ujabb visszaszamlalas

Galériába felraktam képet szépfiúról, és Ivanról!

T-103; T-102 2008. március 22-23. Szombat-Vasárnap

Munka-munka-munka. Tegnap voltam netezni a rövid szünetemben, kaptam leveleket, sikerült elintézni az Erasmust, már utalják a pénzt. Mentettem olvasnivalót a netről, majd megint munka. Este nem a tengerparton iszogattunk, hanem a lányok szobájában, mert fújt a szél [napközben rövidgatyás idő volt]. Megittunk két üveg bort, aztán ők lementek a discoba, én meg elhúztam aludni, mert mért ne.

Ma is munka, aztán a szünetet [14:30-17:30] is végig dolgoztam, mert Orsinak migrénje volt, és én igaz barát vagyok. Estére teljesen tönkrement a cipőm, úgyhogy a sötétbarna lévisz cipőmben dolgoztam, holnap délután megpróbálok újat venni, remélem, nyitva lesznek a boltok. Estére kilett a faszom az egész munkával. Mindenki megmondta nekem, hogy mit csináljak, és mindennek tetejébe megkaptuk az új beosztást, amiben mindenkinek jutott kis pihenő, kivéve nekem. És Mogyi ezt jól csinálja: kirakja a beosztást, és aztán rögtön lelép, nehogy esélyünk legyen panaszkodni. Nem gond, holnap fogok. Most sokkal jobban fáj a sarkam, mint általában. Dejó. Naplóírás után pedig alvás.

T-101 2008. március 24. hétfő; T-9

Mint láthatjátok, új visszaszámlálás kezdődött, mivel… de ne rohanjunk ennyire előre. Reggel ismét korai kelés, reggeliztetés, ebédeltetés, majd korábban lelépés, mert cipőt venni indultam. Beáék szerint eleve feleslegesen, mert Görögországban [de legalábbis Moudaniaban] hétfő és szerda délután minden zárva van [2-5-ig amúgy is…]. De én azért bizakodtam, mert nagyseggű, aki helyi lakos, mondta, hogy tuti nyitva lesz a bolt. Sétáltam, még napsütésben indultam el, ezért rövidgatya, de egyre erősödött a szél, aztán megérkeztem a helyre, zárva. Fasza. Az internetkávézóban a cipőbolt mellett megláttam Alexet [azt,akivel együtt ittunk egyik este a Prideban], rögtön segítséget is kértem tőle, hol vehetek cipőt? Ő nem tudta – és nem is akarta elmagyarázni, úgyhogy [Baszki, Gill már megint részeg, és ki-be járkál a szobámba, és mondja a faszságait…:S] kocsiba pattantunk, és körbenéztük a város összes cipőboltját, de – és ezen már meg sem lepődök – mind zárva volt. Közben láttam a tengert, hatalmas hullámok… Bementem a boxba, neteztem pár percet, aztán kajoltam a többiekkel, Gyrost, mi mást, és futás vissza, mert közben eleredt az eső is a nagy szél mellé [volt egy rész, ahol a tenger az utcát is elöntötte picit:D]. Munka este, a szokásos, laza kezdés, aztán kicsit pörgősebb folytatás, majd a végére beleerősítés… Csak egy pár perc volt, amikor minden elfogyott egyszerre, de megoldottam, kaptam is érte pár ’bravo’-t Mogyitól. Vége a vacsorának, akkor Mogyiék [mogyi, nagysegg, timos, dimitris] odahívtak az asztalukhoz, és mondták, hogy [idézem szó szerint]: „You have 8 more days in buffet”:D:D:D:D értitek??? még 8 nap és mehetek vissza teríteni és felszolgálni. Azért vannak kétségeim, de legalább kicsit boldogabbá tette a napomat. Mit kicsit… azóta vigyorgok… Orsi meg pont most szakított szépfiúval. Szomorú:S Viszont nagyon fáj a sarkam:S Aztán átmentem a lányok szobájába, ahova betoppant Gill, és leitatott RAKIÁval, ami az elmondása alapján Macedón nemzeti ital, és Zoki, a konyhai Zoran hozta otthonról. Nagyon szar íze van, de muszáj volt innom vele, mert folyton azt mondogatta, hogy „Ha férfi vagy, megiszod”:D:D nem baj, ittam a buffetből való elkerülésre:D