kora téli időjárásból lassan normalizálódik a helyzet. Két hete nem volt rajtam rövidnadrág:S

  Szóval, vágytam vissza görögbe’. Az indexen van ilyen ‘rovat’ minden héten, hogy ‘A hét képei‘, és ott ezt találtam: [az eheti 12. kép]

  

  Az AFP-hez tartozó Aris Messinnis képéhez a képaláírás: “Vihar közeleg a görögországi Chalkidiki-félsziget felé” Szóval, ott sem fényesebb a helyzet. Hová tűnt a jó idő, kérem vissza!!!

• .gr47-50 Újabb balhé, végre, elment minden közmű, day off – az ÖTVENedik nap, Station One

  Date: 2008.04.19 | Category: it's my life!, mixed! | Response: 1

  T-80 2008. április 14. hétfő [47] újabb balhé

  Ma volt az első olyan nap, amikor végig csináltam mindhárom étkezést. El is fáradtam rendesen. Ez az új hosszított P/A nagyon rossz nekünk, de azok, akik az ebéd maradékát csinálták, végig azt mondták, hogy ez mennyivel jobb így, mert nem halnak meg [az eddigi 6 helyett 10-12-en vagyunk végig ebédkor].

  Reggel megkaptuk az új supervisort [igen, már négyen vannak:D], aki tök fiatal, és normális, és nagyon szépen beszél angolul [és nagyon-nagyon helyes:D]. Ja igen, és reggeli és ebéd között két meetingünk is volt [aztán este még 1], mert az újak nagyon beleszarnak mindenbe, és emiatt sosincs semmi megcsinálva, amit Mogyi mond. Nomeg, megint kiértékeltük a vendégkérdőíveket, most 88 darabot, az utóbbi két hétből [amióta itt vannak az újak], és volt benne 11 darab 5 pontos, és két darab 0-s, ami Mogyi szerint [én is egyetértek] katasztrófa, és jobb, ha mindannyian most rögtön hazamegyünk. És tény, ha kidolgozzuk a beleinket, jobb lenne az ilyen meetingeken azt hallani, hogy mindenki elégedett velünk. De tény az is, hogy ha 9-en kidolgozzuk a belünket, és 10*-os szolgáltatást nyújtunk, és van egy, aki béna meg szar, akkor a vendég bizony azt fogja írni a megjegyzés rovatba, ha épp őt kapja, hogy „The service in the main restaurant is not good” [a kiszolgálás a fő étteremben nem jó]…

  Délután lementem a városba netezni, beszélgettem tesóimmal msnen, meg gyűjtöttem olvasnivalót itthonra, megírtam pár levelet, majd nagybevásárlás a boltban, és vissza meló.

  Este Sakissal, az angolul is beszélő görög pincérrel voltam egy stationben. Tök jól összedolgoztunk, és egészen addig nem volt semmi gond, amíg be nem mentem polisholni [mert Mogyi azt mondta, hogy ha ketten vagyunk egy stationben a vacsora alatt, akkor fél 9-kor az egyiknek külön szólás nélkül be kell mennie polisholni]. Sakis kiakadt, hogy mi az, hogy egyedül hagyom kint, és a végén már olyan ideges volt, hogy vörös, kidagadt eres fejjel ordítozott velem, meg Orsival… Aztán megbeszéltük a dolgot, de az ijesztő, hogy két nap alatt már másodszor éreztem úgy, hogy közel van az a pont, hogy beverjék az arcom, és a ’legszebb’ az egészben az, hogy mindkétszer azért, mert azt csináltam, amit a főnökeim mondtak. Még mindig tartom magam, hogy nem akarok megfutamodni és feladni, főleg nem közel 50 nap után, de akkor is: ha valaki megüt [nem pajkosságból, persze], akkor én bizony 1 órán belül felmondok és hazamegyek… Nem fogom agyonveretni magam…

  Éjszaka olyan vihar volt, hogy csak na:D Fútt a szél, esett az eső, csuda világ volt…

  T-79 2008. április 15. kedd [48] végre

  …, de szerintem ennek köszönhető, hogy ma végre kisütött a nap. Kisütött… mi az, hogy kisütött… Tűz a nap, felhőtlen az ég, nem fúj a szél sem, a tenger durvábban kék, mint eddig bármikor, nagyon meleg van, és 20 nap után végre újra lehet látni a Mount Olympust [a szembeparton lévő hegyet]. Sokkal-sokkal jobb így dolgozni, mint úgy, hogy kinézel az ablakon, és annyira szürke az ég, meg a víz is, hogy nagyon mereszteni kell a szemed, hogy meglásd a határt az ég és a víz között. Most azt láttam, ha kinéztem, hogy nap, napozó emberek, kék tenger, hegy – szóval csupa vidám dolgot.

  Viszont ebéd közben megint fájt a lábam, a lábszáram közepe, ugyanott, mint kb. két hete. És nem nagyon múlik el semmitől, az ebéd végére már lábujjhegyen jártam, mert ha letettem a sarkam is, azt nem lehetett kibírni. Ebéd után gyors átöltözés, majd végre újra rövidnadrágban és trikóban, végig hangosan énekelve hazasétáltam a beachen. Itthon zuhanyzás, naplóírás, borotválkozás, majd újra munka este.

  A vacsoráztatás közben nem történt semmi említésre méltó… Este befejeztük a filmet Ferivel, amit elkezdtünk vasárnap. A Copycat – A tökéletes másolatot néztük, amiben tök jó ötletek vannak, nem nagyon találtam benne logikai hibát, de Ferivel ellentétben nekem ez bizony nem lesz a kedvenc filmem – nálam ez az egyszer megnézem kategória – mondjuk éppúgy, mint a legtöbb film:D

  T-78 2008. április 16. szerda [49] elment minden közmű

  Most megelőztem a múlt heti sokkot, amikor megláttam, hogy a büfét nem annyira készítette fel reggelre – ja, mert megint én helyettesítettem: Este polisholtam egy csomó kanalat reggelre, és este megnéztem, hogy mit csinált a jóember. Igazából csak egy helyről felejtette le a kanalakat, különben egész pofás munkát végzett. Hajtás amúgy sem volt, aztán 9 után, amikor is elment az áram, már tányér sem volt, amit ki lehetett volna rakni [éppúgy, ahogy nem volt kávé, csésze, evőeszköz, lekváros edény, semmi:D]. Aztán Bea és a konyhásnők elkezdtek kézzel mosogatni, de ez már egy másik story:)

  Jajj, azt nem írtam, hogy egy hét alatt most már a második vendég talált gilisztát a kajájában, ami 5* ide vagy oda, kurvagáz. Kb. egy hete csirkében volt, tegnap egy salátában, aminek biztos fejhullás lesz az oka – nekem legalábbis ez lenne logikus.

  Aztán átépítettem a büfét ebédre, ettem szokás szerint palacsintát, amihez ma narancslekvárt választottam, ami egyszerűen isteni. Azt hittem, hogy az itteni eperjamet nem lehet felülmúlni, de most megkövetem magam. Narancslekvárt mindenkinek. Ebédre csak egy fél narancsot ettem, ami viszont annyira édes volt, hogy mmmmmm nyami:) 12:30 után egy picivel pedig elment a víz, ergo a colagép, és a juicegép nem tudta felhígítani a sűrítményeket, emiatt ilyen geil lé jött elő belőlük, úgyhogy feladatul kaptam, hogy palackos vízzel keverjek gyümölcsleveket sűrítményből:) Igen izgalmas volt ott próbálgatni az arányokat.

  Délután nem értem el a hazajövő buszt, úgyhogy séta – zene nélkül, mert a telefonom is lemerült:S A megbeszéltek alapján átmentem a lányok szobájába, ahol csináltunk pár szendvicset, és lementünk mind az öten magyarok a partra punnyadni. Beával fotózgattam – hol egymást, hol a többieket, hol magunkat, hol csak a tájat, aztán mi is lefeküdtünk, és próbáltunk nem megfagyni, amikor egy kisebb felhő eltakarta a napot.

  Az utóbbi napok érdekes párbeszédei még ide tartoznak:

  Feri: „Miért van bicikli a konyhában?”
  Reni: „Mert ez a szobám, baszdmeg!”

  és:

  Viktor [Én]: „Hello, how are you today?”
  Vendég: „Orange Juice.”

  ennyi.

  A buszra várva bemutatkozott nekem az új munkaerő, Claudia. Ő is román, vagyis csak félig, mert félig magyar, úgyhogy beszél magyarul, de mondjuk egy jó középszinten, mert csak az apjával szokott. Ha valami nem jut eszébe, gond nélkül belemondja románul – ’tudod, itt van a város, ami körül itt van a munci…’ [hegy], vagy angolul, ha épp úgy jut eszébe. De tök aranyos, meg minden. Azt hittük – ő is – hogy pincér lesz, de végül hostessnek osztották be. Csoda, de a vacsora alatt volt víz és áram is, úgyhogy zökkenőmentesen lement, én elkészültem mindennel, és el tudtam jönni a 22:15-ös busszal. Ez az új büfésfiúnak úgy szokott sikerülni, ha félig készíti fel, különben a 23:00-sat is csak rohanva éri el – ha eléri. Gill szerint sosem lesz gyorsabb, mert látszik rajta, hogy lassú:D

  Este a shortbust néztük Ferenccel – mert próbáltam rábeszélni a Ken Parkra, de azt már mindketten láttuk, és ezt meg én még nem, és mondta, hogy hasonlóan nem prűd film ez sem:D Hát, tényleg nem az. Bár érdekes problémákat feszeget, tetszik a romantikus oldala is a filmnek. Sok okosságot nem tudok írni róla, de hm attól hogy tele van fasszal, szerintem megéri megnézni.

  T-77 2008. április 17. szerda [50] day off – az ÖTVENedik nap

  Na, ma day off, Beával. Úgy volt, hogy kirándulni megyünk. Kelés, fürdés, egy kis rendrakás, majd amazing race, amíg a Bea fürdött és készülődött, aztán hívtuk a taxit – és megbeszéltük, hogy igazából egyikünknek sincs kedve menni. Úgyhogy taxival elmentünk a buszállomásra, ebédeltünk, majd Bea desszertezett, aztán neteztünk 2 órát, aztán séta, bolt, séta vissza a szállodába, vacsi, busz haza, vacsi itt is, majd nassolás filmnézés [a tolmácsot néztük, amit már láttam – a Bea meg jól bealudt:D] közben – egy zacskó chips és két banán:D Szóval ma rendesen telezabáltam magam, és mivel szinte semmit sem mozogtam, durván ki fog lengeni holnap a mérleg nyelve:)

  T-76 2008. április 18. csütörtök [51] Station One

  Ma mégsem reszkíroztam meg a mérlegre állást:) Mivel Darko nem jött reggel dolgozni, és én amúgy is 3 stationben segítettem volna reggel [ergo saját nélkül], én kaptam meg az 1-es stationt. Mivel ez van a legközelebb a bejárathoz és a konyha bejáratához, nem tengerre néző, és nincs közel a buffet sem, valamint ez a legkisebb minden állás közül, ez a legkönnyebb. Nincs hajtás, hamar végez az ember, nem para. Nem is fáradtam el nagyon, bár most már értem, hogy általában miért a gyengébb/lassabb embereket rakják be ide… Úgyhogy nem jósolok hosszú időt magamnak az egyes stationben. Egy biztos, ma egész nap ott voltam.

  A vacsora hasonlóan unalmas volt, mint a másik két étkezés… Alig volt pár vendégem, de őket 100%-ig kiszolgáltam:) 21:30-ra mindennel kész voltam, akkor áthívtak, hogy terítsek meg a verandán is, mert Sakis hisztizett, hogy egyedül kell terítenie. Azt is megcsináltam, aztán rendbe raktam a rekeszeket, ami a Bea dolga lett volna [felhívták a main bárba], aztán 22:30-kor nekikezdtem a daily cleaningemnek: takarítsd fel a padlót [söprés, felmosás]. 22:52-re végeztem is, amikor is Grigory, az új supervisor szólt, hogy mától a folyosó felmosása is a 8. számú daily cleaning része… 22:58-kor rohantam fel az öltözőbe, és fullra átöltözve elértem a 23:00-s buszt. Hhhhhá király vagyok:) Megérte annó a Vöcsökkel versenyeznem átöltözésben:)

• Tűzijáték [testor.blogol.hu-ról]

  Date: 2006.08.21 | Category: school of life!, stories!, testőr.blogol | Response: 0

  Tegnap délután rájöttem, hogy rossz forgalmit hoztam haza a raktárból, így az este azzal kezdődött, hogy fél hatkor visszamentem kicserélni azt a jóra. Már akkor végig állt az andor utca és az egérútra is kezdett átterjedni a dugó. Szerencsére egy ügyes kormánymozdulattal megúsztam, rohantam haza, táska felkap és rohantam a buszhoz, hogy odaérjek fél nyolcra a hajóra.
  19:02: leszálltam a villamosról a móriczon, elkezdtem futni a cél felé
  19:06 Gellért téren szembesültem a céltól elzáró rendőrkordonnal. Megkérdeztem a rendőrt, hogy juthatok át pestre. Ő nem mondott semmit, csak elkezdett nevetni, hogy ahhoz korábban kellett volna elindulnom.
  19:08 elkezdtem hívogatni a taxiscégeket, miközben rohantam vissza a móriczra. A taxi 2000nél azt mondták, nem tudnak taxit. A 6*6 először az adataimat próbálta begyűjteni. A nevem még elment, de amikor az adószám színtű adatok jöttek, kiakadtam, hogy miért nem küld kocsit, majd a sofőrnek elmondom ezeket… Aztán lebasztam.
  19:13 Épp hogy elkaptam a hatos villamost. Ekkor úgy éreztem, sinen vagyok (szó szerint is), talán oda fogok érni.
  19:18 Borároson lepattantam, rohantam a kettes megállójába, és szembesültem vele, hogy az sem ját. Káromkodtam, mikor ráébretem, hogy van 12 percem rohanni táskában két és fél hídnyi távolságot:D
  19:28 Egy hölgy nem nagyon nézett előre, nekemjött, erre a barátja meg akart verni:D Mázli, hogy le tudtam beszélni róla.
  19:34 full átizzadva beestem a hajóra, hangcucc bekapcsol, vártam a kezdést.
  20:00 a zenekarom elkezdett játszani, én meg folytattam a könyvet, aminek már igencsak a végén járok (Giorgio Faletti: Én gyilkolok)
  21:00 tüzijáték elkezdődött, szóltam nekik, hogy akkor hagyják abba a játékot, majd mindannyian kimentünk nézni. Amikor kiértem, kb akkor dőlt fel mellettem az erősödő széltől a magenta mobilszolgáltató egyik reklámanyagja, és darabokra tört.
  21:07 pánik tört ki a hajóhoz csatolt kis sziget fedélzetén, én a felszolgálókkal együtt próbáltam nyugtatni és beterelni az embereket, majd az üvegablakra tapadva néztük, hogy menekülnek az emberek a rakpartokról, meg hogyan fújja a szél felénk a hajókat. Tényleg hatalmas vihar volt… Amikor kimentem két meleg barátomért, hogy behozzam őket a hajóra, a földet borító ‘romok’ hihetetlen méreteket öltöttek…
  Este új, meglepő, egyeseknek sokkoló élményekkel tért haza mind a másfél millió ember, aki a szupervihar idején a fővárosban tartózkodott.
  Ma reggel kiolvastam a könyv hátralevő részét, olvasgattam a neten tegnapról… ennyi:D

• ‘színház’, Meló, Dávid [testor.blogol.hu-ról]

  Date: 2006.07.31 | Category: mixed!, testőr.blogol | Response: 0

  Csütörtök: Este színházba mentem – volna. De szegény Dávid1 nem érezte magát fényesen. Hányt meg hasonlók, úgyhogy abban maradtunk, hogy majd máskor megnézzük a darabot, inkább átmegyek hozzá ápolni:) 7 körül értem hozzá, rögtön célbavettünk egy dvd-tékát, mert filmezni akartunk. Hosszas válogatás után két filmet vettünk ki: Kabinláz (Motel rendezőjének egy régebbi filmje) és az Ütközéseket. Közben boroskóláztunk, majd éjfél után picivel lefeküdtünk egymás mellé aludni, de kettőig csak ‘forgolódtam’ az ágybam;).
  Nem túl hosszú alvás után péntek reggel 3:55-kor keltem Dávid1 mellett, majd pár perccel később már az autóban ültem, úton a raktár felé. háromnegyed ötre kellett beérni a raktárba, mert öt körül indult a 6 fős különítmény három teherautóval hévízre, az egyik négy csillagos szállodába, annak a 10 éves születésnapi bulijára nagyszínpadot építeni. Már kipaknál éreztem, hogy nem lesz egyszerű a dolog, mivel napon dolgoztunk végig, és kb 40 fok volt:D A hátam leégett, de a saját kis lightos tempónkban egyszer csak végeztünk:D Este megittunk egy sört a bárban, majd mentünk hajcsizni. A szobák tök kultúráltan néztek ki (nem hiána a 4 csillag). Én Ákossal voltam, de semmi rossz nem történt:D Bár izgi volt reggel arra kelni, hogy: – Viktor, Viktor, nem jössz reggelizni:D:D Ja itt jegyzem meg, ez az egyike azoknak a rendezvényeknek, amin hízni szoktam. Kb. Az a tendencia egész nap, hogy reggeli, két óra munka, ebéd, két óra munka, vacsora:D Tényleg szarrá zabáltam magam:D Na mindegy, szombaton alig csináltunk valamit egész nap… Fürdőruhában segítettem beállni a két zenekarnak (valami házibulizenekar meg egy abbautánzat). Ötkor végre elkezdődött a történet, bár rögtön egy nagy rohanással, mert az idő gyorsan romlott, és nem volt lekötve a fedés, mi meg nagy viharra számítottunk széllel, miegymás. Aztán a vihar nem jött meg, de az eső rendesen elkezdett esni. És hogy legyen még más gondunk is, Abbariginal közben elment a betáp:S nem volt se fény se hang:D Felpattantam, körülnéztem, felmértem a helyzetet, fényt csiholtam a telefonomból és elkezdtem rohanni végig a betápkábel mellett, hogy mi a gáz. Biztik a helyükön, egyiket sem verte le semmi. Agyalás, rohanás vissza. Amire nem számítottam: út közben volt egy lépcső. Mindegy, sietek, leugrok. Csak ebbe nem számoltam bele azt, hogy a fal is elkezd ereszkedni a lépcső felett. Ahogy ugrottam, annak rendje és módja szerint bekúrtam a fejem, majd seggre estem. Azt hittem, meghalok, úgy fájt mindenem. Pár pillanat alatt vagy nyolcan körbeálltak, hogy betörtem-e a fejem. Szerencsére nem, felpattantam, mentem tovább, de a megrendelő nem engedett el, jeget tett a fejemre és fél órát ülnöm kellett. Eközben szakadt az eső, éjfél után nem sokkal vége lett a bálnak, bontottunk, reggel 10-re értünk raktárba, és 12-re haza.
  Tegnap nagyjából végig aludtam egy kis szgépezést nem számolva. Ma elvben találkozok Gergővel, az ‘észt’ sráccal, meg utána Dávid1dal is. Ja és ami még fontos, ma lesz eredménye az aids-tesztemnek…